Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-29 / 295. szám

1993. október 29., péntek Városaink üj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép Alapítványokat támogat az önkormányzat A képviselőtestület két ala­pítványnak és a „Nyugdíjas ki mit tud” megszervezéséhez szavazott meg különböző mér­tékű támogatást, amelyet az ön- kormányzat már át is utalt az érintettek számlájára. Ez alap­ján a Delfin Úszó Egyesület 30 ezer forint támogatást kapott a tartalék keret terhére. Ugyaneb­ből a keretből támogatták az I. számú Óvoda „Kicsi vagyok én, majd megnövök én” Alapítvá­nyát 50 ezer forinttal. A „Nyugdíjas ki mit tud” megren­dezéséhez pedig szintén 30 ezer forinttal járult hozzá a polgár- mesteri hivatal. Diákok versenye Október közepén rendezték meg a szigetvári városi sportpá­lyán a megye kistelepülései ál­talános iskolás diákjainak atlé­tikai versenyét. A jó küzdelmet hozó találkozón 15 iskola kép­viseletében több, mint 170 ver­senyző mérte össze tudását. Kispályás labdarúgó villám- tornát rendezett „Október 6 Kupa” néven általános iskolás diákok részére a polgármesteri hivatal és a Városi Labdarúgó Szövetség. A változatos játékot és izgalmas mérkőzéseket pro­dukáló tornán Bicsérd csapata győzött, megelőzve a szigetvári Szent István lakótelepi iskola és a szentlőrinci III. sz. Általános Iskola csapatait. Villamosítják a sportcsarnokot A képviselőtestület döntése értelmében megemelték 2,5 millió forinttal a sportcsarnok előirányzatát, ezt az összeget az önkormányzat előlegként bizto­sította a csarnok továbbépítésé­hez, amíg megérkezik a Nem­zeti Sport Tanács által ígért 7 millió forintos támogatás. A felemelt keret terhére átalányos szerződést kötött a polgármes­teri hivatal a csarnok villamosí­tására Horváth Béla kivitelező­vel. Lomtalanítási akció A Szigetvári Városgondnok­ság idén is megszervezi az őszi lomtalanítási akciót november 8-25 között. A város utcáit hat körzetbe sorolták, egy-egy terü­letről két napon keresztül hord­ják el a házak elé kikészített háztartási hulladékot (régi szek­rények, ágybetétek, kabátok, üvegek, egyebek) és kerti lo­mot. A pontos szállítási időpon­tokról időben értesítik a lakos­ságot. Mivel a szállítmányt a városi szeméttelepre viszik, ezért kérik a lakosságot, hogy veszélyes hulladékot (akkumu­látor, gumi) és trágyát ne rakja­nak ki. Szőlész-borász Népfőiskola Hétfőnként, Í7.30-tól tartja előadásait a Csillagosban a Sző­lész-borász Népfőiskola, amelynek kurzusaira még elfo­gadnak jelentkezéseket a Tinódi Művelődési Központban. Az oldalt összeállította: HAJDÚ ZSOLT A népművészet első mestere Rendhagyó módon engedtes­sék meg az újságírónak, hogy személyes élményével hoza­kodjon elő: öt éves pályafutá­som alatt még nem vettem fel ehhez hasonló emberközeli, őszinte riportot, mint amikor!#. Kapoli Antal lányával Kapoli Ilonával beszélgettem édesapjá­ról és nagyapjáról.-Apám két életművet alko­tott, az egyik a faragásai, a má­sik pedig a grafikái, amelyeket csak élete utolsó éveiben készí­tett. Apám és nagyapám szűk­szavú emberek voltak, beszéd­jükben és munkáikban is a tö­mörségre törekedtek. Nagy­apám természete lágyabb volt, apámé keményebb, robbanéko­nyabb, ennek ellenére munkáik mégis az ellenkezőjét mutatják ennek. Nagyapám tömöttebb rendszerben, tömöttebb motí­vumokkal dolgozott, a részlete­ket nem igen munkálta ki egy-egy alakzaton belül. Apám munkái finomabbak, lágyab- bak, szinte csipkeszerűek, rész­letesebben kidolgozottak. Ez ta­lán azzal magyarázható, hogy apám két éves volt, amikor meghalt az édesanyja, nagy­apám próbálta betölteni az ő szerepét is, azonban apámnak hiányzott az anyáskodó finom­ság, a leheletszerű szeretet. Ez a hiány megmaradt benne, felnőtt korában műveiben jelentek meg. Nagyapám újra megnő­sült, azonban apám nem jött ki a mostoha anyjával. A két Kapoli munkái beil­leszkednek a dunántúli pász­torművészetbe, azonban mégis egyedi, stilárisan csak kettejük alkotásai közösek. Nincs köztük minőségi különbség, csak any- nyi, hogy egyikük előbb szüle­tett, a másik a később. Mindket­ten pásztorok voltak, a termé­szetben éltek békességben.-Apám és nagyapám nem ragadtak le a rovásnál és a kam- pós bot faragásánál, hanem a te­remtő fantázia segítségével to­vább díszítették a botjaikat, sa­ját használati tárgyaikat. Az uraság meglátta ezeket náluk, kérte, hogy neki is faragjanak, megvásárolja a faragott haszná­lati eszközöket. így kerültek grófokhoz, intézőkhöz, külön­böző faragott asztalok, székek, sétabotok, használati eszközök, egyebek. A faragás szinte elérte az iparszerű tevékenységet, így már két fizetést tudhattak ma­gukénak: pásztorkodtak bérért, faragtak bérért. Apám a megta­karított pénzén földet vett Vásá­rosbércen, azonban hamarosan eladta, mert nem tudott gazdál­kodni, inkább visszament pász­tornak. Nagyapám 60 évesen megvette a Hárságyi birtokot, abbahagyta a pásztorkodást, csak a faragással foglalkozott, 90 éves koráig élt békében. Ifjabb Kapoli Antal 1953-ban elsőként vehette át a Népművé­szet Mestere címet, az idősebb pédig 1954-ben a népművészek közül elsőként vehette át a Kos­suth díjat Nagy Imrétől. Az if­jabb Kapolit háromszor terjesz­tették fel erre a kitüntetésre, de nem kapta meg.- Csodálatos édesanyánk volt, neki tartozunk köszönettel, hogy összetartotta a családot, apám faragásaiból áradó nyuga­lom neki köszönhető. Egy igazi társ is kellett ehhez a munká­hoz, nagyapámnak apám volt a társa, apánknak pedig édes­anyánk. Az ifjabb Kapoli második szemműtéte után már nem tu­dott faragni, lánya hosszas un­szolására kezdett el rajzolni '67-ben egészen 1971-ben be­következett haláláig. Ma ezek a ceruzával színezett naiv grafi­kák egyedülállóak a világon. Úszópalánták medence nélkül Edzés Szentló'rincen, Harkányban és Pécsett Gyerekpezsgővel ünnepük a harkányi sikert Ma már megmagyarázhatat­lan, hogy miért szűnt meg 25 évvel ezelőtt Szigetváron az úszósport, inkább a labdarúgás, kézi- és kosárlabda került elő­térbe. A város úszósportja most bontogatja ismét szárnyait, meglehetősen mostoha körül­mények között, mert az egyik alapvető feltétel hiányzik, a strand közel két éve zárva van. Gáspár Györgyné elmondta, 1991 őszén 5 napos úszásokta­tást szerveztek a gyerekeknek, az akkor még működő strandon. Ezt a programot néhány nappal meghosszabbították, majd dr. Vlaskovics József segítségével kiválogatták a tehetségesnek tűnő gyerekeket, akikből egy kis csoportot alakítottak.- Munkaidő után felváltva jártunk a szülőkkel (közülük vannak az edzők is) a strandra, biztosítottuk a felügyeletet, il­letve vezették a munkát. Az úszócsoport pénzügyeinek inté­zését a Szent István lakótelepi iskola vállalta fel. Hetente há­rom alkalommal voltak az edzé­sek, az gyerekek lelkesedése bíztatta a felnőtteket is. A tava­lyi diákolimpián 26 diákkal vet­tünk részt, a gyerekek nagyon szépen szerepeletek, több érmet is nyertek. A legnagyobb pofon akkor ért bennünket, amikor bezárták a szigetvári strandot. A Vízmű Szigetvári Üzemmérnökségén volt egy szociális medence, amely alkalmasnak volt az edzések megtartására, ehhez megkapták az engedélyt is. A menekülteket a medencétől nem messze lévő kempingben szál­lásolták el a nyár folyamán, így szinte állandóan telt ház volt a kis „strandon”. Egy fertőzés miatt lezárták a medencét, így innen is kiszorultak az úszók.- A szentlőrinci strandon kaptunk 50 százalékos kedvez­ményt a belépődíjból, hetente kétszer itt tartottuk az oktatást. Emellett Harkányba és Sellyére jártunk edzésekre, illetve rend­szeresen részt vettünk a külön­böző versenyeken. Sőt tavaly két körzeti diákversenyt is ren­deztünk a szentlőrinci fürdőben. Tavaly 10 ezer forinttal tá­mogatta az úszókat a szigetvári önkormányzat, illetve 20 ezer forintot adott a megyei közgyű­lés, azonban ezt a pénzt még ki kellett egészíteniük a szülők­nek, mert az utaztatás annak el­lenére sokba kerül, hogy a Rózsfai Tsz. kedvezményesen biztosítja az autóbuszt.- Télen minden vasárnap délelőtt a pécsi Hullámfürdőbe jártunk és járunk úszni, illetve az iskola tornatermében szára­zedzéseket tartunk. A mostoha felkészülési körülmények elle­nére a vártnál jobb eredményt értünk el a szeptember elején megrendezett Harkány Sprint nemzetközi versenyen, illetve október 9-én, Lentiben. Sajnos komoly érvágást jelent a pécsi utaztatás, elfogyott a pénzük, azonban a szigetvári önkor­mányzattól kaptunk 30 ezer fo­rint rendkívüli támogatást. Na­gyon sokat segít a DEDÁSZ Rt. Szigetvári Kirendeltsége, a Vízmű helyi üzemmérnöksége, a Városi Kórház és a polgár­mesteri hivatal. 257 kérelem érkezett fűtéstámogatásra Idén 3,1 millió forintot biztosított erre a célra az önkormányzat A távhőszolgáltatási díjak fogyasztói ártámogatásának megszüntetése miatt nehéz anyagi és szociális helyzetbe került lakosság támogatására idén márciusban rendeletet ho­zott a szigetvári önkormányzat a fűtési támogatással kapcsolat­ban. A Pénzügyminisztériumi tájékoztatóban foglaltak figye­lembe vételével összesen 3,1 millió forintot biztosított erre a célra az önkormányzat. A ren­delet előírásait 1993. január 1-től április 15-ig teijedő fűtési időszakra alkalmazták. Dr. Várszegi Irén irodavezető elmondta, összesen 257 kére­lem érkezett ftitéstámogatás iránt a hatósági és ügyfélszolgá­lati irodához. A beadott igények alapján a kategóriák szerinti pontszámok összességével a támogatásra biztosított 3,1 mil­lió forintot elosztva, az egy pont értéke 159 forint. A rendelet a korábbiakhoz képest szélesebb sávban, több jövedelemkategó­riát állapít meg, ugyanakkor a támogatás összegét a tényleges fűtési költség 80 százalékának megfelelő összegben maxi­málta. Ezt figyelembe véve ösz- szesen 95 kérelmezőnél állapí­tották meg a maximálisan ad­ható felső határértéket. Az egészségügyi és szociális bi­zottság a rendeletben biztosított jogkörében eljárva, méltányos­ságból 11 állampolgár részére állapított meg fűtési támogatást. A kérelmek alapján 12-en azért nem részesültek támogatásban, mert az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladta a havi 7000 forintot, illetve 16 kérel­mező esetében nyugati gyárt­mányú, illetve 5 évnél fiatalabb egyéb személygépkocsi volt a család tulajdonában. A rendelet ezen tényezőket kizáró okként sorolta fel. A 257 kérelem elbírálása so­rán összesen 2 638 242 forint került felhasználásra az erre a célra biztosított keretből. Ma­radvány azért keletkezhetett, mert a támogatás maximális összege a tényleges fűtési költ­ség 80 százaléka lehetett. A rendelet ezen korlátozása nélkül a jövedelmi viszonyokat véve alapul a legalacsonyabb jöve­delmi kategóriába tartozó Szent István lakótelepi garzon lakás tulajdonosa 20 670 forint támo­gatásban részesült volna, holott a tényleges fűtési költsége a tá­mogatott időszakban 7111 fo­rint volt. A 2,6 millió forint támogatási összeget a távfűtést ellátó Hő & Cső Kft. részére átutalta a pol­gármesteri hivatal. Az első félévben veszteséges a Bérlők Háza működtetése Szigetváron a Deák Ferenc tér 16. szám alatt található a Bérlők Háza, amely tavaly ápri­listól van az Ingatlanvagyon Kezelő Szervezet kezelésében, a korábbiaknak megfelelően bérbeadással hasznosítják. A bérleti és fűtési díjakat még 1991. januárjában határozták meg, ez alapján a helyiségek bérleti díja 3000 forint évente négyzetméterenként, illetve a fűtésé évente 1000 forint négy­zetméterenként. ♦ A három szintes épület ösz- szes alapterülete 1095 négy­zetméter, ehhez kapcsolódik a nagy és kis előadóterem, illetve az udvari garázsok és az olajtá­roló. Ebből bérbeadással iroda­ként hasznosítható 448 négy­zetméter, garázs-műhelyként pedig 83 négyzetméter. Több pártnak, társadalmi szervezet­nek, felügyeleti szervnek, il­letve különböző vállalkozásnak biztosít helyet az irodaház. Az IVKSZ az épület fenntar­tását és a különböző szolgálta­tásokat önkormányzati támoga­tás nélkül oldja meg, a bérleti díj és a fűtési díj bevételéből. A képviselőtestület '91-es határo­zata értelmében a pártok és tár­sadalmi szervezetek 50 százalé­kos díjmérséklést élveznek, il­letve az önkormányzati támoga­tásból gazdálkodó szervezetek (Sportkör, Szigetvár és Vidéke újság, a Kábel Tv Stúdió) nem fizet bérleti díjat, mert akkor a támogatás mértékét kellene megemelni. Az APEH és a Munkaügyi Központ szintén kedvezményben részesül. A maradék 105 négyzetméter után viszont a teljes bérleti összeget fizetik a bérlők. A fűtési díjat is 1991. év vé­gén módosították utoljára, 782 forintról 1000-re. Az épület üzemeltetésével kapcsolatos költségek 66 százalékát a fűtő­olaj megvásárlása teszi ki, mi­vel nyereségérdekeit, illetve ál­lamilag nem támogatott tevé­kenységet folytató bérlőkről van szó, ezért az IVKSZ csak fűtőolajat (gázolajat) használhat és nem HTO-t. A fűtőanyag ára 37.90-ről 59 forint 10 fillérre változott az eltelt időszakban, viszont a fűtési díjat nem emele­ték. Ezzel magyarázható, hogy a Bérlők Háza az első félévben 369 ezer forint veszteséget „termelt”, amelyet csak más in­gatlanok hasznosításából befo­lyó bevételeiből tudott fedezni. Á veszteség megszüntetése ér­dekében a 35,9 százalékos fűtő-, olaj áremelést és a 6 százalékos ÁFA összegét a bérlőkre áthá­rítják a második félévben. Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei Új ÁFÉSZ ABC Szigetváron A hatodik nagyobb élelmi­szer jellegű szaküzletét nyitotta meg hétfőn Szigetváron a ma­lommal szemben a Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ. Dr. Kis György elnök elmondta, a 100 négy­zetméteres eladóterű ABC kisá- ruházat két hónap alatt alakítot­ták ki és rendezték be. A nyitás napján 3 millió forintos áru­készlettel várták a vevőket a tő­kehúson kívül minden egyéb élelmiszerrel és vegyiárúval.- A város legolcsóbb ABC-je lesz ez a kisáruház, folyamato­san több terméket a szállítók ál­tal ajánlott fogyasztói ár alatt kínálunk majd, illetve kedvez­ményes akciókat szervezünk a vásárlóknak. Az üzlet minden nap reggel 6.30-tól délután 17-ig van nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents