Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-29 / 295. szám

1993. október 29., péntek A mai nap aj Dunántúli napló 3 A villa bejárata és a lakók a Bajcsy Zs. utca 11-ben Villa Negra Pécs belvárosában Háborítatlan társbérletben a patkányokkal Történésztanácskozás „A kisebbségek számára mindig fontos a valóság pontos és objektív számbavétele”. E gondolat jegyében nyitotta meg csütörtökön Kiss Gy. Csaba, a Közép-Európa Intézet igazga­tója a Rákóczi Szövetség által rendezett kétnapos nemzetközi törtéiiésztanácskozást, amely a „Magyarok Csehszlovákiában 1918 és 1992 között” címet kapta. A tanácskozás résztve­vőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök és Je­szenszky Géza külügyminiszter. Feledy után Gombár is lemond Feledy Péter hírigazgató után Gombár János, a Magyar Tele­vízió Belpolitikai Főszerkesztő­ségének helyettes vezetője is felmentését kéri beosztásából. Gombár János ezt csütörtökön délelőtt a belpolitikai főszer­kesztőségi ülés előtt közölte az MTI-vel. Mint mondta, dönté­sének ugyanaz az oka, mint Feledy Péteré, azaz ő sem ért egyet Murányi Mihály belpoli­tikai főszerkesztő felmentésé­vel, illetve helyére Várkonyi Balázs kinevezésével. Kiállnak az EXPO mellett A Világkiállítási Fórumba tömörült érdekképviseletek vál­tozatlanul kiállnak az 1996-os budapesti expo sikeres megren­dezéséért, minden egyéb válto­zatot elutasítanak - hangzott el a szervezet csütörtöki sajtótájé­koztatóján, ahol a világkiállítás szervezésének jelenlegi állásá­ról, valamint a soron következő intézkedésekről esett szó. A rendezvényen jelen volt a Fővá­rosi Önkormányzat, illetve a Programiroda képviselője is. Protokoll ’93 Protokoll ’93 címmel konfe­renciát és kiállítást szervez no­vember 26-27-én a Kempinski Szállóban a Protokollosok Klubja, valamint a G. T. Mar­keting Tanácsadó és Üzleti Szolgáltató Kft. A rendezvény fővédnökségét Habsburg Ottó vállalta el - hangzott el a klub csütörtöki sajtótájékoztatóján. Vámos Lászlóné, a klub elnöke elmondta: az idén áprilisban megalakult, egyesületként mű­ködő szervezet alapvetően a minisztériumok és a jelentő­sebb főhatóságok protokoll és rendezvényi területen tevé­kenykedő munkatársait tömö­ríti. „Nekem csak ennyi közöm van az élethez, amit itt lát.” Visszacseng fülemben számta­lanszor az élet peremére sodró­dott ember kijelentése. Napo­kon át kisért a kép, a rámragadt tekintetek. A fájdalom marta szemekből vágyak kiáltanak felém. Villa Negra Pécs belvárosá­ban, néhány lépésre az új Cent­rum Áruháztól, és közel a par­kolóba beálló külföldiek sze­méhez. A házszámot levették /Bajcsi Zs. u. ll./.Romkert - amíg le nem bontják. Addig lesz itt a város szégyene. Sehol egy ajtó, egy ablak, csak a falnyílások néznek szembe velem. A falak közt évek alatt felhalmozódott sze­mét. Élet nélküli elhagyatottság. Az a pár lépés, ami a külvilágtól elválasztja, innen belülről évti­zedeknek látszik. Az egyik helyiségből várat­lanul mégis élet szaga árad. Füst. Segít eligazodni. Az elő­térben óvatosan kerülgetem a törmeléket, rongyokat, szeme­tet. Két összetákolt fekvőhely és egy vaskályha a bútorzat. Ide húzódott be Keszler József és Balog György. Mindketten tü­dőbetegek, gyakori vendégei a szanatóriumnak. Megjártak már néhány elhagyott házat, nyo­mortanyát.-Negyven éve élek Pécsett és környékén, még sincs ottho­nom - tudatja a köhécselő Kesz­ler József. - Egy hónapja jöttem ide. Előtte vándoroltam, alud­tam parkokban, vagonokban és a rakodó rámpák alatt. Itt lega­lább fűthetünk. Különben a vasútnál is dolgoztam. Balog György szeméből rég eltűnt a reménykedés.-Se szociális, se munkanél­küli segélyt nem kapok. Abból élek, amit itt a környéken kol­dulok, de a rendőrök elzavar­nak. Itt benn békén hagynak. Naponta benéznek, mintha azt ellenőriznék, vajon élek-e még. Azelőtt a köztisztaságinál dol­goztam. Amink itt van, azt a kukákból turkáltuk össze - mondja Balog György.- A Támasz Alapítványtól kapunk néha ruhát, élelmet. Nem akarunk lopni, nem va­gyunk bűnözők - toldja meg Keszler József. Közben betoppan társuk, Vik­tor Károly, aki nappali életét éli e falak között. Ide jön mosa­kodni. Éjszakáit egy-egy lép­csőházban ülve alussza át.- Bútorasztalos voltam és POFOSZ-tag, de nagyot csalód­tam. Nem kaptam kárpótlást, pedig 1956 miatt 15 évet ültem. A „Mecseki láthatatlanok” tag­jaként harc közben fogtak el. Egy vesém van, nincs miből él­nem. Kukázom. Szabadulásom után befogtam a számat, meg­nősültem és négyszobás lakást kaptunk. Hát nem röhej? Válás után aztán ide jutottam. Mi lesz velük? A nyomor öreg emberré tette őket. Ha majd jön a buldózer és ledönti a falakat, menniük kell innen is. Akárcsak az udvar végébe rok­kant élettársával beköltözött Mihálovics Istvánnénak. A megfizethetetlen albérlet után ez most az otthonuk. Ő legalább kap jövedelempótló támogatást. Háromszor törtek be hozzájuk.- Nem szégyen a szegénység, csak kellemetlen - vélekedik Viktor úr. - Amíg el nem jön a vég. Amit itt lát, az a vagyo­nunk. Egy élet összegyűjtött eredménye! Az új háztulajdonosban bíz­nak, aki megengedte, hogy itt legyenek, amíg ... Legalább őrzik a cserepeket, mert külön­ben azt is elvitték volna. A falak között és az udvaron patkányok, egerek futkároznak. Háborítat­lanul élnek, társbérletben a be- települtekkel.- Ezek a mi apró házi állata­ink. Miért is bántanánk őket? - mosolyogja el magát Balog György. A nyomortanya kapuja tárva nyitva a világ előtt. Belül szív­szorító béke. Beszélik, hogy Pesten észrevétlenül tűnnek el emberek a szeméttelepek kör­nyékén. Félő, hogy ezek az em­berek sem hiányoznak senkinek sem, s egyszer nekik is nyomuk vész. Emberek, akikről kevesen tudnak, akiknek nincs hová menniök. Rozvány Gy. A plüssnyuszi meg a vízágy „Nem kell összetapperolni a dolgokat!”- mondta az el­adónő a pécsi belváros szívé­ben lévő, elegáns kis játék­boltban, amikor kislányom magához ölelte a plüssnyuszit. Kivette a kezéből s visszatette a helyére. Ilyenkor a tisztességes szülő agyán végigfutnak mindazok a tennivalók, amelyeket az ösz- szetapperolás elkerülése érde­kében tennie kell. Szigorúbban nevelni a gyereket, hogy fojtsa el érzelmi megnyilvánulásait, és ha mindenképpen ölelgetni akar valamit, azt csak otthon tegye. Lehetne kint várakoz­tatni a bolt előtt kikötve, amíg a szülők bent fegyelmezetten körülnéznek. De lehetne a já­tékokat üveg alatt is tartani, ez esetben csak az üveget szük­séges védeni valami ráccsal az összetapperolástól, de az is megoldás, ha valamennyi árut csak színes, kopásálló mű­anyagfóliával borított prospek­tusból lehetne, szigorú őrizet mellett, megtekinteni. Persze a fenti eset nem egyedi, hiszen ugyanez a kis­lány, nem bírván legyűrni he­ves vérmérsékletét, óvatosan bár, lábait a földön hagyva, be­lefeküdt egy bútoráruházban lévő vízágyba. Hogy a szülei nem tették ugyanezt, annak nem fegyelmezettségük, csu­pán gyávaságuk volt az oka, mert az eladónő rendkívül go­rombán kivezényelte a kis­lányt az ágyból, jelezve, hogy következményei lesznek, ha egyáltalán csak hozzá is ér. Ekkor úgy döntöttünk, hogy egyelőre, itt és most átmeneti­leg nem veszünk vízágyat, s ennek nem csak a százezer fo­rint körüli vételár az oka, ha­nem az, hogy nincs róla fo­galmunk, s tapasztalásunk, gondolom másnak sem ebben az országban, milyen is egy vízágyban, a tengeri betegség­gel dacolva, szenderegni. Be­állítani a hőmérsékletet, vé­gignyúlni, ringatózni, s köz­ben elképzelni a bútorbolt zár­órájának pillanatait, amikor az eladónő, mielőtt még bezárná maga mögött az ajtót, előbb óvatosan körülnézve, nehogy valaki meglássa, beleomlik a vízágyba, lehunyja két szemét, s el is aluszik egy pillanatra szépen, mint kis Balázs. Ilyenkor talán ölelhető plüssnyuszikról, kipróbálható és eladható vízágyról álmodik, amely máma már nem hasad tovább. Cseri L. Menedzserigazgatók az iskolák élén Befejeződött a pécsi és bara­nyai általános iskolai igazgatók részére a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet által „A jövő iskolája” címmel szervezett to­vábbképző tanfolyam a pécsi, Rácvárosi iskolában. A menedzserképzést vezető Oliser László, a Külkereske­delmi Oktatási és Továbbképző Központ oktatási vezetője el­mondta: - A képzés célja volt, hogy az iskolavezetők többet tudjanak tenni az iskolaszerve­zet fejlesztésében. Az igazga­tóknak arra kell vállalkozniuk, hogy megtalálják az iskolafej­lesztés lehetőségeit és megte­remtsék a diákokkal, szülőkkel és a környezettel közvetlenebb kapcsolata, nyílt iskolát.- Ehhez a célhoz mit nyújtott a tanfolyam?-Az igazgatókat megismer­tettük a szellemi munka szerve­zésének módszereivel, tapaszta­latcseréken keresztül gyakorol­ják alkalmazásukat.-Miért kell menedzserigaz­gató az iskolák élére?-Sok még a kialakulatlan­ság. A gyerekeknek értékeket kell közvetíteni, értékrendet ki­alakítani, formálni a szemléletet és a gondolkodásmódot az élet­célokhoz kell irgazítani. Ma sok mindent bíztak az iskolákra, mint például a tananyagválasz­tást. Fontos, hogy a szerkezeti változások rendszert jelentse­nek az iskolán belül, és a menedzser típusú igazgatók vezetésével az új oktatási tör­vénynek megfelelő oktatási rendszert alakítsanak ki iskolá­ikban. A résztvevők közül dr. Vo- nyó Józsefné, a pécsi Köztársa­ság téri iskola igazgatója:-Nagyon hasznos volt szá­munkra ez a tanfolyam, mert felkészítést adott az igazgatók napi munkájához a szervezetfej­lesztésről. Az itt kapott mód­szertani és gyakorlati útmutatá­sokkal hatékonyabban tudjuk iskoláinkat működtetni. A vendéglátó Rácvárosi is­kola igazgatója, Katits Kálmán szerint: -Teljesen új szá­munkra a menedzser típusú fel­készítés az igazgatói felada­tokra. Az elméleti felkészítés mellett játékos gyakorlatokkal és nagyobb önbizalommal igyekszünk megoldani a felada­tokat, a konfliktushelyzeteket, amit a tanárok, a gyerekek és a szülők is érezni fognak. Rozvány Gy. A takarékosság világnapján Közel hetven éve, 1924. október 26. és 31-ike között Milánóban rendezték meg a takarékpénztárak első nem­zetközi kongresszusát Eu­rópa, Ázsia és Ausztrália 28 országának pénzintézeti ve­zetőinek részvételével. A ta­karékossági mozgalom ki- szélesítéséről, a takarék- pénztárak tevékenységéről és ügyfeleik jogai, érdekei érvényesítésének elősegíté­séről folytattak részletes és mélyreható szakmai tapasz­talatcserét. A kongresszus zárónapján döntöttek arról, hogy október utolsó munka­napját a takarékpénztárak nemzetközi ünnepévé avat­ják. Azóta a föld többi föld­részén is megemlékeznek október végén a takarékos­ságról, a milánói gondolat és kezdeményezés jegyében. Ez évben október 29-én ünnepeljük a Takarékossági Világnapot. Az ünnep al­kalmat ad arra, hogy újból átgondoljuk a takarékosság jelentőségét korunkban. Napjainkban, amikor egyre többen küzdenek minden­napi megélhetési gondokkal az egyre emelkedő árak és díjak miatt, a takarékosság tágabb értelmet nyer, ma már nemcsak a takarékbe­tét-gyűjtést, vagy értékpa- pírt-vásárlást jelent. Hagyományaink szerint pénzintézetünk, az Országos Takarékpénztár és Kereske­delmi Bank Rt. ezen a napon emlékezik Fáy Andrásra, a hazai Első Takarékpénztár megalapítójára. Az OTP 1984-ben Fáy András em­lékplakett kitüntetést alapí­tott, amelyet azóta is minden évben a Takarékossági Vi­lágnapon adnak át a kima­gasló pénzügyi tevékenysé­get végzőknek. Az OTP Rt. Baranya me­gyei Igazgatóságán és bank­fiókjaiban ezen a napon ün­nepi ügyfélszolgálattal vár­ják, apró ajándékokkal ked­veskednek az odalátogató ügyfeleknek. Az ünnepi nap programja még Pécsett, az Illyés Gyula Általános Isko­lában délelőtt 10 órakor megrendezésre kerülő meg­emlékezés, majd azt köve­tően a Fáy András emlék­tábla megkoszorúzása. Dél­után sportos programra invi­táltuk a város lakóit: 15 órai kezdettel futóversenyt ren­dezünk, rajt-cél a Sétatér, nevezni még lehet a helyszí­nen, 14 órától. A Leőwey Gimnáziumban lévő elsősegélynyújtó helyen 14 órától 16 óráig, - igény sze­rint tovább - lehetőséget biz­tosítunk ingyenes koleszte­rinszint mérésre is. Várunk minden kedves érdeklődőt. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombat délelőtti Jó pi­henést! című magazint ezúttal Kovács Zoltán szerkeszti és a következőkkel ajánlja a Pécsi Rádió hallgatóinak figyel­mébe. Oknyomozó interjúban próbáljuk meg kideríteni, hogy az úgynevezett „fehér galléros” bűnözés tettenérhe- tőségének milyen jogi akadá­lyai vannak a mostani bírói gyakorlatban, egy holland származású világhírű profesz- szor pedig az orvosetika leg­fontosabb nemzetközi kérdé­seiről és egyben magyaror­szági tapasztalatairól számol be. A 9-től 11-ig tartó maga­zin második órájában szó lesz Kálmán Imre a kiváló opera komponista szombati posztu­musz díszpolgárrá avatásáról egy zenés összeállítás kereté­ben. Ugyancsak 10 óra után ke­rül sor a Jó pihenést! mellék­letére, melyet Somogyvári Va­léria készített és akár a Kam­bodzsai kaland címet is adhat­nánk a zenés összeállításnak. Kívülről ugyanis akár kaland­nak is tűnhet az a 15 hónap, melyet az ENSZ magyar rend- fenntartói töltöttek a távoli földrész távoli országában. Köztük volt Bánky Tibor ha­tárőr tiszt, aki szakmai felké­szültségének és kitűnő angol nyelvtudásának köszönhetően került e rendőri egységbe. Je­lenleg a visszazökkenés idő­szakát éli, így még frissiben mondja el a sokszor félelmek­kel, szorongásokkal, nehéz szolgálati feladatokkal teli hónapokat, melyek most le­tisztulva, egy életreszóló él­ményanyaggá állnak össze. A helyi lakosság tulajdonságai­ról, a nemzetközi egységek hétköznapjairól, az időjárás megpróbáltatásairól mond ér­dekességeket, bevallva a hon­vágyat, a fegyvemélküliség kiszolgáltatottságát. Ott, ahol minden „őshonosnak” van fegyvere. Van persze neki is, de itthon, a falon, nem min­dennapi gyűjteményt alkotva. Mert az elődök között több a katona, mint a zeneművész. Ez utóbbi azért fontos, mert Bánky Tibor Bánky Józsej zongoraművész fia. így aztán a katona, meg a művész nem tudja eldönteni: ki lóg ki a családi „sorból”. Talán éppen ezért: rajongásig szeretik egymást. Mindenszentek napja előtt, a Reformáció Emlékünnepén hangzik el a Vasárnapi maga­zin, így ezek lesznek a fő té­mái is a műsornak - mondja László Lajos szerkesztő. Min­denszentek napját, ami egy­ben missziós vasárnap, már vasárnap is ünnepük a katoli­kus egyházban: az ünnep ere­detéről, hátteréről Kele Pál pécsi belvárosi apátplébános­tól hallunk. A szolgálatát 15 évvel ezelőtt megkezdő II. Já­nos Pál pápát több mint ezer magyar zarándok látogatta meg, viszonozva a katolikus egyházfő magyarországi láto­gatását. Az egyik résztvevő főpap, Mayer Mihály pécsi megyéspüspök beszámolóját is közreadjuk műsorunkban. A magyar és a németországi Kolping szervezetek közös programjairól, törekvéseiről Uzsaly Zoltán, a Dél-Magyar­országi Kolping Egyesületek regionális szervezetének tit­kára beszél. Több mint negy­venezer német anyanyelvű ál­lampolgár él Tolna megyében. Életükről, munkájukról és eredményeikről szól a Ma­gyarországi Németek Szövet­ségének Tolna megyei titkára, Rittinger Antal. A Reformáció Emlékünne­pén a gyökerekről, a célokról és a hit erejéről Szalay Lajos pécsi református és Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lel­készt halljuk. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, után 10 órától dr. Nádor Tamás a pécsi zenei élet idén elhúnyt nagy alakja­ira emlékező összeállítását hallhatják a Pécsi Rádió hall­gatói.

Next

/
Thumbnails
Contents