Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-26 / 292. szám

I 1993. október 26., kedd Magazin uj Dunántúli napló 11 Nansen nyomdokain Újabb sarkkutató expedíció Védett az erdélyi kopó Hősi halál „Csak kétszer élünk. Egy­szer, amikor/ megszülettünk, másodszor, amikor/ szembe­nézünk a halállal”. Basko japán költő A végsők elfogadása senki­nek sem könnyű. Az életösztön áll szemben az elmúlás fenyege­tésével, a félelem valami bi­zonytalantól vagy várható fizi­kai fájdalomtól. Tudjuk, hogy elkerülhetetlen, de a rettegés, a közvetlen szembenézés vele a „Paradicsom óta elvesztett ártat­lanság” súlyos következménye. A „hősi halál” bátor, elszánt, mindenesetre pozitív magatar­tást jelent, amellyel valaki elfo­gadja a végzetét öntudattal, daccal, belenyugvással vagy a véletlen sújt le rá. Harcban el­szenvedett halálos sebesülést, az élet kioltásának sokféle fajtá­ját jelenti. Kegyeletből meg­kaphatják a frontokon beteség miatt elpusztultak, dezertőrök és felkoncoltak is sodródhatnak az áldozatok tömegébe. Az an­goloknál a „war-dead” „hábo­rús-halált” jelez, ezzel tárgyila- gosabbá teszi a puszta tényt és körülményeket. Mint orvos háborúban és bé­kében sokféle halált láttam. Most két kép a sok közül, ame­lyek rohanó történelmünk lap­jain velünk sodródnak, idézik fel a gondolatokat. Egyik bejárta a világot: so­vány, fehéringes kínai áll a tankhadoszlop előtt. A magá­nyos, bátor, elszánt erőszak el­leni magatartás jelképévé vált. A másik képet a közelmúlt­ban Moszkvából kaptuk. A „fe­hérház” védelmét megszervező tábornok, az „afgán-háború hőse” és hatalomra törő társa le- függönyzött autóbuszban me­nekülnek. Állítólag diplomáciai úton biztosították sértetlensé­güket. Keresztülléptek az álta­luk halálba vezényelt, vagy el­veikért bátran helytállók tete­meinek tucatjain. Áz ítélkezést hagyjuk a történelemre, a véle­mény rögtön megszületik. A névteleneken kívül Zrínyi Mik­lós vállalta a hősi halált. Paulus nem kívánt osztozni Sztálingrád áldozataival, a „katonás öngyil­kosságot” sem vállalta. A vezetők magatartása a vég­sőkben jellemző, velünk marad az elszállt képek és elolvasott betűk nyomán, mint a nagy kér­dés egy része: meddig fogja je­lenteni a harci erény a férfias el­szántságot, kitartást, becsületet, ugyanakkor kegyetlenséget, kapzsiságot, árulást. Meddig sújt bennünket a szörnyű tény, hogy a „teremtés koronája” önmagát pusztítja? Kést ránt, a tombombát tölt Kain és Ábel a puszta létért, kenyérért, térért, színért, nyelvért? Lesz-e valaha utolsó hősi ha­lott? ... Konkoly-Thege Aladár Egy norvég sarkkutató cso­port a Nansen-féle expedíció centenáriumára készült prog­ram keretében az Északi-sarkra utazik, hogy további adatokat szerezzen arról, milyen környe­zeti hatást gyakorol az Északi-Jeges-tenger Földünk éghajlatára. Kereken száz évvel ezelőtt indult északi-sarki expedíció­jára Fridtjof Nansen norvég sarkkutató. Az emberiség törté­nelmének eddigi legvakmerőbb felfedező útja három évig tar­tott. Nansen az általa felfedezett szibériai-grönlandi áramlással a Lena-torkolattól „Fram” nevű hajóján sodortatta magát, majd egy kísérővel szánon folytatta útját észak felé. A híres sarkku­tató ezt megelőzően, még 1888-ban elsőként hatolt ke­resztül a grönlandi jégtakarón Hat teljes esztendőn át folyt és október 15-én befejeződött a párizsi Louvre átépítése és ki­egészítése. Méghozzá némileg meglepő „tartozékokkal”: lesz benne bank, gyógyszertár, pék­ség, gyors-étterem, számos bu­tik, s mindez ÍO ezer négyzet- méteren. A 600 nézőt befo­gadó színházteremben kong­resszusokat, kiállításokat és nem utolsósorban (elvégre Pá­rizsról van szó) divatbemutató­kat lehet tartani. A tervezők arra számítanak, hogy az újjávará­zsolt palotacsoport látogatóinak száma minden eddiginél több, évente 8 millió lesz.Ezért bőví­tették az eddigi parkolási lehe­tőségeket is, 620 személygép­kocsival és 80 autóbusszal több keletről nyugatra. Mélységmé­rései tették először kétségte­lenné, hogy az Északi-sarkon nincs kontinens. Az 1893-96-ban végrehajtott Nansen-expedícióval kapcso­latban nemrég konferenciát tar­tottak a norvégiai Bergen váro­sában 250 jeles sarkkutató és klimatológus részvételével. A tudományos konferencia házi­gazdája a bergeni egyetem és a Nansenról elnevezett, környe­zetvédelemmel és távolságér­zékeléssel foglalkozó kutató- központ volt. A Nansen-féle expedíció szá­zadik évfordulójára tervezett északi-sarki kutatóprogram el­nöke, Tore O. Vorren, a tromsoi egyetem professzora elmondta, hogy az expedíció tagjai - 25 kutató - hajón az Eszaki-Je- ges-tengeren keresztül fogják sodortatni magukat. fér el majd a térségben, mint az átépítés előtt. November 18-án tetőzik az újranyitás ünnepségsorozata. Francois Mitterrand köztársa­sági elnök ezen a napon adja át káprázatos külsőségek között az új, Richelieu bíborosról elneve­zett északi szárnyat. Az egykori királyi és császári rezidenciának ez az oldalnyúlvány (a Rue de Rivoli mentén) 1871 óta a pénz­ügyminisztériumhoz tartozott és csak 4 esztendeje ürítették ki. Patináns udvarán, ahol koráb­ban minisztériumi luxus-Peu- geot kocsik álltak, a jövőben monumentális szobrok, köztük Marly híres lovai sorakoznak majd. Louvre 60 ezer négyzetmé­A kutatócsapat tagjait időn­ként felváltják, így akár 75-100 tudós is részt vehet a kutatás­ban, köztük 10 külföldi szak­ember is. A kutatóállomások a hajó két oldalán 100-100 kilométer tá­volságban helyezkednek majd el, és együtt fognak sodródni a hajóval. Szárnyashajó szállítja a mozgatható laboratóriumokat oda-vissza a hajó és a kutatóál­lomások között. Az expedíció körülbelül 23 millió dollárba fog kerülni.- A szervezők most azon munkálkodnak, hogy a vállal­kozáshoz megfelelő hajót talál­janak - idézte a Norway Now című magazin Vorren profesz- szort. A Det norske Veritas partmenti és tengerhajózási társaság állapítja majd meg, hogy mely követelményeknek kell megfelelnie annak a hajó­nak, amely Nansen legendás hajójával akarja összemérni magát. térré növelte kiállítási területét és ezzel egyes megállapítások szerint „a világ legnagyobb kin­cseskamrája” lett. Rengeteg olyan felbecsülhetetlen értékű műtárgy foglalhatja el méltó he­lyét (köztük például Rubens 24 alkotása!), amelyeket eddig pincékben őriztek. A Konvent, a forradalmi nemzetgyűlés 1793 július 27-én - hat hónappal XVI. Lajos lefe­jezése előtt - döntött arról, hogy a Louvre a jövőben múzeum­ként működjék és az épületet 1793 november 18-án adták át új rendeltetésének. Ennek ha­marosan éppen két évszázada. Nem véletlen, hogy a 2oo éves muzeum ezen a napon ünnepli „újkori születésnapját”. Ritka, ősi magyar kutyafajta, az erdélyi kopó portréja ajánlja az épp most megjelent Termé­szeté Ú VÁR magazin. A kilenc védett magyar ku­tyafajta közül az erdélyi kópé­nak (Canis familiáris sagax braco Transsilvanicus) két vál­tozata ismert: a rövid és a hosz- szú lábú. Az előző 45-50 cen­timéter, míg az utóbbi 55-65 centiméter magasságú. A rövid lábú színe barnásvörös, a vég­tagok felé elhalványuló árnya­lattal. A hosszú lábú változat színe fekete és cser. A két szín határozott rajzolattal különül el egymástól. Szőrzete rövid, sima, merev, egyenes lefutású, durva tapintású, fényesen csil­logó. Sohasem durva, de nem is A diákok nagy többségének fejlett a „veszély-érzete”: meg­lehetős pontossággal ki tudja számítani, hogy melyik tan­tárgyból mikor esedékes a fel­elés. Az élet e visszatérő nehéz periódusain könnyebben juthat­nak túl, ha megszívlelnek né­hány tanácsot. 1. Addig tanuld a leckét, míg saját szavaiddal szinte gondol­kodás nélkül fel tudod idézni - de nem csak az elejét, hanem a közepét és a végét is. 2. Ügyelj a folyamatosságra; az akadozó, dadogó felelet azt sugallja, hogy tudásod gyönge lábakon áll. Nem kelt jó be­nyomást az sem, ha túlbeszéled a témát. 3. Hosszabb anyagrészekről (ismétlések, összefoglalók, dol­gozatírás alkalmával) feltétle­nül csinálj puskát - de ne vidd magaddal az iskolába! Amig a „titkos fegyvert” készíted, az anyag jó részét meg is tanulod. Ha puskázol, nemcsak a jegyed, hanem a rólad alkotott képet is elronthatod. 4. Reáltárgyakból (matema­tika, fizika, kémia) a házi fel­adatot - levezetés, bizonyítás, stb. - segítség nélkül, egyedül próbáld megoldani. Csak akkor keress segítőtársat, ha a megol­dás többszöri nekifutásra sem sikerül. vékony csontú, igazi atlétaalkat. Mozgása térölelő, nem túl gyors, de rendkívül kitartó. Kó­pénk megjelenése erőt, nemes­séget, eleganciát sugároz. Vi­selkedését tekintve tempera­mentumos, gazdáját minden kö­rülmények között határozottan védi. Nyugodt, kiegyensúlyo­zott természetű, fölöslegesen sohasem ugat. Sok mozgatást igényel, a bezártságot és a meg­kötést nem tűri. Sajnos, egy 1947-ben megje­lent romániai rendelet a magyar agárral egyetemben elrendelte kiirtását! Ezért a tiszta vérű er­délyi kopó ma muzeális értéket képvisel. Művelődéstörténeti és természeti értékeink megőrzése során biztosítanunk kell a fajta fennmaradását. 5. Dolgozatírás előtt érdemes az előző órákon szóba került feladatokat, közösen megoldott példákat újra elővenni; könnyen lehet, hogy hasonló típusúak lesznek a „dőli” kérdései is. 6. Idegen nyelvből jó jegyet folyamatos tanulás, „magolás”, lexikális ismeretgyarapítás nél­kül csak szerencsével lehet sze­rezni. Sajnos, a szerencse for- gandó ... 7. Amit megtanulhatsz az órán, ne halaszd otthonra. így odahaza félannyi idő alatt elké­szülhetsz a leckével. Vizsgaidő- szakban az órákon készült váz­latok, följegyzések kitűnő se­gédeszközök. 8. Nem biztos, hogy a tan­könyv fölmondása meglágyítja a pedagógus-sziveket. A tanári magyarázatból vett idézetek jobb hatásúak. 9. Tanulás közben ne engedd gondolataidat elkalandozni, mert ötször annyi ideig gör­nyedhetsz a könyvek fölött, mint kellene. 10. Negyvenöt-ötven percnyi koncentrált tanulás után 10-15 percre „szabadságold” magad. Vigyázz, nagy a kisértés, hogy hosszabb legyen a szünet, mint a tanulási idő. Dr. Kecsmár Ilona A Mitsubishi japán autógyár október 20-án a tokiói kiállításon bemutatta az ESR prototípusát, amelynek hibrid motorjai vannak. A jármű elején elektromos motort szereltek be, hátul egy benzinmotort a nagysebességű utazáshoz és hogy föltöltse az akkumulátorokat. 200 éves a Louvre múzeum Felelés a láthatáron A tbc rövid története A napjainkban újra támadó betegség, a tbc már többezer éve, egyes vélekedések szerint már a legutóbbi jégkorszak óta kíséri az emberiséget. A ragályos betegség nyomait az ásatásokon előkerült emberi csontokon is megtalálták. így például a háromezeréves mú­miák tüdején is felfedezték a gümőkór okozta elváltozásokat. Már „az orvoslás atyja”, a görög Hippokratész is leírta a beteg­séget. ELNEVEZÉS: Az ókori gö­rögök a betegséget a phthi- sis-nek nevezték el a phthinein, lesoványodni igéből. Ugyan­ezen okból a legmodernebb időkig köznapi nyelven tüdő- vészként emlegették a kórt. A lényegében a második világhá­ború utáni időkig gyógyíthatat­lan és sok áldozatot követelő betegség leírására a XVII. szá­zadban egy leydeni holland or­vos, Franciscus Silvius hasz­nálta először a gümő elneve­zést, a tüdővészben elhúnyt be­tegek tüdején lévő elváltozá­sok jelölésére. Innen a gümő­kór megjelölés. Magát a tuber­kulózis elnevezést 1839-ben Johann Schönlein használta először. BAKTÉRIUM: A tuberku­lózist okozó baktériumot 1882- ben Robert Koch német orvos fedezte fel. Nyolc éven belül si­került kikísérleteznie a tuberku- lin-próbát, ami lehetővé tette a tuberkulotikos fertőzés kimuta­tását. Robert Koch kutatásaiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A tbc-ért felelős bakté­riumot ma mycobacterium tu­berculosis néven illetik. RÖNTGEN: Wilhelm Kon­rad Röntgen 1895-ben szüle­tett, a röntgensugárzásnak az orvoslásban való alkalmazását lehetővé tevő felfedezése nyo­mán először sikerült láthatóvá tenni élő személyeken a tuber­kulózis okozta tüdőelváltozáso­kat. A tudós 1901-ben kapta meg felfedezéséért a fizikai Nobel-díjat. OLTÁS: A tbc elleni védőol­tást 1921-ben két francia tudós, Albert Calmette és Camille Gu- érin tenyésztette ki a szarvas- marha tuberkulózist előidéző kórokozókból. A Bacillus-Cal- mette-Guérin szavak kezdőbe­tűi alapján a vakcina a BCG ol­tás nevet kapta. Máig is ez az egyetlen hatásos védőoltás a tbc ellen. AZ ELSŐ GYÓGYSZER: 1944—ben Selmán A. Waksman és kollégái dolgozták ki az Egyesült Államokban az első, a tbc-vel szemben hatásos antibi­otikumot: a streptomycint. Waksmant felfedezéséért 1952­ben jutalmazták orvosi No- bel-díjjal. RENDSZERES VÉDŐ­OLTÁS: Az első BCG védőol­tási kampányt 1948-51-ben az UNICEF támogatásával a Skandináv Vöröskereszt szer­vezte. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) 1951 óta fog­lalkozik a védőoltásokkal és se­gíti az egyes országok kor­mányait saját BCG oltási prog­ramjuk kidolgozásában. SZANATÓRIUM: Egy év­százada az orvosok tbc-s bete­geiket a gyógyulás érdekében a leggyakrabban hegyvidéki sza­natóriumokba küldték, ahol leg­több időt tartózkodhattak a friss levegőn. A 1960-as években vált nyilvánvalóvá, hogy az új tbc elleni gyógyszerekkel a be­tegség otthon csaknem olyan hatásosan kezelhető mint egy szanatóriumban. Az effajta in­tézményeket a világ minden tá­ján kezdték bezárni. AIDS: A fejlődő világban a tbc továbbra is súlyos probléma maradt. Az AIDS megjelenése és növekvő előfordulása azon­ban az 1980-as évek közepétől, mintegy kikövezte az utat a tbc visszatéréséhez a fejlett ipari országokban is. Nyomában a tuberkulózisos megbetegedések ismét gyakoribbá váltak szerte a világon. GYÓGYÍTÁS: Ma a WHO a tbc gyógyítása terén a rövidtávú kezelést javasolja mint a legha­tékonyabb módszert a már fer­tőző tbc-s betegek kezelésére, megakadályozva a betegség to­vábbtelj edését. A gyógyulás az esetek kilencven százalékában biztosítható négy vagy öt vi­szonylag nem drága és a fejlődő világban is széles körben hozzá­férhető gyógyszer alkalmazásá­val feltéve, ha a kezelés mini­mum hat hónapig biztosított. 3 millió éves a kerék! A régi kultúrtörténeti kér­désre most új választ ad Roy Caldwell a kaliforniai egyetem professzora a „Nature” tudomá­nyos magazin hasábjain. Sze­rinte a kerék nem 5 ezer éves múltra tekinthet vissza - mint ahogy eddig feltételezték - ha­nem 3 millió évre. Rábukkant ugyanis a világon páratlannak számító gamélaszerű élőlényre, amely képes a testét felgöngyö­líteni és gurulni. Ez a 2,5 cm nagyságú gamélafajta kizárólag Panama Csendes óceáni partjá­nál található. Caldwell professzor szerint a természet megelőzte az embert. A ma ismert kerék először me­zopotámiai anyagmodelleken kr.e. 2000-ben jelenik meg. Az egyiptomi harckocsikon ugyan­ezt a keréktípust láthatjuk, ke­reken 400 évvel később. 1 * k

Next

/
Thumbnails
Contents