Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-26 / 292. szám
I 1993. október 26., kedd Magazin uj Dunántúli napló 11 Nansen nyomdokain Újabb sarkkutató expedíció Védett az erdélyi kopó Hősi halál „Csak kétszer élünk. Egyszer, amikor/ megszülettünk, másodszor, amikor/ szembenézünk a halállal”. Basko japán költő A végsők elfogadása senkinek sem könnyű. Az életösztön áll szemben az elmúlás fenyegetésével, a félelem valami bizonytalantól vagy várható fizikai fájdalomtól. Tudjuk, hogy elkerülhetetlen, de a rettegés, a közvetlen szembenézés vele a „Paradicsom óta elvesztett ártatlanság” súlyos következménye. A „hősi halál” bátor, elszánt, mindenesetre pozitív magatartást jelent, amellyel valaki elfogadja a végzetét öntudattal, daccal, belenyugvással vagy a véletlen sújt le rá. Harcban elszenvedett halálos sebesülést, az élet kioltásának sokféle fajtáját jelenti. Kegyeletből megkaphatják a frontokon beteség miatt elpusztultak, dezertőrök és felkoncoltak is sodródhatnak az áldozatok tömegébe. Az angoloknál a „war-dead” „háborús-halált” jelez, ezzel tárgyila- gosabbá teszi a puszta tényt és körülményeket. Mint orvos háborúban és békében sokféle halált láttam. Most két kép a sok közül, amelyek rohanó történelmünk lapjain velünk sodródnak, idézik fel a gondolatokat. Egyik bejárta a világot: sovány, fehéringes kínai áll a tankhadoszlop előtt. A magányos, bátor, elszánt erőszak elleni magatartás jelképévé vált. A másik képet a közelmúltban Moszkvából kaptuk. A „fehérház” védelmét megszervező tábornok, az „afgán-háború hőse” és hatalomra törő társa le- függönyzött autóbuszban menekülnek. Állítólag diplomáciai úton biztosították sértetlenségüket. Keresztülléptek az általuk halálba vezényelt, vagy elveikért bátran helytállók tetemeinek tucatjain. Áz ítélkezést hagyjuk a történelemre, a vélemény rögtön megszületik. A névteleneken kívül Zrínyi Miklós vállalta a hősi halált. Paulus nem kívánt osztozni Sztálingrád áldozataival, a „katonás öngyilkosságot” sem vállalta. A vezetők magatartása a végsőkben jellemző, velünk marad az elszállt képek és elolvasott betűk nyomán, mint a nagy kérdés egy része: meddig fogja jelenteni a harci erény a férfias elszántságot, kitartást, becsületet, ugyanakkor kegyetlenséget, kapzsiságot, árulást. Meddig sújt bennünket a szörnyű tény, hogy a „teremtés koronája” önmagát pusztítja? Kést ránt, a tombombát tölt Kain és Ábel a puszta létért, kenyérért, térért, színért, nyelvért? Lesz-e valaha utolsó hősi halott? ... Konkoly-Thege Aladár Egy norvég sarkkutató csoport a Nansen-féle expedíció centenáriumára készült program keretében az Északi-sarkra utazik, hogy további adatokat szerezzen arról, milyen környezeti hatást gyakorol az Északi-Jeges-tenger Földünk éghajlatára. Kereken száz évvel ezelőtt indult északi-sarki expedíciójára Fridtjof Nansen norvég sarkkutató. Az emberiség történelmének eddigi legvakmerőbb felfedező útja három évig tartott. Nansen az általa felfedezett szibériai-grönlandi áramlással a Lena-torkolattól „Fram” nevű hajóján sodortatta magát, majd egy kísérővel szánon folytatta útját észak felé. A híres sarkkutató ezt megelőzően, még 1888-ban elsőként hatolt keresztül a grönlandi jégtakarón Hat teljes esztendőn át folyt és október 15-én befejeződött a párizsi Louvre átépítése és kiegészítése. Méghozzá némileg meglepő „tartozékokkal”: lesz benne bank, gyógyszertár, pékség, gyors-étterem, számos butik, s mindez ÍO ezer négyzet- méteren. A 600 nézőt befogadó színházteremben kongresszusokat, kiállításokat és nem utolsósorban (elvégre Párizsról van szó) divatbemutatókat lehet tartani. A tervezők arra számítanak, hogy az újjávarázsolt palotacsoport látogatóinak száma minden eddiginél több, évente 8 millió lesz.Ezért bővítették az eddigi parkolási lehetőségeket is, 620 személygépkocsival és 80 autóbusszal több keletről nyugatra. Mélységmérései tették először kétségtelenné, hogy az Északi-sarkon nincs kontinens. Az 1893-96-ban végrehajtott Nansen-expedícióval kapcsolatban nemrég konferenciát tartottak a norvégiai Bergen városában 250 jeles sarkkutató és klimatológus részvételével. A tudományos konferencia házigazdája a bergeni egyetem és a Nansenról elnevezett, környezetvédelemmel és távolságérzékeléssel foglalkozó kutató- központ volt. A Nansen-féle expedíció századik évfordulójára tervezett északi-sarki kutatóprogram elnöke, Tore O. Vorren, a tromsoi egyetem professzora elmondta, hogy az expedíció tagjai - 25 kutató - hajón az Eszaki-Je- ges-tengeren keresztül fogják sodortatni magukat. fér el majd a térségben, mint az átépítés előtt. November 18-án tetőzik az újranyitás ünnepségsorozata. Francois Mitterrand köztársasági elnök ezen a napon adja át káprázatos külsőségek között az új, Richelieu bíborosról elnevezett északi szárnyat. Az egykori királyi és császári rezidenciának ez az oldalnyúlvány (a Rue de Rivoli mentén) 1871 óta a pénzügyminisztériumhoz tartozott és csak 4 esztendeje ürítették ki. Patináns udvarán, ahol korábban minisztériumi luxus-Peu- geot kocsik álltak, a jövőben monumentális szobrok, köztük Marly híres lovai sorakoznak majd. Louvre 60 ezer négyzetméA kutatócsapat tagjait időnként felváltják, így akár 75-100 tudós is részt vehet a kutatásban, köztük 10 külföldi szakember is. A kutatóállomások a hajó két oldalán 100-100 kilométer távolságban helyezkednek majd el, és együtt fognak sodródni a hajóval. Szárnyashajó szállítja a mozgatható laboratóriumokat oda-vissza a hajó és a kutatóállomások között. Az expedíció körülbelül 23 millió dollárba fog kerülni.- A szervezők most azon munkálkodnak, hogy a vállalkozáshoz megfelelő hajót találjanak - idézte a Norway Now című magazin Vorren profesz- szort. A Det norske Veritas partmenti és tengerhajózási társaság állapítja majd meg, hogy mely követelményeknek kell megfelelnie annak a hajónak, amely Nansen legendás hajójával akarja összemérni magát. térré növelte kiállítási területét és ezzel egyes megállapítások szerint „a világ legnagyobb kincseskamrája” lett. Rengeteg olyan felbecsülhetetlen értékű műtárgy foglalhatja el méltó helyét (köztük például Rubens 24 alkotása!), amelyeket eddig pincékben őriztek. A Konvent, a forradalmi nemzetgyűlés 1793 július 27-én - hat hónappal XVI. Lajos lefejezése előtt - döntött arról, hogy a Louvre a jövőben múzeumként működjék és az épületet 1793 november 18-án adták át új rendeltetésének. Ennek hamarosan éppen két évszázada. Nem véletlen, hogy a 2oo éves muzeum ezen a napon ünnepli „újkori születésnapját”. Ritka, ősi magyar kutyafajta, az erdélyi kopó portréja ajánlja az épp most megjelent Természeté Ú VÁR magazin. A kilenc védett magyar kutyafajta közül az erdélyi kópénak (Canis familiáris sagax braco Transsilvanicus) két változata ismert: a rövid és a hosz- szú lábú. Az előző 45-50 centiméter, míg az utóbbi 55-65 centiméter magasságú. A rövid lábú színe barnásvörös, a végtagok felé elhalványuló árnyalattal. A hosszú lábú változat színe fekete és cser. A két szín határozott rajzolattal különül el egymástól. Szőrzete rövid, sima, merev, egyenes lefutású, durva tapintású, fényesen csillogó. Sohasem durva, de nem is A diákok nagy többségének fejlett a „veszély-érzete”: meglehetős pontossággal ki tudja számítani, hogy melyik tantárgyból mikor esedékes a felelés. Az élet e visszatérő nehéz periódusain könnyebben juthatnak túl, ha megszívlelnek néhány tanácsot. 1. Addig tanuld a leckét, míg saját szavaiddal szinte gondolkodás nélkül fel tudod idézni - de nem csak az elejét, hanem a közepét és a végét is. 2. Ügyelj a folyamatosságra; az akadozó, dadogó felelet azt sugallja, hogy tudásod gyönge lábakon áll. Nem kelt jó benyomást az sem, ha túlbeszéled a témát. 3. Hosszabb anyagrészekről (ismétlések, összefoglalók, dolgozatírás alkalmával) feltétlenül csinálj puskát - de ne vidd magaddal az iskolába! Amig a „titkos fegyvert” készíted, az anyag jó részét meg is tanulod. Ha puskázol, nemcsak a jegyed, hanem a rólad alkotott képet is elronthatod. 4. Reáltárgyakból (matematika, fizika, kémia) a házi feladatot - levezetés, bizonyítás, stb. - segítség nélkül, egyedül próbáld megoldani. Csak akkor keress segítőtársat, ha a megoldás többszöri nekifutásra sem sikerül. vékony csontú, igazi atlétaalkat. Mozgása térölelő, nem túl gyors, de rendkívül kitartó. Kópénk megjelenése erőt, nemességet, eleganciát sugároz. Viselkedését tekintve temperamentumos, gazdáját minden körülmények között határozottan védi. Nyugodt, kiegyensúlyozott természetű, fölöslegesen sohasem ugat. Sok mozgatást igényel, a bezártságot és a megkötést nem tűri. Sajnos, egy 1947-ben megjelent romániai rendelet a magyar agárral egyetemben elrendelte kiirtását! Ezért a tiszta vérű erdélyi kopó ma muzeális értéket képvisel. Művelődéstörténeti és természeti értékeink megőrzése során biztosítanunk kell a fajta fennmaradását. 5. Dolgozatírás előtt érdemes az előző órákon szóba került feladatokat, közösen megoldott példákat újra elővenni; könnyen lehet, hogy hasonló típusúak lesznek a „dőli” kérdései is. 6. Idegen nyelvből jó jegyet folyamatos tanulás, „magolás”, lexikális ismeretgyarapítás nélkül csak szerencsével lehet szerezni. Sajnos, a szerencse for- gandó ... 7. Amit megtanulhatsz az órán, ne halaszd otthonra. így odahaza félannyi idő alatt elkészülhetsz a leckével. Vizsgaidő- szakban az órákon készült vázlatok, följegyzések kitűnő segédeszközök. 8. Nem biztos, hogy a tankönyv fölmondása meglágyítja a pedagógus-sziveket. A tanári magyarázatból vett idézetek jobb hatásúak. 9. Tanulás közben ne engedd gondolataidat elkalandozni, mert ötször annyi ideig görnyedhetsz a könyvek fölött, mint kellene. 10. Negyvenöt-ötven percnyi koncentrált tanulás után 10-15 percre „szabadságold” magad. Vigyázz, nagy a kisértés, hogy hosszabb legyen a szünet, mint a tanulási idő. Dr. Kecsmár Ilona A Mitsubishi japán autógyár október 20-án a tokiói kiállításon bemutatta az ESR prototípusát, amelynek hibrid motorjai vannak. A jármű elején elektromos motort szereltek be, hátul egy benzinmotort a nagysebességű utazáshoz és hogy föltöltse az akkumulátorokat. 200 éves a Louvre múzeum Felelés a láthatáron A tbc rövid története A napjainkban újra támadó betegség, a tbc már többezer éve, egyes vélekedések szerint már a legutóbbi jégkorszak óta kíséri az emberiséget. A ragályos betegség nyomait az ásatásokon előkerült emberi csontokon is megtalálták. így például a háromezeréves múmiák tüdején is felfedezték a gümőkór okozta elváltozásokat. Már „az orvoslás atyja”, a görög Hippokratész is leírta a betegséget. ELNEVEZÉS: Az ókori görögök a betegséget a phthi- sis-nek nevezték el a phthinein, lesoványodni igéből. Ugyanezen okból a legmodernebb időkig köznapi nyelven tüdő- vészként emlegették a kórt. A lényegében a második világháború utáni időkig gyógyíthatatlan és sok áldozatot követelő betegség leírására a XVII. században egy leydeni holland orvos, Franciscus Silvius használta először a gümő elnevezést, a tüdővészben elhúnyt betegek tüdején lévő elváltozások jelölésére. Innen a gümőkór megjelölés. Magát a tuberkulózis elnevezést 1839-ben Johann Schönlein használta először. BAKTÉRIUM: A tuberkulózist okozó baktériumot 1882- ben Robert Koch német orvos fedezte fel. Nyolc éven belül sikerült kikísérleteznie a tuberku- lin-próbát, ami lehetővé tette a tuberkulotikos fertőzés kimutatását. Robert Koch kutatásaiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A tbc-ért felelős baktériumot ma mycobacterium tuberculosis néven illetik. RÖNTGEN: Wilhelm Konrad Röntgen 1895-ben született, a röntgensugárzásnak az orvoslásban való alkalmazását lehetővé tevő felfedezése nyomán először sikerült láthatóvá tenni élő személyeken a tuberkulózis okozta tüdőelváltozásokat. A tudós 1901-ben kapta meg felfedezéséért a fizikai Nobel-díjat. OLTÁS: A tbc elleni védőoltást 1921-ben két francia tudós, Albert Calmette és Camille Gu- érin tenyésztette ki a szarvas- marha tuberkulózist előidéző kórokozókból. A Bacillus-Cal- mette-Guérin szavak kezdőbetűi alapján a vakcina a BCG oltás nevet kapta. Máig is ez az egyetlen hatásos védőoltás a tbc ellen. AZ ELSŐ GYÓGYSZER: 1944—ben Selmán A. Waksman és kollégái dolgozták ki az Egyesült Államokban az első, a tbc-vel szemben hatásos antibiotikumot: a streptomycint. Waksmant felfedezéséért 1952ben jutalmazták orvosi No- bel-díjjal. RENDSZERES VÉDŐOLTÁS: Az első BCG védőoltási kampányt 1948-51-ben az UNICEF támogatásával a Skandináv Vöröskereszt szervezte. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) 1951 óta foglalkozik a védőoltásokkal és segíti az egyes országok kormányait saját BCG oltási programjuk kidolgozásában. SZANATÓRIUM: Egy évszázada az orvosok tbc-s betegeiket a gyógyulás érdekében a leggyakrabban hegyvidéki szanatóriumokba küldték, ahol legtöbb időt tartózkodhattak a friss levegőn. A 1960-as években vált nyilvánvalóvá, hogy az új tbc elleni gyógyszerekkel a betegség otthon csaknem olyan hatásosan kezelhető mint egy szanatóriumban. Az effajta intézményeket a világ minden táján kezdték bezárni. AIDS: A fejlődő világban a tbc továbbra is súlyos probléma maradt. Az AIDS megjelenése és növekvő előfordulása azonban az 1980-as évek közepétől, mintegy kikövezte az utat a tbc visszatéréséhez a fejlett ipari országokban is. Nyomában a tuberkulózisos megbetegedések ismét gyakoribbá váltak szerte a világon. GYÓGYÍTÁS: Ma a WHO a tbc gyógyítása terén a rövidtávú kezelést javasolja mint a leghatékonyabb módszert a már fertőző tbc-s betegek kezelésére, megakadályozva a betegség továbbtelj edését. A gyógyulás az esetek kilencven százalékában biztosítható négy vagy öt viszonylag nem drága és a fejlődő világban is széles körben hozzáférhető gyógyszer alkalmazásával feltéve, ha a kezelés minimum hat hónapig biztosított. 3 millió éves a kerék! A régi kultúrtörténeti kérdésre most új választ ad Roy Caldwell a kaliforniai egyetem professzora a „Nature” tudományos magazin hasábjain. Szerinte a kerék nem 5 ezer éves múltra tekinthet vissza - mint ahogy eddig feltételezték - hanem 3 millió évre. Rábukkant ugyanis a világon páratlannak számító gamélaszerű élőlényre, amely képes a testét felgöngyölíteni és gurulni. Ez a 2,5 cm nagyságú gamélafajta kizárólag Panama Csendes óceáni partjánál található. Caldwell professzor szerint a természet megelőzte az embert. A ma ismert kerék először mezopotámiai anyagmodelleken kr.e. 2000-ben jelenik meg. Az egyiptomi harckocsikon ugyanezt a keréktípust láthatjuk, kereken 400 évvel később. 1 * k