Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-26 / 292. szám

1993. október 26., kedd Társadalom uj Dunántúli napló 7 Mi lesz a dolgozók követeléseivel? Helyi MÁV -vélemények bérről, munkáról, sztrájkról Ezekben a napokban kemény egyeztető tárgyalások folynak Budapesten a Magyar Államvasutak vezetői és a dolgozók ér­dekeit képviselő szakszervezetek között. A tét: fizetésemelés, munkahely, kollektív szerződés. Az ezekkel a kérdésekkel kap­csolatos véleményét mondta el Pécsett Bobák Mihály, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete pécsi választmányának képvi­selője, Borsányi Béla, a Vasutasok Szakszervezete Pécs Vonta­tás bátaszéki részleg képviselője, Dörnyei Szilárd, a Mozdony- vezetők Szakszervezete ügyvivője és Busch Károly, a MÁV Rt. Pécsi Üzletigazgatóságának vezetője. Kárvallottak a munka- vállalók A Földművelésügyi Mi­nisztérium és a Mezőgazda- sági Erdészeti és Vízgaz­dálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Szövetsége (MEDOSZ) között a napok­ban létrejött megállapodás értelmében a két fél vállalta, hogy elősegíti a privatizá­ciós törvényben előírtak végrehajtását és segít a munkanélküliek újraelhe- lyezkedésében. Czirmay Ti­bort, a MEDOSZ főtitkárát a szakszervezeti elképzelé­sekről kérdeztük:- Kezdettől nem rejtettük véka alá a véleményünket, miszerint a privatizáció fő vesztesei a munkavállalók. Azóta sikerült elérnünk az ÁVÜ-nél, hogy ma már a szakszervezetek véleménye nélkül nem fogadnak el pri­vatizációs csomagtervet. Meggyőződésem, hogy, a Foglalkoztatási Alap az ed­diginél racionálisabban is felhasználható lenne. Ma a falvakban minden negyedik embernek nincs állása, de térségeként igen eltérő a helyzet. A szociális feszültségek néhány me­gyében robbanással fenye­getnek, naponta találkozunk egy új jelenséggel, az úgy­nevezett megélhetési lopá­sokkal.- Önök bejelentették, hogy egy éven belül az érde­kelt munkaadó szervezetek­kel és a szaktárca segítségé­vel a rászorulók felkarolá­sára alapítványt kívánnak létrehozni. Konkrétan kikre gondolnak?- Az alapítványt azért szervezzük, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek át­alakulása kapcsán felszaba­duló munkaerő részére új munkalehetőséget teremt­sen, és elősegítse az állásu­kat vésztők át- és tovább­képzését. Nemsokára új programmal szeretnénk elő­állni, amelyben elsőbbséget kap a munkahelyvédelem, a foglalkoztatás politika, a szociális biztonság és a mi­nimálbérek emelésének kérdése. A mezőgazdaságban je­lenleg 7000 - de van olyan szövetkezet, ahol csupán 5000 - forint a minimálbér. Sajnos a mai napig nem tud­tunk megállapodni az illeté­kesekkel, hogy ezt a ma már nevetségesen alacsony ösz- szeget legalább az országos szintre, azaz 9000 forintra emeljék fel. Pedig sürget az idő, törvény kötelez min­denkit, hogy december 1-ig a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók minimál­bére azonos szintre kerül­jön. (újvári) Abban egyetértettek a szak- szervezeti tisztségviselők, hogy a sztrájk bármilyen formája csak végső eszköz lehet. A cél, hogy mindenki számára elfo­gadható megegyezés szülessen. A legnagyobb problémát abban látják, hogy a Magyar Állam­vasutak jelenleg sem foglalkoz­tatási, sem bérbiztonságot nem tud nyújtani, s a MÁV által „át­írt” kollektív szerződés kedve­zőtlenebb a munkavállalók számára, mint a korábbi. Elfo­gadhatatlannak tartják, hogy nagyszabású létszámleépítésre kerüljön sor akkor, amikor a dolgozók nagy része túlórákra kényszerül. A bérekkel kapcso­latos elvárás: 9000 forintos mi- nibálbért vegyenek figyelembe a bértáblázatnál, ami átlagban 30 százalékos bérnövekedést je­lentene. Ugyancsak egyetértet­tek abban, hogy a kollektív szerződés módosítása mostani formájában elfogadhatatlan, mert nem növeli a szabadidőt, viszont a járandóságok - 13. havi fizetés, készenlét, túlóra- pótlék, műszakpótlék - csök­kentését helyezi kilátásba. Borsányi Béla elmondta, tud­ják, a Magyar Államvasutak önerőből nem képes a feszült­ségeket tompítani, ehhez állami, kormányzati segítség szüksé­ges. Annak, hogy a kormány mennyit tud felvállalni, s erről nyilatkozni, most, a jövő évi költségvetés elfogadás előtt jött el az ideje. Hozzátette, tudomá­sul kellene venni az illetékesek­nek, hogy vasutasnak lenni élet­forma! Dörnyei Szilárd szerint az a legnagyobb baj, hogy a kormányzatnak egyáltalán nincs közlekedéspolitikai kon­Siker Tessalonikiban, a görögor­szági Dimitria Fesztiválon nagy sikerrel vendég szerepelt októ­ber 10-16 között a Magyar Ál­lami Operaház 170 fős társu­lata. Az Interkoncert szervezé­sében utazó együttes Verdi Ri- golettóját és Puccini Pillangóki­sasszony című operáját adta elő két-két alkalommal. A rendező Palcsó Sándor, a karnagy Med- veczky Ádám volt. Felléptek többek között: Bende Zsolt, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Anatolij Fokanov, Csonka Zsu­zsa, Begányi Ferenc. cepciója, így a MÁV-val kap­csolatos döntések is esetlege­sek. Bár most már van vasúti törvény, ebben az állam és a Magyar Államvasutak kapcso­latát is rendezni kell, de a határ­idő 1994. június 30. Követelé­seik teljesítésével addig nem várnak. Mind a három szakszervezet képviselőjét megkérdeztem, mennyire tudják figyelembe venni az ország gazdasági hely­zetét. Válaszuk ebben a kérdés­ben is egyetértést tükrözött: most már azt szeretnék, ha az ország venné figyelembe a vas­utasok helyzetét... Busch Károly elmondta, a MÁV 13,8 százalékos bérfej­lesztésre képes, ezt is csak a ta­valyi bérfejlesztések áthúzódó hatásaként, s a tervezett lét­számcsökkentésből. Hozzátette, a vasút vesztesége idén 16 mil­liárd, jövőre 26 milliárd forint. Létszámot az adminisztratív ál­lománynál kívánnak intenzíven csökkenteni, ugyanakkor pél­dául forgalmi munkakörökbe felvesznek embereket. A MÁV hitel-konszolidációs program­jának megvalósítása elkezdő­dött, mint ahogy az állam és a MÁV kapcsolata is rendeződik. Hangsúlyozta, sztrájk-fenye­getettség alatt nehéz döntést hozni, dolgozni, arról nem is beszélve, a munkabeszüntetés szerinte nem old meg semmit. Törvényes munkabeszüntetés esetén is a vasútnak minimális szolgáltatást biztosítani kell, ami azt jelenti, hogy bizonyos személy- és tehervonatok akkor is közlekednek. Roszprim Nándor Mit ígérnek a biztosítási önkormányzatok? Gyógyszerár-emelkedés várható jövőre Májusban választották meg az egészségbiztosítási és nyug­díjbiztosítási önkormányzatok képviselőit. Mi vár ránk 1994-ben? A két önkormányzat mindannyiunkat érintő tervei­ről kérdeztük az illetékeseket, Szeremi Lászlónét, a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat alelnökét, és Simsa Pétert, az egészség- biztosítási önkormányzat elnökhelyettesét. Rövidebb átfutási idő- Hogyan alakul a nyugdíj- biztosítási alap a jövő évben?- Az éves költségvetésünk 373 milliárd forint, a tervezett kiadásunk azonban 391 milli­árd, abból 354 milliárdot a nyugdíjak fedezésére haszná­lunk fel - mondotta Szeremi Lászlóné.- A különböző pótlékok - házastársi pótlék, járadék, gyed, stb. - finanszírozására 36 milli­árd forintot különítettünk el. Az elnökasszony elmondta, hogy 1994-re nem terveznek százalékos mértékű nyugdíj- emelést. Egy biztos, a mostani, no­vemberi 4 százalékos emelés automatikusan beépül a jövő évi nyugdíjak összegébe. Az év hátralevő részében megvalósuló emelések nagyságára vonat­kozó általános elvek kidolgozá­sához most érkeznek be a javas­latok az érintett szervezetektől. A beszélgetés során szóba került az is, hogy a nyugdíjba vonulók havi jövedelmének a megállapítása csak lassan, hosszú-hosszú átfutási idővel valósul meg.-Ez a nyilvántartásunk kor­szerűtlensége miatt van - állítja Szeremmé.- A 25-30 év szolgálati időt több munkahelyen, esetleg kü­lönböző városokban eltöltő dol­gozó munkaidejének igazolása sok-sok időveszteséget jelent. A kormány által lekötött világ­banki hitel keretéből kívánjuk az adatbank gépesítését megol­dani. A nyilvántartási rendszer a munkáltatónál és az igazgató­ságnál is üzemelni fog, csök­kenni fog az átfutási időnk is. Ez a rendszer véleményem sze­rint a jövő év közepére lesz mű­ködőképes. Szeretnénk min­denki számára olyan lehetősé­get biztosítani, hogy mielőtt nyugdíjba megy, előre tudja a várható nyugdíj összegét, hogy ennek alapján dönthesse el, megéri-e dolgozni még egy, esetleg két évet. Ma ugyanis erre nincs lehetőségük a leendő nyugdíj asoknak. Átvizsgálják a kórházakat Simsa Pétert, az egészségbiz­tosítási önkormányzat elnökhe­lyettesét az egészségbiztosítás 1994. évi költségvetésének ala­kulásáról kérdeztem.-A 358 milliárdra tervezett éves kiadásunk, a költségvetés 330 milliárdos nagyságrendjé­vel szemben már most 28 milli­árd hiányt mutat. Érdemes rész­letesebben is megvizsgálni a tervezett főbb kiadásokat. Ezek szerint 50 milliárdot kívánunk fordítani a gyógyszertámoga­tásra, 64 milliárdot igényel a gyógyító-megelőző ellátás, 98 milliárd forint segíti a pénzbeli ellátásunkat, és 34 milliárdot tervezünk a táppénzek kifizeté­sére.- Mi lesz a táppénzekkel?- Szigorítani kívánjuk a má­sodik évre szóló táppénzfolyósí­tást. S ha lehet, az összegen is változtatni szeretnénk. így pél­dául csökkenni fog a 75 száza­lékos, s növekedni a 65 száza­lékos táppénz aránya. A táp­pénzre vonatkozó 1975. évi II. törvény módosítása most van folyamatban, a táppénz folyósí­tásának feltételei valószínűleg január 10-től változnak meg. Meg kell állítani a gyógyszer­árak támogatásának növekedé­sét. Ez a döntés közvetett mó­don gyógyszerdrágulást jelent majd. Á közvetettség azt jelenti, hogy főként a külföldi gyógy­szerek ára emelkedik majd, mert azok támogatása csökken. Ez körülbelül 15-30 százalék közötti áremelkedést jelenthet. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a közeljövőben megkez­dik a kórházak, intézmények átvizsgálását, hogy azok meny­nyire felelnek meg a Népjóléti Minisztérium által kialakított normáknak. A különböző jelzé­sek szerint ugyanis egyes he­lyeken pusztán fél kapacitással dolgoznak az intézmények, és sajnos az ellátási színvonal sem megfelelő mindenütt. A közel­jövőben nem tervezik kórházak bezárását, de arról szó lehet, hogy egyes helyeken csökken­tett ágylétszámmal, s az ellátási struktúra átalakításával működ­jenek intézmények. Urbán Ilona Fizessen elő az Új Dunántúli Naplóra! Nem az értelmi fogyatékos gyilkolt Beismerte, mégsem ő tette 1991 február 26-án éjszaka Tiszavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyár közelében hol­tan találták D. Józsefné 33 éves helybéli lakost. Nem lehetett kétséges, hogy meggyilkolták. A helyszíni szemle után felállí­tott verziók szerint az emberö­lés szexuális indíttatású lehetett, de feltételezhették a rablótáma­dást is, mert az asszony táskája, értékei eltűntek. A félj el­mondta, hogy felesége az éjsza­kai műszakba ment dolgozni, mint rendesen. Táska is volt nála. A családban egyébként két gyereket neveltek: az első há­zasságból származó, még gyermekkorú kislányt és a nála is fiatalabb közös fiút. A széleskörű nyomozás ezer­nyi apró adatot, információt eredményezett. Öreg nyomozók állítják ironikusan, hogy nem­csak azért nem jó ismeretlen gyilkos áldozatává válni, mert meghal az ember, hanem azért is, mert először az áldozatról tudódik ki minden. Most sem történt másként. Fény derült az asszony magánéletének nem egy titkára. A nő kissé kacér volt. Ezt a félj szóvá is tette. Titkolt kapcsolatokra gyanako­dott, de bizonyosat nem tudott. A pletyka azonban bővítette a gyanúsíthatok körét. Kicsit ké­sőbb úgy tűnt, megoldódott a rejtély. Ä rendőrség látókörébe került egy férfi, aki be is val­lotta: ő ölte meg D. Józsefnét. A beismerő vallomásnak mégsem örültek a rendőrök. Az illető ugyanis közismerten értelmi fo­gyatékos volt. Azt pedig min­den tapasztaltabb nyomozó tudja, hogy az ilyen emberek - ki tudja mi okból, talán csak azért, hogy az események kö­zéppontjába kerüljenek - gyak­ran vállalják, hogy egy-egy nagy társadalmi visszhangot ki­váltó bűncselekmény gyanúsí­tottjai legyenek. Ebben az esetben azonban volt valami, ami a beismerő val­lomás hitelessége mellett szólt: olyan testi sajátosságát nevezte meg az elhaltnak, amit csak az tudhatott, aki közeli viszonyban volt vele. No és a gyilkosa. A nő egyénisége ismeretében vi­szont egyértelműen ki lehetett zárni, hogy ezzel az értelmi fo­gyatékos emberrel szexuális kapcsolata lett volna. Tehát va­lóban ő a tettes? Ha igen, és be- számíthatatlannak bizonyul, nem büntethető, de a bíróság el­rendeli a kényszergyógykeze­lést. Az akta lezárul. És ha még­sem ő a tettes? A mozaikok nem akartak hi­bátlanul összeállni. Nincs motí­vum. Node értelmi fogyatékos­nak kell ok? Igen ám, de ez a férfi bár nem komplett, erősza­kos sohasem volt. Jó. De akkor honnan van arról a dologról tu­domása? Az ellentmondások nem oldódtak, így az ügyben az adatgyűjtést, a nyomozást foly­tatták. Ennek során idén au­gusztus végén D.-ék különös családi titkára derült fény. A gyermekkorú nevelt lány elmondta, hogy D. József több­ször nem mint nevelőapa, ha­nem mint férfi közeledett hozzá. Ez, ha igaz, súlyos bűn- cselekmény. Haladéktalanul ki is hallgatták D. Józsefet, ő megtört, és bevallotta: a lány igazat mondott. Sőt, még na­gyobb a bűne, mert ő a gyilkos. Feleségével szexuálisan nem jöttek ki. Az asszony többet kí­vánt, mint amire ő cukorbeteg­sége miatt képes volt. Ráadásul többször ivott is. Sokszor ve­szekedtek. ő féltékeny volt az asszonyra. Azt is kifogásolta, hogy ápolja magát. Viselkedé­sét kihívónak tartotta. Akkor este is veszekedtek. Az asszony az éjszakai műszakba indult, ő szokása szerint már csak nadrá­got, atlétát viselt. Felesége utolsó szikrázó szavai már az aj­tóból hangzottak el: mindet tud, azt is, amire a nevelt lányát kényszerítette. Betelt a pohár: reggel feljelenti a rendőrségen. D. József nagyon megijedt. Rá­döbbent, hogy hiába fenyegette meg a kislányt, az beárulta az anyjának. D. József jól tudta, hogy mindaz, amire gyermek­korú nevelt lányát kényszerí­tette, súlyos bűncselekmény, végső esetben tíz évet is kaphat érte. Könyörgött is az asszony­nak, de hiába. Az felkapta a tás­káját, elemlámpáját és elindult műszakra. A férfi úgy ahogy volt, utána rohant. Meglátta az imbolygó lámpafényt. Kérlelte a felesé­gét, de az hajthatatlan maradt. Ekkor - és ezt később az eredeti helyszínen videóra is vették - megmutatta, hogyan végzett az asszonnyal. Maga sem tudja már, hogy ezen a februári éjsza­kán a szabad ég alatt valóban szexuálisan is bizonyítani akart a nőnek, vagy csak a nyomozást akarta félrevezetni, mint ahogy hazavitte és elégette felesége táskáját is. Tény, otthon már zokogva borult az asztalra. A videón rögzített vallomás a legapróbb részleteket is tisz­tázta. Kiderült az is: az értelmi fo­gyatékos férfi az asszony testi sajátosságáról egy ellesett pár­beszédben hallott. Némethy Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents