Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-26 / 292. szám

1993. október 26., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 5 Kütahyai napok Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) a megyei közgyűlést egy közve­títő szerepre, Kütahyaban Ika­rus buszokat szeretnének vásá­rolni, illetve összeszerelni. Cemalletin Sevim, Kütahya kormányzója elmondta, az el­múlt két napban megismerked­hettek Pécs, Siklós és Mohács nevezetességeivel és török mű­emlékeivel, meghatódva tapasz­talták, mennyire őrzik Magyar- országon a török építménye­ket, hagyományokat.- A török-magyar kapcsolat szinte a történelmi idők kezde­tére nyúlik vissza, a török em­berek szeretettel gondolnak a magyarokra, annak ellenére, hogy az eltérő kultúra és politi­kai felfogás miatt többször áll­tak harcban egymással. Kossuth Lajos két évig élt Kütahyaban, ma is őrizzük emlékét, ezért megtiszteltetés, hogy megko­szorúzhattuk a pécsi Kossuth szobrot. Ma az a feladatunk, hogy még szorosabbra fűzzük a két nép kapcsolatát, szép pél­dája ennek a kütahyai napok megrendezése, amelynek kere­tében megismerhetik a magyar emberek Törökország egy tar­tományát. Halil Ibrahim Özkaraca pol­gármester a közvetlen kapcsola­tokról szólt, példaként említve Siklóson a Malkocs bey dzsámi mellett épülő kutat, amelyhez a díszcsempék Törökországból érkeztek, illetve építőmestert is küldenek. Szigetváron a várban lévő dzsámi minaretjének to­vábbépítésére elkészültek a ter­vek. Kütahyaban a villamos közlekedés széles körű beveze­tését, 5000 lakásos lakótelep, szemétégetőmű megépítését tervezik, többek között ezek ki­vitelezéséhez, szakmai irányítá­sához várják magyar szakembe­rek, cégek jelentkezését. Nafi Güral vezérigazgató el­mondta, megalakultak a gazda­sági vegyesbizottságok magyar és török részről egyaránt, ezek­nek a feladatuk, hogy keressék meg az együttműködési lehető­ségeket. Pécsett, a Művészetek Házá­ban tegnap délután nyitotta meg Cemalettin Sevim, dr. Szűcs Jó­zsef és Halil Ibrahim Özkaraca a kütahyai napok rendezvé­nyeit. Az ünnepi műsoron túl­menően egy hétig láthatják az érdeklődők a fajansz és porce­lán edényeket, tárgyakat, ezüst ékszereket, kézzel szőtt kilime- ket, kütahyai festők képeit, fo­tókat, illetve a siklósi kútra ke­rülő díszcsempéket. A kiállítás szerdán Mohácson, csütörtökön Szigetváron és pénteken Sikló­son is megtekinthető. H. Zs. Az ünnepi műsorban a kütahyai népviselettel is megismerked­hettek az érdeklődők Fotó: Löffler Gábor Cigány-gondozó képzés Nem hálás feladat a munka­helyről utcára pottyant polgáro­kat esélytelenségük foka szerint tipizálni, mégis követésre ér­demes a Baranya Megyei Mun­kaügyi Központ nemrégiben in­dult cigány házi beteg- ápoló-gondozó tanfolyama. A pécsi Egészségügyi Szak­iskola 300 órás tanfolyama 13 fiatal cigány munkanélküli számára eredményez azonnali foglalkoztatást. Pécs önkor­mányzatán kívül tíz település vállalta, hogy a költségeket a központtal megosztva, munkát ad az oklevelet szerzett pálya­kezdőknek, akik a tanulás há­rom hónapja alatt keresetpótló juttatásból élhetnek. Az ingyenes képzés tantervét - amelyben az ápolástan elmé­leti és gyakorlati oktatásán túl társadalomismeret, szociális munka-elmélet, pszichológia, cigány politika- és kultúrtörté­net is helyet kapott - a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet állí­totta össze. Csakúgy a decem­berben esedékes vizsgáztatás is a NEVI reszortja, ám az arra való felkészülést a pécsi kertvá­rosi és meszesi családsegítő központ segíti. A képzés megvalósítását kezdeményező Apró Antal Zol­tán, a munkaügyi központ munkatársa szerint az ilyen jel­legű foglalkoztatás presztízsér­tékű. Ugyanakkor az ápolás mellett a cigány lakosság jó ér­telemben felfogott integrációját is elősegíti.- Ha van rá mód, a hátrányos helyzetű rétegeket támogatjuk - tette hozzá dr. Czuczor József, a képzési osztály vezetője. - A cigány embereknél a sajátos szocializáció következménye­ként gyakori egészségügyi problémák orvoslásán túl, a ci­gány kultúrához kötődő isme­ret- és készségszerzés is célunk. Tröszt É. A virágoskert meséje az időskori magányról Mikor a gyermekei magára hagyták, megházasodtak, akkor írta az általa előadott történetet Kroh Jánosné, a harkányi nyugdíjas klub tagja. A virá­goskert meséje az időskori ma­gányról szól, s amikor megkér­deztem, törvényszerű-e az egyedüllét, a nyugdíjas asszony azt mondta, nem: a szeretetre mindig rá lehet lelni, még öreg­korban is. A Harkányi Művelődési Házban tegnap délelőtt meg­rendezett Nyugdíjas Klubok II. Országos Előadóművészeti Fesztiváljának megyei döntő­jére hat város illetve község klubja nevezett be és összesen 28 szereplő (egyéni és csoport) lépett színpadra. Itt nincsenek győztesek és vesztesek, hangsú­lyozta köszöntőjében dr. Sárosi Mátyásné, a harkányi klub ve­zetője. A lényeg, hogy a nyug­díjasok még mindig örömmel nótáznak, szavalnak. Ismeretlen költők verseit éppúgy hallhattak a megjelentek, mint baranyai népdalokat. Az egyik szervező, Kállai Júlia által konferált mű­sor a lánycsókiak vidám paródi­ájával zárult. A zsűri végül a decemberi or­szágos megmérettetésre kilenc szereplőt, komlóiakat, szigetvá­riakat, siklósiakat, somogyapáti szólóénekest, lánycsókiakat, harkányiakat juttatott tovább. Sz. A. Fák és embersorsok Brigovich Lajos képei Pécsett Veszteglő magyar hajók Továbbra sem folytathatja útját a Mahart Eger és Vác nevű hajója a Dunán a „Fehér Rózsa” és az „Új Bizánc” nevű szélsőséges szerb szer­vezetek Belgrád mellett kia­lakított blokádja miatt - mondta el Koszonics László, a Mahart folyamhajózási fő­osztályának vezetője hétfőn az MTI-nek. A rakomány nélkül közlekedő Eger, közel egy hónapja - október elseje óta - vesztegel a folyó szerb szakaszán, a Vác pedig, „gyomrában” több mint né­gyezer tonna vasércrako- mánnyval, Romániában vára­kozik a blokád feloldására, immáron két hete. (MTI) Dőlni készülő, meggyötört fák uralják Brigovich Lajos ké­peinek java részét. A peresznyei születésű, 55 éves alkotó e fákat önportrénak is szánja, s azt mondja, ha öregek is az ágak, a fa még tartja magát. De e szim­bólummal aggodalmát is jelzi: megmaradnak-e ők, a gradistyei horvátok? Tegnap Pécsett, az August Senoa klubban 27 grafikáját, tusrajzát állították ki. A Kőszeg környéki horvátzsidányi iskola rajz és horvát nyelv tanára Pécshez is kötődik, a főiskolát itt végezte el, de volt már tárlata is a városban. Kőszegen, Szom­bathelyen, Budapesten, Zág­rábban és Ausztriában is bemu­tatkozott a közönségnek. Ter­mékeny alkotó, munkáit rend­szeresen megjelenteti a Vas népe és a Hrvatski Glasnik. Ké­pein a gradistyei horvátok kör­nyezete elevenedik meg. E mostani válogatás a Ma- gyaroszági Horvátok Szövet­sége Baranyai és Gradistyei Szervezetei, valamint a pécsi August Senoa klub szervezésé­ben készült, és támogatta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapítvány is. A tárlatot (mely november 15-éig lesz látható) dr. Pandur József művészettör­ténész nyitotta meg, s Matusek László vezényletével fellépett az August Senoa asszonykórus is. H. I. Gy. Pécsi orvosok a rászorulókért A karitatív segítséghez üzleti tevékenység ad alapot A pécsi ASB-(Arbeiter Sa- maritanische Bund) Szamaritá­nus Egészségügyi és Házi Szo­ciális Gondoskodó Szolgálat megalakulásának lassan egy éves évfordulóját ünnepelhetné, ám az idős betegeket, rászoru­lókat, a munkahelyi kötelezett­ségeken túl is segíteni szándé­kozó pécsi orvosokat, egész­ségügyi dolgozókat tömörítő alapítvány és egyesület neve eddig vajmi kevéssé teijedt el a köztudatban. Bár betegszállítás­sal és ápolással eddig is számos polgáron segítettek már, a mun­kát előkészítő szakemberek csak napjainkra készültek fel egy széles körben igénybe ve­hető, humán-egészségügyi szolgáltatás bonyolítására. Ala­pítványuk ugyanakkor - amely­nek létrejöttét a korábban Pé­csett menekültkórházat létreho­zott németországi szamaritánus szervezet kezdeményezte ­mára jelentős vagyonra tett szert, nemrégiben pedig tele­fonvonalhoz és irodahelyiség­hez is jutottak az önkormányzat segítségével. A For Life-fal kia­lakított együttműködésük sem újkeletű, az egyesület Volks- wagen-mentőautójával a földi betegszállítást vállalta. A karitatív és az üzleti tevé­kenység kellő arányérzékkel történő váltogatása biztosítja az egyesület létét. Példaként a be­tegek külföldre szállítása jelen­tős bevétel, miként az extra igé- nyűeknek kínált ételszállítás is. Míg az ASB mikrobuszai a mozgásukban korlátozott bete­geket ingyen szállítják, a két jármű egyben pénzforrás. Bizonyára a jövőben is a szakápolás kelti a legnagyobb érdeklődést, amelynek meg­szervezéséhez, a speciális ápo­lást kívánók és a legelesetteb­bek körének felderítéséhez a körzeti orvosoktól is segítséget kértek. Mint dr. Nyárády Jó­zseftől, az egyesület elnökétől megtudtuk, jelentős létszámú nővéri-ápolói tagsággal bír szervezetük. Azok, akiknek a beteggondozás . hagyományos köre szűk problémáik orvoslá­sához, az egyesület 312-949-es telefonszámán kérhetnek segít­séget. Ugyancsak széles réteghez szólnak a lakosság egészség- ügyi kultúrájának jobbítását célzó felvilágosító előadások, amelyek elsősorban a megelő­zés szempontjai szerint közelí­tik társadalmunk jellemző, visz- szatérő civilizációs problémáit. A szándékai és eddigi erőfe­szítései nyomán figyelmet ér­demlő ASB-egyesület a pécsi, majd megyei karitatív hálózat kialakítását követően orszá­gossá szeretné bővíteni szerve­zetét. Tröszt É. A szőnyegek szövése munkalehetőséget biztosít több helybéli asszonynak Fotó: Löffler Szőnek Cserkúton Cserkúton a közelmúltban vállalkozásba kezdtek a mun­kanélküli asszonyok. Dóra Anikó iparművész segítségével otthon egyedi szőnyegeket szőnek. Jónás József polgármester érdeklődésemre elmesélte, a fi­atal iparművésznő és társa, Mé­rési Miklós Iván - aki fafaragó - nemrég költözött Cserkútra. Egyelőre lakást bérelnek a fa­luban, de telket vásároltak, hogy letelepedhessenek. A környékbeli munkanélküliséget látva Dóra Anikó úgy gondolta, munkalehetőséget biztosít több helybéli asszonynak. Kezdet­ben az iparművésznő a szőnye­geihez szükséges anyagokat ál­líttatta össze gombolyagokká a munkát vállalókkal. Később egyszemélyes szövőszékek se­gítségével megtanította sző­nyeget szőni a jelentkezőket. Most már húsz asszony dol­gozhat otthon és kereshet pénzt a megélhetéshez. A húszéves Vilisics Béláné és a szintén húszéves Tóthpál Tünde egy hónapja kezdte a szőnyegkészítést tanulni. Ők ketten dolgoznak egy nagy szövőgépen Vilisicséknél. A fiatalasszony boldogan magya­rázta, hogy elégedettek az ott­hon végezhető munkával. Mi­vel az iskolapadból ment férj­hez, sem a gyed, sem a gyes nem járt neki. Most a férje munkanélküli segélyéből és a családi pótlékból élnek a kislá­nyukkal. Számításai szerint havi hét-nyolcezer forintot is megkereshet. A barátnője fod­rász - most munkanélküli. Nemcsak nekik, de minden asszonynak jól jött ez a munka. Remélik, hogy kereslet lesz a termékeikre. Adám E. Német nemzetiségű vállalkozók kiállítása Ma délelőtt 11 órakor nyílik Pécsett a volt Centrum Áruház­ban a MAHIR Rt. és a pécsi ön- kormányzat közös rendezvénye, a Német nemzetiségű vállalko­zók kiállítása. A három napos bemutató előrendezvénye a de­cemberi stuttgarti nemzetközi kiállításnak, amelyre az itt leg­jobban szereplő vállalkozók utazhatnak majd. Önkormányzati akadémia A környezetvédelem lesz a témája az Önkormányzati Aka­démia pécsi területi iskolaköz­pontjának rendezvényén októ­ber 28-dikán, délelőtt 9 órától. Az előadás hallgatói tájékozta­tást kapnak a kapcsolódó jog­anyagról, az új törvényi szabá­lyozás irányairól, az önkor­mányzatoknak a környezetvé­delemmel összefüggő feladat- és hatásköréről. A Baranya Me­gyei Közgyűlés székházában az említett témákról Benkőné dr. Lodner Dorottya, az MTA RKK tudományos munkatársa ad tájékoztatást. Szeszcsempészeket fogtak el Két jugoszláv és két szlovák szeszcsempészt fogtak el a hét végén a határőrök. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője elmondta, hogy a szlovák határ közelében, a Nógrád megyei Hontnál határőrök vették észre, amikor egy jugoszláv gépkocsi­ból egy szlovák rendszámú au­tóba átpakoltak 347 üveg egyli­teres konyakot. Mint kiderült, a szeszes italokat két jugoszláv állampolgár csempészte Ma­gyarországra, és a konyakot két szlovák állampolgár tervezte hasonló módon átvinni a ma­gyar-szlovák határon. A két ju­goszláv állampolgárral szem­ben csempészet, a két szlovák­kal szemben pedig vámorgaz­daság és devizagazdálkodás megsértése alapos gyanúja mi­att indult eljárás. (MTI) Derült égből vasvilla Ki tudja, talán egy frontátvo­nulásnak volt köszönhető, hogy nem szűkölködött elcsattanó pofonokban az elmúlt hétvége a dél-baranyai végeken. Az üt- leg-sorozat október 23-án este fél 8-kor indult, amikor Alsó- szentmártonban egy vita végére vasvillával tettek pontot, még­hozzá oly súlyosan, hogy a villa sújtotta egyén, P. L. feje alapo­san beszakadt. A Siklósi Rend­őrkapitány munkatársait a men­tősök értesítették a történtekről, s ők már épp a szerszám másik végébe kapaszkodó B. P. be­szállításáról gondoskodtak, amikor egy újabb - ezúttal a vá­rosi kórháztól érkezett - jelzés alapján kiderült: a végállomás nem a kapitányság, hanem Tu- rony, ahonnan egy agyba-főbe vert illetőt szállítottak be, s aki­vel sérülései miatt képtelenség kontaktust teremteni, sőt to­vábbi kivizsgálásra a pécsi idegsebészetre irányították. A módszeres verés okait a Tenkes-hegy lankás részén fekvő kis településen firtató zsaruk már épp a hazatérés gondolatával kacérkodtak az éj közepe múltával, amikor kide­rült: vágyuk csak hiú ábránd, ugyanis az illetékességi terület déli szegletében Drávacsepe- lyen még csak ekkor szabadult el a pokol, közösségi „mate­kóra” formájában a helyi kul- turház előtt. Hogy mi volt a tö­megverekedést kiváltó ok, azt egyelőre nem sikerült tisztázni, ami biztos, boldog-boldogtalan „gyepálta” egymást oly rendü­letlenül, hogy azért még vérbeli westemfilm rendezők is meg­nyalták volna mind a tíz kör­müket, ugyanis egyes elmondá­sok szerint még az is padlót fo­gott, akit a pofon szele megcsa­pott. A rendőrök a matekóra többismeretlenes egyenletének megoldásán jelenleg is dolgoz­nak. Kótány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents