Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-26 / 292. szám

1993. október 26., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 Szombattól hatályos az igazságtételi törvény Október 30-án lép hatályba „Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elköve­tett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról” szóló 1993. évi XC. törvény. A bün­tető jogszabályt a Magyar Köz­löny október 22-én megjelent 152. száma tette közzé: a tör­vény a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lép hatályba. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés - az Alkotmánybíróság október 12-én hozott határoza­tára figyelemmel - október 19-ei ülésnapján fogadta el a törvényt. A rendelkezések ér­telmében nem évülnek el az 1949. évi genfi egyezménynek a hadifoglyokkal való bánás­módra és a polgári lakosság há­ború idején való védelmére vo­natkozó 130. és 147. cikkében súlyos jogsértésként meghatá­rozott, az 1956 októberi forra­dalom és szabadságharc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek. A törvény kü­lönböző ideig tartó szabadság- vesztéssel rendeli büntetni töb­bek között a szándékos emberö­lés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, valamint a hadifog­lyok vagy védett személyek törvénytelen elhurcolása, illetve túszok szedése bűncselekmé­nyek elkövetőit. A meghatározott bűncselek­mények miatt a nyomozásra ki­zárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, a bírósági el­járásra pedig kizárólag a Fővá­rosi Bíróság illetékes. (MTI) Hanyatló export A Kopint-Datorg helyzete­lemzése és prognózisa szerint a magyar gazdaságban az idén folytatódik a hanyatlás: 2-4 százalékkal csökken a GDP, az ipar teljesítményének 2 száza­lékos emelkedése nem ellensú­lyozza az agrártermelés vissza­esését. A kutatócsoport megál­lapítása szerint az idei vissza­esés legfőbb oka az export drá­mai hanyatlása. A kivitel 8-8,5 milliárd dollár körül valószínű­síthető, és 2-2,5 milliárd dollár értékű deficittel kell számolni. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan szintén 2,5 milliárd dollár körül alakul, miközben az ország idei várható költség- vetési hiánya 250 milliárd forint lesz. A háztartások megtakarí­tásai visszaestek, a bruttó kül­földi adósság 2, a nettó adósság pedig 2,3 milliárd dollárral nö­vekedett már az év első felében. Az ipari termelés és a munka- nélküliség mutatói némi javu­lásra, a lakossági fogyasztás és az éves szinten 25 százalékos fogyasztói árindex továbbra is romló tendenciára utal. Elkelt volt szovjet ingatlanok Mindössze három objektu­mot vettek meg a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet hétfői ár­verésén, amelyen több mint tíz volt szovjet katonai objektum megvásárlására lehetett licitálni - tájékoztatta a KVSZ illetése hétfőn az MTI-t. Az árverésen csupán egyetlen olyan objektum akadt, amelyikért valóban lici­táltak a vásárlók. A vámossza­badi telephely és gátőrház vál­totta ki ezt az érdeklődést, amelynek eredménye a licitár­ban is megmutatkozott. Az 1,15 millió forint kikiáltási árú ingat­lant végül is 1,7 millió forintért vitte el a licit nyertese. Kikiál­tási áron talált gazdára - egy- egy jelentkező révén - a nagy­marosi műszaki egyetem mérő­telep üdülője, valamint az esz­tergomi Duna-parti vízi gyakor­lótér. Mindkettőért valamivel több mint 10 millió forintot kel­lett fizetnie a vásárlónak. A hét­fői árverést továbbiak követik majd Veszprémben, Szekszár- don és Debrecenben. A mostani árverések után az el nem kelt objektumokat megpróbálják majd külön-külön ingatlanokra bontva értékesíteni. (MTI) A növekvő költségek mellett az Istenkúti iskolában is egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a levesbe valót, az étel azonban így is mindig ízletes Fotó: Szundi György Egyre nehezebb a gyermekétkeztetés finanszírozása Egy háromgyerekes család­anya panasza^ a rózsadombi Ily- lyés Gyula Általános Iskolába járó felső tagozatos gyermeke nem részesül a rendeletben rög­zített 50 százalékos ebédtérítési kedvezményben. Az iskola igazgatónője, Né­meth Mihályné elmondta, a szülő határidő után nyújtotta be igényét, de most már részesül a gyermeke a 600 forintos támo­gatásban. Igaz, ez az összeg va­lamivel kevesebb mint az ebéd­térítés 50 százaléka, de iskolá­jukban nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek. A szociális ke­ret felosztása a közelmúltban végzett felmérés alapján történt, a szülői munkaközösség hozzá­járulásával. A családi helyzet feltérképezésére azért is szük­ség volt, mert mintegy 300 ta­nulónak az egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, és sok a három vagy több gyermekes család. A nagycsaládos napközisek számára, akik elsősorban alsó tagozatosok, biztosítani tudják az 50 százalékos kedvezményt. Ez a menzásokra nem vonatko­zik, mert az 1989 szeptemberé­ben felavatott iskola nem kapott az akkor még létező menzake­retből, és ezt a hátrányt azóta sem tudta ledolgozni. Az igaz­gatónő olyan tájékoztatást ka­pott indulásakor, hogy csak a menzásoknak jár a kedvezmé­nyes ebédtérítés. Az Illyés Gyula utcai iskola azonban nem kapott menzakeretet, így nin­csenek menzások sem. Az ebéd így önköltséges, vagyis a nyers­anyagnormát meg kell fizetni. A rendelkezésre álló szociális segélykeretből eddig tudták fi­nanszírozni a háromgyerekesek ebédtérítésének 50 százalékát, de idén erre már nem futja. Pluhár Gáboméval, a pécsi Polgármesteri Hivatal taná­csosával megnéztük az idevo­natkozó 1989-es miniszteri ren­deletet, amelyből kiderült, hogy a gyermekintézményekben az ebédet igénybe vevő tanulóknak jár egyebek mellett a szóban forgó kedvezmény is. Van tehát egy rendelet, amelynek egyre nehezebben tudnak eleget tenni az önkor­mányzatok. Pécsett idén az ok­tatási intézmények együttvéve 17 millió 221 ezer forintot for­díthatnak úgynevezett étkezési díjkedvezményre, és ez az ösz- szeg kevesebb az elmúlt évinél. Megkérdeztünk néhány Ba­ranya megyei várost, hogyan birkóznak meg a gyarapodó anyagi gondokkal. Komlón, a költségvetési iroda vezetője el­mondta, a három és több gyere­kes családoknál mindenképpen biztosítják a rendeletben előírt 50 százalékos ebédtérítést, de nem tudnak minden kérelmet teljesíteni. Mohácson egyelőre még ki tudják gazdálkodni a szükséges térítési támogatást, és a siklósi Polgármesteri Hivatal ügyfél- szolgálati irodájának vezetője is hasonlóan tájékoztatott. A kö­zelmúltban született egy ön- kormányzati határozat, amely­nek alapján a rászorulók szá­mára teljes egészében fizetik az ebédet, nehogy a szülők nehéz anyagi helyzetük miatt kiírassák a menzáról a gyereküket. Ezzel a gondolattal cseng össze dr. Dely Viktória, a Nem­zetközi Gyermekmentő Szolgá­lat pécsi irodavezetőjének vé­leménye: Nem lehet belenyu­godni abba, hogy egy gyerek ne kapjon naponta legalább egy­szer meleg ételt. Ez gyerek el­leni bűn. Magyarország is aláírta a gyermeki jogokról szóló ENSZ alapokmányt, amely többek kö­zött a rendszeres táplálkozáshoz való jogot is rögzíti, és mi tarto­zik be ebbe, ha a napi egyszeri meleg étkezés nem? Véleménye szerint a nemtörődömség is közrejátszik a kialakult helyzet­ben. Lehetetlen, hogy se az is­kola, se az önkormányzat, se a különféle szociális szervezetek ne tudnák együttesen megoldani ezt a kérdést. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat pécsi irodája ebben az évben félmillió forintot fordíthat az iskolások étkeztetésére. Jelenleg száz gyereket ebédeltetnek, de még többet is tudnának támogatni, ha kémék az iskolák. P. E. Ausztria ünnepe Október 26-a az Osztrák Köztársaság hivatalos nemzeti ünnepe. Ez az esemény kü­lönbözik más népek vagy nemzetek kitüntetett napjaitól. Nem győztes csatákra, világot formáló forradalmakra emlé­keznek ezen a napon. 1955. október 26-án sza­vazta meg az osztrák parla­ment az ország örökös semle­gességét és hagyta el az utolsó megszálló katona Ausztriát. A semlegességi törvény kapcso­lódik az osztrák államszerző­déshez, amelyet szintén abban az évben kötöttek meg. így 1955 fordulópontot jelentett az osztrák történelemben. Le­zárt egy küzdelmes korszakot, két szörnyű világháború és 10 éves megszállás után és elindí­totta az országot egy magasba ívelő fejlődési pályán. 1945 májusában Ausztria romokban hevert. A kirabolt lakosság nyomorgott és éhe­zett, az ország nagy részén a megszálló hatalmai: koordi­nálták az életet. Ekkor joggal kételkedtek a szomszédos or­szágok abban, hogy képes lesz-e valaha Ausztria kiemel­kedni ebből az állapotból. De már tíz év múlva a világ egy kicsi, de egybeforrott néppel találhatta magát szembe, amely az önállóságot és a sza­badságot tűzte ki célul maga elé, s amely kihasználva a kedvező világpolitikai lehető­ségeket, meg tudott szaba­dulni megszállóitól. Ezt az eseményt joggal nevezhetjük a háború utáni osztrák csodá­nak. Az ország lakói felüle­melkedtek a kicsinyes közéleti és politikai civakodásokon, s a szívós munkával, súlyos nél­külözések közepette építették újjá a városokat, a falvakat, de az egész államberendezést és a közéletet is. Ez a folyamat még ma is például szolgálhat a világban. Válságos, krízisek­kel teli korunkban is érdemes visszagondolni rá és erőt merí­teni belőle. 1955 jelenti annak a fejlő­désnek a kezdetét, amelynek során ma Ausztria gazdasága a világ élvonalába tartozik. Ezt bizonyítja néhány jellemző adat: 1992-ben az egy főre eső GDP tekintetében Ausztria a 7. a világ országai között, a gazdasági növekedés maga­sabb az európai átlagnál, az inflációs ráta 4%, a munka- nélküliek aránya 3,6%. Ausztria és Magyarország szomszédokként élték meg Közép-Európa viharos évszá­zadait. Eltekintve egyes ural­kodó rétegek váltakozó ha­talmi törekvéseitől, a közem­berek a történelem során egyre inkább összefogtak a feltá­madó veszélyekkel szemben. Az Osztrák Köztársaság a megtorlás és erőszak elől me­nekülő magyarok százezrei előtt tárta ki kapuit, s biztosí­totta az utat az új, szabad élet felé 1956-ban. De a közel­múltból emlékezhetünk a kö­zös együttműködésre, a vas­függöny lebontásában, a volt Jugoszlávia menekültjeinek megsegítésében. Magyarország és Ausztria között kiterjedt kapcsolat- rendszer épült ki állami, poli­tikai, kulturális és gazdasági szinten, de a magánszféra te­rületén is. Baranya és Stájer- ország között is egyre másra épülnek ki partnerkapcsola­tok, szövődnek barátságok. Ószintén remélem, hogy ez a kapcsolatrendszer népeink javát szolgálja és elősegíti kö­zös utunkat az új Európába. Somogyvári Imre Székházavatás a Fertő-tónál Az osztrák és a magyar kör­nyezetvédelmi miniszter, Maria Rauch-Kallat és Gyurkó János jelenlétében avatták fel a Fertő-tavi Nemzeti Park köz­pontját hétfőn Sarródon. A Kó­csagvárat az EGK támogatásá­val hozták létre. A Phare-prog- ram keretében 1,4 millió ECU-t kapott hazánk 1990-ben a Fertő tó mentén fekvő nemzeti park kialakítására. így nyílt lehető­ség arra, hogy az egykori ha­lászfaluban, a Fertő-vidék és a Hanság találkozási pontján tető alá hozták a nádfedeles épüle­tet, amely a tájegység népi épí­tészeti stílusát őrzi. Kiadvány készül a Zengő-vidékről Pécsi lány a Fülöp-szigeteken dolgozott A varázslat hónapjai Szilágyi Csilla helybeliek között Zavarba hoz ez a fiatal, ál­lamvizsgázó közgazdászhall­gató pécsi lány, amint Fü­löp-szigeteken töltött tíz hónapi élményeiről beszámolva olyas­félét mond, ami nálunk hihetet­lennek tűnik: az ottani szegény­ségnek bája van. A több mint hatvan milliós lakosság lega­lább kétharmada a mi mércénk­kel mérve is elképesztően sze­gény, de azt emelt fővel, sőt, a nap minden pillanatának örülve viseli. Mi meg komoran és el­keseredetten éljük meg a mát. Pedig mi, magyarok is barátsá­gosak, nyíltak, vendégszeretők és barátkozók vagyunk. Szilágyi Csilla az AIE- SEC-nek, a Nemzetközi Köz­gazdászhallgatók Szervezeté­nek és szüleinek köszönhetően kilenc hónapon át dolgozhatott és egy hónapon át utazgathatott a Fülöp-szigeteken. A 7100 szi­get övezte három nagy sziget- csoport (Luzon, Visayas és Mindanao) országában 111 nyelvjárás él, de Csilla szeren­cséjére angol az üzleti nyelv.- Cagayan de Oro City vá­rosban, az Eszak-Mindanao Fej­lesztési Bankban marketinggel, piackutatással és termékfejlesz­téssel foglalkoztam. A munka a problémamegoldás gyakorlatá­ban jelentett számomra fejlő­dési lehetőséget - mondja. Kinti tapasztalatainak ösz- szegzése: egészen más az élet­tempójuk: élnek és dolgozgat­nak. Élvezik az életet, nyíltak és jókedvűek, felszabadultan tud­nak ünnepelni a fiesztákon, bárhol, örülnek a kakasviada­loknak, a csodás tájnak, a tró­pusi éghajlatnak, mindennek. Fő ételük a rizs, de rengeteg ha­lat, rákot, kagylót, moszatot, trópusi gyümölcsöt, disznóhúst és csirkét esznek, kedvelik a hagymát, gyömbért, fűszerpap­rikát, zöldségeket, a b'nai konyhák és az amerikai gyorsét­termek kínálatát. Nemzeti kü­lönlegességükkel, a 16-21 na­pos kacsaembriót magában fog­laló főtt tojással viszont nehe­zen barátkozott meg. Csilla korábban már beba­rangolta Európát, járt Izraelben, de élete legnagyobb kalandját mindenképp a Fülöp-szigetek jelentette, ahol még az életét is el tudná képzelni, s nem csak az éghajlat miatt.- Egyszer talán még visszaju­tok oda - sóhajt, míg mutatja színes felvételeit a csodaszép tá­jakról, a fiesztázó emberekről. Murányi L. A hosszúhetényi alapítású Falusi Turizmus Országos Egyesület régi álma megvaló­sulni látszik. A tavasszal Pé­csett rendezett idegenforgalmi ankéton az Országos Idegenfor­galmi Hivatal munkatársa köze­lebbről is megismerkedhetett az egyesület munkájával és tervei­vel. E tervek között első helyen szerepelt egy színes, több nyelvű kiadvány létrehozása az egyesület szűkebb pátriájáról az általuk Zengő-vidéknek elnéve- zett Keleti-Mecsekről. Antal Katalin az OIH főosztályveze­tője az elképzelést példaadónak ítélte, más tájegységek számára is, és a hivatal támogatását he­lyezte kilátásba a megvalósítás­hoz. Az egyesület elnöke, Ná­dor Rudolfné hosszúhetényi polgármester és titkára, Szabó Géza geográfus, a DTI munka­társa személyes tárgyalás, és az egyesület koncepcióját ismer­tető pályázat benyújtása útján ezt a támogatást, pontosan egymillió forintot el is nyert. A pénz felhasználásának felté­tele azonban, hogy a kiadvány­nak - mely ingyenes lesz és ter­jesztésében az OIH is segít -, a márciusi Utazás ’94 kiállításra el kell készülnie. Az egymillió fo­rint arra elegendő, hogy a 30-40 oldalasra tervezett kiadvány álta­lános, a tájegységet bemutató ré­szének nyomdaköltségeit fe­dezze, a falvakat bemutató többi lap költségeit természetesen az érintett önkormányzatoknak, il­letve vállalkozóknak kell finan­szírozniuk. A tájegységhez tar­tozó falvak: Hosszúhetény, Magyaregregy, Kárász, Vé- kény, Szászvár, Máza, Váralja, Kismányok, Alsómocsolád, va­lamint Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya, Zengővárkony és Pécs- várad városa mindannyian örömmel fogadták a tervet. A szerkesztőbizottság, - melyben Lantos Miklós és Csonka Károly fotóművészek, Deák Zsuzsa gra­fikusművész és Sarkadi Eszter, a Tourinform (Baranya Megyei Idegenforgalmi Információs Hi­vatal) menedzsere is részt vesz -, már megtartotta első megbeszé­lését. A községek feladata most, hogy összegyűjtsék vállalko­zóik, szobakiadóik ajánlatait, összeállítsanak egy rövid ismer­tetőt nevezetességeikről és téma- javaslatokat tegyenek a fotósok­nak. Az önkormányzatok fel­adata pedig, hogy eldöntsék, vál­lalják-e a rájuk eső 100 ezer fo­rint körüli kiadást, és ezt beter­vezzék a jövő évi költségveté­sükbe. Az idő márciusig igen rövid, ezért a szerkesztő bizottság min­den érintett települést arra kér, hogy a következő összejövetelre, mely október 27-én 9 órakor lesz Hosszúhetényben, küldje el kép­viselőit és anyagait. Müller Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents