Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-25 / 291. szám

1993. október 25., hétfő Színes aj Dunántúli napló 11 Kétszáz éve végezték ki Marie Antoinettet Édesanyja hiába óvta leveleiben .. William Lishman kanadai szobrász és környezetvédő Toronto mellett kora hajnalban felszállt fogságban nevelt vadlibáival, hogy megmutassa nekik, hogyan repüljenek Dél felé. Növekszik a kereslet a páncélozott gépkocsikra Guruló erődök Kétszáz esztendővel ezelőtt, 1793. október 16-án hullott Je a nyaktiló alatt Marie Antoinette francia királyné feje. XVI. Lajos király felesége Maria Antonia néven született Ausztriában 1755. november 2- án Mária Terézia legifjabb leá­nyaként. Édesanyja már 10 éves korában egy francia hercegnek szánta feleségül, mivel javítani akarta a Habsburg birodalom kapcsolatát a Bourbon házzal. A férjjelöltet Berry hercegének személyében találták meg. 1770-ben a 15 éves hercegnő meg is érkezett Franciaországba és május 16-án Versaillesban házasságot kötött a herceggel, aki trónörökös, majd apja idő­előtti halála folytán Franciaor­szág királya lett XVI. Lajos néven és nagyapja, XV. Lajos örökébe lépett. Marie Antoinette nagyon gyorsan népszerűtlenné vált francia földön. Az „osztrák nő­nek” nevezett királyné beavat­kozott mind az országos poli­tika, mind az udvar életébe. Édesanyja, Mária Terézia hiába óvta leveleiben. Marie Antoi­nette férjét mindig a reformok ellen igyekezett hangolni. A királyné hímeve tovább romlott az 1785 évi úgynevezett „nyakék ügy” miatt. Louis Edouard Rohan bíboros, aki kegyvesztett lett az udvarnál, szerzett egy gyámánt nyakéket, amelyet Jeanne de La Motte grófné útján akart a királynénak eljuttatni, hogy ezzel ismét az udvar kegyeibe férkőzzék. A nyakék azonban sohasem jutott a királyné birtokába. A grófnő Londonban eladta az ékszert. A szereplőket bíróság elé állítot­ták, a bíborost ugyan felmentet­ték, a grófnőt azonban megkor­bácsolták és börtönbe vetették. Az ügyet, amely leleplezte a francia udvar intrikáit, Ale­xandre Dumas később „A ki­rálynő nyakéke” című híres re­gényében megírta. (Szerb Antal kisregénye, „A királyné nyak­lánca” is ezt az ügyet dolgozza fel.) 1789—ben, a francia forrada­lom kirobbanása után a király és családja kénytelen volt Versail- lesból Párizsba költözni. Marie Antoinette megkísérelte, hogy bátyja, II. Lipót (1790 óta né­met-római császár és magyar király) útján elhárítsa a királyi házat fenyegető veszélyeket. Ezután a királyné szökésre gondolt. 1791 júniusában egy német-svéd gróf, Hans Axel Fersen segítségével, közönsé­ges utazónak álcázva a család elmenekült Párizsból. A lotha- ringiai Varennes-ben azonban felismerték és visszaszállították őket Párizsba. Ez a szökési kí­sérlet végleg elvágta a francia forradalom és a király együtt­működésének lehetőségét. 1792. augusztusában a tömeg megostromolta a királyi palotát a Tuilerieákat.A királyi családot a Temple börtönbe zárták. Szeptember 22-én a Konvent kikiálltotta a köztársaságot, s XVI. Lajost, most már mint „Louis Capet állampolgárt” ha­zaárulás vádjával elítélték és 1793. január 21-én kivégezték. Hét hónappal később Marie Antoinette-t elválasztották négy gyermekétől és a Conciergerie börtönbe vitték. Október 14-én állították a forradalmi bíróság elé és két nap múlva „Capet öz­vegye” a nyaktiló bárdja alatt fejezte be életét. A veszély nagy, az üzlet diszkrét, a vevőkör az elithez tartozik. A Németországban gyártott, páncélözott járművek a világon mindenütt vevőre ta-. Iáinak. Hiszen ahol az erőszak ter­jed, ott az emberek féltik életü­ket. Már régen nemcsak elnö­kök, olajsejkek és sztárok kere­sik a biztonságot acéllemezek és golyóálló üvegek mögött. Ma már a gazdasági élet vezetői is kerekeken guruló erődökben száguldoznak. Egy páncélozott gépkocsi vá­sárlása olyan, mintha valaki életbiztosítást kötne. Nem szí­vesen teszik, de szükség van rá - mondta a DPA német hírügy­nökség munkatársának Rainer Haberland a brémai Trasco vál­lalat igazgatója. Ez a vállalat 1986 óta gyárt páncélozott gép­kocsikat. Az üzlet annyira fel­lendült, hogy a jelenlegi 120 Kobra a műtőben Pánikszerűen menekültek a sebészek és a nővérek a műtő­ből, magára hagyva a műtőasz­talon a felvágott gyomrú páci­enst, amikor megpillantották a sziszegő, támadni készülő kobra-kígyót. Az eset Dákká egy kórházá­ban történt - jelentette a Reuter tudósítója. Röviddel a kobra-támadás után az orvosok visszatértek a műtőbe és agyonverték a kí­gyót. Értesülések szerint a múltban már több ízben láttak kígyókat a kórház területén, de ez volt az első eset, hogy egy hüllő a mű­tőbe is bemerészkedett. dolgozó létszámát a jövő évre 300-ra növelik.- Illúzió volt azt hinni, hogy a vasfüggöny eltűnésével békés világ következik. Éppen az el­lenkezője igaz - véli Haberland. A kereslet páncélozott autók iránt robbanásszerűen növeke­dett. Ugyanezt állítja Burkhard Seppelt, aki Hannover mellett készít páncélozott járműveket. - A öbölháború idején nem tud­tunk olyan gyorsan eleget tenni a megrendeléseknek, mint aho­gyan vevőink kívánták - mondta. A szállítási határidő persze fontos. Ha ugyanis valakit a rendőrség felvesz a veszélyezte­tett személyek listájára, gyorsan szüksége van a biztonságos gépkocsira. A gyártók diszkrétek. A pán­cél és az üveg, amelyen keresz­tül még infravörös távcsővel sem lehet látni a gépkocsiban Hála egy televíziós felhívás­nak, visszakerült az Elysée Pa­lotába Francois Mitterrand el­nök több mint egy hónappal ez­előtt elveszett fekete labrador kutyája. A baj akkor következett be, amikor Atchoum - erre a névre hallgat a kutyus - egész egysze­rűen kisétált a Párizs szívében levő elnöki palota kapuján, ki­játszva az őrség éberségét. Sze­rencséjére azonban egy állat­védő társaság emberei rátaláltak és kutyamenhelyben helyezték el. Atchoum azonban nem so­káig maradt a menhelyen - megtetszett egy asszonynak, aki ülő személyt, féltve őrzött tit­kok. Ugyanilyen titok a vevők neve. - Ha referencia listát kér­nek tőlünk, csupán a pápát tud­juk vevőként megnevezni - mondta Seppelt. A gépkocsik ellenállnak a kézigránátnak is. A kerekekre kemény plasztik bevonatú gu­mikat szerelnek, amelyek át­lyukasztott állapotban is 50 ki­lométerre elviszik még a gép­kocsit. S nehogy a jármű, amely egy tonnával nehezebb, mint páncél nélkül lenne, megcsúsz- szon, teljesen át kell építeni a futóművet és a fékeket. A biz­tonság persze sok pénzbe kerül. Félmillió márka alatt úgyszól­ván nem kapható páncélozott gépkocsi. A kereslet Moszkvában is növekszik. A legutóbbi válság után óriási megrendelésáradat öntött el bennünket - mondják a német gyártók. magához vette Párizs északi ne­gyedében levő lakásába. A kutyus felkutatására tett ismételt sikertelen kísérlet után Mitterrandék a „30 millió barát” című állatműsor szerkesztősé­géhez fordultak. Az asszony, a múlt hétvégén szerencsére nézte a műsort, fel­ismerte a befogadott kutyában Mitterrand elveszett labradoiját és azon nyomban felhívta a tévé szerkesztőségét. Atchoumért Danielle Mitterrand asszony személyesen ment el, a kutyust befogadó asszonyt pedig azóta új négylábúval jutalmazták - adta hírül Párizsból az AP. Nagylelkű végrendelkező Végrendeletében jótékony- célokra hagyta hátra 46 mi Ili font sterling (70 millió dollár) értékű vagyonát egy 88 évesen elhunyt gyermektelen angol nő. Feltételezések szerint Angliá­ban eddig ez a legnagyobb ösz- szegű, jótékony célt szolgáló végakarat. A Midland vidéki Kinverben elhúnyt Violet Eveson a vagyo­nát nagyapjától örökölte, aki Európa legnagyobb komló-ter­mesztője lett az idők folyamán. A családi vagyon segítségével bankházat is létesített. A májusban elhúnyt Violeí Eveson - tűnik ki a Reuter je­lentéséből - 49 millió font ster ling összegű hagyatékot hagyott hátra. A jótékonykodó özvegy pén­zét egy külön erre a célra létesí­tett tröszt kezeli és kórházak, orvosi kutatások, szociális ott­honok, hajléktalanok és testi fogyatékosok megsegítésére fordítják. Közös elnöki fotó A még életben lévő volt ame­rikai elnökök a núnap kéz je­gy ükkel látták el a róluk készült közös fénykép sokszorosított példányait, hogy aztán jó pén­zért áruba lehessen bocsátani őket - jelentette az AFP. A maga nemében páratlan fotó - amelyen Richard Nixon, Gerald Ford, Jimmy Carter, Ronald Reagan és George Bush látható - 1991-ben készült Ro­nald Reagan elnöki könyvtáré­nak megnyitóján a kaliforniai Simi Valley-ben. A befolyó összeget ki-ki saját belátása szerint elnöki könyvtá­rának gyarapítására, illetve jó­tékony célokra fogja fordítani - jelentette ki az öt ex-elnök kö­zös szóvivője. A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hány fényké­pet írtak alá az ex-elnökök. Lesz-e macskája az angol alsóháznak? Az angol alsóházban azon vi­tatkoznak ezekben a napokban, hogy „örökbe fogadjanak-e egy macskát”, tekintettel a nyári szünet alatt az épületben igen csak elszaporodott egerekre. Tíz honatya javaslatot ter­jesztett elő, amely indítvá­nyozza az alsóház macskájának „alkalmazását”, ami „elősegít­hetné a komoly politikai vitákat megzavaró egerek kipusztítá- sát” - jelentette a Reuter. Dennis Turner munkáspárti képviselő konkrét indítványt is tett, amennyiben kijelentette a The Timesnek: „Tibby nevű macskám anyai örömöknek néz elébe. Hajlandó vagyok meg­ajándékozni a Westminster Pa­lotát egy vagy két kiscicával, hogy hozzájáruljak ennek a ké­nyes problémának a megoldá­sához”. '« Százlábúak A Belgrád közelében fekvő Becmen falucska lakói tíz napi: rettegve várják az est beköszön­tőt: alkonyaikor ugyanis rejté­lyes százlábúak seregei özönlik el a házakat - írta a belgrádi Po­litika című napilap. A furcsa teremtmények egy volt halastóból - ma tiltott szemétlerakóhely - másznak elő, és jól kitaposott ösvényen haladnak a falu felé, majd tel­jesen ellepik a szobák falait, - ismerteti a Tanjug a lapjelen­tést. A százlábúak eddig mint­egy harminc házba, valamint a helyi iskolába fészkelték be magukat. A falu lakosai seprűkkel vöd­rökbe gyűjtik, majd elégetik a „hívatlan vendégeket”, bár a tü­zelőanyaghiány miatt meglehe­tősen nehéz a dolguk. Huszadik születésnapját ünnepelte október 20-án a Sydney-i Opera. S mi lehetett volna szebb születésnapi ajándék, mint annak a bejelentése, hogy Sydney, Ausztrália rendezi meg 2000-ben a nyári olimpiát. Tűzijátékok, reflektorok az olimpia színeiben, lézersugarak világították meg az Operát, amikor Monte Carloból szeptember 23-án megérkezett a hír, azon a napon, amikor ez a felvételünk készült. Mintha csak valami ezred­végi aranyláz tört volna ki, úgy özönlenek túlzsúfolt autóbu­szokkal és vonatokkal az em­berek Kolozsvárra, pénzzel de­geszre tömött táskákkal és ta­risznyákkal: egyedül szeptem­berben egymillióan kerekedtek fel, hogy valóra váltsák az ál­mukat, és kiszabaduljanak ab­ból a fojtogató nyomorból, amelybe Románia gazdasága süppedt. Földművesek, bá­nyászok és özvegyek tolonga­nak a helyi stadion bejáratánál, hogy több órás várakozás után átnyújtsák összekuporgatott pénzüket egy titokzatos társa­ságnak, amely azzal kecsegteti őket, hogy rövid idő leforgása alatt gazdag emberekként, sok­szoros kamattal kapják vissza befektetésüket. A gazdasági csodát Caritas- nak hívják, de semmi köze az azonos nevű, jótékonysági célú mozgalomhoz. A The Washington Post tu­Százezrek kerekednek fel, hogy valóra váltsák álmukat A kolozsvári csoda dósítójának helyszíni beszámo­lója szerint a Caritas létreho­zója és tulajdonosa, loan Sto- ica, az egykori könyvelő pofon egyszerű üzletet ajánl az embe­reknek: kölcsönözzenek neki pénzt, és meglátják, három hó­nap alatt nyolcszáz százalékos kamatot fog fialni a befektetett összeg. Újabb három hónap, újabb nyolcszáz százalékos kamat, hatványozottan ... Vagyis az, aki száz dollárnak megfelelő összeget helyez le­tétbe ma a Caritásnál, egy éven belül 409 600 dollárra rúgó va­gyon fölött fog rendelkezni. És hogy közben mi történik a pénzzel, mibe fekteti az egy­kori könyvelő? Mélyen hallgat erről. Mert nem sokat tudna mon­dani. A séma valóban pofon egyszerű. - A Caritas a piramis elvére épül fel. A frissen le­tétbe helyezett pénzekből fize­tik ki a régi tartozásokat, illetve a kamatokat. Lényegéből faka­dóan a szisztéma feltételezi, hogy az új befektetők száma hatványozottan többszörösét teszi ki a korábbi betéteseknek. Abban a pillanatban, hogy va­lamelyest is apad a hitelezők tömege, a Caritas úgy omlik össze, mint egy kilyukasztott léggömb - írta a tudósító. Am addig áll a bál Kolozsvá­rott. A szállodák és az éttermek zsúfolásig tele, a kereskedők nem tudnak elég tévékészülé­ket és autót felhajtani, akkora a kereslet irántuk; az üzletekben teflonedények és grafit teniszü­tők, az utazási ügynökségek egyiptomi és thaiföldi köruta- kat hirdetnek. Abban az or­szágban, ahol a havi átlagjöve­delem 65 dollárt tesz ki. De hát hogyan történhet meg ilyesmi? A tudósító nem érti. Illetve szerinte a válasz az, hogy három évvel a forradalom után az ország gyakorlatilag katasztrófaövezetté vált, és az emberek végső elkeseredettsé­gükben minden szalmaszálba belekapaszkodnak. Normális országokban a Ca- ritashoz hasonló üzelmek szer­vezőit már régen letartóztatta volna a rendőrség. Ám Kolozs­várott a polgármester, Ghe- orghe Funar a vállalkozás nagy támogatója, olyannyira, hogy a cégnek irodája van a városhá­zán. Az a szóbeszéd járja, hogy nem véletlenül. Állítólag a Ca- ritasból a polgármester pártjá­nak a számlájára is jócskán csurran-cseppen - írta a The Washington Post. Nehéz kideríteni, mi az igaz­ság. loan Stoicára testőrök vi­gyáznak, már meg is vertek egy „tolakodó” újságírót. A The Washington Post tudósítóját is rövid úton eltanácsolták. A vá­rosházán senki nem vállalta az interjút, sőt még Bukarestben sem hajlandók nyilatkozni a Caritasról. Mintha senki nem akarná levágni Románia egyet­len aranytojást tojó tyúkját jegyzi meg a tudósító. Vagy mégis akad valaki? - Ha a Caritasnak befellegzik, itt polgárháború fog kitömi, majd meglátja. Mindenki ide fog utazni, hogy a pénzét követelje - jósolja egy valutaüzér, aki amúgy a stadion árnyékában űzi a mesterséget. Rácz Péter « Mitterrand kutyája 4 i r 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents