Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-25 / 291. szám

1993. október 25., hétfő Közélet aj Dunántúli napló 7 Ezerkoronások A Szlovák Nemzeti Bank be­jelentette, hogy a felül­bélyegzett szlovák ezerkoro­nások ez év október 23-tól nem számítanak érvényes fizetőesz­köznek. Az indoklás szerint a Szlovák Nemzeti Bank az utóbbi időben olyan értesülése­ket szerzett, amelyek szerint a korábbi közös csehszlovák fize­tőeszközök szlovák felségjellel felülbélyegzett papírpénzeinek az új szlovák papírpénzekre tör­ténő cseréjét megzavarhatják, ami veszélybe sodorhatja a szlovák korona stabilitását. Az új szlovák ezerkoronások októ­ber 29-től kerülnek forgalomba. Kék-sárga színek, összeszerelhető bútorok Az IKEA várja a vidékieket A budapesti áruház igazga­tója, Gussi Emii még Gyuszi- ként született Magyarországon, de mert hétéves korától Svédor­szágban élt, a mentalitása in­kább svéd. A Sugár mellett lévő budapesti áruházban nemrégi­ben nagy átalakításokat hajtott végre.-Nyugaton a hálózatuk ol­csónak számít, a kispénzű fiata­lok is meg tudják venni a búto­rokat. A budapesti áruházban sok a nézelődő.- Egy felmérés szerint a leg­több vásárlónk az átlagos jöve­delmű, átlagos nagyságú lakás­ban és átlagos családban élő ember. Tavaly és az idén az első három hónapban csökkent ugyan a forgalom, ez azonban természetes a nagy karácsonyi bevásárlások után. Aztán ismét megélénkült itt az élet, mosta­nában például lendületben va­gyunk.- Ezért látjuk több bútoron a cédulát: jelenleg nem kapható-Például a jó minőségű és olcsó konyhabútor hiánycikk, mert az egyébként kitűnő hazai gyártó még nem tudta a kapaci­tását az igényeknek megfele­lően bővíteni.- Miben tud segíteni az IKEA, ha ilyen partnere akad?-Egy magyar cég nem ka­pott újabb hitelt a bankjától, mert sok volt a tartozása. Erre a mi bankunk átvállalta a cég hi­telét, további kölcsönt is adott neki a fejlesztéshez, mert garan­táltuk, hogy kap tőlünk munkát.-Jól ismeri a svédországi helyzetet, most már a magyar- országit is. Mi az, ami legin­kább bosszantja?- 1988. január 8-án írtunk alá szerződést a magyar partnerek­kel, hogy 1990. március 21-én nyitunk itt egy áruházat. Akkor furcsa dolog jutott az eszünkbe: szükségünk van telefonra. Sőt, az is felötlött, hogy ekkora épü­letben, ekkora forgalomnál nem lesz elég két vonal. Hát nem szemtelen kívánság? Ezt azért említem, mert most éppen süket az összes telefonunk. Általában a tizenkét vonalból csak nyolc működik.- Többször tapasztaltam, hogy minden kérdésre szívesen válaszol, leginkább azonban Ön kérdez.-Mindenkinek van egy kul­csa. Ha ezt nem találom meg, akkor nem tudok „bejutni” hozzá. Ezért kell folyton kér­dezni. Bár ahhoz például nem kell Einsteinnek lenni, hogy be­lássuk: ha itt az átlagos lakás­méret ötvenvalahány négyzet- méter, aligha érdemes betenni nagy ülőgarnitúrát és dupla­ágyat. Kinyitható kanapéra van szükség, amely ülőkeként és ágyként is kényelmes. Szé­gyellem, hogy még mindig nincs ilyen nálunk.- Miért nincs?- Negyvenezerért volna, ennyiért viszont drága. Svédor­szágban ez a kanapé háromezer koronába kerül, bárki meg tudja venni. Itt viszont nem. Nem ér­tem, hogy az átlagfizetéshez képest miért magasabb Ma­gyarországon egy ilyen bútor ára, mint Svédországban. A svéd katalógusban tíz ka­napéra ötvenféle anyagból vá­logathatok. Mindezeket meg­rendelhetnénk Németországból, ám az itteni keresetekhez képest még drágább lenne minden, rá- dásul a behozatalt a magyar ipar sínylené meg. Mi szeretnénk munkát adni a helybéli vállal­kozóknak. De ha a nagy gyár csak három hónap múlva tud szállítani, adunk inkább mi szö­vetet, s gyártsák a kanapét a mesteremberek, a saját műhe­lyükben. Találtunk már jó kár­pitosokat, asztalosokat.- Tapasztalata a szállításról?-Egy elkeserítő példát had mondjak. Augusztus 15-én kel­lett volna beérkeznie a bútor­nak, negyven vevő várt rá. S amikor érdeklődtünk, miért nem jön az az áru, azt felelték: most csomagolják. Egy hét múlva azt mondták: éppen pa­kolják a teherautókra. Megint egy hét múlva azt a választ kap­tuk: most indulnak a kamionok.- Ilyenkor nem adja fel?- Engem az izgat, hogy meg­oldjam a megoldhatatlannak látszó feladatokat. Vagy száz magyar céggel működünk együtt, közülük negyvennel jó a kapcsolatunk, húsz világszín­vonalon képes termelni. Az ő áruikat exportálni is tudjuk a többi IKEA-áruházba. Ilyen például a Zalai Bútorgyár, a Kanizsa Bútor meg a Kanizsa Trend, a fővárosi Lampart és a Tungsram, a simontomyai Si- movill vagy a tolnai Gemenc. A ngyvenből a másik húsz még nem világszínvonalú, de fejlő­dőképes és törekvő cég. Sajnos, a többi hatvannál mondják a szállítási határidő napján, hogy most pakolják az árut. Ezt a negyven-hatvan százalékos arányt szeretnénk egy-két éven belül megfordítani. A magyar árszint ma már kezdi elérni a nyugatit, ezért nem ártana meg­bízhatóan és jól dolgozni.- Tudják, a vásárlók közül mennyi érkezett vidékről?-Tizenhét százalék. Megle­pően sok. A felméréskor a vi­déki megkérdeztetek hatvan százaléka tudta, hogy mi az IKEA. A svéd áruház, a kék-sárga színekkel, az összesz- relhető bútorokkal. Eszéki Erzsébet Átrendeződés? Jön a Ford Tízszeres forgalom­növekedésre számítanak A Ford Motor Co. becs­lése szerint öt év múlva mintegy egymillió, Eszak- Amerikában gyártott sze­mélygépkocsit és teherautót fognak behajózni európai, ázsiai és latin-amerikai pia­cok felé: ha a cég számítása beválik, alapvető átrendező­dés fog lezajlani a világ au­tópiacain - írja a The Wall Street Journal. Míg 1986-ban csupán 48 000 észak-amerikai gépkocsit tudtak külföldi piacokon ér­tékesíteni, az idén a várako­zások alapján az exportált gépkocsik mennyisége eléri majd a 480 000-et - azaz a növekedés mintegy tízsze­res. Nem is olyan régen még azt mondogatták, hogy az Egyesült Államok nem tud kisgépkocsikat gyártani. Ezzel szemben az idén csupán a Chrysler több gép­kocsit adott el Európában, mint amennyit a Volkswa­gen AG (benne az Audival) értékesíteni tudott Ameriká­ban - írja a The Wall Street Journal. Kabinetkérdések • • Önfoglalkoztatás A termelőföld az önálló munkahelyteremtő vállalkozás és az egzisztencia-teremtés ki­indulópontja lehet. Ez az alap- gondolata a Munkaügyi Minisz­térium anyagának,amit a kor­mány elé terjesztett. Az elképzelés arra épül, hogy a tulajdonviszonyok megválto­zásával a munkanélküliként re­gisztrált állampolgárok egy ré­sze földtulajdonhoz vagy lega­lább földhasználati joghoz jut és így munkanélküliből „önfoglal­koztatóvá” válik. Anyagiak hi­ányában azonban mit sem ér a föld. Megkönnyítendő a gaz­dálkodás megindítását, az első beruházásokat, a most beter­jesztett javaslat pénzügyi segít­séget is kilátásba helyez.Ehhez a Foglalkoztatási Alap és a me­zőgazdaságban működő egyéb támogatások révén juthatnak az arra „alkalmas rászorulók”. Elsősorban azok a regisztrált munkanélküliek kaphatnak majd pénzt, akik hajlandóak a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap vagy a Reorganizációs Alap által nyújtott támogatáso­kat is igénybe venni, ezenkívül jogosultak a munkanélküli jára­dékra, megvan a termőföld használati joguk, és kijelentik, hogy mezőgazdasági tevékeny­ségből szeretnének megélni. Egy-egy jelentkező - várha­tóan - mintegy 200 ezer forint­nyi kamatmentes hitelre szá­míthat, amelyet 3 éves türelmi idő után, évente egyenlő rész­letekben, 4 év alatt kell vissza­fizetni. A hitelt azok vehetik igénybe, akik az üzleti vállal­kozással szemben támasztott általános szakmai és garanciá­lis követelményeknek megfe­lelnek. Feltehetően sokan megkér­dezik majd: a rendelet miért írja elő a támogatás feltételéül kü­lönböző alapok igénybevételét? A válasz kézenfekvő: hogy va­lóban életképesek legyenek a vállalkozások. Juhász Judit kormányszóvivő A japán tőkére számíthatunk . .. V érátömlesztés A japán kormány a világ gazdasági életének ismert sze­mélyiségeit időről-időre ven­dégül látja, hogy a házigazdák és a meghívottak megismer­kedjenek egymással. Legutóbb Magyarországról Tardos Már­ton közgazdász, az SZDSZ gazdasági szakértője volt To­kió vendége.- A tervezési, a külügyi, a pénzügyi, valamint az iparügyi minisztérium vezetőivel, a ja­pán gazdasági élet meghatá­rozó személyiségeivel talál­koztam és előadást tartottam a tokiói egyetemen is. Ezeken a megbeszéléseken általában há­rom téma került szóba: vendég­látóim tájékoztattak arról, ho­gyan menedzselik a saját gaz­daságukat, milyen kivezető utat látnak a Japánt is sújtó gazdasági recesszióból és per­sze ki-ki elmondta azt is, mi­ként látja a japán-magyar gaz­dasági kapcsolatok alakulását.- Milyen benyomásokkal állt fel a tárgyalóasztal mellől?- Minden jel arra utal, hogy a kelet-európai régióban Ma­gyarországnak kiemelt szere­pet szánnak a japán gazdasági szakemberek. Ezt mutatja az is, hogy beruházóként sokkal je­lentősebb szerepet vállaltak magukra, mint például a szom­szédos Ausztriában, vagy a tér­ség többi országában. Ezzel együtt kicsit ellentmondásosan ítélik meg hazánkat. Kétségte­lenül a térség egyik stabil or­szágának tekintenek minket, de ugyanakkor aggasztja a befek­tetőket a gazdasági teljesítmé­nyek hullámzása. A tőke nem szeret jótékonykodni, ezért ott érzi igazán jól magát, ahol az évi gazdasági növekedés mér­téke legalább 5-6 százalékos. Ha ezt egyelőre nem is tudjuk felmutatni, legalább olyan mér­tékű állami támogatást elvár­nának, ami a befektetési koc­kázatokat csökkenti.-Milyen támogatásra gon­doltak?- A Suzuki példáját emleget­ték a leggyakrabban. Sérelme­zik, hogy nem szabunk gátat a használt és az új kocsik beho­zatalának, a hazai gyártású ja­pán kocsik piaci előnye így minimálisra zsugorodik. Nem kapnak a befektetők elegendő állami támogatást, de sze­münkre vetik a hiányzó adó- kedvezményeket, a vámvé­delmi intézkedések hiányát is.- Mit kezd ezekkel a tapasz­talatokkal egy ellenzéki képvi­selő?- E látogatás is megerősített abban, hogy a fellendülés egyik legfontosabb előfelté­tele: a külföldi tőke megnye­rése. Nagyon kevés olyan or­szág van ma a világon, amely­nek befektetésre szánt pénze volna, s ezek között számunkra talán a legfontosabb Japán le­het. A magyar gazdaságnak sürgős vérátömlesztés kell. (koós) Jól érvelünk? Megtakarításból is lehet tőke Energiatakarékos közvilágítás Vég nélküli viták folynak a magyar sajtóban arról, hogy kell-e külön hivatal, központ, iroda az országról szóló tájékoztatásra, s ha igen, akkor az uj szervezet maga végezzen ilyen mun­káét, vagy csak összehan­golja mindazt, amit e téren mások tesznek? S senki sem mulasztja el felvetni: éppen most van-e az országnak 190 milliója erre a célra? Vajon az új intézmény léte vagy nem léte a döntő? Fel­tehetően nem, hanem az, amiről sajnálatos módon a nemzeti propagandáról folyó, szélesen áramló vitában alig esik szó: a hogyanról. Arról például, hogy jók-e, hatáso- sak-e az érveink, jól érve­lünk-e amellett, amiről meg akarjuk győzni a külföldet? A legjobb érv persze az, ha a valóság önmagáért beszél, de azt beszéltetni is tudni kell. Sok minden történik például a külföldi működö­töké bevonásáért, s a poten­ciális befektetők a határain­kon kívül mégis hiányolják azoknak a tényezőknek a meggyőző kifejtését, amely­nek alapján eldönthetik, hová tegyék a pénzüket. Á külföld tájékoztatása - szakma, amely egy-egy szak­terület alapos ismeretének, az újságírásnak és a diplomáci­ának sajátos ötvözete. Elen­gedhetetlen követelménye a célországokra vonatkozó sokoldalú tájékozottság és a magas ' színvonalú nyelvtu­dás. E szakma művelésének alapja, hogy a „miről” után következik a „hogyan” kér­dése. Nem kellene megkez­deni azon szakembereknek a speciális képzését, akik ezen a területen képesek lennének a mainál többet és jobbat nyújtani? Márcsak azért is, hogy legyen kikkel dolgozni az új intézményekben ... Az energiaárak folyamatos emelkedése rákényszeríti a fo­gyasztókat a takarékoskodásra, így van ez az önkormányza­toknál is, amelyeknek bizo­nyos közfeladatokat - fűtés, melegvíz-szolgáltatás, csator­názás stb. - mindenképpen el kell látniuk. Mivel azonban igen szűkös keretből gazdálkodnak, egyre nehezebb eleget tenniük a tör­vényben előírt kötelezettsége­iknek. Nekik - és a települések lakóinak - létérdekük tehát az energiafelhasználás csökken­tése. A szabad tőke hiánya a meg­takarításokból is pótolható. Ma már számtalan módszer létezik a világon, amelynek alkalma­zása lehetővé teszi, hogy lé­nyegesen kevesebb energia felhasználásával ugyanolyan eredményeket érjünk el például a fűtés, a világítás vagy a víz- fogyasztás terén. Ä legtöbb megoldás azon­ban óriási költségekkel jár. Mivel az önkormányzatoknak legtöbbször nincs erre pénzük, s az állam sem tudja a jelent­kező jogos igényeket kielégí­teni, egyre gyakrabban úgyne­vezett harmadik felet vonnak be a beruházásba. Az USÁ-ban és Nyugat-Európában évtize­dek óta működő módszer lé­nyege, hogy a költségeket részben vagy teljes egészében egy tőkeerős cég, illetve bank fedezi. Az önkormányzat, il­letve bármely egyéb felhasz­náló intézmény (kórház, válla­lat) a későbbiekben az energi­amegtakarításból fizeti vissza a beruházás árát. Gyakorlatilag tehát a haszonból törleszt, a megállapodás szerinti 5-10 évig. A tapasztalatok szerint ez a megoldás egyértelműen nye­reséges és hasznos mindegyik résztvevő félnek. Jó példák már a hazai gya­korlatban is vannak. Kecske­mét utcáin, terein energiataka­rékos lámpatesteket szereltek fel a régi oszlopok helyébe. A beruházás 68 millió forintjába került egy részvénytársaság­nak, s az első évben máris 37 millió forintot takarított meg a városnak! További 21 település közvilágításának korszerűsíté­sével összesen 51 millió forin­tot spóroltak meg az önkor­mányzatok. Az így megmaradó összegek szabadon felhasznál­hatók más kiadások fedezé­sére. Magyarországon a bankok nem beruházóként, hanem hite­lezőként vesznek részt a har­madik fél által finanszírozott vállalkozásokban. Jelenleg a világbanki hitel és a német szénsegély folyósítható ener­giatakarékos beruházásokra. A Magyar Hitel Bank csak az el­múlt fél évben 130 millió fo­rintot helyezett ki ÍO beruhá­zásra. (Á hiteleket minden esetben a beruházó vállalatok, részvénytársaságok vették fel.) A legtöbben - Tata, Sziget- szentmiklós, Szombathely, Székesfehérvár, Velence, Jász- jákóhalma, Tatabánya - a köz- világítás korszerűsítésére for­dítják a pénzt. Sátoraljaújhely a fűtés- és melegvízfogyasztás egyéni mérésének bevezetését, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház hőhasznosítóval fel­szerelt hulladékégetőjének épí­tését, a békéscsabai Hűtőipari Vállalat hűtőkompresszorainak energiatakarékos átalakítását oldja meg ebben a konstrukci­óban. Domi Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents