Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-25 / 291. szám
1993. október 25., hétfő Közélet aj Dunántúli napló 7 Ezerkoronások A Szlovák Nemzeti Bank bejelentette, hogy a felülbélyegzett szlovák ezerkoronások ez év október 23-tól nem számítanak érvényes fizetőeszköznek. Az indoklás szerint a Szlovák Nemzeti Bank az utóbbi időben olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint a korábbi közös csehszlovák fizetőeszközök szlovák felségjellel felülbélyegzett papírpénzeinek az új szlovák papírpénzekre történő cseréjét megzavarhatják, ami veszélybe sodorhatja a szlovák korona stabilitását. Az új szlovák ezerkoronások október 29-től kerülnek forgalomba. Kék-sárga színek, összeszerelhető bútorok Az IKEA várja a vidékieket A budapesti áruház igazgatója, Gussi Emii még Gyuszi- ként született Magyarországon, de mert hétéves korától Svédországban élt, a mentalitása inkább svéd. A Sugár mellett lévő budapesti áruházban nemrégiben nagy átalakításokat hajtott végre.-Nyugaton a hálózatuk olcsónak számít, a kispénzű fiatalok is meg tudják venni a bútorokat. A budapesti áruházban sok a nézelődő.- Egy felmérés szerint a legtöbb vásárlónk az átlagos jövedelmű, átlagos nagyságú lakásban és átlagos családban élő ember. Tavaly és az idén az első három hónapban csökkent ugyan a forgalom, ez azonban természetes a nagy karácsonyi bevásárlások után. Aztán ismét megélénkült itt az élet, mostanában például lendületben vagyunk.- Ezért látjuk több bútoron a cédulát: jelenleg nem kapható-Például a jó minőségű és olcsó konyhabútor hiánycikk, mert az egyébként kitűnő hazai gyártó még nem tudta a kapacitását az igényeknek megfelelően bővíteni.- Miben tud segíteni az IKEA, ha ilyen partnere akad?-Egy magyar cég nem kapott újabb hitelt a bankjától, mert sok volt a tartozása. Erre a mi bankunk átvállalta a cég hitelét, további kölcsönt is adott neki a fejlesztéshez, mert garantáltuk, hogy kap tőlünk munkát.-Jól ismeri a svédországi helyzetet, most már a magyar- országit is. Mi az, ami leginkább bosszantja?- 1988. január 8-án írtunk alá szerződést a magyar partnerekkel, hogy 1990. március 21-én nyitunk itt egy áruházat. Akkor furcsa dolog jutott az eszünkbe: szükségünk van telefonra. Sőt, az is felötlött, hogy ekkora épületben, ekkora forgalomnál nem lesz elég két vonal. Hát nem szemtelen kívánság? Ezt azért említem, mert most éppen süket az összes telefonunk. Általában a tizenkét vonalból csak nyolc működik.- Többször tapasztaltam, hogy minden kérdésre szívesen válaszol, leginkább azonban Ön kérdez.-Mindenkinek van egy kulcsa. Ha ezt nem találom meg, akkor nem tudok „bejutni” hozzá. Ezért kell folyton kérdezni. Bár ahhoz például nem kell Einsteinnek lenni, hogy belássuk: ha itt az átlagos lakásméret ötvenvalahány négyzet- méter, aligha érdemes betenni nagy ülőgarnitúrát és duplaágyat. Kinyitható kanapéra van szükség, amely ülőkeként és ágyként is kényelmes. Szégyellem, hogy még mindig nincs ilyen nálunk.- Miért nincs?- Negyvenezerért volna, ennyiért viszont drága. Svédországban ez a kanapé háromezer koronába kerül, bárki meg tudja venni. Itt viszont nem. Nem értem, hogy az átlagfizetéshez képest miért magasabb Magyarországon egy ilyen bútor ára, mint Svédországban. A svéd katalógusban tíz kanapéra ötvenféle anyagból válogathatok. Mindezeket megrendelhetnénk Németországból, ám az itteni keresetekhez képest még drágább lenne minden, rá- dásul a behozatalt a magyar ipar sínylené meg. Mi szeretnénk munkát adni a helybéli vállalkozóknak. De ha a nagy gyár csak három hónap múlva tud szállítani, adunk inkább mi szövetet, s gyártsák a kanapét a mesteremberek, a saját műhelyükben. Találtunk már jó kárpitosokat, asztalosokat.- Tapasztalata a szállításról?-Egy elkeserítő példát had mondjak. Augusztus 15-én kellett volna beérkeznie a bútornak, negyven vevő várt rá. S amikor érdeklődtünk, miért nem jön az az áru, azt felelték: most csomagolják. Egy hét múlva azt mondták: éppen pakolják a teherautókra. Megint egy hét múlva azt a választ kaptuk: most indulnak a kamionok.- Ilyenkor nem adja fel?- Engem az izgat, hogy megoldjam a megoldhatatlannak látszó feladatokat. Vagy száz magyar céggel működünk együtt, közülük negyvennel jó a kapcsolatunk, húsz világszínvonalon képes termelni. Az ő áruikat exportálni is tudjuk a többi IKEA-áruházba. Ilyen például a Zalai Bútorgyár, a Kanizsa Bútor meg a Kanizsa Trend, a fővárosi Lampart és a Tungsram, a simontomyai Si- movill vagy a tolnai Gemenc. A ngyvenből a másik húsz még nem világszínvonalú, de fejlődőképes és törekvő cég. Sajnos, a többi hatvannál mondják a szállítási határidő napján, hogy most pakolják az árut. Ezt a negyven-hatvan százalékos arányt szeretnénk egy-két éven belül megfordítani. A magyar árszint ma már kezdi elérni a nyugatit, ezért nem ártana megbízhatóan és jól dolgozni.- Tudják, a vásárlók közül mennyi érkezett vidékről?-Tizenhét százalék. Meglepően sok. A felméréskor a vidéki megkérdeztetek hatvan százaléka tudta, hogy mi az IKEA. A svéd áruház, a kék-sárga színekkel, az összesz- relhető bútorokkal. Eszéki Erzsébet Átrendeződés? Jön a Ford Tízszeres forgalomnövekedésre számítanak A Ford Motor Co. becslése szerint öt év múlva mintegy egymillió, Eszak- Amerikában gyártott személygépkocsit és teherautót fognak behajózni európai, ázsiai és latin-amerikai piacok felé: ha a cég számítása beválik, alapvető átrendeződés fog lezajlani a világ autópiacain - írja a The Wall Street Journal. Míg 1986-ban csupán 48 000 észak-amerikai gépkocsit tudtak külföldi piacokon értékesíteni, az idén a várakozások alapján az exportált gépkocsik mennyisége eléri majd a 480 000-et - azaz a növekedés mintegy tízszeres. Nem is olyan régen még azt mondogatták, hogy az Egyesült Államok nem tud kisgépkocsikat gyártani. Ezzel szemben az idén csupán a Chrysler több gépkocsit adott el Európában, mint amennyit a Volkswagen AG (benne az Audival) értékesíteni tudott Amerikában - írja a The Wall Street Journal. Kabinetkérdések • • Önfoglalkoztatás A termelőföld az önálló munkahelyteremtő vállalkozás és az egzisztencia-teremtés kiindulópontja lehet. Ez az alap- gondolata a Munkaügyi Minisztérium anyagának,amit a kormány elé terjesztett. Az elképzelés arra épül, hogy a tulajdonviszonyok megváltozásával a munkanélküliként regisztrált állampolgárok egy része földtulajdonhoz vagy legalább földhasználati joghoz jut és így munkanélküliből „önfoglalkoztatóvá” válik. Anyagiak hiányában azonban mit sem ér a föld. Megkönnyítendő a gazdálkodás megindítását, az első beruházásokat, a most beterjesztett javaslat pénzügyi segítséget is kilátásba helyez.Ehhez a Foglalkoztatási Alap és a mezőgazdaságban működő egyéb támogatások révén juthatnak az arra „alkalmas rászorulók”. Elsősorban azok a regisztrált munkanélküliek kaphatnak majd pénzt, akik hajlandóak a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap vagy a Reorganizációs Alap által nyújtott támogatásokat is igénybe venni, ezenkívül jogosultak a munkanélküli járadékra, megvan a termőföld használati joguk, és kijelentik, hogy mezőgazdasági tevékenységből szeretnének megélni. Egy-egy jelentkező - várhatóan - mintegy 200 ezer forintnyi kamatmentes hitelre számíthat, amelyet 3 éves türelmi idő után, évente egyenlő részletekben, 4 év alatt kell visszafizetni. A hitelt azok vehetik igénybe, akik az üzleti vállalkozással szemben támasztott általános szakmai és garanciális követelményeknek megfelelnek. Feltehetően sokan megkérdezik majd: a rendelet miért írja elő a támogatás feltételéül különböző alapok igénybevételét? A válasz kézenfekvő: hogy valóban életképesek legyenek a vállalkozások. Juhász Judit kormányszóvivő A japán tőkére számíthatunk . .. V érátömlesztés A japán kormány a világ gazdasági életének ismert személyiségeit időről-időre vendégül látja, hogy a házigazdák és a meghívottak megismerkedjenek egymással. Legutóbb Magyarországról Tardos Márton közgazdász, az SZDSZ gazdasági szakértője volt Tokió vendége.- A tervezési, a külügyi, a pénzügyi, valamint az iparügyi minisztérium vezetőivel, a japán gazdasági élet meghatározó személyiségeivel találkoztam és előadást tartottam a tokiói egyetemen is. Ezeken a megbeszéléseken általában három téma került szóba: vendéglátóim tájékoztattak arról, hogyan menedzselik a saját gazdaságukat, milyen kivezető utat látnak a Japánt is sújtó gazdasági recesszióból és persze ki-ki elmondta azt is, miként látja a japán-magyar gazdasági kapcsolatok alakulását.- Milyen benyomásokkal állt fel a tárgyalóasztal mellől?- Minden jel arra utal, hogy a kelet-európai régióban Magyarországnak kiemelt szerepet szánnak a japán gazdasági szakemberek. Ezt mutatja az is, hogy beruházóként sokkal jelentősebb szerepet vállaltak magukra, mint például a szomszédos Ausztriában, vagy a térség többi országában. Ezzel együtt kicsit ellentmondásosan ítélik meg hazánkat. Kétségtelenül a térség egyik stabil országának tekintenek minket, de ugyanakkor aggasztja a befektetőket a gazdasági teljesítmények hullámzása. A tőke nem szeret jótékonykodni, ezért ott érzi igazán jól magát, ahol az évi gazdasági növekedés mértéke legalább 5-6 százalékos. Ha ezt egyelőre nem is tudjuk felmutatni, legalább olyan mértékű állami támogatást elvárnának, ami a befektetési kockázatokat csökkenti.-Milyen támogatásra gondoltak?- A Suzuki példáját emlegették a leggyakrabban. Sérelmezik, hogy nem szabunk gátat a használt és az új kocsik behozatalának, a hazai gyártású japán kocsik piaci előnye így minimálisra zsugorodik. Nem kapnak a befektetők elegendő állami támogatást, de szemünkre vetik a hiányzó adó- kedvezményeket, a vámvédelmi intézkedések hiányát is.- Mit kezd ezekkel a tapasztalatokkal egy ellenzéki képviselő?- E látogatás is megerősített abban, hogy a fellendülés egyik legfontosabb előfeltétele: a külföldi tőke megnyerése. Nagyon kevés olyan ország van ma a világon, amelynek befektetésre szánt pénze volna, s ezek között számunkra talán a legfontosabb Japán lehet. A magyar gazdaságnak sürgős vérátömlesztés kell. (koós) Jól érvelünk? Megtakarításból is lehet tőke Energiatakarékos közvilágítás Vég nélküli viták folynak a magyar sajtóban arról, hogy kell-e külön hivatal, központ, iroda az országról szóló tájékoztatásra, s ha igen, akkor az uj szervezet maga végezzen ilyen munkáét, vagy csak összehangolja mindazt, amit e téren mások tesznek? S senki sem mulasztja el felvetni: éppen most van-e az országnak 190 milliója erre a célra? Vajon az új intézmény léte vagy nem léte a döntő? Feltehetően nem, hanem az, amiről sajnálatos módon a nemzeti propagandáról folyó, szélesen áramló vitában alig esik szó: a hogyanról. Arról például, hogy jók-e, hatáso- sak-e az érveink, jól érvelünk-e amellett, amiről meg akarjuk győzni a külföldet? A legjobb érv persze az, ha a valóság önmagáért beszél, de azt beszéltetni is tudni kell. Sok minden történik például a külföldi működötöké bevonásáért, s a potenciális befektetők a határainkon kívül mégis hiányolják azoknak a tényezőknek a meggyőző kifejtését, amelynek alapján eldönthetik, hová tegyék a pénzüket. Á külföld tájékoztatása - szakma, amely egy-egy szakterület alapos ismeretének, az újságírásnak és a diplomáciának sajátos ötvözete. Elengedhetetlen követelménye a célországokra vonatkozó sokoldalú tájékozottság és a magas ' színvonalú nyelvtudás. E szakma művelésének alapja, hogy a „miről” után következik a „hogyan” kérdése. Nem kellene megkezdeni azon szakembereknek a speciális képzését, akik ezen a területen képesek lennének a mainál többet és jobbat nyújtani? Márcsak azért is, hogy legyen kikkel dolgozni az új intézményekben ... Az energiaárak folyamatos emelkedése rákényszeríti a fogyasztókat a takarékoskodásra, így van ez az önkormányzatoknál is, amelyeknek bizonyos közfeladatokat - fűtés, melegvíz-szolgáltatás, csatornázás stb. - mindenképpen el kell látniuk. Mivel azonban igen szűkös keretből gazdálkodnak, egyre nehezebb eleget tenniük a törvényben előírt kötelezettségeiknek. Nekik - és a települések lakóinak - létérdekük tehát az energiafelhasználás csökkentése. A szabad tőke hiánya a megtakarításokból is pótolható. Ma már számtalan módszer létezik a világon, amelynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy lényegesen kevesebb energia felhasználásával ugyanolyan eredményeket érjünk el például a fűtés, a világítás vagy a víz- fogyasztás terén. Ä legtöbb megoldás azonban óriási költségekkel jár. Mivel az önkormányzatoknak legtöbbször nincs erre pénzük, s az állam sem tudja a jelentkező jogos igényeket kielégíteni, egyre gyakrabban úgynevezett harmadik felet vonnak be a beruházásba. Az USÁ-ban és Nyugat-Európában évtizedek óta működő módszer lényege, hogy a költségeket részben vagy teljes egészében egy tőkeerős cég, illetve bank fedezi. Az önkormányzat, illetve bármely egyéb felhasználó intézmény (kórház, vállalat) a későbbiekben az energiamegtakarításból fizeti vissza a beruházás árát. Gyakorlatilag tehát a haszonból törleszt, a megállapodás szerinti 5-10 évig. A tapasztalatok szerint ez a megoldás egyértelműen nyereséges és hasznos mindegyik résztvevő félnek. Jó példák már a hazai gyakorlatban is vannak. Kecskemét utcáin, terein energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel a régi oszlopok helyébe. A beruházás 68 millió forintjába került egy részvénytársaságnak, s az első évben máris 37 millió forintot takarított meg a városnak! További 21 település közvilágításának korszerűsítésével összesen 51 millió forintot spóroltak meg az önkormányzatok. Az így megmaradó összegek szabadon felhasználhatók más kiadások fedezésére. Magyarországon a bankok nem beruházóként, hanem hitelezőként vesznek részt a harmadik fél által finanszírozott vállalkozásokban. Jelenleg a világbanki hitel és a német szénsegély folyósítható energiatakarékos beruházásokra. A Magyar Hitel Bank csak az elmúlt fél évben 130 millió forintot helyezett ki ÍO beruházásra. (Á hiteleket minden esetben a beruházó vállalatok, részvénytársaságok vették fel.) A legtöbben - Tata, Sziget- szentmiklós, Szombathely, Székesfehérvár, Velence, Jász- jákóhalma, Tatabánya - a köz- világítás korszerűsítésére fordítják a pénzt. Sátoraljaújhely a fűtés- és melegvízfogyasztás egyéni mérésének bevezetését, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház hőhasznosítóval felszerelt hulladékégetőjének építését, a békéscsabai Hűtőipari Vállalat hűtőkompresszorainak energiatakarékos átalakítását oldja meg ebben a konstrukcióban. Domi Zsuzsa