Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-25 / 291. szám

1993. október 25., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló Nívódíjat kapott Faludi László Látogatóban a népszerű pécsi színművésznél Faludy László a Kisszínház jubileumi gálaműsorában ta­valy Fotó: Tóth L. A minap a Pécsi Nemzeti Színházért Alapítvány nívódí­jával tüntették ki Faludi László Érdemes művészt. A díjat fele­sége, Irén asszony vette át. A 83 éves művész a Komédiások egyik próbája után az élettől is megkapta azt a szerepet, ame­lyet sikerrel alakított a Rákfene című komédiában: a beteg em­berét. Úgy találja, a színpadi szerep segíti elviselni a beteg­séggel, az emberi léttel járó fáj­dalmat, kiszolgáltatottságot. A felépülőben lévő művész­szel otthonában beszélgettünk szerepekről, színházról, életé­ről. Faludi László elmesélte, még meg sem született, amikor már a pécsi színpadon volt. Szí­nész szülei a sors szeszélye folytán éppen a baranyai me­gyeszékhelyen turnéztak az ő születése előtt, így lett szülővá­rosa Pécs. 1955-ben tért vissza. A közönség szívébe elsősorban táncoskomikusként lopta be magát, de kiválóan játszik pró­zai szerepeket is. Szívesen emlékezett egyik kedvenc alakítására, a kor­mányzó figurájára a Luxenburg grófja című operettből. Ezt a szerepet Feleki Kamii tette or­szágosan ismerté. Faludi Lász­lónál a tragikomikum kap na­gyobb hangsúlyt. A „szívem szeret” kezdetű operettslágert az idős férfi megdicsőülésének értékeli, aki elhiszi, közte és egy fiatal lány között még lehet szorosabb kapcsolat. Faludi szinte minden figurájában az esendő kisembert érzékelteti. Hatalmas akaraterővel küzd a gyógyulásáért. Életszeretetéért csak irigyelni lehet. Nem adta fel a tanulást, még most, nyolc­van éven felül is hihetetlen energiával tanulta az új meg új szerepeket. Úgy véli, ha nem tanulna, berozsdásodnának az agytekervényei. Az elismerés idős korában sem maradt el. Az 1989-ben rendezett Veszprémi TV Talál­kozón az Alapképlet című tv filmben nyújtott munkájáért a legjobb epizódalakítás díját nyerte el. Több darabban számí­tanak rá az idei évadban is. Az elmúlt szezonban a Csárdáski­rálynő című operettben énekelt és táncolt. Bízik a gyógyulásban, sze­retne egészségesen újra ját­szani. Ebben segíti közel négy évtizede mellette álló felesége, Irén asszony. P.E. A párt lapja vagy a lap pártja? Kőszeg Ferenc, az ötödik év­fordulójára készülő Szabad Demokraták Szövetségében ko­rábban vezető feladatokat töltött be. Az SZDSZ előtti, a demok­ratikus ellenzéket tömörítő Há­lózatnak is egyik meghatározó egyénisége volt. Mostanában visszafogottabban vagy ha úgy tetszik, másként politizál. A Be­szélő című lap főszerkesztője. Kőszeg Ferenc múlt hét vé­gén Pécsett járt. Csütörtökön este a Liberális Szemeszter so­ros rendezvényén a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos vélemé­nyét valamint a közbiztonsággal összefüggő témákat érintő elő­adást és konzultációt tartott. A Beszélő című lap főszer­kesztője péntek délelőtt az Új Dunántúli Napló szerkesztősé­gébe látogatott, ahol találkozott a lap főszerkesztőjével és több munkatársával. A lapszerkesz­tőt elsősorban azok a fejleszté­sek érdekelték, amelyek a Springer-időszak óta jellemzik az Új DN-t, elismeréssel nyug­tázva a lapot. Kőszeg Ferenc reményét fejezte ki, hogy a ter­jesztési változások után is kap­ható lesz Baranyában újságja. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a Beszélő nem az SZDSZ lapja, nem is kap onnan semmiféle támogatást, arról van inkább szó, hogy „az SZDSZ a Beszélő pártja”. A Szabad Demokraták eset­leges hatalmi részvétele esetén még nem tisztázott a lap sze­repe, mondta Kőszeg, hozzá­téve, hogy olyan típusú újságot, mint az Új Magyarország a vá­lasztások után sem szeretne szerkeszteni. Bozsik A holló immáron végleg elszáll! Idővel átalakulnak a postaportálok A postai járművek oldalán már többnyire ott virít, s bárki észrevehette: új felségjellel lé­pett ki a közelmúltban a Ma­gyar Posta. Hasonlóképpen megváltoznak, megszépülnek a postahivatalok portáljai is az új image eredményeképpen. Az előzmény: a Posta sajtó- és reklámosztálya közösen a beruházókkal pályázatot írt ki a posta-bejáratok feletti frízek, a cégér valamint az informá­ciós táblák prototípusainak el­készítésére, miután elkészültek az új tervek. (Hogy ki lesz a gyártó, rövidesen eldől.) Min­denesetre annyi már biztos, hogy az arculatváltás eredmé­nyeként végképp elszállt a posta-holló és a postahivatal nem hivatal többé. Csak Posta! Végképp visszajön a kürt, szemétbe kerülnek az ovális táblák, a magyar címerrel^ együtt, s újtípusú jelképekkel és egységesen jelentkezik majd minden postahivatal. (Megszé­pülnek a levélszekrények is!) S ami feltehetően döntő: nem hi­vatal többé a hivatal. Amint azt Kőhalmi István, a Pécsi Postaigazgatóság veze­tője említette, ezeket a külső változásokat természetesen belső megújulás is követi. A hivatal szó eltörlése nem for­mai, a postások a hivatali ma­gatartástól is szeretnének meg­szabadulni, megadva evvel a választ az új kihívásokra. Ugyanis, mint az már köztu­dott, sok, korábban postai feladatot végezhet más cég, vállalkozás - csomagküldés, sajtóterjesztés stb. - s ez ver­senyhelyzetet feltételez. Meg­szűnt tehát a monopólium, megváltoztak a belső körülmé­nyek is. A régió négy megyéjében - Baranyában, Somogybán, Tol­nában és Zalában - összesen 656 postahivatal van. A portá­lok és információs táblák cse­réje természetszerűleg nem mehet végbe azonnal, csak fo­kozatosan. Mint hírlik: a cseréket a szükséges postahivatali épüle­tek tatarozásakor fogják megej­teni, így akár több évig is elhú­zódhat az új külső image megte­remtése. Ezt diktálja az ésszerű­ség, a költségek megkímélése. Hiszen az ovális postatáblák mély benyomatokat hagynak a falon. Egyébként a régiónkban a siófoki új posta viseli már az új felségjeleket és Pécsett a Zó­lyom utcában a Pécs 2-es felve­vőhelye. K. F. Teljes ülést tart az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság hétfőt: teljes ülést tart. A testület sajtólő nőkének tájékoztatása szerint az alkotmánybírók többek között megvitatják: kormányrendelet is meghatározhatja-e azt, hogy a gazdálkodóknak milyen jogcímen és mértékben kell eleget tenniük a költségvetésbe való befizetési kö­telezettségüknek. Megvizsgálják hogy alkotmányellenesen szabá­lyozza-e a csődtörvény a felszá­molási ügyekben eljáró bíróság: hatáskörét és illetékességét. Hungarokorr termékbemutató Jövő héten kerül megrendc zésre Budapesten, a Hunge r1 vásárterületén a Hungarokorr ki állítás és termékbemutató, me­lyen a legkorszerűbb korrózióvá delrni eljárásokat, technológiák;.: és termékeket mutatják be a válla latok. A kiállításon Baranya me gyét a Koralpin Kft. képviseli. F öldhasznosítás! támogatás Nem az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivataltól, hanem az AJ lami Fejlesztési Intézettől igé­nyelhető a földhasznosítás támo­gatása - tájékoztatta a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium az MTT-t. Ezért a tárca rövidesen módosított pályázati felhívást tesz közzé a részletes tudnivalókkal. A támogatást olt alkalmazzák, ahol a szántóterület értéke hektáronként nem haladja meg a 17 aranykoronát. Világkiállítási toborzókörút Papp Lehel György, az Inter­parlamentáris Unió Magyar Csoportjának elnöke, az IPU Végrehajtó Bizottságának tagja, Kupa Mihály, Petronyák László és Mózs József országgyűlési képviselők, üzletemberek és pénzügyi szakemberek kísére­tében vasárnap tíznapos látoga­tásra a közel-keleti térség or­szágaiba utaztak. Az utazás célja - többek között - az érin­tett országok felkérése a világ- kiállításon való részvételre közölte az Országgyűlés Sajtói­rodája. Vasárnap is torlódás volt a határátkelőknél A Határőrség Országos Pa­rancsnokságának tájékoztatása szerint a határátkelőhelyeken belépésre vasárnap személy- gépkocsival Tompánál 10 órát, Szegednél 2 órát, Biharkeresz- tesnél 5 órát, kilépésre Sze­gednél 2 órát, Nagylaknál 3 órát, Biharkeresztesnél és Zá­honynál 1-1 órát kellett vára­kozni. A tehergépkocsik belé­pésre Rajkánál 12 órát, Ré- dicsnél 3 órát, Záhonynál 10 órát, kilépésre Rédicsnél 1 órát, Nagylaknál 50 órát, Bi­harkeresztesnél 25 órát, Gyu­lánál és Záhonynál 20 órát vá­rakoztak. Futnak a képek A vak tyúk és a szellemek Sidney Lumet 1957-ben ké­szítette első filmjét, s az egy csapásra híressé tette az akkor harminchárom éves rendezőt. Joggal, hiszen a Tizenkét dühös ember, drámai sűrítésével, lé­nyeglátó egyszerűségével és előítéleteket szétfoszlató bátor­ságával, ma már a maradandó értékű alkotások sorába tarto­zik. Túl jó film, mondhatnánk némi malíciával, mert Lumet ezt a művészi színvonalat, noha több, mint negyven filmet for­gatott azóta, soha nem tudta ké­sőbb elérni. A domb 1965-ben valamelyest még megközelí­tette a pályakezdő remeket, de aztán egyre gyengébb munkák kerültek ki a rendező műhelyé­ből. Az idős művész, úgy tűnik, alkotói válsága mélypontjára ju­tott. Bűnben égve című munkája nem egyszerűen rossz film, ha­nem minden ízében elhibázott, csapnivalóan gyenge fércmű. Egyetlen tűrhető képkockája sincs, ami ritkaság, mert, mint mondják, még a vak tyúk is szokott szemet találni. Am Lu- metnek ezúttal még véletlenül se sikerült semmi. Hihetetlen, de ez az igazság. A sztori enyhén szólva nélkü­lözi az eredeti ötleteket. Nem egyéb, mint a Kicsorbult tőr című krimi halvány utánzata. A dramaturgia elemi hibáit egy­szerűen nem győznénk felso­rolni, ezért bele se kezdünk. Ez azonban csak egyike a film négy Akhillesz-sarkának, s ez­zel talán mindent meg is mond­tunk. Mert színészi játékról egyáltalán nem beszélhetünk. Don Johnsonnak egy ellenállha­tatlanul hódító férfit kellene alakítania, ám ezt egy gyenge s ráadásul öntelt bonviván nevet­séges kellemkedésével teszi. Nincs egy értelmes mondata, s nekünk el kéne hinnünk, hogy bolondulnak utána a nők, ő le­galábbis úgy rángatja elő őket a mellényzsebéből, akár a bűvész a pihegve pislogó nyulacskákat. A történet szerint hősünk ve­szedelmes gyilkos, aki minden­kinek túljár az eszén, holott annyi sütnivalója sincs, hogy ne fecsegjen feleslegesen, vagy hogy törölje le a végzetes ablak­ról az ujjlenyomatait. Csodál- hatjuk-e ezek után: a jobb sorsra érdemes Rebecca De Momay egy műkedvelő drámai szende stílusában alakítja az ügyvéd­nőt, aki eddig állítólag minden perét megnyerte. Ugyan hol? Az azonban nem kétséges, hogy az elszánt néző veszíteni fog - két értékes órát. És sajnos akkor sem jár sokkal jobban, ha netán a Hátulgombolós hekus című produkciót választja. Igaz, Henry Winkler, Lumettel ellen­tétben, eddig semmi alapot nem szolgáltatott arra, hogy bármit is várjunk tőle. Nos, nem is okoz csalódást. Filmje, ügyetle­nül kimódolt helyzeteivel és Búrt Reynolds kínosan gyenge játékával, minden hitelességet nélkülöz. Megjegyzem, a gye­rekszereplő amúgy nem lenne tehetségtelen, de ebben a profi-tanodában nem sok jövőt jósolok neki. Tartok tőle, hama­rosan épp olyan bárgyúságokat hallunk tőle, mint e film felnőtt szereplőitől. Kinek tetszik mindez? Rejtély. S kik gondol­ják, hogy tetszhet bárkinek is? Ez még nagyobb titok. Talán maguk a rendezők is belátják, hogy a mozgókép mú­zsája dacol velük. Nekem az a sziléziai prédikátor jut eszembe róluk, akiről az a hír járta, hogy kapcsolatot tart a szellemek vi­lágával. Egyszer Nagy Frigyes magához hívatta, s ezzel a kér­déssel fogadta: Maga tud szel­lemeket idézni? Mire ő így vá­laszolt: Parancsára, Felség, de nem engedelmeskednek. Nagy Imre Elsőként a fogyatékosok kerülnek az utcára A Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsé­gének Baranya Megyei Szer­vezete október 22-én tartotta meg közgyűlését Pécsett az If­júsági házban.Az ünnepélyes megnyitó után napirendre ke­rültek az elmúlt időszak fonto­sabb eseményei mellett a jelen megoldásra váró feladatai.- Gondjaink, megoldásra váró feladataink az utóbbi időben igen csak megszapo­rodtak- mondta dr. Tóth Mik­lós a szövetség elnöke. - Hi­szen napjaink szomorú jelen­sége a munkanélküliség min­ket sem kerül el. Munkahe­lyek szűnnek meg és a mun­káltatók többsége gazdaságos- sági okok miatt elsősorban a fogyatékos kollégáktól igyek­szik megszabadulni. így ezek az emberek lassan a periféri­ára kerülnek, mert további le­hetőségek hiányában nem tudnak más munkát vállalni. Helyzetük összehasonlíthata- lanul nehezebb és kilátástala­nabb mint egészséges társaiké. A munkahelyekre betörő korszerű technika miatt is egyre szűkül az életterük. Ki­szorulnak a digitális rendszerű telefonhálózat miatt a telefon- központokból is.- Megoldatlan a vak és gyengénlátó gyermekek sorsa is - mondta az elnök. Többsé­gük ugyan elvégzi az általános és középiskolát, de ez is csak időhúzás a problémák elodá­zásához. Az országban csak néhány helyen működnek úgynevezett célvállalatok, ahol gyengénlátó embereket foglalkoztatnak. Azonban ezeknek a cégeknek a műkö­désénél is elsősorban gazda ságossági elvek dominálnak. Eszerint, ha az előállított ter­mékeik piacképesek akkor ők is megmaradnak, ha termékei­ket nem tudják eladni itt is lét­szám leépítésre kerül sor. A szervezet eredményes munkájához kiemelten kap támogatást az országos költ­ségvetésből. Sajnos az egyéb támogatások , úgy mint ala­pítványi vagy vállalati ado­mányok mértéke az utóbbi időben erősen visszaesett. En­nek ellenére a szövetség rend­szeresen szervez klubnapokat, kirándulásokat, valamint lét­rehozta a német és angol nyelv folyamatos oktatását az intéze­ten belül. Szoros kapcsolatot tart fenn a Szemészeti Klini­kával és a vidéki tagszerveze­teikkel. A szervezet fennmaradásá­hoz, eredményes munkájához és további fejlődéséhez csak is a széleskörű társadalmi támo­gatás lehet a legnagyobb se­gítő erő. E. É. i k Pécsett a Zólyom utcai postát alakították ki az új szabvány szerint Fotó: Tóth

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents