Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-22 / 289. szám

1993. október 22., péntek Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Pécsett a Baranyatej Rt. Tüzér utcai új diszkont boltjában tejtermékek széles választékából vá­sárolhatnak a vevők Fotó: Löffler Gábor Részvénytársaság lett a Baranyatej A dolgozókra, termelőkre és a kereskedőkre is gondolnak a privatizáció során A jelek szerint utolsó fázisá­hoz közeledik a Baranya Me­gyei Tejipari Vállalat privatizá­ciós folyamata. A cég a nyár fo­lyamán részvénytársasággá ala­kult, és ezzel a gazdálkodási formaváltással az utolsó nagy akadály is elhárult a privatizá­ció menetének beindítása elől. A részvénytársaság vagyo­nával pillanatnyilag teljes egé­szében az Állami Vagyonügy­nökség rendelkezik. Áz ÁVÜ-vel egyeztetett elképzelé­sek szerint a privatizációs akció során a vállalat vagyonának kö­zel 25 százalékát a dolgozók je­gyezhetnék olyan módon, hogy a részvények 50 százalékához térítésmentesen, ugyanilyen összegű részvénypapírhoz pe­dig aktuális árfolyamon juthat­nak majd hozzá. A másik nagy, igényeinek ki­elégítésére váró csoport a bara­nyai tejtermelők közössége, akik privatizációs részvételüket saját körben szervezik. Ők az előzetes tervek alapján 25 szá­zalék plusz egy részvény mér­tékben részesednek a felosz­tandó vagyonból. Ez a csoport a részjegyeket kárpótlási jegye­kért is jegyezheti majd. A vagyontömegből megma­radó csaknem 50 százalékra az információk szerint még ebben a hónapban nyilvános pályáza­tot hirdet az ÁVÜ. A Baranya­tej Rt. vezetésének eléképzelése szerint ebből a hányadból egy erős szakmai befektetőn túl ré­szesedhetnének a vállalattal kapcsolatban álló kereskedelmi partnerek is. így a termelő - fel­dolgozó - kereskedő három­szög felállása egy biztonságos üzemmenetet és piaci stabilitást eredményezhetne a cég szá­mára. Az elmúlt években szerény nyereséggel dolgozó vállalat vezetői kiegyensúlyozott^ kap­csolatot alakítottak ki az Állami Vagyonügynökséggel. Ennek ismeretében komoly remény van rá, hogy néhány hónapon belül zökkenőmentesen lebo­nyolódik a Baranyatej Rt. priva­tizációja. Kaszás E. Szigorítások és könnyítések a hazai adózásban Az Országgyűlés e heti saj­tótájékoztatóján Remport Ka­talin, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az adózás jövőre szóló szigorításairól, illetve kezdeményeiről adott áttekintést. A személyi jövedelemadót illetően a következő újdonsá­gok hangoztak el. Száztízezer forint éves jövedelemhatárig az állampolgárok nem fizet­nek adót; a következő adó­kulcs 20 százalék lesz, míg a 35 százalékos elvonás a 220 ezer forintnál magasabb jöve­delmeket érinti majd, amely eddig 300 ezernél kezdődött. A változás annyi, hogy 1994-től az adóalapból le­vonható a társadalom-, vala­mint az egészségbiztosítási hozzájárulás éves összege. Tény azonban az is, hogy a közismert néven „alkalma­zotti kedvezmény”, azaz a havi ezer forint megszűnik. Ettől eltekintve a megmaradó összeg - ebben az adósávban- mintegy 15 ezer forinttal emelkedik. A maximális adó­kulcs 44 százalék lesz, ami az 1 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelmekre vo­natkozik majd a jövőben. Természetesen - mutatott rá a továbbiakban a képviselő- szükséges megszüntetni az adókikerülés különböző mó­dozatait is, ezért 1994-től pél­dául a természetbeni juttatá­soknál szigorításokat vezet­nek be. Megadóztatják azt a gazdálkodó szervezetet, amely lízingelt személygép­kocsit juttat valamelyik „fő­nöknek”, vagy, egyfajta vég­kielégítés gyanánt, nagyér­tékű ajándékot vásárol mun­katársainak, netalán külföldi jutalomutazást fizet be dolgo­zóinak. Az érintettek viszont nem is tudják, hogy eképpen ők járnak rosszul, mert válla­latuk, társaságuk utánuk nem fizette be a társadalombiztosí­tási hozzájárulást. Ugyanak­kor a gazdálkodó szervezet ezt az összeget költségként el­számolhatja. A lakásvásárlók, és -építők helyzetén könnyít az az intéz­kedés, miszerint a hiteltör­lesztő részletet 50 ezer forin­tig levonhatják az adóalapból. A képviselő őszintén elis­merte: ez a mérték igen cse­kély. Érdekes „fejlemények” várhatóak a tandíjkötelezett­ségnél is, melyet, mint isme­retes, a köz- és a felsőoktatási törvény 1994-től ír elő. Ez az összeg, ami nyilvánvalóan el­sődlegesen a szülőket érinti, szintén levonható az adóalap­ból. Itt viszont, tekintetei a gyarapodó magán- és alapít­ványi iskolákra, felső határt állapítanak meg. Sokat vitatott kérdés a de­vizakamatadó alkalmazása is, amely 1994-től 8 százalék lesz, ami annyit jelent, hogy a „tulajdonos” 100 külföldi pénzegységre nem 108, ha­nem 107,2-őt kap kézhez. Remport Katalin e téma kap­csán megemlítette: az elkép­zelések szerint az a cél, hogy ez a levonási arány a jövőben közelítsen a forintmegtakarí­tások kamatadójához, amely jelenleg 18 százalék... Hozam a Prémium Alap után Átalakulnak az IKM-hez tartozó költségvetési intézmények Az Illetékhivatalok országos találkozója Pécsett Zárt ajtók mögött tartott or­szágos találkozót Pécsett a Hu­nyor Szállóban október 18-20 között a megyei Illetékhivatalok vezérkara. A rendezvény elsőd­leges célja az volt, hogy az új Il­leték Törvény elfogadása esetén közvetlenül megtárgyalják a szükséges tennivalókat, de a hét eleji parlamenti vita ebben a kérdésben nem vezetett ered­ményre. Végül is olyan szakmai aktualitásokat vitattak meg, mint a privatizációs vagyonér­tékelés, a forgalmi értékmegál­lapítás, valamint az illetékek számítógépes feldolgozása. Eladó baranyai vendéglők A pécsi Sopianae Vendéglő és Misi falatozó, valamint a komlói Hangulat Eszpresszó bérleti jogát árverezik novem­ber 23-án 9 órától a pécsi Szli- ven Étteremben. Az üzleti árve­rést tartó Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat a vételár kie­gyenlítésekor elfogad E-hitelt és a kamattal növelt névértékű kárpótlási jegyeket. A vendég­látó egységek kikiáltási ára 1,6-7,5 millió forint között vál­tozik. Olasz cipőüzem Göcsejben Megvásárolva és újjáépítve a helyi felszámolt tsz egyik volt telephelyét, cipőfelsőrész üze­met hozott létre Kustánszegen a veronai Assantex cég. Női-férfi csizma- és cipőrészeket készítő harminckilenc dolgozóval már meg is kezdték a háromhónapos próbatermelést, amely közben november második feléig to­vábbi nyolcvan - zömükben a környék kisebb varrodáiból át­vett - alkalmazott állhat mun­kába. Az olasz cég jövőre ter­melő- és raktárcsarnokot emel, majd három éven belül - Göcsej legnagyobb gazdasági egysége­ként - 500 embernek munkát adó cipőgyárat épít. Növekvő forgalom a kiskereskedelemben A kiskereskedelmi forgalom értéke az év első nyolc hónap­jában 1174 milliárd forintot volt, folyó áron számolva ez 21 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában - tájé­koztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az összehasonlító áron számított forgalom ugyanakkor 1,5 százalékkal elmaradt a tava­lyitól. A csökkenés az élelmi­szer-kiskereskedelemre, a gyógyszerforgalomra, valamint a munkahelyi vendéglátásra jel­lemző elsősorban. Az iparcik­kekből, tüzelő-építő- és üzem­anyagból a forgalom mennyisé­gében is jelentősen meghaladta a múlt év azonos időszakának értékesítését. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. október 21. Pénznem vételi közép eladási Angol font 144,83 146,23 147,63 Ausztrál dollár 64,81 65,43 66,05 Belga frank (100) 270,69 273,02 275,33 Dán korona 14,58 14,71 14,84 Finn márka 16,99 17,19 17,39 Francia frank 16,74 16,88 17,02 Gör. drachma (100 40,58 41,00 41,42 Holland forint 52,65 53,08 53,51 ír font 138,41 139,71 141,01 Japán yen (100) 90,03 90,63 91,23 Kanadai dollár 73,57 74,27 74,97 Kuvaiti dinár 324,37 327,12 329,87 Német márka 59,23 59,71 60,19 Norvég korona 13,52 13,64 13,76 Olasz lira (1000) 60,64 61,28 61,92 Osztrák sch. (100) 842,02 848,82 855,62 Portugál esc. (100) 57,09 57,64 58,19 Spanyol pes. (100) 73,48 74,24 75,00 Svájci frank 66,87 67,41 67,95 Svéd korona 12,24 12,37 12,50 USA dollár 97,03 97,81 98,59 ECU (Közös Piac) 112,28 113,26 114,24 Évi bruttó 16 százalék hoza­mot fizet 1993 első féjévére a Prémium Befektetési Álap. Az összeget október 25-étől egy hónapon keresztül vehetik fel a befektetők. A Prémium Alap jegyzési időszaka 1992. november 9-től december 15-ig tartott. Török Mihály, az Investor-MKB Be­fektetési Alapkezelő Kft. mun­katársa az MTI-nek elmondta: elégedettek az első féléves ho­zam szintjével. A betéti kamatok szintje ugyan meghaladja a most fize­tett hozamösszeget, az előző félévben azonban a kamatok jó­val alacsonyabbak voltak. A második félévre a Prémium alapnál a jelenleginél jóval ma­gasabb hozamra számítanak. Az ugyancsak az Inves- tor-MKB által indított Bonus Befektetési Alap jegyzése jelen­leg is tart, a Bonus-jegyeket jú­nius 30. óta lehet megszerezni, jegyzésük utolsó napja decem­ber 3. A jegyzéshez kárpótlási jegyet is fel lehet használni. A befektetési jegyek kibocsátási tájékoztatójában az alapkezelők 350 millió forintos minimális alaptőkét jelöltek meg, ennél azonban már jóval több elfo­gyott a papírokból. Az eddig vásárolt Bonus-jegyek névér­téke a héten megközelítette a 600 millió forintot, s csak töre­déke kelt el kárpótlási jegyért. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vizsgálja annak módozatait, hogy a felügyelete alá tartozó költségvetési háttér- intézményeket szervezetileg ra­cionalizálják. Az átalakítások tervezete már elkészült, egyez­tetések után, legkésőbb decem­ber végéig benyújtják jóváha­gyásra a kormányhoz. Az IKM-hez jelenleg még 29 költségvetési intézmény tarto­zik. Köztük például a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség, az ágazati minőségellenőrző inté­zetek, a vidéki intéző bizottsá­gok, több tanbánya, a Szénbá­nyászati Szerkezetátalakító Központ, szociális- és gyerme­kintézmény. Mindezek fenntar­tására a tárca 1993-ban 2,3 mil­liárd forintot kapott a költségve­tésből. Időközben azonban a feladatok változtak. Idei év so­rán megalakult például a Ma­gyar Bányászati Hivatal, a Hadiipari Hivatal főosztályként került a minisztérium hatáskö­rébe és ide sorolták az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iro­dát is. Locsmándi Béla, az IKM szakigazgatási főtitkára az MTI-nek elmondta: az intéz­delemből talán még nyereségre is futná. A csődegyezség meg­hiúsulásával azonban tovább növekedett a Carbon bizonyta­lan helyzetének kilátástalan- sága. Elképzelhető, hogy vala­melyik hitelező meggondolja magát, s kéri a vállalkozás fel­számolását. Mindenesetre a dolgozókkal ményrendszer felülvizsgálatá­nak jelentőségét jelzi, hogy a je­lenlegi 5800 dolgozóból álló létszámot mintegy 4100-ra kí­vánják csökkenteni a követke­zőben. A minisztérium a jövő évi költségvetési tervezet sze­rint 2,26 milliárd forintot kap intézményei fenntartására. Az átalakításoknál egyes in­tézményeknél megvizsgálják az önálló működés, gazdasági tár­saság alakításának lehetőségét, másokat önkormányzati keze­lésbe adnak. Az idei évben 10 millió forint végkielégítés kifi­zetésére számít az IKM. ismertették a jelenlegi helyze­tet, s azt is, hogyan képzelik el a könnyűipari vállalkozás jövőjét. Hogy a tájékoztatót hallgatva ki mire gondolt, azt sűrű homály fedi. Mindenesetre a szalago­kon folyik a termelés, az embe­rek dolgoznak, és a szállítások is rendre megtörténnek ... Békéssy Gábor Megrendelés van, a Carbon Rt. kapacitása egy évre lekötött Csődbe jutott a csődegyeztetés Egyre nehezebb helyzetbe kerül a komlói Carbon Rt. A 330 milliós visszafizetetlen adóssága miatt a társaság kezdeményezte a csődeljárás megindítását. A július 22-én megindult egyeztetési tárgya­lások viszont nem jártak si­kerrel, a szeptember közepén megtartott első csődegyezte­tési tárgyaláson egyik keres­kedelmi bank meghiúsította az egyezséget. Hogy ezek után felszámolás lesz-e a részvény- társaság sorsa, pillanatnyilag nem lehet tudni, hiszen még egyik hitelező sem kérte az el­járás megkezdését. Sokak szerint a német partner vitte „táncba” Carbont, ígért fűt, fát, boronát, de leginkább pénzt, mégpedig tőkeemelés formájá­ban, amivel a körmükre égett, régi hitelek visszafizetését fe­dezni tudták volna. A partner azonban, még mielőtt ígéreteit teljesíteni tudta volna, balesetet szenvedett, élet-halál közötti ál­lapotában nemigen tud foglal­kozni a Carbon ügyeivel. A hi­telezők meg csak szorongatták a jobb sorsa érdemesült vállala­tot, fizetni viszont nem tudott, s az adósságok súlya alatt össze­roppant a vállalat gazdálkodása. A megindult csődeljárás után a jelenlegi vezetők végigjárták a hitelező bankokat, s a tárgyalá­sok alapján úgy tűnt, már az első csődegyeztetési megbeszé­lésen zöldágra vergődik a Car­bon sorsa. Ráadásul a vállalat jelenlegi vezetői a Kossuth Holdinggal közösen kidolgoz­tak egy csődegyezségi javasla­tot, amelyben a hitelezőknek felajánlott visszafizetési formá­kat vázolták fel. Maradéktala­nul kiegyenlítették volna tarto­zásukat, a késedelmi kamatokra viszont már nem tellett volna a vállalati büdzséből. Egy rossz gazdasági helyzetben lévő vál­lalat anyagi viszonyaihoz ké­pest viszont nem is adtak eleve elfogadhatatlan ajánlatot. Minden rendben is lett volna, a hitelezők az előzetes tárgyalá­sok alapján hajlottak a meg­egyezésre. Amikor azonban ténylegesen is létrejött a meg­beszélés, az egyik nagyhitelező, nevezetesen a Magyar Hitel­bank képviselője közölte, nem fogadja el a Carbon javaslatait, ez viszont a csődtörvény értel­mében azt is jelentette, egyez­ségről a továbbiakban szó sem lehet. Ezek után már azon dolgoz­nak a cég jelenlegi vezetői, hogy a hitelezők részbeni kielé­gítésére valahonnan pénzt tud­janak szerezni. Hitelt a dolog természeténél fogva nem kap­nak, ezért a meglévő vagyonuk értékesítésével próbálnak adós­ságuk szorításán enyhíteni. Imre Csaba gazdasági igazgató azt bizonygatja, hogy a még meglévő kisüzemek eladásával lélegzethez jutnának, természe­tesen, ha a hitelezők további fel­tételeket nem szabnának. Ezek az üzemek legtöbbje bérmun­kával jól ellátott, köztük olyan is van, amelyiknek a következő két évre van kapacitását lekötő megrendelése. Ha a többszáz milliós hitel nem volna... - sóhajtanak fel a cég irányítói mostanság. Mert a központi gyáregységnek is van elég munkája, a bevételből el is tudnák tartani magukat, a jöve­Megrendelésre dolgoznak a varrodában Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents