Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-20 / 287. szám

1993. október 20., szerda tu Dunántúli napiö 3 Keresik a „pénzes” bankrablót Kikerült a rendőrség közvet­len látóköréből Kovács Zoltán, a csaknem 92 millió forintos bankrablás harmadik gyanúsí­tottja, akinél - a feltételezések szerint - a tetemes pénz is van. Dézsy Mihály, a BRFK helyet­tes szóvivője kedden elmondta: amikor az elmúlt pénteken el­fogták Mezei Józsefet, aki felté­telezhetően segített a bankrab­lóknak, akkor még abban bíz­tak, hogy néhány órán belül kézre kerülhet Kovács Zoltán is. Azóta viszont kevés új in­formáció került a rendőrség bir­tokába, és azt sem lehet kizárni, hogy Kovácsot anyagi érdekből esetleg megölte az alvilág. Kö­zölték azt is, hogy a nyomozás természetesen továbbra is nagy erőkkel, több szálon folyik, de cáfolta azokat a lapértesülése­ket, amelyek szerint a bankrab­lás ügyében újabb személyeket is őrizetbe vettek. (MTI) Földmérők és földosztás Nemcsak a vállalkozókra, az iskolákra is gondolnak A kárpótlási törvénnyel, a földosztási igénnyel összefüg­gésben alaposan megnöveke­dett a kereslet a földméréssel foglalkozó cégek szolgáltatásai iránt. Ezt tapasztalják a pécsi Geoset Kft.-nél, a japán Sokkia termékek forgalmazójánál is. A Sokkia földmérő eszközeit a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalatnál létrehozott ve­vőszolgálat négy éve forgal­mazza. A kárpótlási földárveré­sekkel kapcsolatos keresletnö­vekedés hatására a vevőszolgá­lati csoport a közelmúltban önálló Kft.-vé alakult. Mint Varga Zoltán, a Kft. ügyvezető igazgatója megemlíti, a Sokkia Európában egy évtizeddel ez­előtt vetette meg lábát, és a ge­odéziai eszközök egyértelműen német orientációjú piacán, sike­rült megtörniük az addigi for­galmazói egyeduralmat. A cég eszközeit egész Magyarorszá­gon árusító Geoset Kft. for­galma az idén négyszerese lesz a négy évvel ezelőttinek.- A mérőszalagtól a szintező műszereken keresztül a komp­lett mérőállomásokig szinte minden mérőeszközt forgalma­zunk - sorolja az ügyvezető. A cég vásárlói elsősorban földméréssel foglalkozó ma­gánvállalkozók, ám nagy szám­ban keresik őket vízügyi szak­emberek, útépítő vállalkozások és építőipari cégek is. Mindemellett a Geoset Kft. szakemberei nem kívánják ter­mékeiket mindenek felett álló­nak tekinteni. Mint az ügyve­zető megjegyezte, a minőség szempontjából már senki sem engedheti meg magának, hogy termékei lényegesen gyengéb­bek legyenek a konkurens cég által ajánlottaktól. A Geoset eb­ben a versenyben a kényelmes kezelést lehetővé tevő termékek kínálatával szeretné vásárlóinak körét bővíteni. A megbízható szervizszolgálat érdekében mérnökeik Japánban sajátítot­ták el a szakma fogásait. Vélhetően nem teljesen ön­zetlenül, mindenesetre fontos célnak tekintik az oktatási in­tézmények magas színvonalú ellátását. Termékeiket jelentős kedvezménnyel árusítják az fő­iskoláknak, egyetemeknek, hogy a diákok, a jövő geodéziai szakemberei megismerhessék a földméréssel összefüggő leg­modernebb eszközök használa­tát. B. N. A pontos mérésnek e szakmában komoly tétje van Fotó: Bogya Izzik a cigarettavég, s időnként izzanak az indulatok is a bá­nyászszívekben Fotó: Läufer Izzik a szén(vita) A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sztrájkbizottsága és a kormány képviselői csütörtökön ismét megpróbálják közös nevezőre hozni az erőművek által átve­endő szén mennyiségét és árát, valamint a bányászokat érintő humánpolitikai intézkedéseket. Farkas Géza, a BDSZ me­cseki szövetsége elnöke a szén­bányák korábban jól kiépített üzemorvosi és szakrendelő há­lózatának jelenét és jövőjét fir­tatva maga sem tudja, hogy az kié lesz, ki fogja üzemeltetni. ,Joggal aggódunk, hogy szét­esik az egész. A jelenlegi fejet­lenségnek Komló város is kárát látja. A dolgozóknak orvosok kellenek. Csak az biztos, hogy mindenki vár a másikra, a cso­dára, a ki tudja mire” - mondja. A szénbányászok a tavalyi megállapodás kapcsán tele van­nak aggodalommal, szerintük igencsak bizonytalanok az idei évre adott termelési és humán­politikai ígéretek. A mecseki térségből a Pécsi Erőmű Rt. a megállapodás szerint 11,7 PJ hőmennyiségnek megfelelő szenet kellene, hogy átvegyen, de ennek teljesítése kérdéses. Még aggasztóbbnak tartja a szakszervezet a jövőt. Mert a kormány ugyan 1997-2000-ig garantálja a mecseki, pontosab­ban a komlói szénbányászatot, ám a Komló Bányaüzemtől 1994- ben elvárt 400 ezer, 1995- től már csak 350 ezer tonna szén kitermelése a BDSZ szakértői szerint a bányászat idő előtti biztos leépülését jelenti. A folyamatosan csökkenő terme­lés fajlagosan úgy megdrágítja a szén árát, hogy az erőmű joggal mondhatja: ilyen drága szenet nem használnak fel. Mit ér a kormányzat ígérete, ha az ugyancsak tulajdonában lévő erőmű gazdaságossági szempontjai idő előtt elsorvaszt­ják a komlói szénbányászatot? M. L. ♦ Sokan már nem munkanélküliek, de állástalanok Ki gondolhat vállalkozásra? A Komlói Munkaügyi Köz­pont adatai alapján a városban és körzetében csökken a mun­kanélküliek száma. A nyilván­tartásban nem szerepelnek azok az állástalanok, akik nem része­sülnek ellátmányban és elhe­lyezkedni sem tudnak. Jelenleg hatezer regisztrált munkanélküli él Komlón és a környékén, közülük ötezren fi­zikai, ezren szellemi tevékeny­séget igénylő munkakörben dolgoztak korábban. Gál Zoltán kirendeltségvezető elmondta, hogy 55 százalékuk már több mint egy éve állástalan. A központ próbál segíteni az elhelyezkedésben, de az állás­hoz jutás az átképzős tanfolya­mokat végzők közül is csak ke­vesek kiváltsága marad. Néhá- nyan vállalkozásba kezdenek, amit a legtöbb esetben a hivatal a járulék hat hónapon át történő kifizetésével támogat. H. K. -né közel egy éve munkanélküli. Egy kft.-nél ad­minisztrátorként dolgozott. Tíz éves kislányát egyedül neveli kökönyösi lakásában.-Több vállalatnál is próbál­koztam, de Komló szinte ka- taszrófa-sújtotta övezetnek számít. Én pedig a gyerek miatt nem járhatok Pécsre dolgozni. A segély még a lakás fenntartá­sára sem elég, rengeteg a tarto­zásom. Részt vettem átképzős tanfolyamon is, de azt hiszem, ezek csak időhúzásra jók, hisz így sem találok megfelelő ál­lást. Higgye el, én már az ez­előttinél kevesebb pénzért is elmennék dolgozni, de három műszakot nem vállalhatok. Ki vigyázna akkor a kislányra?- Alkalmi munka adódik néha, de nem sokat fizetnek érte. Saját vállalkozásra nem is gondolhatok pénz nélkül. A hat hónapon át folyósítható tízezer forint pedig semmire sem elég. K. A.-val a munkaügyi köz­pont előtt találkoztam. Még „csak” öt hónapja állástalan. Két gyermeke van, a felesége fodrásznő.- Egyelőre még megélünk valahogyan. Nem volt rossz fi­zetésem, amikor még dolgoz­hattam. Természetese próbálok munkát keresni, de a városban egyáltalán nincs a képesítésem­nek megfelelő állás, olyan aján­latot pedig nem fogadhatok el, ahol az elvárásaimnál keveseb­bet fizetnek. Az egészben az a legszömyűbb, hogy sehova sem tartozom és naplopónak érzem magam. L. T. Gyilkos az anya? Születése után négy nappal meghalt az a kislány, akit Fel- sőzsolcán, a kerti ámyékszék- ben hozott világra az anyja. A hatóságok emberölésre változ­tatták a vádat az asszony ellen, aki továbbra is azt állítja, hogy nem tudott terhességéről. Októ­ber 6-án, erősen kivérzett álla­potban szállították a miskolci Semmelweis kórházba Veres Sándomé 35 éves felsőzsolcai lakost. A vizsgálat során megál­lapították: az asszony néhány órája fejlett újszülöttnek adott életet, ezért értesítették a rend­őrséget. A rendőrök a nő laká­sán este 6 órakor, azaz több mint 12 órával a szülés után ki­emelték a latrinából a gyerme­ket. A laboratóriumi eredmé­nyek egyelőre még nem készül­tek el, ám valószínű, hogy a test lehűlése, a szülés utáni ellátás és gondoskodás hiánya, illetve az emésztőgödörben kapott esetleges fertőzések következ­tében hunyt el a kis Zsuzsanna. Emberséggel a közösségért, az elesettekért Az épületegyüttes megejtően szép, az udvarban a fehérre fes­tett filagorián csüngenek a piros muskátlik, szemben a hegyol­dalból kiálló kövek sejtelmes alakjai ékesítik a ház környékét. Zsibongás hallatszik, de nem zavarva a természet csendjét. Az étkezőben már terítve van az asztal az érkezők számára. Sze­rény, de tiszta szobák, teraszok nyújtanak kikapcsolódást, pihe­nést és szórakozást minden hé­ten 35-40 fő számára. Itt, Kisújbányán még 1975-ben kezdődött a segítő mozgalom, amikor Szeverényi bácsi az Evangélikus Keresz­tény Közösségnek volt a veze­tője, és ebben a Mecsek völ­gyében fekvő kis faluban talál­koztak titokban a gyülekezet tagjai megpihenni, igét hirdetni. E hagyományt folytatja apja örökébe lépve (1989-től) Szeve­rényi bácsi 12 gyermeke közül a harmadik szülött leány, Sza- bóné Szeverényi Zsuzsa. Míg apja szűkebb területre szorítkozott, követői már széle­sebb horizonton gondolkodhat. Az Új Emberközösségekért Alapítvány segítségével és tá­mogatásával látják el feladatai­kat. Ez a közösség igen nyitott, segítő kezeiket igyekszik minél messzebre kinyújtani. Vallástól, felekezettől függet­lenül jönnek ide a fiatalok és öregek az ország minden tájá­ról. Mozgáskorlátoztotak, szel­lemi sérültek, művészek, és a nagycsaládosok gyermekei egyaránt. Van zenei, nyelvi tá­bor, képzőművészeti alkotótá­bor, és a cserkészek is szerve­zetten érkeznek Kisújbányára. A nemzetközi lelkészkonfe­rencia vendégeit i» az alapít­vány által támogatott közösségi üdülőházukban fogadták. A le­ukémiás gyerekek alapítványá­val ugyancsak szoros kapcsola­tokat ápolnak. A napi teljes ellátásért né- hányszáz forintot fizetnek az ideérkezők, ám akik még ezt sem tudják megfizetni, azok számára a közösség az alapít­vány segítségével ingyen bizto­sítja a a teljes ellátást. Mint meséli Zsuzsa asszony, megrendítő pillanatoknak vol­tak már tanúi, mikor olyan gyermekek érkeztek hozzájuk, akiknek ez volt az első kirándu­lásuk. Bár egyéni támogatókat is találtak, ahhoz, hogy folytat­hassák segítő tevékenységüket, további mecénásokra lenne szükségük. Az épület műszaki állapota is szükségessé tenné már a felújí­tást, a meglévő berendezések is elavultak, hiszen használtan kapták még évekkel ezelőtt. Igaz, a nehézségeket igazán csak Zsuzsanna és félje érzi. Még jó, hogy sokat segít nekik a falu piciny boltjának vezetője, Tériké, aki Pécsváradról gyü­mölccsel és egyéb élelemmel látja a helybelieket és a vendé­geket. Sántha László Képernyő előtt Hallom, ma már vannak olyan, a korábbi vaskalapos me­revséggel szakító műsorújsá­gok, amelyekből nem tudhatjuk meg pontosan, hogy egy-egy műsor mikor is kezdődik, és a szereplők nevét is megváltoztat­ják az újságkészítők. Ezt a je­lenséget többen a műsorújságok közötti egészséges verseny je­lének tartják, de sokkal valószí­nűbb, hogy ez is egy olyan új eszköz, amellyel a Magyar Te­levízió egyes, a képernyőn időnként feltűnő, máskor eltűnő műsortípusaihoz, azzal együtt a változó piaci viszonyokhoz al­kalmazkodni kell. Ha pedig a kvíz-játékok, szellemi totók és egyebek népszerűségére gondo­lunk, akkor talán nem eretnek­ség arra gondolni, hogy a rejt­vényfejtésnek is sajátosan ere­deti, új arculatát teremtheti meg a hazai médiában. Különösebb zavart nem is okozna, s igen Mikor van, hány óra van? rejtvényszerű lenne, ha az in­formáció ezután csak az időpon­tokat, vagy csak a műsor címeit tartalmazná; még jobb lenne, ha mindkettőt elhagyhatná. Hiszen a csütörtöki Szomszé­dok, a régi-új Friderikusz-show, az Újvilágba kalauzoló Dallas, a Szerencsekerék a műsorszer­kezet magabiztos fundamentu­maivá váltak, s ha álmunkból vizelési inger ébreszt, tudjuk, hogy Pampers-reklám követke­zik. Amikor pedig igazságtétel­ről, kárpótlásról, Trianonról és a nyírségi alma sorsáról szóló ri- portázsokat látunk a képernyőn, és ezekről a tartósnak ígérkező vészhelyzetekről egy-egy ve­zető politikusunk vagy bank- szakemberünk ad nyilatkozatot, akkor tudjuk, hogy A HÉT van a képernyőn. Mérget vehetünk rá. A közszolgálati funkciójukat hivatással teljesítő televíziók a világon mindenütt így működ­nek; időt adnak arra, hogy hoz- zábékéljünk rossz szokásaink­hoz is, másfelől pedig mindig egy kicsit rejtélyesek és igen változékonyak. Törekszenek arra, hogy csíphessünk egy csi­petet mindenből - mixből, show-ból és egyébből, hogy tel­jes legyen a teltségünk, s vele a szellemi gyomorrontás, hisz a nézőnek azt kell hinnie, hogy a szellem gasztronómai svédasz­talát tálalták föl, és a különböző ízeket csak a néző keverte össze telhetetlenségében. A svédasz­talhoz, mutatóba, a valóság némi kis fűszere járul - ne vá­dolhassunk senkit részrehajlás­sal, kormánypártisággal; legyen például a Korkép, amit persze lehet szórni ide és oda, áttenni a békés kispolgárok csöndeske vacsoraidejére; ilyen a Sorsunk, a munkavállalók magazinja, abban az időpontban amikor még ,jóebédhezszólanóta” zsi­bog a fülünkben és a munkanél­küli proletár éppen törne a ke­nyeréből, hajolna a rántottle­vese fölé: és amíg tovább nem helyezik a Korképet, addig él a remény, hogy az Ilkei Csaba ro­vatának, a nyugdíjas-műsorok közé eldugott Új reflektor ma­gazinnak a nyomdokaiba lép. Ez utóbbi műsorok kezdési időpontját, esélyeit az átválto­zásra vagy megszűnésüket már mindig ki kellene találni; hiszen alkalmasak a rejtvényjátékra, arra, hogy a változásokra lega­lább utólag következtessünk. Rejtélyességük így is mozgósító erejű marad, ha az ügy súlyának megfelelő, magas nyereményt ajánlanak a nézőknek a tuti tip­pért és sokan versenyezzenek azért, hogy ki veszi észre a vál­tozásokat a leghamarabb. Ehhez semmi más nem kell, csak szün­telenül ott kell ülni a bekapcsolt televízió előtt. Bóka Róbert Módosuló választójogi törvény Hogyan érhetjük el, hogy minél több választópolgár ve­gyen részt a választásokon? Az Országos Választási Iroda és az Alapítvány a választáso­kért úgy gondolja: sikeres szemináriumokkal, amelyeken az állampolgárok, a köztiszt­viselők és a sajtó képviselői a lehető legrészletesebben meg­ismerkednek a választójogi törvénnyel és a választások mechanizmusával. Amerikai szakértők bevo­násával tartottak kedden fél­napos továbbképzést az or­szággyűlési képviselőválasz­tásokról, a választójogi tör­vény tervezett módosításáról. A törvénymódosítás pontjait ismertetve Nagy Zoltán, az Alapítvány a választásokért kuratórium vezetője azt hang­súlyozta: csak szakmai tájé­koztatást adhatnak, mivel a politikai döntés meghozatala, a választójogi törvény esetle­ges módosítása a parlament hatáskörébe tartozik. A legna­gyobb vitát az eddig megis­mert vélemények alapján a külföldön élő magyar állam­polgárok szavazati jogosult­ságának ügye váltotta ki. A lehetséges szavazás technikai lebonyolításáról Nagy Zoltán elmondta: egyrészt a külkép­viseleteken állítanának fel szavazóhelyiségeket, másrészt a hazalátogatóknak külön sza­vazóhelyiségeket biztosítaná­nak itthon. A nemzeti és etni­kai kisebbségek törvényben meghatározott 13 mandátu­mának megszerzésére is ki­dolgozták a metodikát: egyet­len szavazólapon szerepelné­nek, egyik oszlopban a pártok, a másik oszlopban a kisebbsé­gek, de szavazni csak vagy egy pártra, vagy egy kisebb­ségre lehet, mindkettőre nem.

Next

/
Thumbnails
Contents