Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-19 / 286. szám

1993. október 19., kedd uj Dunántúli napio 21 A mohácsi iskolapélda Pécsett, a Lenau-házban Gradwohl Zsolt mecseknádasdi faze­kas iparművész alkotásait mutatják be. A kiállítás ma estig te­kinthető meg. Rehabilitált filozófia A mohácsi Marek József Mezőgazdasági Szakközépis­kolában már másfél éve nincs igazgató. Amióta Imre János lemondott, volt ugyan két pá­lyázat - immár a harmadik is végéhez közeledik - ered­ményt azonban egyik sem ho­zott. Hogy kik, mikor és miért növesztették tengerikígyóvá a Marek ügyét, jószerivel ma már meg sem állapítható. Eredménytelen pályázatok A nyolc éven keresztül sike­resen dolgozó igazgató, Imre János tavaly az önkormányzat­tal történt összezördülései miatt állt fel a székből. Az iskola (ter­vezett) tornaterméhez szüksé­ges pénz előteremtése és a szakváltás kapcsán érezte úgy, hogy a képviselő-testület késle­kedései miatt csúszik le a Ma­rek néhány jó dologról, s nem kis viták után jobbnak látta le­mondani. Egy ideig addigi he­lyettese vitte az iskola ügyeit, majd egy eredménytelen pályá­zat után az önkormányzat egy kollégáját bízta meg az igazga­tói teendők átmeneti, arra a tan­évre szóló ellátásával. A megbízott igazgató, Weiszbart József a sikertelen pá­lyázat részvevői közül való, a tantestülettől a szavazás során a második legtöbb voksot kapta. Egyébként pedig - a fut- ball-kedvelők által a mohácsi NB Il-es csapat volt edzőjeként is ismert pedagógus - az ön- kormányzat tagja, az MDF szí­neiben indult, s jutott be a testü­letbe a választásokon. Az egy év leteltével újabb pá­lyázatot írtak ki. Idén tavasszal öt pályázó volt, köztük azonban- sokak meglepetésére - feltűnt az előzőleg posztjáról lemon­dott, Imre János neve is. Kollé­gái kérték a pályázat beadására. A szabályok szerint a pályá­zatokról, az iskola igazgatói posztjának odaítéléséről az ön- kormányzatok döntenek. A vé­leményező - szakmai és nem szakmai - testületek állásfogla­lása csupán ajánlás jellegű, a képviselő-testületeket lényegé­ben semmiben sem kötik. Mint Mohácson is kiderült, ebből elég komoly problémák származhatnak. A Marek ügye ugyanis ettől vált üggyé. A második pályázaton ugyanis a tantestület, a Megyei Pedagógiai Intézet és a Szülői Munkaközösség egyértelműen, míg a mohácsi iskolaigazgatók tanácsa közvetetten a volt igaz­gató, Imre János kinevezése mellett szavazott. Ezekkel szemben csupán egyetlen állás- foglalásról tudunk. A szakszer­vezeti bizottság pecsétjével ellá­tott, egy, a jegyző által végül érvénytelennek ítélt levélben egy másik pályázó mellett álltak ki az intézmény fizikai dolgozói- ha ugyan ők, merthogy a pa­pírt senki sem írta alá. Az öt pá­lyázóból, amikor az erőviszo­nyok világossá lettek, hárman visszavonták jelölésüket, s ettől kezdve az önkormányzatnak már csak két ember között volt módja dönteni. A másik, Imre János mellett ringben maradó pályázó, a már említett, egy évig megbízott igazgatóként tevékenykedő pe­dagógus-képviselő volt. A bizottság másként dönt Az önkormányzat Közműve­lődési és Oktatási Bizottsága (a továbbiakban: KÖB) elé tehát már csak Imre János és Weisz­bart József neve kerül. Illetve nem csak a neve, hanem a két pedagógus személyesen is, hi­szen itt már bizottsági meghall­gatáson kellett megvédeniük pá­lyázatukat. A KÖB végül egyet­len tartózkodás mellett a képvi­selő, és oktatási bizottsági tag Weiszbart József mellett tette le voksát, s véleményét követke­zetesen képviselte a döntésre összeült testület előtt is. Ennek eredményeképpen aztán - mert, hogy a nem KÖB-tag képvise­lők túlnyomó része Imre Já­nosra szavazott - a két pályázó között 9-9-es arány alakult ki, vagyis igazgatót kinevezni meg­int csak nem lehetett. A szavazás után a folyosón kirobbant a botrány. Az érintet­tek ugyan teljesen másképp ad­ják elő a történteket, annyi azonban bizonyos, hogy a Ma­rek jelenlévő tanárai hangos szóváltásba keveredtek a KÖB elnökével (aki egyébként - láss csodát! - a Marek volt, de már nyugdíjba vonult pedagógus­nője), melyről a szünet után a felháborodott elnöknő a testüle­tet is tájékoztatta. De nem csak a testületet, hanem a Mohácsi Hírlapon keresztül egy interjú­ban a város közvéleményét is. A letiltott újságcikk Részlet az interjúból:- „Konkrétan mi történt?- Miután ismertettem a Közművelődési és Oktatási Bi­zottság döntését, a kialakult vita és az első szavazás után kimen­tünk a folyosóra. És ott teljesen váratlanul nekem rontottak a Marékből bizonyos pedagógu­sok Krem Józseffel az élen, akik olyan becsmérlő szavakkal illet­tek, amilyeneket én életemben még soha senkitől nem kaptam. Egyszerűen a torkomra forrasz­tották a szót. Krem József, olyan eltorzult arccal, amit soha sem fogok elfelejteni, azt üvöl­tötte, hogy „Te egy erkölcsi hulla vagy, egy politikai senki! Te hazudsz és most felvettük az összes hazugságodat, ott lesz a videoszalagon.” Közben Koza Lajos a háttérből azt ordította, hogy „Erkölcstelen vagy, hazug vagy!”, miközben Balázsovits Dóra azt kiabálta, hogy „Mától kezdve egy senki vagy!” (...) S a legfájóbb az, hogy egy élet tisz­tességes pedagógus pályafutása zárásaként ér ilyen támadás, rá­adásul olyan fiatal kollégáktól, akikkel együtt dolgoztam, s er­kölcsileg ennél jóval többet vár­tam tőlük.” Krem József szerint nem így történt az egész, s a képviselő­asszony az interjúval egy város előtt járatta le hármukat. Vála­szoltak volna, ha lehetett volna - teszi hozzá kicsit elbizonyta­lanodva.- A főszerkesztőn nem múlott, a válasz megjelenését a pol­gármester tiltotta le - hökkent meg végül a fiatal tanárember. A polgármester? Hiszen a Mohács és Vidéke nem is az önkormányzat lapja . .. Köveskúti Péter főszerkesztő:- Valóban megígértem, hogy közlöm a velük készített vála­szinterjút, az utolsó pillanatban azonban a laptulajdonossal úgy döntöttünk, hogy a cikk mégse jöjjön le. Akkor még le akartam mondani. Aztán végül nem mondtam le, mert úgy gondo­lom, a helyi nyilvánosságra szükség lesz a továbbiakban is.-Tehát nem a polgármester tiltotta le az interjút? Schindlné Menyhárt Éva lap­tulajdonos:- Az önkormányzat néhány vezetőjével való beszélgetés kapcsán merült fel, hogy a vá­laszcikk közlésével az iskola belső életébe avatkozna be a lap, ezt pedig nem akartuk. Szó sincs arról tehát, hogy a pol­gármester tiltotta volna le. A Mohácsi Hírlap eddig is igyeke­zett tárgyilagos információkat közzétenni a lakosság számára Mohácson volt már egy lap egyébként, mely nem is olyan régen - lényegében az önkor­mányzati támogatás elmaradása miatt - szűnt meg. Márpedig az önkormányzati támogatás elvo­nása esetén - valószínűsíthe­tően - a Mohácsi Hírlap sem sokáig jelenhetne meg. Újabb menet következik A 9-9-es döntetlen azt ered­ményezte, hogy megint csak megbízott igazgatót kellett a testületnek kineveznie, s azt is, hogy újabb pályázat követke­zik. Illetve a pályázat beadásá­nak határideje már lejárt. Ahogy tudható, hárman adták be koncepciójukat: a jelenlegi megbízott igazgató, s a leg­utóbbi pályázaton 9-9 arányú „döntetlent elért” két aspiráns. Az igazi kérdés most termé­szetese;) az, hogy vajon a nyá­ron megváltoztak-e az önkor­mányzaton belüli erőviszo­nyok? Mert, ha nem, félő, hogy ugyanaz a helyzet alakul ki, mint legutóbb, s akkor már tényleg nevetségessé válik a Marek körül kialakult helyzet. A fentiekről a KÖB elnöknő­jének véleményét szerettem volna megtudni - személyesen felkeresve őt -, a nyugdíjas pe­dagógus azonban azt mondta, egyedül nem nyilatkozik, in­kább arra kér, juttassam el kér­déseimet a bizottságnak, s a legközelebbi ülésen a kérdé­sekre közösen fogalmazzák meg a válaszokat. Válasz helyett azonban a polgármesteri hivatalból két nappal később csak egy üzene­tet kaptam. A bizottság úgy döntött, a tagok mégsem hozzák nyilvánosságra álláspontjukat. Pauska Zsolt Valljuk be, száműztük a filo­zófiát a könyvespolcok első so­rából. A négy „nagy tanító” életműsorozataival együtt eltűnt a süllyesztőben, mint minden, amiből áradt, hogy a szerepe nem más, mint alátámasztani Marx, Engels, Lenin és Sztálin igazságát. Hálátlannak tűnik te­hát újból a kirakatba tenni olyan könyvet, amelynek a címe vi­szolygást is kelt, meg ebből fa­kadó kíváncsiságot is. Milyen megfontolásból adta ki a Kos­suth a Filozófiai Kisenciklopé­diát? - Ezt kérdeztük Kocsis Andrástól, a kiadó igazgatójá­tól.-Elhatároztuk, hogy kisen­ciklopédia-sorozatot indítunk a magyar szellemi életben hiányt pótolva. Az első kötet az Etni­kumok Enciklopédiája volt. Ez az eredeti angol nyelven kívül csak magyarul jelent meg. A második a most kiadott Filozó­fiai Kisenciklopédia. Ilyen könyvet legutóbb is a Kossuth adott ki, sajnos. Az 1980-as kö­tet egyoldalú volt, az ismert szellemi-politikai irányzat által befolyásolt lexikon sajátosan válogatott, objektivitásra még- csak nem is törekedett.- Felnőtt egy nemzedék, amely sajátos filozófiatörténet szenvedő alanya volt az iskola­padban. Számukra vajon a fo­galmak átértékelését jelenti az új Kisenciklopédia?-Tény, hogy az utolsó kia­dású enciklopédia folyamatosan értékelt. Ez a könyv nem ítél. Nem voksol Arisztotelész mel­lett Platónnál szemben és nem helyez semmiféle irányzatot va­lami másik fölé. A szerzők kö­vetkezetesen tartották magukat ahhoz, hogy korrekt módon bemutassák kik voltak a filozó­fiatörténet szereplői és milyen szellemi áramlatok hatottak. A tárgyilagosságra utalva idézhe­tem a Lukács Györgyről írt szó­cikket. Elmondják róla, hogy szerintük a baloldali marxista gondolkodást szolgálta művei­vel, de nem teszik hozzá, hogy ezt helyesen, vagy helytelenül tette.-Mi indokolta, hogy angol kiadású enciklopédiával „reha­bilitálják" a filozófia hazai iro­dalmát?- A választás lehetőségét a német vagy az angol kiadás kí­nálta. Szakértőink - Ludassy Mária egyetemi tanár és Steiger Kornél, a Filozófiai Társaság alelnöke - a már több kiadást megért angol anyagot javasol­ták. Oldott, kötetlen stílus jel­lemzi. A nyelvezetéről annyit, hogy ha valaki esti olvasmány­ként előveszi, laikusként is ér­deklődéssel forgathatja.- Közelebbről is milyen olva­sókra gondoltak, amikor úgy döntöttek, hogy kiadják a Filo­zófiai Kisenciklopédiát?- Mindenek előtt az egyetemi hallgatókra, oktatókra gondol­tunk. Továbbá a téma iránt ér­deklődő középiskolásokra és persze a tanáraikra. Ebből is ki­tűnhet, hogy a célunk koránt­sem az volt, hogy csupán a szakembereknek adjunk kor­szerű, jól használható és objek­tív módon eligazító szakköny­vet. De ha csak annyit tettünk, hogy az értékzavarok közepette, a fogalmak, eszmék, rendszerek letisztult képét mutatjuk fel, ezt találja meg benne mindenki, aki kézbeveszi a könyvet, elértük a célunkat. K. E. T A Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola tanműhelye A mozik nem a filmből élnek Sok településen a mozi a kul­túra egyedüli letéteményese. Éppen ezért fontos kérdés, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat életben tartja - esetleg vállalkozásba adja -, vagy egyszerűen bezárja a kö­zönség előtt. Csakhogy az elmúlt három évben a mozi világában is jelen­tős átalakulás ment végbe: egyes megyékben megszűntek a moziüzemi vállalatok - ame­lyek korábban a mozikat üze­meltették -, máshol viszont két vállalat is működik párhuzamo­san. Ami a számokból világosan kiderül: tavaly 143 mozi szűnt meg az országban. Az 557 mű­ködő moziterem egyharmad ré­sze állami kezelésben van, két­harmadát magánvállalkozók üzemeltetik^ hálózatként. ' Az ország 2921 községe kö­zül már csak 341-ben működik mozi! Legtöbbje a helyi pol­gármesteri hivatal kezelésében. Egy-egy intézmény fenntar­tását természetesen nem a je­gyárakból befolyó összegek biz­tosítják. Sokkal inkább a mozik előterében működő pattogatott kukorica árusok, valamint a bü­fék és vitrinek bérleti díjából származó bevételek. Pedig az emberek még min­dig szeretik a mozit és egyre szűkülő anyagi keretükből is feltűnően sokat áldoznak rá! Ugyanakkor azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy a né­zők száma és a jegybevételek ma már fordított arányban áll­nak egymással. 1993. első fe­lében több mint 6 és félmil­lióan látogatták az előadásokat. Bár ez a szám 13 százalékkal elmarad a tavalyi év hasonló időszakától, a jegyekből szár­mazó bevétel - a kultúrára is ki­terjesztett AFA-teher miatt - ugyanekkora (13 százalékos) többletet mutat! Mivel ez a többlet nem marad a moziknál, helyzetükön mit sem változtat. A nézők számának további csökkenésével a jövőben egyre inkább számolniuk kell, ami újabb mozik bezárához vezet­het, főként a kisebb települése­ken. A községek, falvak film­színházainak jövedelmezősége ugyanis össze sem mérhető a városokban működő, több mo­ziteremmel rendelkezőkével. Megtartó, közösségformáló sze­repük mégis nagyobb. A települések egyetlen film­színházának bezárását, végleges megszűntetését ezért minden­képpen el kell kerülni. D. Zs. Konganak a vészharangok Bezáiják-e, s ha igen, mikor a vidéki múzeumokat,könyvtára­kat? Ha a jövő évi költségvetést változtatás nélkül hagyja jóvá az Országgyűlés, pénz híján több nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemény fenn­tartása kerül veszélybe. Ezt megelőzendő Vadász János, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerveze­tének országos titkára tárgyalt a pénzügyminiszterrel. A megbe­szélésről kértünk tájékoztatót a szakszervezeti tisztségviselőtől.- Mintegy 2 milliárdnyi több­let támogatást kértünk, amit Szabó Iván nem utasított vissza. Megígérte, hogy annak realitá­sát munkatársaival megvizsgál­tatja. Szóvá tették, hogy ha közművelődésre fordítható úgynevezett normatív támoga­tásként évenként és személyen­ként változatlanul 250 forintot kapnak az önkormányzatok, akkor egymásután csukják majd be kapuikat a falusi könyvtárak, kulturházak. Az áfa-teher növe­kedése és az infláció miatt lega­lább 300 forinttal kellene emelni az egy lakosra jutó tá­mogatást. A tervezettnél félmil- liárddal nagyobb összeget kér­tünk a megyei önkormányza­toknak, és javasoltuk, hogy a lakosonként adható 490 forintot emeljék 540 forintra.-A legjelentősebb póttámo­gatást a nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemények fenn­tartására kérték. Miért?- Egészen pontosan 750 mil­lió forinttal többre lenne szük­ség ahhoz, hogy ezek az intéz­mények fennakadás nélkül mű­ködhessenek. Ha ezt az össze­get nem hagyják jóvá, elképzel­hető, hogy olyan országos hírű intézmények kerülnek végve­szélybe, mint a Keszthelyi He­likon Kastélymúzeum, a várpa­lotai múzeum, az Euíópa-díjjal elismert Békéscsabai Könyvtár, vagy éppen a Baranyai Megyei Szakszervezetek Könyvtára.- Önök szerint honnan le­hetne elvenni ezt a pénzt?-Ezzel kapcsolatban is van­nak javaslataink. Például a pri­vatizációs bevételek egy részét át lehetne csoportosítani, mert mi más lehetne érdemes a tá­mogatásra, ha nem az új mun­kahelyhez való juttatás, a szak­képzés, az átképzés?A fekete jövedelmek szigorúbb felderíté­sével növelhetők volnának az adóbevételek és ezt a forrást is fel lehetne használni e célra. Csökkenteni lehet a központi kiadásokat is. Van például olyan költségfejezet, amelyet az ideinél hatszor magasabbra ter­veztek. sz. m. > > t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents