Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-19 / 286. szám

1993. október 19., kedd üj Dunántúli napiö 9 Siklós Emlékmű avatása Siklóson A siklósi katolikus temetőben 23-án, 15 órakor fogják felszen­telni azt a fekete márványból készült emlékművet, melyet 1956 áldozatainak tiszteletére a katolikus egyház ajándékozott a városnak, s melynek létrejötték helyi polgárok és szervezetek is elősegítették. A szombati ün­nepségen több felekezet is kép­viselteti majd magát. Új tornacsarnok Szalántán Határidő előtt elkészült az a tornacsarnok Szalántán, melyet az iskola felújításának és bővíté­sének második lépcsőjében épí­tettek fel. Mint azt Standovár Mihály, polgármester elmondta, az általános iskolához tartozó, ahhoz hozzáépített, több mint 12 millió forint költséggel kialakí­tott csarnok ünnepélyes átadá­sára október 23-án, szombaton 15 órakor kerül majd sor. Ismét forgat a sorozat stábja A harkányi Siesta Hotelbe ismét megérkezett a Kisváros című filmsorozat stábja. A szál­loda, mely korábban is a felvé­telek egyik helyszíne volt, most közel negyven filmes szakem­bert fogadott. A munkák ezúttal a hónap végéig tartanak majd. Ajánlat az októberi Harkányi Hírekből- Harkány is profitálhat a világ- kiállításból. Beszélgetés a vi­lágkiállítási programiroda szak­emberével- A község strand- és gyógy­fürdőjéről az orvos szemével- Interjú a Mesterrel és tanít­ványaival- Fiataloknak az AIDS-ről- Sport, benne: beszélgetés Sidó Ferenc, kilencszeres aszta­litenisz világbajnokkal Összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. A legnagyobb óvodára ráfér a felújítás A siklósi bölcsőde igyekszik takarékoskodni Új kultúrház Csepelyen A párszáz lelket számláló, Harkányhoz közeli Drávacse- pely is méltó módon fog meg­emlékezni október 23. ünnepé­ről. A már hosszú ideje kihasz­nálatlanul álló községi kultúr­ház felújítási munkái befejeződ­tek, s e napon avatják fel a meg­szépült épületet az új színpadi résszel, illetve a kultúrházban található könyvtárat. A délután két órakor kezdődő eseményt megelőzően Nagy Ist­ván, a térség - kilenc település - új lelkipásztora délelőtt isten­tiszteletet tart a református templomban, illetve a csepe- lyiek megkoszorúzzák világhá­borús hősi emlékművüket. Az avatóra a község pol­gármestere, Gál József elmon­dása alapján várják a Dráva- csepelyről elszármazott polgá­rokat is. Az ünnepséget össze­kötik egy rövid kultúrműsorral, melyen fellépnek a környék gyermek és felnőtt amatőr nép­tánc- és színjátszó csoportjai. Ugyanakkor várhatóan 23-ra megjelenik majd a községről szóló 200 oldalas krónika is, Erdődi Gyula, történész tollá­ból, ezt 200 példányban fogják kínálni. Az áramdíj várható emelke­dése, az alapvető élelmiszerek árának növekedése jelentős ter­heket ró a siklósi intézmé­nyekre, a helyi önkormányzat nem hiába szavazott meg szá­mukra plusz összegeket a visz- szalévő néhány hónapra. A gyermekintézmények egyike, a Dózsa György úti óvoda viszont olyan jelentős problémákkal küzd, hogy még a kapott pénzzel együtt is nehéz lesz gazdálkodniuk év végéig.- Váratlan kiadások jelent­keztek - mondja Göller Edéné, az óvoda vezetője. - Csak 250 ezer forintot kell kifizetnünk egy nyugdíjba vonuló kollégá­nak, illetve jubileumi jutalomra, úgyhogy a nem személyi kifize­tésekre nagyon kevés marad. Ez a város legnagyobb óvodája. Bár 190 férőhelyes, jelenleg 210 gyermekkel foglalkozunk benne. Rengeteg segítséget ka­punk a szülőktől, akik szinte in­gyen vállalták idén is a kötelező konyhai felújításban való segí­tést, és mert ágyneműket sem tudtunk venni, azt is hoztak az apróságoknak. S a szülői mun­kaközösségünk közreműködé­sével szervezett ovibazárokon befolyt összegekből tudtuk megvenni az udvari csúzda- rendszerünket is. Ám egyéb já­tékok vásárlására alig gondolha­tunk. Idén meghibásodott konyhai tűzhelyünk, ennek ja­víttatása 50 ezerbe került. A magas mosodai összegek miatt nemrég vettünk egy mosógépet, a dajkák azóta külön juttatás nélkül mosnak. Nemrég egy kolléganőt baleset ért az udvari hepehupás járdán, amire szintén ráférne a felújítás, de ez is több százezerbe kerülne. S az óvoda külső falára pillantva nemrég egy eszéki szülő jegyezte meg: azért ezt nem ártana rendbe te­tetni. Siklós egyetlen bölcsődéjé­nek létét pár éve még megkér­dőjelezték, ám mára a vihar el­csitult. Takács Attiláné, vezető hangsúlyozza, ők igazán csak köszönettel tartozhatnak az ön- kormányzatnak, hisz, mivel ál­lami támogatást nem kapnak, egyedül a városvezetésre szá­míthatnak. Ma huszonkét gyermekkel foglalkoznak, ám előrejelzéseik szerint hamarosan még tíz kis­gyermeket kapnak. A nyolc fős kollektíva tagjai azonban olykor nemcsak szakfeladatokat látnak el, akárcsak az óvodában, ők is maguk mosnak. Sok pénzt visz el a fertőtlenítés, s mivel szén­nel fűtenek a nagy és tágas épü­letben, ennek az áremelkedése. A hulló vakolat, a lerobbant épület produkálta váratlan helyzet, így egy-egy beázás miatt nekik is néhányszor ki kellett nyitni^ az intézmény pénztárcáját. Ám a kisebb lét­szám nagyobb takarékosságra ad lehetőséget, ők ezúttal sze­rények lehettek: mindössze 20 ezer forintot kértek októberben a várostól, amelynek jelképes pénztárcája - talán mondani sem kell - még kevésbé tömött az egyre inkább devalválódó forintoktól. Ünnepi sztárparádé Harkányban Egészséges ivóvíz, telefon Kásádnak Etnikai jellemzők, eltűnőben Az október 23-i forradalom előestéjén, pénteken 21 órakor kezdődik a Harkányi Művelő­dési Házban az a diszkóval egybekötött színes program, melyen újra több hazai sztárt vonultatnak fel a szervezők. A fiataloknak szánt rövid ün­nepi megemlékezés után Varga Miklós lép színpadra, aki műso­rát a (Magyarország köztársaság című számmal nyitja és a hírne­ves Európával fejezi be. Az est aktuális részét követően a La­A régi gyár megszűnését kö­vetően egy időre tanácsi, azután pedig önkormányzati tulaj­donba került községi kulturális épületet a közelmúlttól magán- vállalkozó működteti Beremen- den. Mint azt Wéber Ferenc, az új üzemeltető elmondta, számí­tása szerint visszaállítható a ha­gyományos kantin formájában működő, a beremendiek kérése­ihez igazodó, lakossági igénye­ket kielégítő funkció. Ennek megfelelően a lako­dalmakon kívül bálokat és egyéb közcélú, közérdekű ren­dezvényeket szeretnének majd szervezni. A felújított épület a működtető meglátása szerint al­kalmas lesz majd tervei megva­lósításához. Az önkormányzat annyit kért dánybene 27, a Mester és tanít­ványai, a Bakter Brothers nevű csapat és Sipos F. Tamás fogja szórakoztatni a fiatalokat. A szokásos támogatók mellett ez­úttal pár újat is szereztek a szer­vezők, közülük az egyik céghez kapcsolódik az a meglepetés, amelyet a diszkó alatti időre ígérnek. A következő napon a harká­nyi általános iskola diákjainak műsorával köszönti a község 1956-ot. Wéber Ferenctől a szerződés megkötésekor, hogy a nagyte­rem napközben is nyitva le­gyen. Ám ő a téli hónapokban csak akkor látja értelmét a tágas terem fűtésének, ha konkrét igények, elképzelések is lesz­nek a helyiség használatára vo­natkozóan. Egy kisebb szoba - a modellezők által is használt helyiség - szerinte megfelelne klubcélokra a fűtési szezonban. Ezt azonban egyelőre még az úgynevezett hobbi klub hasz­nálja. A közelmúltban megrende­zett Beremendi Nemzetiségi Napokon már az új vállalkozó volt a házigazda az esti bálon, a jó hangulatból ítélve a mulato- zók megelégedésére. Bíró L. Egy új siklósi alapítványról Az előkészületeket követően már csak a bejegyzésre vár az az új siklósi alapítvány, mely­nek ötletadója és gondozója Császár Ferenc, a Siklós újság felelős szerkesztője, a Pelikán kézilabda-csapat menedzsere. Az ugyancsak Pelikán nevet vi­selő alapítványt már régóta sze­rették volna létrehozni, meséli a szerkesztő. A környéken sok olyan fiatal van, akik különböző okok miatt nem tanulhatnak to­vább, s bár tehetségesek, képes­ségeik kibontakoztatására nincs lehetőségük, így könnyen elkal­lódhatnak. Az alapítvány célja tehát az ő segítésük anyagi esz­közökkel, lehetőségek teremté­sével. A „Pelikán” számít az ugyanilyen nevű kézilabda-csa­pat szponzoraira, de nemrég maguk is megpályáztak egy je­lentősebb összeget a majdani minél hatékonyabb működés reményében. Mintegy ötvenen vettek részt a közelmúltban a Beremend melletti községben, Kásádon megtartott falugyűlésen. A zö­mében sokácok lakta kis telepü­lés lakói Trubics János, pol­gármester beszámolója alapján tájékoztatást kaptak a község legfontosabb fejlesztési felada­tairól: a folyamatban lévő víz­hálózat kiépítéséről, a telefon­program jelenlegi helyzetéről, valamint a jövő nagy beruházá­sáról, a szennyvízcsatorna-há­lózat megvalósításáról.- Polgármester Úr! Ameny- nyiben sikerül befejezni a terve­zett beruházásokat, Kásád azon kivételes települések közé fog tartozni, ahol legalább községi szintű az infrastruktúra. Ho­gyan fogadják az emberek a vál­tozásokat?-Ahhoz tudnám csak hasonlí­tani a mai állapotot, mint ami­kor valaki egész életében ke­rékpáron járt, és egyszer csak csodaautót kapott. Sokan még ma sem hiszik el, hogy egész­séges ivóvizük és telefonjuk lesz.- A változások esélyt adnak-e arra, hogy Kásád megőrizze identitását, mint etnikum?- Sajnáltamra ez utóbbi a va­lószínű. Noha fejlődik a telepü­lés, de azt, ami megkülönböz­tette az itt élő embereket mások­tól, vagyis a nemzetiségi nyel­vet, a ruhaviseletet, a népszoká­sokat,a magyar nyelvű kultúra egyszerűen bekebelezte vissza­fordíthatatlanul és végérvénye­sen. Bíró Lajos Tollak közt egy öreg Singerrel Hogy a félpehely és a pe­hely között mi a különbség, azt, úgy tűnik, a legtöbben pontatlanul tudjuk. Bár a sik­lósi Stefán Gyuláné sem bo­nyolódott bele a paplanfajták rejtelmeibe, míg el nem kez­dett segíteni egy idős rokoná­nak a takarók készítésében. A segítségből aztán mellékállás lett, és ma a fiatalasszony a környék egyetlen paplankészí­tője, hisz ezt az érdekes és kü­lönös szakmát a legközelebb Szentlőrincen és Újpetrén űzik.- Főállásban pénztáros va­gyok, a paplanok varrása leg­inkább hobbi, jövedelem-ki­egészítés - meséli. - Én inkább hozott toliból dolgozom, de ha kell, vásárolok is. Munkám akad elég, éppen annyi, amennyit el tudok végezni. A hosszú ház egy hátsó he­lyisége fehér, lila paplanokkal teli. Hogy milyen most a di­vat? Leginkább a lila, mind paplanban, mind párnában, hi­szen Stefán Gyuláné kis- és nagypámákat is készít. Masz- szív varrógépére mutat, a ,jiarcedzett” Singerre, ahogy jellemzi. Ez többet kibír, mint a modem táskavarrógépek.- Olykor erősebb nálam is - szól -, különösen, mikor leve­gőt sem kapok a tollaktól, pely bektől... Aki a nemzetiségi bálon debütált Vállalkozó működteti a beremendi kultúrházat A tüdőrák időben történő felismerése életet menthet, a vizsgá­latokat mégis sokan „kihagyják” Fotó: Bolkovics Tüdőszűrések, 60 százalékos megjelenéssel A beteggondozó gondjai Habár a siklósi tüdőbeteg­gondozó nyitott szakrendelő, így a délelőtti rendelésen is vé­geznek szűrővizsgálatokat, mint azt dr. Simon Ildikó tói, a gon­dozó orvosnőjétől megtudtuk, ugyanolyan kevesen jönnek el a vizsgálatokra, mint a korábban: a siklósiak kb. 60 százaléka. Pedig idén a szűrésen azért sem ártana megjelenni, mert másod­szor már nem tudják értesíteni az embereket a magas posta- költségek miatt. A gazdasági szempontból a siklósi kórházhoz, szakmailag a megyei tüdőgondozóhoz és - gyógyintézethez tartozó siklósi gondozó kapcsolataiban a ket­tősség meghatározó, ők a gyógyszereket például a megyei kórháztól kapják, nem a siklósi­tól. Hiába szerettek volna vi­szont egy EKG készüléket, az mindeddig nem jutott nekik. Holott, mondja dr. Simon Il­dikó, beutalnak hozzájuk min­denféle mellkasi panasszal be­tegeket, és a legújabb elképze­lések már a kardiológia és a tü­dőgondozás összevonásáról szólnak. S egy készülék azért is jó lenne, hogy ne kelljen egy EKG miatt fél napig várniuk a kórházban az amúgy sem jó kö- zérzetű betegeknek. Külföldi utakon a gimnazisták Pár hete érkezett vissza Sik­lós testvérvárosából, Feldbach- ból a Táncsics Mihály Gimná­ziumnak az a huszonegy fős csapata, amelynek tagjait egy ottani középiskola fogadta. Az egy hetes kiránduláson a néme­tül tanuló diákok vettek részt. Újdonság az intézmény életé­ben, hogy felvették a kapcsola­tot egy olasz kisváros középis­kolájával is, így hamarosan, ok­tóber végén harminc gimnazista indul útnak Olaszországba. A kb. 1400 kilométert busszal te­szik meg, s egy hetes ott tartóz­kodásuk alatt helybeli családok látják őket vendégül. A falat látva, a hepehupás járdákon botladozva miből tanulhatnak a kicsik? Fotó: Balog Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents