Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-19 / 286. szám
1993. október 19., kedd aj Dunántúli napiö 3 Még jó, hogy vannak gyám-nagymamak Ne hulljon az árvák könnye! Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának gyámügyi csoportvezetője.- Azt tapasztaljuk, hogy mostanában gyakoribb a fiatal szülők halála. Nem csak betegség, hanem öngyilkosság, illetve gyilkosság miatt maradnak félárván gyermekek. Bármelyik szülő mellett maradnak félárván a kiskorúak, a legtöbb esetben jelentősen megnehezül a helyzetük. A másik szülő hiányán kívül többnyire anyagi gondokkal küzdenek. Nem ritka az olyan helyzet sem, hogy már elvált a házaspár, amikor az anya - aki a gyermekeket nevelte - meghalt, s az apa nem hajlandó gondoskodni a gyermekeiről. Ilyenkor jönnek a nagymamák, a testvérek, vagy a még szélesebb rokonságból valakik, akik hajlandók befogadni a gyermekeket, s gyámként igazgatni az életüket. Bár a hatóság elsősorban hozzátartozói körben igyekszik kijelölni a gyámot, sokszor kilóg a lóláb: inkább a családi pótlékért, az árvaellátásért kapaszkodnak. Az ilyen töltetű befogadásnak azonban - ahogy ezt a tapasztalok igazolják -pont a gyermekek látnák kárát, s ennél a helyzetnél az állami neveltetés is sokkal jobb. Persze velük is megtörténhet, hogy valakik örökbe fogadják őket. De nálunk egyelőre nem szokás, ami több nyugat-európai országban gyakorlat: ugyanúgy örökbe fogadják a már általános, vagy középiskolás korú árva gyerekeket, mint a csecsemőket! T. E. Márciustól jöhetnek a horgászok a merenyei tóra Fotó: Läufer László Horgásztó és kirándulóhely Merenyén Benzinkút és bevásárlóközpont Szigetváron Most valóban tilos a horgászat, de a tiltó tábla már az előkészületek jegyében került ki a merenyei, egykori halastó partjára. A 130 hektár vízfelületű tavat a közelmúltban megvásárolta egy kft. melynek vezetője Lég- rádi Sándor, Szigetvárról 1956-ban eltávozott, ma Ausztriában élő vállalkozó, aki Szigetváron, illetve a környékén, több beruházásba kezdett. Közülük az egyik a szigetvári bevásárlóközpont, amit a volt kenyérgyár épületében alakítanak ki, s legkésőbb november elején megnyitnak. Megkezdték a város keleti határában egy Shell kút építését is, amelyet előrehát- latólag karácsony előtt adnak át. A gyermekkorát a környéken töltött vállalkozó elképzelései szerint kirándulóhelyet és horgásztavat alakítanak ki a merenyei halastóból és környékéből. E cél jegyében már megkezdték a tó partján lévő, egykori malomépület átalakítását, felújítását. Ugyancsak elkezdődött a tó vizének leeresztése. A part keleti és nyugati részén stégeket építhetnek azok, akik a itt szeretnének horgászni. Összesen háromszáz horgászhely kialakítására látnak lehetőséget. A 2,8 kilométer hosszú tavon előreláthatólag márciustól kezdődhet a sporthorgászat. T. E. Pécsre figyel a repülő-társadalom Szezonzárás előtt a Baranya Megyei Repülőklub Meghalt Litter József A sors 1933. szeptember 4. és 1993. október 15. közé zárta életét. Ezer szál kötötte Szentlő- rinchez, a földhöz, a mező- gazdasághoz. Itt érettségizett, majd 1957-ben lett mezőgazdasági mérnök. Egész életén át tágan értelmezett szakmájában munkálkodott. Tíz éven át dolgozott a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán, a mezőgazdasági szakképzéssel foglalkozott, majd éveken át megyei, illetve országos szakfelügyelő volt. 1979 szeptemberében az alma máter kapuján igazgatóként lépett át. 14 évig vezette, formálta, fejlesztette az iskolát, közben tanártársaival szintetikus fe- héijepótló takarmányt talált fel. A Baranya Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésén az elnök megköszönte Litter József több évtizedes munkáját, intézményfejlesztő tevékenységét, mellyel az iskolának jó hímevet szerzett. Munkássága elismerésére tekintettel a munkavégzés alól teljes időre felmentette a közgyűlés. Nyugtalan, nyughatatlan ember volt... Éppen osztrák barátaihoz, kollégáihoz igyekezett, amikor a határon a szíve felmondta a szolgálatot, számunkra váratlanul és érthetetlenül kilépett az életből. Litter Józsefet saját halottunknak tekintjük. Baranya Megyei Közgyűlés Új hírlap Komlón Komlói Hírlap elnevezéssel új, ígéretes, egyelőre kéthetenként, tízezer példányban előállított lap jelent meg Komló városában, melyet a Komlói Hírhozó, a Süni Diszkont és a Sooter’s közös vállalkozásban ad ki. Mint Ferling József, felelős kiadó elmondta, a Komlói Hírlap, melynek főszerkesztője Kis Tünde, nem hirdetési újság, de nem közéleti lap, nem ellenújság és nem pletykafolyóirat. Szeretnének inkább emberközeli, családias hangulatú lappá válni, sok hasznos, helyi információval, műsorajánlatokkal, receptekkel közel kerülni az olvasókhoz. A lap egyik létrehozója a Mecsekjánosiban működő Süni Diszkont, amely a háromezer példányos, ingyenes, négyoldalas Süni Hírlapot jelentette meg ez év februárjától októberig, amelyben a reklámokon kívül kulturális ajánlók, receptek, különböző akciók szerepeltek. A másik a Komlói Hírhozó, amely tizenötezer példányos ingyenes reklámújságot adott ki, illetve jelentet meg a továbbiakban is, csak most a közbenső hetekben, amikor nem jelenik meg a Komlói Hírlap. Ferling József úgy érzi, van még hely a komlói újságpiacon, s az új lap megjelenésével, a várható versennyel a komlói olvasók csak nyerhetnek. Cs. L. Kemény munkával jár a repülés, kemények a követelmények, az orvosi elvárások és a repülési feltételek, ezért nem csoda, hogy a szárnyak után vágyók több, mint háromnegyede lemorzsolódott ebben az évben - tudtuk meg a közeljövőben tartandó közgyűlésére készülődő Baranya Megyei Repülőklub illetékeseitől. Mint Balogh Árpád, a repülőklub titkára és Urbán József, a vitorlázórepülő szakosztály vezetője elmondta, ennek ellenére maradéktalanul sikerült végrehajtani a repülő verseny- és oktatási programokat, jó szezont zárnak. A legeredményesebb versenyzőnek Tallósi Csaba bizonyult, aki a szegedi területi bajnokságon I. helyezést ért el, ezért I. osztályú minősítést kapott, így indulhat az 1994. évi Nemzeti Bajnokságon. A kezdő növendékek közül az egyes vizsgafeladatok végrehajtásában Darányi Ákos nyújtott figyelemre méltó teljesítményt. A klub vitorlázórepülő és ejtőernyős szakosztálya Nemzeti Bajnokságot rendezett Pécsett, július 3. és 17. között. Az emlékezetes esemény sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Magyar Repülőszövetség már jelezte: szívesen vennék, ha jövőre is a pécsiek adnának otthont a versenynek, mivel a dél-magyarországi vitorlázórepülő lehetőségeket a jégelhárító rendszer korlátainak megszűntével immár maradéktalanul ki tudják használni. Ez persze ellentéteket szít a rivális városok között, de a Szegeden és Békéscsabán rendezett bajnokságok után a versenyzőkre üdítően hat a térség „mássága”: a rengeteg település, a nagy erdőfoltok, az apró folyók, erek; mind-mind egy új navigációs kihívás ... A klub pénzügyileg talpon maradt. Az önfinanszírozás bevált, a rendezvényeket szolid bevétellel zárták, de nem dúskálnak anyagi javakban. A repülés nem olcsó szenvedély, főleg akkor, amikor a gépparkot is felújítják. Mivel a klub vezetői szerint a magyar repülőgépek javításának technikai háttere nem megoldott, egy francia li- censze alapján gyártott román IS 28-B2 típusú oktatógépet vásároltak és még kettő beszerzését tervezik. Télen a gépek kar- , bantartása és a mecseki - úgynevezett - hullámrepülés megvalósítása tartozik céljaik közé. Az utóbbival már két éve kísérleteznek, az eddigi meteorológiai tapasztalatok alapján érdemes foglalkozni az egyébként rendkívüli felkészültséget igénylő feladattal, mivel északi szél esetén .akár 3 ezer méteres magasságig is eljuthatnának.-Mindezek a törekvések - szögezték le befejezésül a repülőklub vezetői - összefüggenek azzal is, hogy most, miután a repülősport beilleszkedett az őt megillető helyre, a magyar- és a külföldi repülőtársadalom figyelme fokozottan Pécs felé kezd irányulni. Ruzsinszky Pusztítás fenyegeti a zöldterületeket Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy Pécs egészséges és szép környezetre vágyó lakosságát miként sértik meg vandál pusztítók. A Városgondnokság felügyeli városunk rendjét, de a lakosság közreműködése nélkül nem tudja megvédeni. Újabb és újabb fák, cserjék esnek áldozatul. A pusztítások nyomait fényképek őrzik. Ezt láttuk mi is a Lengyel Gyula utca elején, ahol tövig metszették le a fiatal fákat, mert talán a földszinti lakókat zavarták. A felüljáró alatti 3-as buszmegállónál, a fal mentén szabályszerű irtást végeztek, mert állítólag útban voltak egy későbbi építkezésnek. A gyepterület szinte védelem nélkül van, hiába helyeztek ki virágtartókat az autók áthajtásának megakadályozására. A volt Eszék Étterem előtt feltúrták az autók a füvet. A sofőrök nem törődnek vele. Piszter Valéria kertészeti Felavatták az új gépet a siklósi kórházban A műszert hasi műtéteknél használják Húsz-harminc éves hátrányt kell behozni a műszerezettség területén a siklósi kórháznak, mely az igazgató dr. Faludi Zsigmond elmondása szerint nemcsak a megye, de az ország legkisebb kórháza is. Az egészségügyi reform ma komoly feladatok elé állította a siklósi intézményt, melynek életében fontos állomás volt a közelmúltban annak a német gépnek a vásárlása, mely a hasi beavatkozásoknál jelent forradalmi változást. A csaknem négy és félmillió forintos lapa- roszkóp alkalmazásában Pécs klinikái és kórházai vállaltak úttörő szerepet. De milyen esetekben is nyújt segítséget az orvosoknak a műszer?- A készülék pontos neve diagnosztikus és nőgyógyászati laparoszkóp - válaszol az igazgató. - A diagnosztikus beavatkozások mellett óriási jelentősége az epekő-eltávolítás megváltozott technikájában ván. A módszer lényege, hogy egy kis nyíláson keresztül a hasüregbe hatolva a régebbi száloptikát minikamerával felváltva képernyőre vetítik a belső szerveket. Használatának előnye, hogy alkalmazásával csökkennek majd költségeink, és a betegek táppénzes ideje is rövidülni fog. Nemcsak emiatt szánták azonban rá magukat a beszerzésre. Az egészségügyben kialakult versenyhelyzet is megkívánja, hogy a betegek számára minél előnyösebb feltételeket teremtsenek. A biztonságos műtéti technikát májustól a POTE sebészeti klinikáján sajátította el a siklósi orvoscsoport és kisegítő személyzet. Nemrég volt a műszer premierje a szülészeti-nőgyógyászati osztályon, novemberben pedig várhatóan felavatják egy epekő-eltávolítá- sos műtétnél is. Szabó Anikó Négy év után végre eljutottak odáig, hogy övék a lakás. Mármint a nagymamáé és a két unokáé. Az elmúlt években rokonoknál, albérletekben húzták meg magukat, miközben a gyámügy, egy távoli, de segítőkész rokon különböző beadványokkal, pereskedéssel, igyekezett elérni, hogy az apa hagyja el a lakást, amire már a válóperkor kötelezték. A szülők útjai már korábban szétváltak, de a kötelék felbontásához vezető állapot mit sem változott, hiszen továbbra is egy fedél alatt maradtak. Valószínűleg ebbe keseredett bele a feleség olyannyira, hogy önkezűleg vetett véget az életének, sorsára hagyva két gyermekét. Az anyai nagymamájuk igyekezett gondoskodni róluk, ám sem a kora, sem az egészségi állapota miatt - szürkehályog van a szemén - már-már meghaladta az erejét ez a feladat. Mégis őt jelölte gyámnak a hatóság, mondván ezerszer jobb, ha közeli rokon mellett maradhatnak a gyermekek, s megpróbálnak segíteni neki mindabban, ami a nevelésükhöz szükséges. Ez a munkaköri kötelességet messze meghaladó támogatás lényegében azt igyekezett pótolni, amit azok a rokonok tesznek, akik nagyobb családjában árva, vagy félárva gyerekek vannak.- Minden hozzátartozó nélküli, teljesen árva gyermek 28 van Pécsett, a félárvák száma viszont nő - mondja Molnámé Farkas Gabriella, a Pécs Városi Vannak autósok, akik még a beton virágágyásokat is áthelyezik a „tilosban” parkolás érdekébei építendő sorompó miatt hatósági döntésre kivágják a 65 ezer Ft-os platánt. Rozvány Gy. reimet kell benyújtani. Nyilván a károkozók ezt kerülik meg. Friss hír, hogy a vásárcsarnoki fizető parkolóhoz üzemvezetőtől megtudtuk, hogy ha valaki fát, cseijét akar kivágni, ahhoz 300-500 Ft-os okmánybélyeggel ellátott ké-
