Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-18 / 285. szám

1993. október 18., hétfő' aj Dunántúli napló 11 Ma este az IH-ban Száztagú német kórus Száztagú német férfi és női kórus vendégszerepei ma, hétfőn este Pécsett. A Lenau-kórus vendégei Rheinland-Pfalzból érkez­tek s ma este 7 órakor az If­júsági Házban lesz a bein- dersheimi kórus (vezényel: Willi Eckrich) és a Le- nau-gyermekkórus (kórus­vezető Hohmann Anette) ta­lálkozója. A beindersheimi éneke­gyesületet 1847-ben alapí­tották. Gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező férfi karát két éve egy női kórus­sal egészítették ki. A száz énekes repertoárja nemcsak klasszikus, de német és más népdalokat, templomi éne­keket is magában foglal. Tegnapi fellépésük a Belvá­rosi templom német nyelvű miséjén kimagasló élményt nyújtott. A hangversenyre mindenkit szeretettel meg­hívnak. Külföldi szemmel Körgát Csodálom a magyar gazda­ság erejét, amiért a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése előtt meg tudja magának en­gedni a nagymarosi körgát el­bontását - nyilatkozta a TA SR szlovák hírügynökségnek Dominik Kocinger, a bősi erőmű építésének és üzemelte­tésének szlovák kormánybiz­tosa. Kocinger úgy vélekedett, hogy a nagymarosi körgát el­bontásáról szóló döntéssel milliárdokat dobnak ki az ab­lakon és ezt az összeget még tovább növelik a likvidálás költségeivel. Nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy „egye­lőre még nincs szó a Dunakili- tinél felépült zsilip elbontásá­ról, és döntsön a nemzetközi bíróság akármelyik fél javára is, a kárrendezés később sok­kal bonyulultabbá válik.” Kocinger szerint „Szlovákia a károkat máris enyhíteni tudja azzal, hogy egy évvel ezelőtt ideiglenesen üzembe helyezte a vízlépcső bősi fo­kozatát.” A szlovák kormánybiztos hangsúlyozta, hogy „Szlováki­ának az adott helyzetben egye­düli lehetősége az ideiglenes üzemeltetés feltételeinek teljes kiépítése, mely megoldás a Duna régi medrébe jutó víz- mennyiség energetikai felhasz­nálásával is számol.” „Úgy látszik, Magyarország - kerüljön amibe kerül - azt megelőzően dönt, hogy bebizo­nyosodna, vajon melyik félnek van igaza” - fejezte be nyilat­kozatát Dominik Kocinger. Egymilliárd tankönyvekre Az iskolák fenntartói kapják majd a péznt Megszűnt a Tankönyvkiadó "Vállalat monopóliuma: az idén 43 kiadó jelentetett meg tan­könyveket. E különleges „ter­mékek” háromszor akkora ál­lami támogatást kaptak, mint 1991-ben. A szociálisan legjob­ban rászoruló diákok támogatá­sára 350 millió forintot különí­tettek el az államkasszából, a tankönyvek kiadói számára pe­dig 1 milliárd forintos, állami garanciával támogatott hitelke­retet nyitottak. A kormány 2022/1993. sz. határozata alapján 1993-ban még a kiadók kapták a tanköny­vek árát csökkentő támogatást. Ennek eredményeként a közis­mereti tankönyvek ára a terme­lői ár 40 százalékával, de tan­könyvenként legfeljebb 150 fo­rinttal csökkent. A nemzetiségi oktatás anyanyelvi tankönyvei olyan átlagos támogatásban ré­szesültek, hogy a tanulók által fizetendő térítési díj nem kü­lönbözött a megfelelő magyar nyelvű tankönyvcsomagokétól. A kormány előtt a miniszté­rium beszámolt az 1 milliárdos hitel felhasználásáról is. Mint­hogy az iskolák a tavaszi igény- bejelentés alkalmával főként az olcsóbb könyveket választották, a hitelgaranciából 425 millió fo­rint megmaradt, amit természe­tesen más célra lehet majd fel­használni. Ezekből a milliókból az iskolák könyvtáraik számára kézikönyveket, szakkönyveket, szótárakat vásárolhatnak, ame­lyeket szükség esetén akár in­gyenes használatra is kikölcsö­nözhetnek a rászoruló diákok­nak. Az idei „próbaév” igazolta a kormány által kidolgozott fi­nanszírozási módszert, a szociá­lisan rászoruló tanulók közvet­len segítésének modelljét. Ezért az ideihez képest egyetlen lé­nyeges változást tervez a kor­mány: a közoktatási törvény rendelkezéseinek szellemében 1994. január 1-jétől a tankönyvi támogatás az intézmények fenn­tartóihoz kerül. Ezáltal meg­szűnik az a lehetőség, hogy a kiadók a támogatás összegét előgyártási kamatmentes hitel­ként használhassák fel. Te­kintve azonban, hogy a kiadók­nak az 1994-95-ös tanév közis­mereti tankönyveinek előállítá­sához várhatóan mintegy 2,5 milliárd forint gyártási hitelre lesz szükségük, az oktatási tárca azt kérte a kormányzattól, hogy az idei esztendőré előirányzott 1 milliárd forintos hitelgarancia 425 millió forintos maradvá­nyának futamidejét hosszab­bítsa meg 1994. december 1-jéig. A MÓL RT. Dunai Finomítójában közel egymilliárd forintos beruházásként biológiai szennyvíz- tisztítót és MSA véggázégető üzemeket adtak át október 15-én. Különleges gazdasági övezetek Európa Tanács-támogatás Az Európa Tanács felaján­lotta támogatását a Záhony tér­ségében kialakítandó különle­ges gazdasági övezet létrehozá­sához - tájékoztatta az MTI munkatársát Bajor Tibor, a ha­tár menti szabolcsi város pol­gármestere, aki a közelmúltban Strasbourgban tárgyalt az ET vezető tisztségviselőivel a nem­zetközi ipari és kereskedelmi központ terveiről. Első segít­ségként a záhonyiak lehetőséget kaptak arra, hogy október 13-15 között, a tanács által, a lengyel- országi Sonok városban szerve­zett konferencián beszámolhat­tak elképzeléseikről az ott meg­jelent külföldi befektetőknek. A különleges gazdasági öve­zet részletes tanulmánytervét a budapesti Europrojects-B Be­fektető és Tanácsadó Kft. készí­tette el. A koncepció szerint a kelet-nyugati gazdasági együttműködést elősegítő öve­zetet - amely első lenne Euró­pában - Kisvárda - Vásárosna- mény - Záhony térségében hoznák létre, s annak központja a magyar-szlovák-ukrán hármas határhoz közeli szabolcsi vas­utasváros lenne. A több, mint 300 négyzetkilométeres terü­letre külföldi és hazai befekte­tőket várnak, egyéni vállalko­zókat és multinacionális vállala­tokat egyaránt. Az ipari termelő és feldolgozó üzemek mellett az övezet banki háttérrel is rendel­kezne a kereskedelmi kapcsola­tokhoz. Ezen kívül vámszabad­terület segítené az export-im­port tevékenységet, továbbá adókedvezményekben is része­sülnének a beruházók, gyártók és forgalmazók. Az elképzelések szerint tíz év alatt vállalkozási alapon épülne ki a különleges gazdasági cent­rum. A beruházás Záhony - Zsurk - Győröcske - Tiszabezdéd - Tiszaszentmárton térségében indulna, aztán az úgynevezett második zóna programja való­sulna meg, Benk - Tuzsér - Eperjeske - Komoró körzeté­ben. Végül Kisvárda és Vásá- rosnamény környékén kapná­nak területet ipari, kereskedelmi és szolgáltatási egységeik létre­hozására a befektetők. A Hídépítő Vállalat szakemberei a lágymányosi új Duna-híd építésénél már elkészítettek egy parti és egy mederpillért. Az építők most hozzáláttak a második moderpillér építéséhez. Az osztrák Volksbank Magyarországon Fő célpont a vidék Megkezdte tevékenységét a Magyarországi Volksbank Rt. Az Österreichische Volksban­ken AG által alapított pénzinté­zet a magánháztartások megta­karításainak gyűjtésével és a magyar kis- és középvállalko­zások hitelezésével kíván fog­lalkozni. Mindehhez országos fiókhálózatot építenek ki - je­lentette be Klaus Thalhammer, az alapító osztrák Volksbanken AG vezérigazgatóhelyettese az új bank székhelydh, Budapes­ten. A Magyarországi Volksbank egy olyan nemzetközi bankhá­lózat tagja lesz, mely 50 ezer bankfiókot működtet, ügyfelei­nek száma hetvenmillió. Szű- kebb körben az új bank a 200 milliárd schillinges éves for­galmú, 62 önálló pénzintézetből álló osztrák Volksbank-háló- zathoz kapcsolódik majd, „csúcsbankja”, összefogója az Österreichische Volksbanken AG. A Magyarországi Volks­bank nem csak a nyugati Volksbankok tapasztalatait ve­szi át, hanem segíteni kíván a magyar vállalkozóknak a nyu­gati - főként az osztrák - tőké­hez és piachoz jutáshoz. Az utóbbit például gyors export-fi­zetési ügyintézéssel, exportfi­nanszírozással segíti majd elő. A Volksbank Rt. egymilliárd forintos alaptőkével indult, és teljes körű banki tevékenységre kapott jogosítványt. (A deviza­forrás-gyűjtési engedélyt a kö­zeli napokra várják.) Fontos feladatuknak tartják, hogy a fő ügyfélkörként megcélzott ma­gyar kis- és középvállalati szek­tort tanácsadással is segítsék. A pénzintézet megszilárdulásával párhuzamosan kockázati tőke-közvetítéssel foglalkozó intézeteket kívánnak alapítani, mivel ezek a magyar piacon ne­hezen jutnak tőkéhez. Ez ügy­ben már fel is vették a kapcsola­tot kockázati tőke-kihelyezéssel foglalkozó nemzetközi csoport­okkal - mondta Klaus Thal­hammer. A pénzintézet tanulmányt ké­szíttetett arról, mennyi idő alatt, hol érdemes Magyarországon fiókokat nyitni. Az első fiókok Budapesten nyílnak majd, a fő célpont azonban a vidék: elő­ször Győrben, Pécsen, Debre­cenben, Miskolcon és a nyugati határszélen lesznek majd Volksbank-fiókok. Hétmillió forint értékű földgáz került a levegőbe Nem az első „csapolás” Magyar igény a Seuso-kincsekre Ezüst tárgyak az V. századból A Mól Rt. Gáz- és Olajszál­lító üzemének dolgozói kijaví­tották és ismét nyomás alá he­lyezték a Dorog - Győr közötti gázvezetéket, amelyet Komá­rom határában az elmúlt napok­ban ismeretlen tettes, vagy tet­tesek megfúrtak. Először október 7-én észlel­tek a környék lakói erős gázszi­várgást Komáromtól néhány ki­lométerre. Bejelentésük nyo­mán a vezetéket azonnal elzár­ták, kivonultak a tűzoltók, víz­sugárral permetezték a környé­ket, majd a szakemberek két biztonsági fáklyát gyújtottak meg, hogy a csőben maradt gáz minél előbb kiégjen. Két napig égtek az óriás fáklyák s csak ezután bonthatták meg a MÓL Rt. dolgozói a vezetéket, s tár­hatták fel a sérült szakaszt. Megállapították, hogy a 8 mil­liméter vastagságú csőfalat 4, vagy 6 milliméteres átmérőjű fúrófejjel valaki átfúrta, s így a vezetékben lévő óriási nyomás kipréselte a földgázt. Valószínű, hogy nem is a gáz-, hanem a közelben húzódó benzinvezeté­ket akarták megcsapolni. Kivé­teles szerencséjüknek köszön­hető, hogy a fémes felület fúrá­sakor keletkező szikrától nem robbant be a szivárgó földgáz. Miután a szakemberek be­hegesztették a lyukat, nyomás alá helyezték a szakaszt. Ekkor azonban újabb szivárgást észlel­tek 'a vezetéken. Kiderült, hogy a kijavított helytől mindössze másfél méterre ugyancsak meg­fúrták a vezetéket. Ezt a lyukat azonban egy házilag barkácsolt csappal lezárták. Szerényi Béla, a MÓL Rt. főosztályvezetője az MTI munkatársának elmon­dotta: ezt az elzárót akkor épít­hették be az ismeretlen tettesek, amikor még épült a vezeték. Szinte csoda, hogy ez a kezdet­leges csap mindezideig kibírta a vezetékben uralkodó nagy nyomást. A cső vek javításakor két al­kalommal kellett kiereszteni a földgázt a vezetékből, s így 7 millió forint értékű gáz ment veszendőbe. A javítási költsé­gekkel együtt a kár mintegy 15 millió forint. A MÓL Rt. ismeretlen tette­sek ellen tett feljelentést a Ko­máromi Városi Rendőrkapi­tányságon. A Seuso-kincsek tulajdonjo­gáért folyó perben a New York-i bíróságon az első ma­gyar tanú meghallgatásával folytatódott az eljárás. A kultu­rális szempontból páratlan ér­tékű, tizennégy darabból álló római kori ezüstkincset magá­nak követeli Magyarország és Horvátország, illetve jelenlegi bejegyzett tulajdonosa, Lord Northampton. A magyar tanú, Nagy Károly múzeológus előtt egy horvát szakértőnek kellett volna tanús­kodnia - anyag- és földminta összehasonlítással -, ám a hor­vát fél az utolsó pillanatban vál­toztatni óhajtott a csatolt irato­kon. Mivel a bíróság a módosí­táshoz nem járult hozzá, a hor­vát szakértő meghallgatása el­maradt. Gyakorlatilag ezzel a horvát bizonyítási eljárás befe­jeződött, már csak egyetlen tanú meghallgatása van hátra: ő nem más, mint Horvátország műve­lődési miniszterasszonya, aki múzeológus. A magyar szakértő a törté­nelmi gyökerekig visszanyúlva kezdte meg a bizonyítási eljá­rást, feltárva a testület előtt, hogy mikor hallott először a vi­lág a kincsről, és mi köti Ma­gyarországhoz a leletet. El­mondta, hogy Pannónia vala­mikor a római birodalom része volt, és akkoriban a Balatont Pelsonak hívták: ez a név ol­vasható a kincs egy darabján, pontosabban magán a Seuso-tá- lon. Nagy Károly tanúskodása a keresztkérdésekkel folytatódik. A későbbiekben kerül sor a to­vábbi magyar ténytanúk, illetve természettudományi szakértők meghallgatására. A Seuso-kincsek értékét negyvenmillió fontra becsülik. Lord Northampton a nyolcva­nas években vásárolta meg a I- V. századból származó ezüst­tárgyakat, mint kiderült, hamis libanoni papírok felhasználásá­val. A magyar kormány 1992-ben avatkozott be az ügybe, miután olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek megala­pozzák azt, hogy a kincset Ma­gyarországon, a Dunántúlon ta­lálták meg az 1973-74-es évek­ben, és onnan csempészték ki il­legálisan az országból.

Next

/
Thumbnails
Contents