Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-15 / 282. szám
1993. október 15., péntek aj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép Nem marad fűtés* nélkül a Tinódi Általános Iskola A Szigetvári Konzervgyár szeptember első napjaiban értesítette a Tinódi Általános Iskola igazgatóját, hogy az oktatási intézmény fűtéséhez szolgáltatandó gőz árát 2000 forintról 4000-re emeli a fűtési szezon kezdetekor. A szeptember közepén megtartott egyeztetéskor kiderült, hogy a konzervgyár kazánháza 30-40 százalékos hatásfokkal termeli a gőzt, amelynek ára a városi távhőszolgáltatás árainak 2-2,5 szerese. A konzervgyár javasolta, hogy mielőbb valósítsák meg az iskola önálló fűtését. A képviselőtestület elhatározta, hogy megvizsgáltatja az egyedi fűtési lehetőségeket, ez alapján dönt a megvalósításról. Járdaépítés, készül a kerékpárút Befejezte a városgondnokság a Turbéki utcában a járdaépítési munkálatokat, szeptember közepén megtörtént a 660 méter hosszú, 1,5 méter széles járda műszaki átadása is. A teljes bekerülési költség 1,5 millió forint, ennek felét, mintegy 740 ezret pályázaton nyert el a város. Közel 600 méter hosszúságban épül új kerékpárút a 6-os főúttal párhuzamosan a malomtól, a Kanizsai temető irányába. A közel 2 millió forintos beruházást a városgondnokság október 30-ig megpróbálja befejezni. Az aszfalt borítású kerékpárút kivitelezési költségének 55 százalékát szintén pályázaton nyerte el a város, míg a fennmaradó rész a saját pénz. Társastánc verseny Nemzetközi Társastánc Verseny színhelye lesz október 16-17-én Szigetváron a Tinódi Általános Iskola tornacsarnoka. Szombaton 15 órakor kezdődik a verseny, vasárnap 18 órakor kezdődik a gálaműsor. Az oldalt összeállította: HAJDÚ ZSOLT Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ Széchenyi u. 24. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogy- apáti, somogyhárságyi szentlászlói és szigetvári kirendeltségein Korlátozott eszközök a munkanélküliség megoldására Az országos átlag kétszeresét meghaladó szigetvári munkanélküliségre a munkahelyek megtartása, illetve áj munkalehetőségek teremtése lehet részbeni megoldás Szigetváron 11 815-enélnek, a munkaképeskorú lakosság 7027 fő, ebből az aktív dolgozók számát 5380-ra becsülik. A munkanélküliségi ráta 1993. március 20-án 24,14 százalék volt, július 20-án pedig 19,7 százalékra mérséklődött, azonban ez nem jelenti azt, hogy időközben ennyien találtak volna munkát. A munkanélküliségi ráta csökkenésének oka lehet, hogy egyre több munkanélküli kerül és került ki a nyilvántartásból, a Szigetvári konzervgyár szezonális munkára foglalkoztatott 150 munkást, illetve a városban enyhén megnőtt a könnyűipar munkaerőfelszívó képessége. Dr. Hompola György alpolgármester elmondta, a városi munkaerő foglalkoztatás súlyos helyzetét alapvetően a Szigetvári Cipőgyár és a Szigetvári Konzervgyár gazdasági helyzete határozza meg, illetve nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy felszámolták a MEZŐGÉP gyáregységét, megszűnt a Költségvetési Üzem és az Ipari Kisszövetkezet, valamint drasztikusan csökkent a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma is.-Az egykor 1500 főt alkalmazó konzervgyárban a múlt év óta nem folyik termelés, kilátás is alig van arra, hogy egyszer beinduljon az üzem, jelenleg mintegy 130 ember dolgozik még itt. A cipőgyár 397 millió forint tartozásával szemben csupán 219 millió a saját vagyona, a hitelezők belátásán, hozzáállásán múlik, hogy az egykori 1320 ember helyett jelenleg foglalkoztatott 530 dolgozónak meddig lesz munkája. Az országos átlagot kétszeresen meghaladó munkanélküliség miatt Szigetvárt a hátrányos helyzetű települések közé sorolták.-Meggyőződésünk szerint a munkaerő foglalkoztatás javulása a külső és belső piac megélénkülésétől, a vállalkozások tőkefelhalmozásától és megerősödésétől, a beruházások fokozódásától függ. Ezek a tényezők nem elsősorban önkormányzati és államigazgatási kategóriák, azonban a mai helyzetben az önkormányzati munkában is prioritást kell kapnia a települési, térségi munkaerő foglalkoztatásának. A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy a magas munkanélküliségi ráta morálisan és politikailag sem kívánatos, ezen felül a foglalkoztatottság csökkenésével mérséklődik az önkormányzat személyi jövedelemadóból származó bevétele, ugyanakkor növekszik a szociális kiadások oldaláról a költségvetési felhasználás.-Legfontosabb stratégiai és taktikai feladat a munkahelyek megtartása. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a megtartást segítő államigazgatási, önkormányzati eszközeink csekélyek, elsősorban a piaci tényezők és a hitelezők döntik el, hogy fennmaradhat-e egy-egy munkáltató szervezet. A tennivalók másik oldalát a munkahelyek teremtése képezi, amely látványos eredményeket még nem hozott, azonban néhány té- •nyező arra utal, hogy a vállalkozások kezdenek kibontakozni. 1991. január 1-jétől mostanáig 1111 vállalkozói engedélyt adott ki az önkormányzat, ezekből ma 666-ot tartanak nyilván, a többi megszűnt. Érzékelhetően növekszik a vállalkozói könnyűipar felszívó képessége, a cipőgyárból kikerült dolgozókat különböző kft-k, bt-k, illetve családi vállalkozások foglalkoztatják. Úgy tűnik sikerrel kecsegtet az olasz Me- righi Astorre cég ajánlata, egy 200 fős üzemet létesítene a városban, ehhez a beruházáshoz az önkormányzót a 3 hektáros terület átadásával járult hozzá. A városi munkaügyi központ folyosóján Fotó: Läufer L. Bármikor indítható a fűtés Viseltes a Szent István lakótelepre érkező' fűtővezeték Fotó: Läufer Műszerhiány a háziorvos szolgálatnál A szigetvári távfűtő rendszert üzemeltető Hő & Cső Kft. a berendezések műszaki állapotának javítása és a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek megteremtése érdekében különböző gépészeti és üzemszervezési átalakításokat végzett. Nagy Ferenc a kft. ügyvezetője elmondta, a Radován téri kazánházban megvalósították a melegvízkészítő hőcserélő és a melegvíz tároló soros technológiai üzemét, ezáltal kisebb csúcsidejű kapacitásra van szükség a melegvízigények kielégítésére. A kazánok korábbi párhuzamos üzemeltetése helyett lehetővé tették a soros működtetést, ezáltal a hőtermelés jobban illeszthető a mindenkori hőigények kielégítéséhez.- Kiépítettünk egy olyan automatikus hibajelző és ellenőrző elektronikus rendszert, amely a kazánház lényeges műszaki paramétereit folyamatosan figyeli, ezáltal itt csak időszakos felügyeletre van szükség. Tűzvédelmi berendezéseket helyeztünk el a kazánok előtt, amelyek hőre és lángra riasztójeleket adnak. Elkészült a kazánok tűz- és víztéroldali tisztítása, így javult az üzembiztonság, illetve a hőtermelés hatásfoka is. Automatikus fűtésszabályzót szereltünk fel a Szent István lakótelep fűtését ellátó hőközpontba, amely a korábbi kézi szabályozást kiküszöbölve állítja be a szükséges hőfokot az időjárás függvényében. Az ügyvezető elmondta, bármikor indulhat a fűtés, ahogy ezt az időjárás szükségessé teszi. A kft. 1993. december 31-ig visszafizeti az önkormányzatnak a 2 millió forintos hitelt, illetve az átvett olaj- mennyiséggel is elszámol eddig az időpontig.- Némi javulás tapasztalható a fizetési morál tekintetében a tavaszi állapothoz képest, jelenleg megközelítőleg 1 millió forintot tesz ki a kft. kintlévősége a melegvíz és a fűtési számlák után. Nem tervezünk áremelést, a nyáron elvégzett műszaki újítások is azt célozzák, hogy lehetőleg olcsóbban szolgáltassunk, illetve legalább szinten tartsuk a jelenlegi árakat. A bevezetett 4 százalékos ÁFA-t továbbhárítjuk a lakosságra, azonban ez nem a mi áremelésünk. Többek között a kft. kezdeményezésére nemrég megalakult Szigetváron a Távfűtési Fogyasztók Egyesülete. Az alapítók célja többek között olyan kapcsolatot és információátadást teremteni a szolgáltató, az önkormányzat és a fogyasztók között, hogy mindenki megelégedésére kerüljenek megállapításra az árak, illetve megtörténjenek a befizetések is. A szigetvári képviselő-testület legutóbbi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a háziorvosi szolgálat működésének eddigi tapasztalatairól. Dr. Verasztó Hermin városi tiszti főorvos elmondta, az egészségügyi reform alapvető változásokat hozott az egészségügy alapellátó szervezetében. Tavaly július 1-jén kötelezően bevezették az egészségügyi biztosítási kártyát, amely egyben az új rendszerű háziorvosi rendszer megalakulását is jelentette.- Az elmúlt év július 1-jétől Szigetváron is beindult az új háziorvosi rendszer, összesen hét orvos kapott működési engedélyt. Jelenleg 6 háziorvos tevékenykedik a városban, mert egy kollégájuk az újonnan megalakult hoboli körzetet látja el. Idén, január 1-jétől a város ön- kormányzata létrehozta az Egészségügyi Alapellátó Szervezetet, ezzel átvállalta a kórháztól a háziorvosi szolgálat működtetését is. Az egészség- ügyi alapellátás feladataihoz tartozik a háziorvosi, a védőnői és az üzemegészségügyi szolgálat, az iskolaegészségügy, az anya-, csecsemő- és gyermek- védelem, illetve az ügyeleti szolgálat. A háziorvosi rendszer a körülményeknek megfelelően igyekszik megvalósítani az új típusú családorvosi rendszert a nehézségek közepette is. Dr. Bognár Gyula orvosképviselő szerint csökkenteni kéne az adminisztrációt, hogy az orvosnak több idejük legyen a betegekre. A társadalombiztosítás egymás után ró az orvosokra különböző jelentési kötelezettségeket, amelyek elkészítése szintén a betegektől veszi el az időt. A rendelők kaptak számítógépeket, de az ezeken vezetett nyilvántartás mellett a kartoték rendszert is ki kell tölteni. A kártyarendszer bevezetésével a médiák részéről elég nagy hangot kapott az alapellátásban dolgozók bérének emelkedése. Az orvosok szerint ez a beharangozott jövedelmek töredékét éri el csupán. Bíztak abban is, hogy az ön- kormányzat a lehetőségeihez mérten kipótolja ezt az összeget, hisz igen nagy a rendelők lemaradása felszereltség tekintetében. Alapvető műszerek és diagnosztikai készülékek hiányoznak (EKG), melyekre a korszerű betegellátáshoz szükség lenne, és amelyek beszerzésére nem sok remény van a közeljövőben sem, mert a rendelkezésre álló pénzből csupán a jelenlegi berendezések karbantartására futja. Problémát okoz az ügyeletes orvos kiszállása is, mert a két nyolcéves személyautó szinte állandóan szervizben van. Kapoli emlékkiállítás Ifjabb Kapoli Antal 1893. október 27-én született Gyalán- ban. A 100 éves évforduló alkalmából emlékkiállítás megnyitásával tiszteleg Szigetvár városa a Népművészet Mestere emléke előtt. Még iskolába járt az ifjabb Kapoli, amikor a nyári szünetekben birkákat őrzött, 17 évesen egész kommenciós pásztor. 1922-ben nősült meg, majd Somogysárd, Szenttamáspuszta, Ropó, Somogyhárságy, Ibafa, Kaposújlak, Kisszent- lászló településeken pásztorko- dott, 1946-tól Dióspusztán élt 1970-ben bekövetkezett haláláig, ahol már csak faragással foglalkozott. „Motívumvilága a természetben élő embert ölelő növény- és állatvilág átfogalmazott megörökítése. Stilárisan csak édesapjával közös. Kettőjük stílusa beilleszkedik ugyan a dunántúli pásztorművészetbe, azonban mégis egyedi. Nem tanította nagyapám a faragásra, soha népi is bíztatta. 17 évesen már ő is kettős hivatást űz: pásztor bérért, farag bérért. Ezért is tartják a néprajzkutatással foglalkozók a két Kapolit az első népi iparművésznek... - vallja róla gyermeke, Kapoli Ilona. 1953-ban az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere címet. Faragott furulyát, botot, dobozt, kép- és tükörkeretet, kendő- és függönytartót, széket, asztalt, sarokpadot, sótartót, kobakot, kanászostort, egyéb használati tárgyakat.
