Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-13 / 280. szám
1993. október 13., szerda uj Dunántúli napló 11 Nagy Ferenc volt miniszterelnök Nagy Ferenc volt miniszterelnök emlékére, október 8-án a Parlament volt székházának falán, a Semmelweis utca 1. szám alatt emléktáblát avattak. Az avatási ünnepségen felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, az emléktáblát Vörös Vince, az országgyűlés alelnöke leplezte le. Van a pécsi Sétatéren egy kis palota Felélednek a hagyományok Ha valakiről el lehet mon- danki, hogy kisgazdának született, az Nagy Ferenc. Most lenne kilencven éves. A Baranya megyei Bisse faluban apjával együtt 12 holdon gazdálkodott. Politikai gondolkodását pályakezdése idején, az 1920-as évek második felében, alapjában kormánypárti indulása határozta meg. De már korai írásai is mutatják, hogy ismerte a parasztság nehéz helyzetét, célja életszínvonalának emelése, politikai jogainak kiszélesítése, társadalmi-kulturális fölemelkedésének elősegítése volt. 1930. október 12-én Békésen megalakult a Független Kisgazdapárt, főtitkára Nagy Ferenc lett. 1932-ben az alapító tagok kívánságára átvette a pártszervezés irányítását, felköltözött Budapestre, s attól kezdve hivatásos politikus lett. 1939-ben bekerült a képviselőházba, s politikai súlya, szerepe megnőtt, amikor Eckhardt Tibor pártvezér 1941-es távozása után Tildy Zoltán került a párt élére. A világháború idején szem- befordult a háborús politikával, a parlamentben kiállt az alkotmányosság, a demokratikus szabadságjogok biztosítása mellett, felszólalt a kezdődő zsidóüldözés ellen, bírálta a Kállay-kormány agrárpolitikáját. 1943. nyarán részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre kezdeményezésére Kállay Miklós miniszterelnökhöz eljuttatott memorandum szövegezésében, amely sürgette a háborúból való kilépést, s a Kisgazdapárt nevében alá is írta. A német megszállás után Nagy Ferencnek is menekülni kellett. Mivel a németek családja elhurcolásával fenyegetőztek, önként jelentkezett a pécsi Gestapónál. 1944. október 10-én a német hatóságok - másokkal együtt - átadták a Lakatos-kormánynak, amely október 15-én szabadlábra helyezte. 1945-ben a Nemzetgyűlés elnöke lett, miniszter, majd 1946-47-ben mini szterelnök. Még 1947-ben megírta (1948-ban angolul megjelent) emlékiratait. Ennek sorai szerint büszke volt rá, hogy Ma- gyarszág kormánya és politikai állapota - a szovjet felszabadítás, majd megszállás alatti térségben - szabad választás eredményeként keletkezett. Kezdetben azt képzelte, hogy a békeszerződésig Magyarországon a népakarat érvényesülhet, a parlamentáris demokrácia keretei között. Az emlékirat talán legérdekesebb fejezete a Magyar Közösség nevű, úgynevezett ösz- szeesküvés menetrendjét taglalja. Ha szervezet volt egyáltalán, műkedvelő, kurucos politikai elképzelésekre épült, sikerre nem számíthatott. De kapóra jött Rákosinak, hogy megindítsa amúgy is esedékes támadását a Kisgazdapárt ellen. A kommunista belügyminisztérium és a katonapolitikai osztály előbb a kisgazdapárti képviselőket vette célba, majd Kovács Béla, végül maga a miniszterelnök következett. Nagy Ferenc 1947. május 14-én több heti szabadságra Svájcba utazott. Távolléte alatt Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke jegyzéket nyújtott át a magyar kormánynak a már letartóztatott Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt volt főtitkára, és a köztársaság elleni összeesküvés ügyében. A jegyzék (azóta egyértelműen hazugnak bizonyult) terhelő adatokat tartalmazott Nagy Ferenc miniszterelnök ellen is. Rákosi mint helyettes miniszterelnök, fölszólította Nagy Ferencet, hogy térjen haza és tisztázza magát. Nagy Ferenc, mint maga írja nem tudott az állítólagos összeesküvésről. Gordon Ferenc akkori svájci magyar követ jelentéséből tudjuk, hogy haza akart indulni, csak Tildy Zoltán köz- társasági elnök és Gyöngyösi János külügyminiszter kifejezett kérésére maradt Svájcban. De addigra nyilvánvaló lett, hogy politikai elképzelése - a népi demokrácia konszolidálása polgári alapon - immár lehetetlen. A bankokat közben már államosították, Nagy Ferenc féltette a paraszti tulajdont, és nem tudta volna elfogadni a polgári magántulajdon teljes felszámolását. Az akkor kiadott hivatalos jelentéssel ellentétben május 30-án még nem mondott le. Kikövetelte ötéves kisfiának kiadását, s az őt a svájci határra hozó gépkocsi hűtőjén írta alá lemondását. A volt miniszterelnök az Egyesült államokban telepedett le. Az emlékirataiért kapott összegből farmot vásárolt Washington közelében, gazdálkodott, csak a hidegháború tetőfokán, 1951-ben tért vissza a politikához. Különböző magyar és nemzetközi emigráns szervezetekben működött, tagja volt a Magyar Nemzeti Bizottmány Intéző Bizottságának, amelyet 1954-55-ben félhivatalosan emigráns kormány-félének tekintettek. Meggyőződéssel szolgálta az amerikai külpolitikát. Nagy pillanata 1955-ben jött el, amikor a „harmadik világ” államai összehívták Bandungba első nemzetközi konferenciájukat. Nyilvánvaló volt, hogy egységesen el fogják ítélni a kolonializmust. Amerika semmit sem tehetett, meg sem hívták. Ekkor lépett elő Nagy Ferenc, aki a Nemzetközi Parasztunió elnökeként már többször járt Ázsiában, jó kapcsolatot alakított ki Nehruval, Csang Kai-sekkel és japán politikusokkal. Azt tűzte ki célul, hogy Bandungban ne csak az amúgyis letűnőben lévő nyugati gyarmattartást bélyegezzék meg, hanem ítéljék el az új szovjet kolonializmust is. Kötetet állított össze, amelyben bizonyította, hogy a kelet-európai országok szovjet gyarmatok, s elérte, hogy a szovjet kolonia- lizmus fogalma bevonult a világpolitikába. % Nagy Ferenc 1963 után visz- szavonult az emigráns politikától, egyetemeken adott elő. 1977-ben az amerikai szenátus különbizottsága előtt kiállt a korona visszaadása mellett. 1979. nyarán a Magyarok Világszövetségének meghívására Magyarországra készült, de június 12-én szívrohamban elhunyt. Amerikában temették el. Menczel János Rég éltek meg ilyesmit az egykori Gebauer kanonok-ház termei a volt Úttörőház, jelenleg a Nevelők Háza épületében. (Szt. István tér 17.) Aki eljött, igen sok ismerősre találhatott október 6-án szerdán. Városát szerető orvos, egyetemi tanár, színművésznő, régész, pap, háziasszony, jogász, zenész, önkormányzati képviselő, régi pécsiek - ki tudná felsorolni, ki mindenki jelent meg a Városszépítő és Városvédő Egyesület, a Janus Pannonius Társaság és a Nevelők Háza által létrehívott Pécsi Városszeretők Szalonja összejövetelén. Úgy tűnik, az alapítók elképzelése jó volt, valóban sikerül olyan társas együttlétet teremteni, amelyik leginkább az egykori kulturális szalonok formájára, vagy a Polgári Kör, a Polgári Kaszinó hagyományaira emlékeztet. A kis neobarokk palota helyiségeiben szamovár duruzsolt, Zsolnay-csészék vártak a teá- zókra, frissítők, poharak álltak az asztalokon. A székek elrendezése, a beszélgető sarkok kialakítása alkalmat kínált mind a nagyobb lélegzetű előadásokra, mind pedig a baráti vitákra. Az összejövetel kezdetén zongoraJó hír azoknak, akik kényesek ugyan a kondíciójukra, de ódzkodnak az izzadságos és időigényes témingektől: a frissesség megőrzéséhez nem kell a szuperatléták edzésmódszereit követniük. A dél-karolinai egyetem szakemberei egy most közzétett tanulmányban határozottan állítják, hogy 30 perc könnyű mozgás - elosztva egy napra - teljesen elegendő a szervezet jó kondíciójának stabilizálásához. Véleményük szerint ehhez a mozgásszükséglethez nem kelszó teremtett oldott légkört a gyülekezéshez, ismerkedéshez, de az egész együtt tölttöt este meghitt, meleg hangulatú volt a résztvevők számára. Hiszen éppen ez hiányzott már régóta, az együttlét, a jóizű beszélgetések, maga a társasági élet, a találkozás lehetősége, amit az épület és az alkalom most végre megadott. A több tervbe vett téma közül ezúttal főként a környék érdekes, az ásatások tanúság szerint felvázolható középkori története (dr. Kárpáti Gábor diavetítéses előadás) és a közelgő Expónak a városunkat érintő sok kérdése került terítékre dr. Markos György, Sarkadi Eszter és dr. Somogyvári Attila részvételével. A társas együttlét szervezésének összefogója és a házigazdák nevében diszkrét irányítója dr. Olasz István tanár volt, aki a város jövőbeli terveihez kapcsolódva a beszélgetés során megjegyezte, most újra az egyetemi város, iskolaváros arculat, a város kultúrája válik a legfontosabb tényezővé. A legközelebbi összejövetelre november 3-án szerdára a Pécsi Városszeretők Szalonja ismételten váija vendégeit. Dr. Marton István lenek a kondi-termek, elegendő, ha napirendünkbe beiktatunk néhány egyszerű programpontot. Például ilyeneket: 1. Használjuk lift helyett a lépcsőt, 2. Pár percig gereblyézzünk faleveleket a parkban vagy a kertben, 3. Hagyjuk „pihenni” az autót - menjünk gyalog munkahelyünkre, a sétánál sietősebb tempóban, 4. Sétáltassunk kutyát, s ha pórázon van, időnként próbáljunk lépést tartani vele. Nem baj, ha rossz a lift 7 ál < 0 ■< < h h < <0 O * 0 2 D 1 2 í A TEKTi TEJET EL- ÖUTt A VEK ÚGY JEK~ Zl, HEG KELL WDÍ- TAfJIA. heg kell ■AlÁZJJ/A EZT A UÖT. KKMmVA SIKOUGyA MEUEKUL. t I i X 1
