Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-13 / 280. szám
1993. október 13., szerda aj Dunántúli napló 9 Speciális kézműves szakiskola Iskola indul a Baranya megyei Művelődési Központban. A különleges vállalkozás egy speciális kézműves szakiskola, melybe olyan 14-18 év közötti fiatalok nyernek felvételt, akik elvégezték az általános iskolát, de vagy nem tudtak középfokon továbbtanulni, vagy lemorzsolódtak valamilyen középfokú intézményből, elsősorban szakmunkás- iskolákból. Ezek a gyerekek régebben még dolgozhattak itt-ott se- ! gédmunkásként, betanított munkásként, ma erre már nincs mód. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy szinte semmi esélyük sincs, hiszen többségük nem sajátította el ' a szakmai ismeretek meg- ; szerzéséhez szükséges alapkészségeket sem. Ezen kívül : gyakran kommunikációs készségük is gyenge, s nehezen tudnak iskolai, munkahelyi konfliktusokat feloldani. Nemcsak szakmát kellene tanulniuk tehát, hanem életet is ... Az iskola létrehozói azt remélik, mondta el a művelődési központ igazgatója, Bokor Béla, hogy a közművelődés sajátos módszereivel eredményesebb lesz a közel í 30 diák képzése.-Ezek a módszerek nagyobb rugalmasságukkal, személyre szabott eszköz- rendszerükkel olyan képzést segítenek, mely toleránsabb, \ jobban figyel a személyiség adottságaira. Követőiskolaként indulunk, a programot a Budapesti Művelődési Központ kezdte, pályakezdők speciális szakiskolája néven. A mi első tanévünk október végén kezdődik. Az iskolával a pályakezdők munkanélküliségét is csökkenteni remélik. Elsősorban baranyai falvakból jöttek a gyerekek, többek közt Magyarmecskéről, Szajkról, Marócsáról, Abali- getről, Turonyból, Kővágószőlősről, Nagykozárból, Kátolyból, Tésenfáról, Ko- vácshidáról, Fékedről, Ver- sendből, de vannak pécsiek is. A kézműves iskola képzési rendjéről a művelődési központ munkatársa, Nagy Andrea beszélt.-A gyerekek heti két napon át közismereti tárgyakat tanulnak, majd a többi napokon különböző mestereknél folytatják a munkát. Lesz szövő, bőrdíszműves, fazekas és famegmunkáló mester. A közismereti tárgyakat a Dolgozók Általános Iskolájának pedagógusai oktatják. 10 hetente lesznek vizsgák, de a végső teljesítményre szeretnénk koncentrálni. Aki a vizsgát nem tudja letenni, addig ismétel, míg végül sikerül. A két éves folyamat végén a diákok ágazati szakmunkásvizsga letételére jogosultak. Az első év még csak kísérletnek számít. A kezdeményezés hátterében az a szempont is ott van, hogy azokat a gyerekeket, akik az iskolában folyamatosan ku- i darcokat éltek át, most más ■ módszerekkel sikerélményhez juttassák. Olyan képességeket is szeretnének kifejleszteni bennük, melyekkel lehetővé válik, hogy az is- i kola befejeztével esetleg otthon is berendezhessenek egy I műhelyt. Ez egyfajta „vál- j lalkozói” hozzáállást jelent. Jelenleg azonban még csak az első lépéseknél tart az iskola. Egyelőre csak egy osztály indul, akiket bérelt helyiségben tanítanak, de a tervek szerint jövőre jönnek a következők. H. I. Gy. , Milyen író az eszperantó író? A Magyar Tudományos Akadémia pécsi székhaza Fotó: Löffler Gábor Részt venni a régió életében A Pécsi Akadémiai Bizottság tisztújító ülése után A Magyar Tudományos Akadémia alapszabálya szerint három évenként tisztújító közgyűlést kell tartani, ahol megválasztják az elnököt (legfeljebb két egymást követő periódusra), a három alelnököt - akik a humán, az élettelen és az élő tudományokat felügyelik -, a titkárt, a többi tisztségviselőt és a tíz akadémiai osztály elnökét. Erre a procedúrára a vidéki akadémiai bizottságoknál is sor kerül, és így történt a közelmúltban a Pécsi Akadémiai Bizottságnál is. Az eredményről már beszámoltunk, mely szerint az elnök ismét (immár harmadik alkalommal, hisz vidéken nem él a két ciklusos megszorítás) dr. Flerkó Béla lett. Ami újdonság az, hogy az eddigi egyetlen alelnök helyett most hármat választottak dr. Ormos Mária, dr. Méhes Károly és dr. Horn Péter személyében, a titkár dr. Orbán József lett. A választás előkészítése az elnök felkérésére a tavasszal felállt jelölő bizottságnak volt a feladata, melynek elnökét, dr. Jobst KázmérX kérdeztük, milyen megfontolások alapján történt a jelölés.-A bizottság - melyet dr. Hámori József, Lenkei Péter és jómagam alkottunk - az eltelt hónapok során egyfajta közvélemény-kutatást végzett a szavazatra jogosult 31 fő körében. Az hamar kitűnt, hogy az elnök személyét illetőleg nagy az egyetértés, ezért Flerkó professzornak - bár természetesen létezik többes jelölés, és a szavazó ülésen elnöklő Donhoffer Szilárd sose mulasztotta el felte- tenni a kérdést, hogy van-e valakinek egyéb javaslata - nem volt „versenytársa”.- Kissé más volt a helyzet az alelnökök ügyében, már csak azért is, mert az eddigi eggyel szemben (aki Diófási Lajos volt) most három új személyről kellett dönteni. Ezzel az új felállással nem Budapestet szeretnénk kopírozni, hanem az a cél, hogy jobban el tudjuk osztani a feladatokat, és a régió egyetemeinek képviselőit szorosabban bevonhassuk a PAB vezetésébe, így esett a választás Ormos Máriára, aki a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanít, Méhes Károlyra, aki a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikavezetője, Horn Péterre a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem képviseletében, és végül de nem utolsó sorban titkárként a Pollack Mihály Műszaki Főiskola „színeiben” Orbán Józsefre.-Én személy szerint azt remélem ettől az új formációtól - mondta Jobst Kázmér - hogy PAB jobban jelen lesz a város közvéleményében, kulturális és tudományos életében. Ugyanis úgy érzem, annak ellenére, hogy rengeteg konferencia, előadás hangzik el a PAB égisze alatt, a tevékenységünk mégis valahogy elsikkadt az utóbbi időben. De biztos vagyok benne, hogy ez változni fog, jobban érezhető lesz a PAB városon, régión belüli jelenléte. Dr. Flerkó Béla a régi-új elnök - anélkül, hogy „forradalmi újításokat” tervezne - a következőkben látja a PAB előtt álló következő három év munkáját:- Az Akadémiai Bizottság feladata egy adott régió - esetünkben Baranya, Somogy, Tolna és részben Zala megye - tudományos, kutatói, szakmai munkájának koordinálása, az itt lévő intézetek, szakemberek igényeire való figyelemfelhívás. Nem kis dologról van szó, hiszen 10 szakbizottságban, 64 munkabizottságban mintegy ötszáz minősített szakember tevékenykedik.- Célunk a jövőben a szakbizottsági munka egyenletessebbé tétele, mert bizony - és ebben része van a megváltozott politikai, gazdasági körülményeknek is - ez mostanában nem volt egyforma színvonalú. Ezért is határoztunk úgy, hogy a három alelnök és titkár megválasztása mellett teljesen átszervezzük a szakbizottságok területéit. Jó lenne, hogyha folyamatosabb és élénkebb munkamódszer jöhetne létre az MTA és a PAB között, híven a „nagy Akadé- mia”-koncepcióhoz - Kosáry Domokos elnök úr régi vessző- paripája -, mely szerint az Akadémia nem csupán az akadémikusok testületé, hanem odatartozik minden minősített tudományos szakember, akiknek nagy része éppen a vidéki bizottságoknál tevékenykedik.- Fontosnak tartjuk, hogy létrejöjjön Pécsett egy nagy, sok- fakultású Universitas, mert biztos vagyok benne, hogy ez a jövő útja: a regionális központokban kiépülő komplex egyetemek, nem pedig az ide-oda szétszórt kisebbek, mert ezekre se igény, se pénz.- Továbbra is támogatni kívánjuk a pályamunkákat, melyek sokszor az önkormányzatok kérésére, az ő gondjaik megoldására születnek. Szerencsére a négy megye megyei és városi önkormányzataival jó a kapcsolatunk, és az ő további segítségükkel, valamint a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány anyagi bázisával ezután is serkentő szerepet tölthet be a PAB a régió és Pécs szakmai, társadalmi életében. Méhes Károly Rövid tudósítás érkezett a napokban a hazai szerkesztőségekhez: az Eszperantó írók Nemzetközi Szövetségét, melynek Nemere István az elnöke, felvették a Nemzetközi PEN Clubba.- Mikor alakult az eszperantó írók nemzetközi szervezete? - kérdeztük az ismert magyar (és eszperantó) írót.- Tavaly szeptemberben Svájcban. Akkor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megkíséreljük elérni felvételünket a Nemzetközi PEN szervezetbe. Ezzel elismertetnénk az eszperantó nyelvet és bebizonyítanánk, hogy ezen a nyelven teljes értékű irodalmi alkotások hozhatók létre. Konrád Györgynek, a hazai PEN Club elnökének segítségével most, egy esztendővel a megalakulásunk után végre elértük a célt.- Ön tagja a Magyar írószövetségnek?- Nem, sőt a magyar PEN-nek sem! Az utóbbiba soha nem jelentkeztem, csupán tapogatóztam, de gúnyos mosollyal közölték, ebben a szervezetben nekem nem lehet helyem. Ami a Magyar írószövetséget illeti, nyolcszor jelentkeztem, de nem vettek fel. Mindig azt válaszolták, eddigi teljesítményem nem indokolja az írószövetségi tagságot. Én persze személyesen ismerek olyan embereket, akik egész életükben egyetlen könyvet sem írtak, mégis tagok lehetnek. Nekem az is gyanús, hogy a szövetségnek 700 tagja van. Ráadásul már egy konkurens írószövetség is működik.- Hány magyar eszperantó íróról tud?- Az elődeim sajnos már nem élnek, a fiatalok pedig most vannak feljövőben. Sokan nem tudják, hogy a magyar írók mindig élenjártak az eszperantó irodalom ápolásában. A két világháború között az eszperan- tizmus központja Budapest volt.- Hozzá lehet jutni a magyar irodalom alapműveihez eszperantó nyelven?-«Igen. Kezdettől fogva az volt az egyik célkitűzés, hogy a nemzeti irodalmakat eszperantó nyelvekre fordítsák. A másik, hogy ez a nyelv olyan közvetítő közeg lehessen a nemzetek között, amelynek segítségével az irodalmi alkotások átültethetők más nemzetek nyelveire. Kínában például Petőfi verseit eszperantóból fordítva adták ki. Budapesten működik olyan könyvesbolt, ahol a magyar irodalom alapművei megvásárolhatók eszperantó nyelven.- Mennyire terjedt el az eszperantó?- Kevésbé, mint szeretnénk. Amikor először divattá válhatott volna, közbeszólt az első-, második terjedési hulláma idején pedig a második világháború. Most, harmadik nekifutásakor képtelen felvenni a versenyt a „nyelvi imeprializmus- sal”. A nagyhatalmak rengeteg pénzt áldoznak nemzeti nyelveik „szponzorálására” Magyarországon sorra nyílnak a nemzeti intézetek, legutóbb például a francia.-Mikor és miért tanult meg eszperantóul?- Közvetlenül az érettségi után. Egy újságban különböző nyelveken írtak le mondatokat, mindet felismertem egyet kivéve. Érdekelni kezdett, utánajártam és beiratkoztam egy tanfolyamra. Mindez a hatvanas években történt.-Az anyanyelv mindig kifejezi a népet, aki beszéli. Mi értelme akkor az eszperantó nyelvnek, amely „műnyelv”?- Igaz, műnyelv, de azt bizonyára kevesen tudják, hogy ma a világban több műnyelvet beszélnek nemzeti nyelvként. Bizonyos értelemben a norvég is az, de ugyanez érvényes az indonézre is. Az érv, amit említett, roppant kényelmesnek látszik, ám az eszperantó azok számára akik beszélik, anyanyelv.- Ezen anyelven mindent ki lehet fejezni!- Tizennégy könyvem jelent meg ezen a nyelven. Az anyelv élő, amelyen irodalmi szinten lehet alkotni!- Eszperantó műveket ír vagy régebbi könyveit fordítja e nyelvre?- Fordítva is előfordult már! A magas víz című könyvemet például 1978-ban írtam eszperantó nyelven és tíz évet kellett vámom, amíg magyarul is megjelenhetett Vízlépcső címen. A hegy, amely az egyik büszkeségem, szintén eszperantó nyelven született.-Hány tagja van az Eszperantó PEN Központnak?- Jelenleg huszonhét.- Mikor választották elnökké?- Még a tavalyi megalakuláskor.- Más írószervezetekkel van-e kapcsolatuk?- Eddig nem volt. Most, hogy tagjai lettünk a Nemzetközi PEN szervezetnek, nyilvánvalóan megváltozik az eddigi elzártság.- Mik a távlati terveik?- Éppen azért utazom Milánóba, hogy ezeket a terveket, most már új feltételek mellett, tisztázhassuk. Bóka B. László A Chlamydia meddőséget, vetélést, koraszülést okozhat A fertőzöttek többnyire tünetmentesek Határozottan ügyes szervezői voltak annak az egészségügyi konferenciának, amely nemrég zajlott Budapesten. Az előzetes tájékoztató alapján a kívülálló könnyen azt hihette: valami egészen új betegségről lesz szó, amely komoly kihívást jelent az orvostudománynak. Sikerült is felkelteniük az érdeklődést a nemzetközi tanácskozás iránt, amelyen a Chlamydia elnevezésű, nemi úton terjedő, fertőző betegségről cserélték ki kutatási eredményeiket, tapasztalataikat külföldi és hazai nőgyógyászok, andrológu- sok, urológusok, bőrgyógyászok. A konferenciát beharangozó információk szerint a Chlamydia egyre komolyabb veszéllyel fenyegeti. Az Egyesült Államokban folyó kutatások szerint - a legfrissebb adatok alapján - a nemi úton történő fertőzések listáján az első helyre került. Évente az USA lakosságának 1,6 %-a lesz beteg Chlamydia fertőzés következtében, ami évi 4 millió új megbetegedést jelent. Magyarországon - a kutatók szerint - évi 100-150 ezer ilyen új beteggel kell számolni a jövőben. Mennyire ismert és tulajdonképpen mit okoz ez a fertőzés? Mindenekelőtt ezt kérdeztük dr. Szabó István professzortól, aki ez év júliusától a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.-A Chlamydia trachomatis nevű baktérium által okozott szembetegséget, a trachomát már az ókori Egyiptomban ismerték. Rettegett betegségnek számított, amely végsősoron vaksághoz vezetett. Európába Napóleon katonái hurcolták be, innen ered az egyiptomi szemgyulladás elnevezése. Történetiségének említésre érdemes pontja, hogy a világon először nálunk kezdték ellene a szervezett küzdelmet egy 1886-ban született rendelettel. Mint nemi úton terjedő fertőzés, először a fejlett nyugati országokban okozott komoly gondot, s az utóbbi tíz évben került az érdeklődés középpontjába. A legnagyobb problémát az okozza, hogy legtöbbször tünetmentesen zajlik. A betegnek egyszerűen nincs panasza. A professzor a betegség nő- gyógyászati vonatkozásairól elmondta, hogy a Chlamydia először a méhnyakat támadja meg. Ott okoz olyan tartós gyulladást, amely tovább terjedhet a méh nyálkahártyájára, a petevezetőkre, ami elzáródáshoz, meddőséghez vezethet. A meddőséget, az akut petevezető gyulladások okait kutató felmérések szerint azoknál a nőknél, akiknél a petevezeték elzáródását ki lehetett mutatni, holott korábban nőgyógyászati gyulladásra nem panaszkodtak, az esetek csaknem 50 százalékánál ki lehetett mutatni a Chlamy- diát. A fertőzés a terhességre is veszélyes, ugyanis vetélést, koraszülést okozhat. A Chlamy- diás anyák újszülöttjeinél 60-70 %-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy kötőhártya gyulladást kapnak. A születést követő egy-két héten belül 20 %-nál kialakul a gyulladás, 10-15 %-nál pedig a tüdőgyulladás.- Magyarországon mennyire gyakori ez a fertőzés?- Véleményem szerint többen hordozzák, mint ahány betegre gondolunk. Az elterjedtségének pontos megállapítását ugyanis hátráltatja a hazai diagnosztizálási lehetőségek behatá- roltsága. Jelenleg meglehetősen esetleges a felismerése. A chlamydia megállapításához ugyanis speciális műszerek és módszerek kellenek, ez pedig költséges dolog.-Pedig az előzőleg elmondottak alapján pont az időbeni felismerésnek lenne jelentősége.-Igen, a szűrésnek. Hosszútávon összehasonlíthatatlanul olcsóbb szűrni, mint meddőséget kezelni, koraszülötteket gondozni, az ilyen helyzetek miatti családi lelki megrázkódtatásokról nem is szólva. Már csak azért is, mert ha diagnosztizálni tudjuk a Chlamydiát, akkor tetrán készítményekkel rövid idő alatt meggyógyítható. Tudomásom szerint központi, hivatalos álláspont, hogy Magyarországon 2000-ig meg kell teremteni a Chlamydia szűrés feltételeit. Ebben a tudatban pályázott a klinikánk is a szűrés diagnosztikai hátterének megteremtéséért. Ha megkapjuk a támogatást, akkor a terveink szerint a Chlamydia szűrést összekötjük a reproduktív korban lévő nők rákszűrésével, illetve elvégezzük a szűrést minden terhesnél és azoknál a nőknél akiknél a korábbi terhességek vetéléssel, koraszüléssel zárultak. T. É.
