Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-13 / 280. szám

1993. október 13., szerda uj Dunántúli napló 3 Találkozások az éterben A Celladam újra az onkológusok előtt- Ki érez felelősséget azért a több ezer emberért akik rákban halnak meg évente Magyaror­szágon? - viszonozta kérdéssel érdeklődésemet Kovács Ádám, a Celladam rák elleni gyógy­szer feltalálója, amikor a Bara­nya megyei Pedagógiai Intézet szervezte szakképzési konfe­rencián arról faggattam, milyen találmánya mai megítélése or­vosi körökben.- Celladam témakörben ku­tatási eredményeinket tekintve csúcsszinten vagyunk, de a mai napig nem sikerült áttörni a szakmai ellenállást amit az or­vostársadalom felől leginkább az indulatok motiválnak. Aki ismeri a Celladamot, az nagyon komolyan veszi. Aki csak a kollégájától hallott róla, azt mondja, hogy szélhámosság. Egymilliárd frankos MNB-kötvény A Magyar Nemzeti Bank kedden Párizsban egymilliárd francia frank értékű kötvényt bocsátott ki. A hatéves lejáratú papírokat névértéken dobták piacra. A nominális kamata 8 százalék, ami 235 bázisponttal haladja meg a viszonyítható francia államkötvény kamatát. A kibocsátás fő szervezője a Crédit Lyonnais, a társszerve­zők a Caisse des Dépots, a Banque National de Paris, a Paribas és a JP Morgan Párizs. Ez a Magyar Nemzeti Bank első kötvénykibocsátása a francia tőkepiacon és francia frankban. Az ügylet megfelel az MNB politikájának, amely­nek keretében a jegybank a le­hető legkülönbözőbb tőkepia­cokon biztosítja az ország hi­telszükségletét. (MTI) Akadémiai elnökségig jutott annak idején a probléma, mert a farmakológiai vizsgálatok nagyon jó eredményt hoztak, csak azok közreadásakor meg­tévesztették a közvéleményt. Teljesen új immunológiai as­pektust fogalmaztunk meg. Az emberi szervezeten belül az immuntoleranciatartomány az egyik legfontosabb jellemző. Ha ez beszűkül, vagy fellazul akkor jönnek az allergiás vagy a daganatos betegségek. Döb­bentem hallottam például, hogy Pécsett akciót indítottak a vadkender kiirtására, mert al­lergiát okoz. Nem a vadkender­rel meg az AIDS vírussal van a baj, hanem azt kell megérteni, milyen szabályozási folyama­tok vannak a szervezetben, amelyek a szerkezeti és a funk­cionális rendet biztosítani tud­ják.- Vállalkozásán belül aktív kutató munka folyik. Milyen irányban?- Mi konkrétan azzal foglal­kozunk, amikor a morfológiai rend felbomlik, annak milyen szövettani, sejtélettani követ­kezményei vannak. Ami a ke­zünkben van az dollár tízmilli- árdok nagyságrendje. A Cella­dam egy igen komoly ható­anyag, ami hat a sejtmemb­ránra, érfalra, olyan tulajdon­ságokkal rendelkezik, melyek egyenként is óriási jelentősé­gűek, mint például az osztó­dásgátló szerepe. Ami a jövőt illeti, kezd most körvonala­zódni valamiféle együttműkö­dés az onkológiai szakmán be­lül a Népjóléti Minisztériumot is bevonva, melynek eredmé­nyeképp a teljes programot új elemekkel bővítve végig futtat­juk, felülvizsgáljuk. ­- Másik nagy célunk a „ki­fordított kórház” megterem­tése. Ennek a szolgáltatásnak az a lényege, hogy nem a beteg jön be kezelésre az intéz­ménybe, hanem pont fordítva. Piacszerűvé kell tenni az egészségügyet, versenyeztetni kell a gyógyszereket is, ahol a beteg döntheti el, hogy azonos áron melyik szer ér el jobb eredményt. Nem megoldás ugyanis, hogy kórházi orvosok próbálkozzanak különböző gyógymódokkal a páciensen, s ha nem sikerül javulást elérni, akkor legfeljebb széttárják a karjukat. M. B. E. Esetlegesek, kiszámíthatatla­nok a CB-s kapcsolatok az éter­ben. Sok mindentől függ, sike­rül-e két ismeretlennek talál­kozni a CB-n, a polgári sávon. Kedvező légköri viszonyok mellett, és ha egy felhő, vagy valami más visszaveri az adó-vevő hullámait, minden nehézség nélkül fogható az amerikai kontinens. Ha nem, legfeljebb húsz kilométeres körzetben használható a készü­lék. A pécsi CB-s klub (hivatalo­san a TCR DX Club) néhány tagjával, Fischer Józsefné el­nökkel, Cserti János titkárral és Nagy Kálmánnal a klub életéről beszélgettünk. A CB-zés hősko­ráról, amikor még kevésbé volt telített a sáv, és csodálatos do­log volt leülni a készülék mellé, és keresni a másik embert, aki­nek először csak a keresztnevét és a számát ismerték. Később sok személyes találkozás is lett az éteri kapcsolatokból. A fő­zéstől kezdve sok mindenről beszélgettek esténként. Egyszer például az egész országon vé­gigfutott az a pécsi kérdés, hol lehet bicikli pumpát kapni. Vé­gül Marcaliban szereztek egyet. Cserti János elmesélte egyik kedves történetét. Még Ma- gyarhertenden dolgozott, ami­kor a szomszédos gyermektá­borban az egyik éjjel rosszul lett egy kislány. Akkoriban még használtak a vészjelzésekre fenntartott 9-es sávot. A komlói rendőrségen azonban nem hal­lották meg a hívójelet, ezért to­vább keresgélt az éterben. Egy­szer csak Brüsszelből szólt be egy úr magyarul, hogy nem so­kára hazaér, és otthonról telefo­nál a komlói kórháznak. Magyarországon a nyolcva­nas évek elején terjedtek el tö­megesen a CB-készülékek, mintegy a hiányzó telefonvona­lak pótlására. Pécsett megala­kult a Mecsek CB-s klub, amelynek feloszlása után, 1989-ben jött létre a jelenlegi, alapítója Boda Sándor, patroná- lója pedig egy Kanadába sza­kadt hazánkfia. Készülékeket, alkatrészeket, ajándékokat küld, hozzájárul egy-egy CB-s talál­kozó költségeihez. A pécsi klub tagjai, amelybe 168-an léptek be, nem csak Pé­csett élnek. (Az elnökük például pécsváradi.) Ma már a trófea, a vételigazoló lapok gyűjtése mintha alábbhagyott volna, de a közös programok, az éjszakai beszélgetések még élnek. Ré­gebben intenzívebben játszották a CB totót is. Az utóbbi időben egyre in­kább, egy több helyen munka­eszköz lett a CB. Viszonylagos olcsóságuk miatt magán taxi­sok, kisvállalkozók, vállalatok egyaránt beszerezték, és zsú­folttá váltak a sávok. A hobbi CB-sek azt is nehezményezik, hogy a Frekvenciagazdálkodási Intézet csak beszedi a frekven­cia használati díjat, de ezért semmit nem nyújt, nem tartja „tisztán” a sávokat sem. Este volt, Cserti János be­kapcsolta a CB-készüléket, de nagyon zúgott, nem jutott el a Bajára szóló általános felhívás sem. Viszont tisztán csengett egy dallamos spanyol üzenet. Bár erre a felhívásra közülünk senki nem reagált, megértettem, a CB-zésben az a szép, hogy az emberek ismeretlenül is reme­kül elbeszélgetnek egymással. P. E. A Pécsi Vasutas Fúvószenekarnak is a művelődési ház ad otthont, ahol koncertjeikre, fellépése­ikre készülnek Fotó: Löffler Gábor Tízéves a Pécsi Vasutas Művelődési Ház Kevés a némettanár Közgazdászképzés jövőre Győrött A Győri Széchenyi István Fő­iskolának egyetemmé alakulási törekvéseit a közlekedési tárca támogatja - mondta Kovács Fe­renc helyettes államtitkár ked­den a közlekedési üzemmérnö­köket is kibocsátó felsőoktatási intézmény megalapításának 25. évfordulóján. A jubileumi ün­nepségen Szekeres Tamás fői­gazgató bejelentette: a követ­kező oktatási évben megkezdik az egyetemi szintű közgazdász- képzést, 1995 őszén pedig a jo­gászképzést. A város 200 mil­lió forinttal járult hozzá a felté­telek megteremtéséhez. Ennek nyomán a sportcsarnok és egy nagyelőadóterem építését már megkezdték. Az Universitas Győr Alapítvány az alapító cé­gek és szervezetek jóvoltából ösztöndíjakhoz, külföldi tanul­mányutakhoz segíti az oktatókat és a hallgatókat, ily módon járul hozzá ahhoz, hogy valódi szel­lemi műhely alakuljon ki az in­tézmény falai között. A pécsi Várady Antal utca 7. szám alatt álló épület, amelyben a 10 éves fennállását ünneplő Vasutas Művelődési Ház mű­ködik, már 1936 óta otthont ad a vasutasoknak. Itt működött ugyanis a Magyar Királyi Ál­lami Vasúti Alkalmazottak Egyesülete. Később, a negyve­nes években kissé egyszerűsö­dött az elnevezés, és szerényen, csak mint Pécsi Vasutasok Ott­hona szerepel a krónikákban. A háború után is hasonló jelleggel működött, aztán klubkönyvtárrá alakult, s ebben a minőségében érte meg a nevezetes 1979. évet, hiszen ekkor a vasút vezetése úgy határozott, hogy fel kell újí­tani. Ennek két oka is volt: egy­részt állaga nagyon leromlott, másrészt pedig akkorra már olyan sok klub kezdett itt tevé­kenykedni, hogy szűknek bizo­nyult a tér, kicsi lett a ház. A felújítás egészen 1983-ig húzódott, közben a munkála­tokban részt vett három vállalat tönkre ment. 1983 október 7-én avatták aztán fel a művelődési házat. Amit a régi intézményből át tudtak menteni, azt átmentet­ték. így az 1945 óta működő és az utóbbi években nagyszerű sikereket elért koncert-fúvósze­nekart, a Mozgáskorlátozottak Egyesületét, amely a Lendület SE-t működtette. Ä művelődési házban kezdtek el Pécsett elő­ször táncolni a breakesek, akik később világbajnokságokat nyertek, itt kezdtek a társastán­cosok, akik később a Dozsóban folytatták. Otthonra lelt itt a Hagyományőrző Népdalkor, a vasútmodellező szakkör, a dí­szítőművészeti szakkör, a Bridzs Klub, a Rejtvényfejtők Klubja, amely az országban az egyik legjobb, a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub, a Dr. Csanádi György Vasutas Nyugdíjas Klub, a nagyon sikeres gyermek játszóház, a Dél-Dunántúlon egyedülálló magyar táncház. Különböző tanfolyamok mű­ködnek a házban, mint például a ritmikus sportgimnasztikai, a felvételi előkészítő tanfolya­mok. A MÁV már az alakuláskor sejttette, hogy a kezdeti támoga­tás után a művelődési háznak saját lábára kell állni. Néhány éve lényegében nem is tud már komoly segítséget nyújtani, azon kívül, hogy bérleti díjat nem kér az épület használatáért. Pályázatok útján, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól befolyt pénzből, tanfolyamok­nak bérbeadott helyiségek után kapott pénzekből, fénymásolás­ból és könyvkiadásból szár­mazó bevételekből tartják fenn magukat. A sikeres tíz évre tegnap este szerény ünnepséggel emlékez­tek meg, ahová meghívták töb­bek között dr. Bőgner Miklóst köztársasági megbízottat, mint az Értelmiségi Klub egyik alapí­tóját, dr. Krippl Zoltán polgár- mestert, no és természetesen Busch Károlyt, a MÁV Pécsi Üzemigazgatóság vezetőjét, ahol a megjelenteket Molnár Géza, a művelődési ház igazga­tója köszöntötte és látta vendé­gül munkatársaival. Cs. L. Képernyő előtt £gí fogamzásgátlás Ami a földközeli abszolútu- mok sorolását illeti, kétségkívül a legalattomosabb abszolútu- mok közé tartozik az a hír, ame­lyik olyan számítógépes (volt szovjet) atomarzenálról számol be, ami automatikusan, emberi irányítás nélkül is működésbe léphet, ha a (volt szovjet) tisz­teket valami támadás érné. Hogy a számítógép ezt ho­gyan érzékeli, s akcióba kezd-e azonnal, ha például a katonai egyenruha iránti általános ellen­szenvemről gyanút fog, azt nem tudom. Szerencse, hogy a felso­rolást folytathatjuk az elmúlt hét egy további, ugyancsak sar­kalatos kérdésével; egy ellen­kező előjelű, a termékenységgel szorosan összefüggő, optimista kérdéssel, amely a világunkat megmentheti, azzal együtt egész földbegyökerezett szem­léletünket alapjaiban megren­dítheti és átformálhatja. A kérdést a Nulladik típusú találkozások című műsor tette fel valamennyiünk számára egy újabb, fölöttébb titokzatos je­lenség kapcsán. Amilyen bo­nyolult összefüggésekre világít rá, legalább olyan tömören megfogalmazható, még ha eh­hez a kérdéshez eljutni bizo­nyos előtanulmányokkal is jár. Magyarul így hangozhatna: „Mi esett Kulcsámé fejére?” A kárvallottnak egy óriás bőrszerű valami esett a fejére odakinn az udvaron, s mi több ez éjszaka, locsolás közben tör­tént meg vele. Láttuk a képer­nyőn, hogy a bőrszerű óriás külsérelmi nyomokat nem ha­gyott az áldozaton, de az első - további vizsgálatot igénylő - feltételezés szerint egy fa tetejé­ről pottyant rá. Bőrszerű volt meg nylonharisnya-szerű és fö­löttébb gumiszerű, mintha egy bankrablás szereplőire akart volna utalni. A kárvallott szom­szédja szerint nem is lehetett más, mint egy földönkívüli lény nemiszervére való kondom, s noha még nem tudjuk, hogy a feltételezés hogyan érinti az űr­lények önérzetét, kétségtelen, hogy a magyar szabványok sze­rint is méreten felüli kondom­nak tekintendő. Mivel eleddig csak kicsiny zöld meg kék emberkékről hall­hattunk, akikről még nem iga­zolódott be annak a magyar közmondásnak az igazsága, amely a fordított arányokat egyenesen kihangsúlyozza, ne csodálkozzunk azon, ha a hölgy azon frissiben, még a meglepe­tés lázában, a kamera elé tusz- koltatott. Ajánlhatták volna, hogy a panasszal írásban forduljon a közösképviselőhöz, rendőrőrs­höz a lakóhelyére való behato­lás miatt - azonban egy ufó ko­tonnal az űrantropológiai szem­pontú tudományos vizsgálatot sem nélkülözheti. A kérdés roppant izgalmas űri vonatko­zásai miatt is túlnő a csendes, hétköznapi szenzáció keretein. Abba már valamennyien be­lenyugodtunk, hogy távoli civi­lizáció küldöttei látogatnak el hozzánk időnként, s hogy mindarra képesek, amire mi; képesek tárgyakat a térdük közt fonálon ringatni, és itt az égi le­let, hogy bizakodhatunk termé­kenységükben is. Kár, hogy ar­ról is meg kellett győződnünk, hogy ők sincsenek tekintettel a környezetre és ilyen illetlen szemeteléssel zavarják a jóér­zésű földlakók nyugalmát. Az igaz csalódás az lenne, ha mégis Aigner Szilárdnak lenne igaza, aki állítja; nem óvszer az, hanem csak egy közönséges meteorológiai - katonai? - luft­ballon. Bóka Róbert Nyelvoktatási körkép Siklósról Az oroszról más idegen nyel­vek oktatására való áttérést kö­vetően Siklóson is a nyelvtaná­rok átképzésével oldották meg sok helyen a pedagóguskérdést, így általában kevés a hagyomá­nyos végzettséggel rendelkező, nem átképzett tanár a városban. De lássuk részletesen a sikló­siak nyelvtanulási lehetőségeit! A városi könyvtár által szerve­zett angol nyelvtanfolyamra szokatlanul kevesen jelentkez­tek, holott itt angol tanítás ta­valy nem volt. Mikoláné Frid- rich Anna, a gimnázium német tanára vezeti évek óta a német tanfolyamokat, neki a kezdők mellett idén lesz egy középha­ladó csoportja, amellyel már évek óta foglalkozik. A Zsolnai módszert alkal­mazó Batthyány Kázmér Álta­lános Iskolában csak németet választhatnak a diákok, igaz, azt nemzetiségi oktatás keretében is tanulhatják. Náluk elkelne még nyelvtanár, mondja az igazgató. Jobb a helyzet a Hajdú Imre úti iskolában, ahol részben horvát nemzetiségi nyelvoktatáson ve­hetnek részt a tanulók, részben az angol, német, olasz nyelvet tanulhatják. Az idei évtől nem­zetiségi nyelvet oktatnak a Kos­suth téri katolikus iskola egyik első osztályában, ahol szintén a német az egyetlen választható nyelv, akárcsak a pár éve ala­kult Sztárai Református Általá­nos Iskolában. A gimnázium hatosztályos tagozatán latinnal indítanak a diákok. A kínálat itt széles, az angol, német, olasz nyelv mel­lett egy csoport még az orosszal is foglalkozik. A szakmunkás- képző új, sokat ígérő nyelvstú­diójának eredményessége pedig már a jövő zenéje. Sz. A. Környezetvédő Ladák Tíz szervizben átállítás gázüzemre Környezetvédelmi progra­mot dolgozott ki a Hungaro- Lada, amelynek célja, hogy a márka hosszú távon is megfe­leljen az új gazdasági és öko­lógiai követelményeknek. Moravetz Tibor, a Hunga- roLada Kft. műszaki igazga­tója az MTI tudósítójának el­mondta: a magyar utakon futó csaknem félmillió Lada típusú személygépkocsiból az 1992 óta megkezdett katalizátoros program keretében már 15-20 ezer kevésbé szennyezi a le­vegőt. Ezt a programot folytat­ják: tervezik a használt Ladák katalizátoros átalakítását is. Emellett dolgoznak a ben­zin-földgáz vegyes üzemmód kialakításán a Ladákban. Cél­juk: még az idén 200, négy év múlva pedig összesen 20 ezer autó átalakítása gázüzem­módra. Ezt a műszaki beavat­kozást a HungaroLada tíz ki­választott szervize fogja vé­gezni, a Közlekedési Főfelü­gyelet által jóváhagyott tech­nológia szerint. A beszerelésre kerülő készülék, amely a ve­gyes üzemmódot lehetővé te­szi, a Prins holland cég gyárt­mánya. Az illesztő egység megfelel az ENSZ környezet­védelmi előírásainak. A HungaroLada által készí­tett statisztika szerint gáz­üzemmódban kilométerenként körülbelül 20 gramm káros anyaggal kevesebb kerül a le­vegőbe. Egy évet tekintve, kö­rülbelül 12 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett 240 kilogramm szénmonoxiddal, szénhidrogénnel, illetve nitro- génoxiddal kevesebb kerülhet a környezetbe. Moravetz Ti­bor szerint ha a HungaroLada megvalósítja programját, ak­kor az elkövetkezendő öt év­ben Magyarország levegőjébe 12 700 tonnával kevesebb ká­ros szennyezőanyag jut.

Next

/
Thumbnails
Contents