Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-12 / 279. szám

1993. október 12., kedd uj Dunántúli napló 7 Már a nagymamák sem a régiek ? Megjelenésük, magatartásuk 20 évvel fiatalabb Politikusokról, közismert személyiségekről készített karika­túra szobraival párizsi kiállításra készül dr. Csiky László. A szentesi alkotó több nagysikerű hazai és külföldi kiállítása után a művészet fővárosában, Párizsban állítja ki szobrait. Embert ruhájáról... Patkány­invázió A hatalmas költségeket fel­emésztő nemzetközi irtás elle­nére patkányinvázió fenyegeti a világot. A számok riasztóak. Egy emberre ma glóbuszunkon legalább egy négylábú tú­lélő-bajnok jut és az arány gyorsan romlik. A legutóbbi adatok szerint New York-ban 7 millió, Párizs tágabb térségében 8 millió, Kairóban legalább 50 millió patkány él. Meglepő tény, hogy a világ talán legtisztább országában, ráadásul Tokió híres-elegáns Ginza-negyedében 3 millió e rágcsálók száma - a szakembe­rek szerint azért, mert itt vi­szonylag kis körzetben mintegy 7 ezer vendéglő hulladékából táplálkozhatnak. -Ezek az álla­tok az emberiség élelmi­szer-készletének mintegy húsz százalékát falják fel és ráadásul tízszer annyit pusztítanak el, mint amennyit megenni képe­sek. Túlélési képességük elké­pesztő. Szinte minden méregre villámgyorsan kifejlődik náluk az ellenállóképesség: mindene­vők, víz nélkül tovább bírják, mint az erről híres teve, hegyes fogaik átrágják a műanyagot és a betont. Képesek testmagassá­guk sokszorosát átugrani, könnyedén túlélik a 10 méteres zuhanást és ötforintos nagyságú nyílásokon is bepréselik magu­kat. Az átlag-érdeklődőnek ugyan meglepetés, de a tudósok már régen tudják, hogy a pat­kány fantasztikusan intelligens lény: egyszerre érdeklődő és óvatos, hihetetlenül gyorsan ta­nul, azonnal kész alkalmaz­kodni a megváltozott körülmé­nyekhez és tapasztalatait gene­tikailag átörökíti utódaiba. Ke­vés élőlényen lehet jobban ta­nulmányozni a természet kér­lelhetetlen parancsait. Óriáskígyó az autóban Különös kalandot élt át egy angol hölgy Yorkshire egyik or­szágúján Catterick város köze­lében. A bérelt kocsiban béké­sen autózó hölgy szokatlan úti­társra lett figyelmes: egy 90 cm-es boa constrictor kúszott elő a szélvédőhöz. A halálra rémült hölgy hirtelen fékezett, kiugrott a gépkocsiból, ha­nyatt-homlok rohant telefo­nálni, a rendőségtől kérve segít­séget. Mielőtt azonban a rend­őrök a helyszínre értek volna egy állatkereskedő kíséretében, az óriáskígyó eltűnt a gépkocsi hűtőrendszerében. A rendőrök a kocsi egész elejét lebontották, a hüllőnek azonban nem akadtak nyomára. Az állatvédők aggód­nak, hogy a trópusi éghajlathoz szokott boát könnyen elviheti egy hideghullám. Az állat nem veszélyes, és méreteinél fogva sem okozhat nagyobb bajt - nyilatkozott egy szakértő. Hovatovább teljesen elhalvá­nyul a régi kép, amelyről ma- dárcsontú, kedves öreganyó mosolyog vissza ránk. Helyét a vonzóan szép, érett és sikeres asszony foglalja el, aki után még megfordulnak a férfiak és akit szakmai partnerként is számontartanak az üzletfelek, a munkatársak ... A modem kor, a társadalmi-gazdasági változá­sok, a női szerepvállalás átala­kulása és sok egyéb tényező nyomán napjaink nagymamája nemcsak külsejében, hanem személyiségében is alaposan megváltozott. A mai nagyik jó része stabil és fontos tagja a munkahelyi kollektívának, hiszen már nin­csenek olyan családi problémái, amelyek miatt hosszabb-rövi- debb „pályaelhagyásra” kény­szerülne. S mivel évtizedes gyakorlatuk van, szakmai presz­tízsük és tekintélyük is jobb az Természetesnek vesszük, hogy a világ különböző részein élő népek más-más nyelveket beszélnek, egyes régiókban pe­dig igencsak eltérnek egymástól a helyi dialektusok. Azt azon­ban már kevesen tudják, hogy az állatvilágban sem más a helyzet. A bálnák például eltérő „táj szólásokat” használnak attól függően, hogy az Északi-tenger vagy az Atlanti-óceán szülöttei. Ez a meglepő felfedezés az amerikai haditengerészet kuta­tóinak köszönhető, akik a leg­modernebb berendezésekkel ta­nulmányozzák a bálnák „beszé­dét”. Eddig összesen 35 ezer hang- felvétel készült a kék bálnák,a púpos bálnák, a grönlandi bál­nák és szilás cetek társalgásai­ról. Dr. Christopher Clark, a átlagosnál. Az életkor kitolódá­sának, a korszerű életmódnak, a divat változásának és nem utolsó sorban a kozmetikumok­nak köszönhetően megjelené­sük és magatartásuk egyaránt 10-20 évvel fiatalosabb, mint múlt századi vagy akár század eleji elődeiké. Van azonban olyan nagy­anyai jellemvonás vagy tulaj­donság, amely alighanem időt­len idők óta változatlan: az unoká(k)hoz való kötődés. Noha örökléstani tény, hogy az unokákban sok nagyszülői vo­nás jelenik meg, ebben a ra­gaszkodásban nem elsősorban biológiai és ösztöntényezők, hanem lelki motívumok játsza­nak szerepet. (S jegyezzük meg: a felfokozott, sokszor túláradó szeretet nem kizárólag a nagy­mamákat, hanem a nagypapákat is jellemzi.) A kicsik egyébként igénylik és a maguk módján vi­New York-i Cornell egyetem biológusa így vélekedik ezekről a hangfelvételekről: „Olyan, mintha emberi zenét hallgat­nánk. Hol rock and rollt, hol népdalt, hol kemény beatet vagy heavy métáit.” Egy másik érdekes felfedezés: ha a bálna­hangokat alacsony frekvencián, tízszeresre felgyorsítva játsszák le, olyan a benyomásunk, mintha 'madárcsicsergést halla­nánk. Dr. Clark szerint a külön­böző bálna-dialektusok azt a célt is szolgálják, hogy távol tartsák egymástól az egyes ra­jokat. A kutatók azt is megállapítot­ták, hogy a bálnák Norvégia előtt olyan tájszólásban beszél­nek és énekelnek, amit a nyu­gati Atlanti-óceán bálnái nem értenek meg. szonozzák is a nagyik érzel­meit. Annál is inkább, mert nap­jainkban - a válások következ­tében - nemcsak nálunk, hanem a világ számos országában je­lentékenyen megnőtt a csonka családok száma. Az így félig- meddig magukra hagyott, úgy­nevezett válási árváloiak foko­zott szeretet-igényét sok esetben éppen a nagyszülők elégítik ki. A tradicionális nagy­mama-unoka viszonyban nem­csak a kötődés ereje, hanem jel­lege is időtálló. Nevezetesen: a mai „fölvilágosult” nagyanya ugyanolyan önzetlenül - és elfo­gultan - ajnározza, kritikátlan szeretettel övezi második gene­rációs utódját, mint a hajdani „anyóka-nagymama”. S a sok­féle különbözőség ellenére alig­hanem ez az, ami mégiscsak megkérdőjelezi, hogy már a nagymamák sem a régiek ... Dr. Takács Ilona A német főügyészség csütör­tökön megerősítette német bul­várlapoknak azt az értesülését, hogy a bonni kancellári hivatal­ban keletnémet ügynököt lep­leztek le. A titkárnőt a titkos ügykeze­lésen alkalmazták egészen a legutolsó időkig, s állítólag minden további nélkül bete­kinthetett bizalmas anyagokba. Őrizetbe vették a titkárnő férjét is, aki Észak-Rajna-Vesztfáliá- ban a szociáldemokrata pártnál dolgozott, s vélhetően ugyan­csak az NDK-val együtt meg­szűnt keletnémet felderítés al­kalmazásában állt. A kölni Ex­press arról értesült, hogy a há­zaspár összekötője a titkárnő sógora volt, ő továbbította a tit­kos aktákról készült mikrofil­meket Kelet-Berlinbe. A sógor jelen pillanatban Indiában nya­ral. Az ember nemcsak szavak­kal kommunikál. A „jeladás”, az „üzenetváltás” számos egyéb csatornán is folyik, még ha nem is mindig tudatosul bennünk. Egyik lyen - nem szóbeli - kommunikációs csa­torna az ember külseje, megje­lenése. I Kiről is árulkodik öltözkö­désünk? Nyilvánvalóvá teszi számunkra elsősorban a vise­lője nemét. Életkorát és társa­dalmi helyzetét (nunkahelyen a foglalkozását) is elég nagy biztonsággal meg'télhetjük be­lőle, bár ebben is vannak kivé­telek. A választott ruházatból kiviláglik, milyen alkalomra szánják, az utcán felismerhet­jük a színházba vagy túrára ké­szülőket, megkülönböztethet­jük, hogy a fiatal lány vagy fiú érettségi vizsgára vagy kon­certre indul-e. A ruházat bizonyos mértékig tükrözi az ember személyiségét (sokat ad a külsőségekre vagy keveset; szerény vagy feltűnős- ködő; igényes vagy igénytelen; konformis vagy nonkonformis; komoly, megbízható vagy nem­törődöm, lezser; agresszív, ke­Ha egy hegedűművész egé­szen nagy akar lenni a maga te­rületén, akkor nem hiányozhat belőle „egy csepp cigányvér” - tartja a mondás. Nos, Anne-Sophie Mutter, a világ­hírű hegedűművésznő - Herbert von Karajan felfedezettje - most cigánydalokat játszott fel­vételre a Deutsche Grammop­hon Gesellschaft stúdiójában. Az új CD-korongon, amely­nek címe „Carmen-fantázia”, olyan virtuóz hegedűjátékot igénylő darabok hallhatók mény vagy romantikus, lírai stb.) A pillanatnyi lelkiállapot is kifejeződik a ruházat - főleg a színek! - megválasztásában. A ruházat részben saját ma­gunknak, részben a többi em­bernek szól. Saját külsőnk is le­het tetszés tárgya, ami pozitívan hat vissza a hangulatunkra és önértékelésünkre, de lehet elé­gedetlenség, lehangoltság, ki­sebbrendűségi érzés forrása. „Másoknak” is öltözködünk, szinte leolvasható a meglátoga­tott ismerősnek szóló tetszés­vágy, közömbösség, tisztelet a ruházat alapján. Az sem véletlen, ha valaki a nemi jelleget kendőzi öltözkö­désében. A nemi szerep nem vállalásának jele nők esetében a férfias, férfiak esetében a nőies ruhatár. Másfelől: az sem min­dig jó, ha egy férfi külső eszkö­zökkel túlhangsúlyozza férfi voltát. Belső szerepbizonyta­lanságból eredhet a nők túlzóan nőies öltözködése is. Jó tehát, ha „szemmel tart­juk” magunk és mások ruháza­tát. Anne-Sophie Mutter előadásá­ban, mint Pablo de Sarasate hí­res „Cigánydalai”, Giuseppe Tartini „Órdögtrilla” szonátája, és Maurice Ravel rapszódiája, a „Tzigane”. Hallható továbbá a felvételen Sarasate „Car- men-fantáziája”, Jules Masse­net „Meditációja” hegedűre és zenekarra, valamint Gabriel Faures „Berceuse”-e (Bölcső­dala). A művésznőt a Bécsi Filhar­monikusok kísérik. Vezényel James Levine. Svájc déli részén a szombati felhőszakadás árvizeket okozott. Locarnoban egy fiatalember ke­nuban közlekedik az árkádok alatt. A bálnák is táj szólással beszélnek Kémügy Dr. Ignácz Piroska Cigánydalok Kutyavilág s __ Á tok ül a Dario-palotán? Tenyésztőknek, kiképzőknek és gazdáknak egyaránt sok fej­fájást okoz egy kutyafogyaté­kosság - pontosabban tulajdon­ság amelyről többnyire képte­lenség kideríteni, hogyan fejlő­dött ki az állatban. Ez a „beteg­ség” a félénkség, amelytől leg­jobban az őrző-védő kutyák tu­lajdonosai tartanak. A szakemberek többsége szerint a gyávasággal határos szelídség az esetek nagy részé­ben öröklött, s már kölyökkor- ban felismerhető. Megfigyel­hetjük például, hogy a hathetes alomban a kiskutyák fölfelé kapaszkodnak a kennel rácsán, izgatottan vakkantgatnak - szeretnék elérni a ketrecen kí­vül levőket. Akad azonban egy-egy négylábú apróság, amely ilyenkor elkülönül, s nem vesz részt a többiek tüle­kedésében. Ha a kölyköket ki­engedjük, nyomban „megízle­lik” a cipőnket, megpróbálnak fölugrálni ránk, félénk társuk azonban nem csatlakozik az ugrabugrálókhoz, hanem visz- szahúzódik a biztonságot je­lentő rácsok mögé. A mindentől ijedező kutyu- sokból a félelem bénító hatása gyakran kiváltja az anális - a végbélnyíláshoz tartozó - miri­gyek ürítését. A zoológusok kö­rében máig is vitatott, hogy mi­lyen célt szolgálnak ezek a kel­lemetlen szagú mirigyek. Tény azonban, hogy a kutya számára saját szaga nem visszataszító. Ám a másik eb anális mirigyei­nek terméke olyan undort vált­hat ki belőle, hogy például ve­rekedés közben még győztes helyzetben is sokszor abba­hagyja a viaskodást és sietve tá­vozik. Egy kísérlet során megfigyel­ték, hogyan reagálnak a négylá­búak a külvilág különféle jelen­ségeire, tárgyaira. Azt tapasztal­ták, hogy elsősorban a szokat­lan helyzetek és a váratlan zajok váltanak ki ijedtséget vagy ré­mületet belőlük. Sok kutya ki­vált az erős hangoktól (lövés, mennydörgés) esik szinte páni félelembe, mások a számukra ismeretlen, idegen állatoktól rettennek meg. A természetes bátorsággal megáldott ebek viselkedésükkel olykor félrevezetik környezetü­ket. Előfordul például, hogy egy másik kutya láttán meghu­nyászkodva földre lapulnak, de amikor az idegen állat elérhető közelségbe ér, anyatigrisként rontanak rá ... Az efféle támadókedv megfe­lelő kiképzéssel kordában tart­ható - az öröklött félénkség azonban nemigen gyógyítható, mert olyan erejű tulajdonság, amely az éhségérzeten is felül tud kerekedni. A babonás velenceiek meg­vannak győződve arról, hogy átok ül a város egyik legszebb, négyemeletes palotáján, amely a Canal Grande-ra, a vízi Nagy- körútra nyílik, a Szent Márk tér közelében. Utolsó tulajdo­nosa, a korrupciós botrányba keveredett Paul Gardini, egy vegyipari birodalom ura pár hó­napja önkezével vetett véget életének. De nem ő volt az első, akinek a ház bajt hozott a fejére. A pa­lotát félezer éve megépíttető Giovanni Dario (az épület ma is a család nevét viseli) alig költö­zött be az épületbe, amikor lá­nya, Mariette öngyilkos lett, mert férjét örökre kitiltották a városból. A családot tovább ül­dözte a végzet, a Dariok kihal­tak, a palota a Barbárok kezébe került, de a családfőt, az akkor velencei kézen lévő Kréta kor­mányzóját orgyilkosok tették el láb alól. Nem volt szerencséje Arbit Abdollnak, a gazdag örmény drágakőkereskedőnek sem, aki megvette a palotát, de< kisvár­tatva tönkremen: és koldussze­gényen halt meg. őt az angol Randon Brown követte, aki óri­ási összegeket költött a palota restaurálására, :> amikor már nem tudott menekülni hitelezői elől, a bálterem jen, a muránói csillárok alatt fő lelőtte magát. A következő tulajdonos, Henri de Régnier francia költő itt akarta leélni utolsó éveit, de rejtélyes betegség támadta meg, s Párizsba menekült, ahol nem­sokára meghalt. A palotának utána évekig nem akadt tulajdonosa, mígnem Mario del Monaco, a világhírű operaénekes neu tudott ellen­állni a kísértésnek, hogy potom áron megszerezze. Noha barátai lebeszélték az üzletről, már csak az utolsó aláírások voltak hátra, amikor a tenoristát súlyos autóbaleset érte. Gyorsan visz- szalépett, s jóval később, ágy­ban, párnák közt fejezte be éle­tét. A következő tulajdonos, Charles Briggs amerikai milli­omos gazdag homoszexuálisok titkos találkahelyét rendezte be, mígnem az olasz hatóságok ki­utasították. Utódát, Filippo Gi­ordano déllé Lanza torinói ne­mesembert 1970 nyarán ezüst gyertyatartóval verte agyon a szeretője, egy fiatal jugoszláv matróz. A palotát ezután egy velencei üzletember vette meg, de tönkrement, s 1985-ben ke­rült a minap öngyilkossá lett iparbáró kezébe. Sok velencei szerint egy megoldás van: a pa­lotát sorsára kell hagyni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents