Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-12 / 279. szám

10 uj Dunántúli napló 1993. október 12., kedd A szerkesztőség postájából ___________________________ ígéretet kaptunk, húst nem Október 7-én, a pécsi Jó és Friss Bajcsy Zs. utcai élelmi­szerboltjában sokan kerestük az akcióként meghirdetett 149 fo­rintos malac-elejét. Az eladók a reggeli órákban, közel egy órás sorbanállás után, a dél körüli időt határozták meg az áru érkezésére. Délben visz- szamentünk, de ismételt sor­banállás után, az ebéd utáni időpontot jelölték meg. Ebéd után a késő délutánit. A negyedik időpontban is csak biztatást kaptunk a méltat­lankodásunkra - pénteken és szombaton is a kifüggesztett áron fog történni az árusítás - mondták. Pénteken reggelre már az ár­kiírást is levették, persze áru sem volt. Felkerestem a hús­részleg vezetőjét, aki csak any- nyit mondott, hogy áru valóban nincs, a hirdetést a központban intézik. Oda is elmentem, el­mondtam a panaszomat, de ki­elégítő választ ott sem kaptam. Tűrhetetlennek tartom, hogy ilyen és ehhez hasonló reklám­fogásokkal odabolondítják a vá­sárlókat az ígéretüket viszont nem teljesík. Hecskó György Pécs Fizetek és mégis bűnhődjek? Az Új DN-ben megjelent „Ki fizessen” című cikkre szeretnék reagálni, a PÉTÁV igazgatójá­hoz intézve mondanivalómat: A kollektív büntetésnek jog­államban nincs helye. A nem fi­zető lakókat bírósági úton lehet és kell felelősségre vonni. Meg­engedhetetlen az a módszer, hogy a fizető és nem fizető la­kók essenek egymásnak! (Egy falu bűnözője miatt talán az egész falut meg lehetne, vagy kellene büntetni?) Vitás ügyei­ket intézzék el egymás között és ne büntessék a rendszeresen fi­zetőket! Az újságban közölt példa pe­dig rossz. Azt üzletből fizetés nélkül távozó vásárló miatt nem büntetik az abba a boltba járó többi vevőt. Szeretném, ha közölnék azt a rendeletet, amely ezt az eljárást a PETAV-nak megengedte. K. G. nyugdíjas írásban kell beadni a panaszt, megjelölve, kié a kutya, mikor ugat és legalább két tanúval alá­íratni. Mi lehet a hivatal köte­lessége? A panaszosokét már tudjuk, elmondták. Az illetékes hivatal mikor nézi már meg, hogy az erdőben, itt az ablakok alatt milyen ólak épülnek? Mi­lyen állatokat tartanak? Nagyon szeretem az állato­kat, azért kérem a segítséget, mert a háborúskodásnak az lett az eredménye, hogy azon szer­vezkednek: hogyan lehet meg­mérgezni a nyugalmat zavaró csendháborítót. Jobb lenne, ha hivatalosan és emberségesen in­téződne el ez az ügy. Gábos Zoltán • Azon szerencsés emberek közé tartozom, aki még rendelkezik munkahellyel, így korán kell kelnem, fél ötkor. Munkába menet erős stressz alatt állok az ebtartók hanyagsága miatt. Há­rom-négy, esetenként több ku­tya van kicsapva az utcára, amelyektől félek. Inkább dupla utat teszek meg a munkahely felé. Már jeleztem a Városgond­nokságnak is, de ők csak nappal ellenőriznek. Az illetékesek megoldották az ebek védelmét az emberek­kel szemben, de nekem, mint embernek mikor lesz védel­mem a kutyákkal szemben? G.A. Pécs, Hegyalja út Bérlakásokban csak akkor szabad ebet tartani, ha a lakók beleegyezésüket adják. A békesség kedvéért azonban sokat eltűrnek a bérlők: van a világon'elég háború, testvér­harc, minek legyen még házon belül is? Persze itt is vannak ügyeskedők. Van, aki a lakók nyugalmát nem akarja zavarni (vagy a la­kók nem egyeztek bele az ebtar­tásba?) s ezt úgy oldotta meg, hogy a lakásokhoz kb. 20-25 méterre kezdődő erdőben épített lakást a kutyájának. A szerencsétlen jószág meg­kötve, éjjel-nappal magára hagyva kínlódik magányosan, azaz, hogy esetenként már töb­ben. Mert a szomszéd is épített egy „eblakot”. Most már nem csak akkor ugarnak, ha valaki arra jár, hanem akkor is, ha egymásnak mondanivalójuk van. így aztán az erdő felőli lakások lakói forgolódhatnak éj­jel az ágyukban, mert aludni nem mindenki tud a kutyauga­tástól. (Komló, Sallai út 20-tól 28-ig). Az egyik „gazdit” kérték, hogy csináljon valamit, mert a kutyája zavarja a lakók nyu­galmát. Felháborodva válaszolt: „A lakást megvettem, azt csiná­lok, amit akarok. A kutyát meg hagyják ki a játékból.” Furcsa állásfoglalás. De még furcsább, hogy a rendeletek be­tartatása senkire nem tartozik. A szabálysértési előadónak A pécsi, Nagykozári út elején lévő szeméthalomról július 6-án már megjelent egy fotó. Az eltelt három hónapban semmi változás nem történt, csak a szemét lett még több. Löffler Gábor felvétele Hogyan gyorsíthatjuk a kárrendezést? Tájékoztató a Hungária Biztosító Rt-től Olvasóink többször fordul­nak az Új DN-hez azzal, hogy külföldi rendszámú kocsival üt­köztek és nem tudják mi a te­endő, vagy pedig azt panaszol­ják, hogy nagyon lassú az ügy­intézés. A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a Hungária Bizto­sító Rt. Pécsi Fiókját, ahonnan dr. Krassovich Mária fiókve­zető a következő tájékoztatást, tanácsot adja olvasóinknak: A gépjármű-tulajdonosoknak javasoljuk, hogy akár külföl­dön, akár Magyarországon tör­ténik külföldi rendszámú gép­járművel ütközés, hívjanak ki a baleset helyszínére rendőrt, aki a felelősség megállapításában nyújt segítséget, majd ezt köve­tően közösen keressék fel, vagy a károkozó, vagy a károsult biz­tosító társaságának legköze­lebbi irodáját. Amennyiben ez utóbbira nincs lehetőség, úgy tisztázzák a károkozó gépjármű tulajdonosának, illetve üzem­bentartójának nevét, címét, a gépjármű forgalmi rendszámát, típusát, a gépkocsi fajtáját. Továbbá szükséges, hogy a károkozó melyik biztosító tár­sasággal kötött felelősségbizto­sítást, szerződésének száma, il­letve mindkét féltől az esemény részletes leírása. Ha a káresetet Magyarorszá­gon, magyar autós szenvedi el külföldi károkozótól, és a bizto­sító irodájának együttes felkere­sésére nincs lehetőség, akkor a biztosítási fedezet meglétét ta­núsító zöldkártyát, vagy díjbé­lyeget, azok másolatát, vagy a rajtuk lévő valamennyi adatot feltétlenül szerezzék be. A jel­zett adatok megléte bár nem minden esetben teszi lehetővé az azonnali kifizetést, de jelen­tősen csökkentheti a kár rende­zésének idejét. A Magyarországon 1993. jú­lius 1-jétől bevezetett nemzet­közi kárjelentő nyomtatvány a fentebb jelzett adatokat tartal­mazza. A Hungária Biztosító vala­mennyi gépjárműbiztosítással rendelkező partnere részére - tájékoztató levél kíséretében - eljuttatta e káijelentőt. Javasol­juk, hogy mindig tartson a gép­kocsijában minden autós e beje­lentőből, ha nincs a birtokában, vagy azt felhasználta, bárme­lyik egységünk készséggel nyújt segítséget annak pótlásá­ban. Segítenek a hadirokkantaknak, -özvegyeknek és árváknak Sásdon . Aki nem élte át a háború bor­zalmait, el sem tudja képzelni, milyen szenvedést és soha ki nem törölhető fájdalmat hor­doznak magukban azok az em­berek, akik kényszerű áldozata-, ivá - rokkanttá, árvává, öz­veggyé - váltak az öldöklésnek. Ez is a magyarázata annak, hogy nagy érdeklődés előzte meg az október l-jén délelőtt a sásdi művelődési központ és könyvtár előadótermében meg­rendezett Hadirokkantak, Hadi­özvegyek és Hadiárvák Bara­nyai Szervezetének sásdi cso­portjának megalakulását. A baranyai szervezet képvi­seletében megjelent Hosszú Fe­renc elöljáróban tájékoztatta az érintetteket, hogy az ez év feb­ruárjában megalapított szerve­zetnek 600 feletti már a taglét­száma a megyében, és mivel Sásdnak nagy a vonzáskörzete szeretnének a községben egy te­rületi csoportot létrehozni, melynek elnökévé a csoport megalakításának kezdeménye­zőjét, Markó Zoltánná sásdi la­kost ajánlotta. Az országos szö­vetség nevében Bajai István be­szélt a közös összefogással ed­dig elért eredményekről, a 65 százalékos hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek 1993. október 1-jétől járó havi 600, illetve 3000 forint juttatásról és foglal­kozott minden olyan speciális kérdéssel, mely a hallgatóság részéről felmerült. Tájékoztató jelleggel elmondta terveiket az új kárpótlási törvénnyel és a ha­dirokkant törvénnyel kapcso­latban. Megyeri Tiborné Levél Kiss Bernadettől A következő kedves hangú levél érkezett Görcsönyből, Kiss Bernadettől: Nagyon sok jókívánságot kaptam abból az alkalomból, hogy Ki Mit Tud? népdal-kate­gória győztese lettem. Szeret­ném megköszönni a falum, Görcsöny lakóinak, a volt álta­lános iskolám tanárainak és ta­nulóinak, volt iskolatársaimnak, a Janus Pannonius Gimnázium tanárainak, diákjainak a sok jó­kívánságot, gratulációt, dísztáv­iratot, Vajda Ildikó tanárnőnek, a d nemcsak megtanította a népdalokat, hanem azok szere- tetét is belém nevelte, dr. Vár­nai Ferenc kedves szavait, amit az Új DN hasábjain juttatott el hozzám, Budainé Marika néni­nek a kölcsönadott csodálatos ruháért, amit a vetélkedő idején viseltem, Szűcs Józsefnek, a Baranya megyei Közgyűlés el­nökének a kedves szavakért, ünnepségért, Görcsöny község Önkormányzatának, Grünwald Géza polgármesternek a hangu­latos, bensőséges ünnepségért, a sok ismeretlennek, akik úgy kö­szöntöttek, mintha régi jó isme­rősök lennénk. Végül, de nem utolsósorban köszönet a csalá­domnak, amiért mellettem áll­tak és segítettek. Ez a pár sor, nagyon kevés ahhoz, hogy köszönetét mond­jak és kifejezzem azt, amit ér­zek. Névváltoztatási tudnivalók Visszavehetem-e a lánykori nevemet akkor is, ha nem vál­tam el, mi a teendő ez esetben - kérdi T. Jánosné olvasónk. Kérdésére a Pécs Mj. Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Igazgatási Osztályától Hajnal Pálné a következő tájé­koztatást adta: A házasságkötés alatt is vi­selhető a lánykori név. Ahhoz, hogy a levélíró ismét a lánykori nevét viselhesse névváltoztatási kérelmet kell benyújtani az ál­landó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A névváltoztatási kérelemhez csatolni kell a születési, házas­sági anyakönyvi kivonatot, va­lamint a kérelem illetékét, amely 500 forint és illetékbé­lyegben kell leróni. A névváltoztatás iránti ké­relmet a Belügyminisztérium­ban bírálják el és engedélyezik. A BM erről névváltoztatási ok­iratot állít ki és megküldi a ké­relmezőnek. A BM engedélye alapján lehet a kért nevet vi­selni. A névváltoztatás engedélye­zése után valamennyi okmányt hatóságnál ki kell cseréltetni. Horváth T. rokkantsági nyugdíjban részesül. Nemrég volt orvosi vizsgálaton és úgy tűnik, hogy egészségi álla­pota javult. Azt kérdezi, hogy ellátása mikortól ke­rülhet leszállításra, vagy megszüntetésre. A 89/1990./V. 1./ MT. sz. rendelet 278. §-a szerint a nyugellátásnak és baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgá­lat alapján történő leszállítását az orvosi vizsgálat napját kö­vető második hónap első nap­jától kell foganatosítani. Meg­szüntetését az erről szóló hatá­rozat keltét követő második hónap első napjától, míg fel­emelését pedig az állapotrosz- szabbodás orvosilag megálla­pított napját, de legkorábban az állapotrosszabbodás beje­lentését, hivatalból történő fel­ülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosí­tani. K. L.-né kérdezi, hogy ki, mi­lyen feltételek mellett jogo­sult gyermekgondozási se­gélyre. (GYES-re.) A többször módosított 10/1982./IV. 16./ MT. sz. ren­delet szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke három éves ko­rának - betöltéséig gyermek- gondozási segély illeti meg, ha gyermekgondozási díjban ré­szesült és folytatólag gyer­mekgondozási segélyt igényel, vagy rendelkezik a gyermek- gondozási díjhoz szükséges jogosultsági feltételekkel. A gyermekgondozási segély az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár. Abban az esetben, ha az anya, Jogi tanácsadó illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőoktatási in­tézmény nappali tagozatos hallgatója - a gyermek szüle­tési napjától - gyermekgondo­zási segélyre jogosult, ameny- nyiben a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított 180 napon belül szü­letett, gyermekgondozási se­gély akkor is jár, ha a jogosult­ság a fentebb írtak alapján nem állapítható meg. A hatályos jogszabályi ren­delkezések szerint gyermek- gondozási díj a gyermek két éves koráig annak a biztosí­tottnak jár, aki a./ terhességi-gyermekágyi se­gélyben részesült, vagy ennek hiányában rendelkezik a ter­hességi- gyermekágyi segély­hez szükséges jogosultsági fel­tételekkel, és bJ ha munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági viszonyban áll, a gyermekgondozás céljá­ból fizetés (díjazás) nélküli szabadságot vesz igénybe. * Cs. E. olvasónk kérdezi, hogy mi a haszonélvezet és az meddig áll fenn. Polgári Törvénykönyvünk szerint haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birto­kában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonél­vezeti jog fennállása alatt a tu­lajdonos a birtoklás, a haszná­lat és hasznok szedésének jo­gát csak annyiban gyakorol­hatja, amennyiben a haszonél­vező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a do­log tulajdonosának személyé­ben beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszonél­vezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete vé­géig állhat fenn. A hatályos rendelkezések szerint a haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gaz­dálkodás szabályai szerint kö­teles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javí­tások és helyreállítások kivéte­lével; terhelik azok a kötele­zettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszon- élvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. El­lenérték fejében a haszonélve­zeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdo­nos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. Fel kell hívnunk olvasónk figyelmét arra is, hogy a tulaj­donos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Abban az esetben, ha a ha­szonélvező a dolgot rendelte­tésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a do­lognak a haszonélvezet meg­szűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem ve­zet eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. S. Á. A n Kutyák és gazdáik

Next

/
Thumbnails
Contents