Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-11 / 278. szám
10 aj Dunantaii napló 1993. október 11., hétfő Tizenöt év távlatából Miért halt meg? I. János Pál pápát megmenthették volna A legrövidebb ideig uralkodó pápa, I. János Pál 15 évvel ezelőtti, hirtelen halála időről időre felveti a kérdést: miért halt meg? A pápa halálának 15. évfordulóján, szeptember 28-án Silvio Oddi bíboros - aki a halálesettel kapcsolatos teendőket annak idején intézte - az olasz hírügynökségnek érdekes részleteket tárt fel a pápa halálának körülményeiről. Kijelentette: I. János Pált meg lehetett volna menteni, ha komolyan vették volna a halála előtti estén bekövetkezett rosszullétet. „Feledé- kenységről is beszélhetünk, bár utólag könnyű okosnak lenni” - mondta. Oddi bíboros szerint élete utolsó estéjén a pápa olyan erős szúrást érzett a szíve tájékán, hogy a kíntól feljajdult. A fájdalom azonban elmúlt. Közölte: nem kell orvost hívni, nyugovóra tért. A vacsorán jelenlévő két személyi titkára közül egyik sem tulajdonított jelentőséget az esetnek, még csak azt sem ellenőrizték később, hogy mi lehet a pápával... Egyikük a barátaihoz ment a Vatikánból, a másik lefeküdt, aludni. Nem sokkal később, 23 órakor érte a végzetes szívroham a pápát. Ki és mikor követett el mulasztást? A bíboros azzal menti fel a két személyi titkárt, hogy: „Hozzászoktak az új pápa szenvedéséhez, hiszen nagyon fáradt volt már korábban is, még mielőtt pápává választották volna. Velencei pátriárkaként, tehát az utolsó időben, a vasárnapi mise celebrálása is annyira kimerítette, hogy utána egész nap pihennie kellett. Érthető tehát, hogy a pápasága alatti egy hónapban rendkívül nagy megterhelést jelentett számára a felelősségteljes munka.” A 83 éves bíboros visszautasít minden találgatást a halállal kapcsolatban. A mérgezést - merthogy ez is felmerült - egyszerűen hülyeségnek minősítette. „A bíborosok testületé úgy döntött, hogy nem engedélyezi a boncolást, mert semmi sem indokolja és ezzel csak olyan találgatásokra adnának módot, amelyek voltaképpen megvetést érdemelnek. Tizenöt év távlatából is úgy látom, hogy helyesen cselekedtünk. A Vatikánban soha, senki sem kételkedett Luciani pápa halálának okaiban” - jelentette ki Silvio Oddi bíboros. Rejtély tehát nincs. Ez persze nem záija ki a további találgatásokat, véleményeket. Közéjük sorolható I. János Pál testvérének a nyilatkozata is, melyet egy katolikus lapnak adott. Eszerint a pápa tudta, hogy nem sokáig maradhat Péter trónján, mert 1977-ben - tehát a pápává választást megelőző esztendőben - az utolsó, még életben lévő fatimai látnok, akinek megjelent a Szűzanya, közölte Albino Lucianóval, hogy rövid időn belül meg fog halni. Mire gondolhatott vajon a frissen megválasztott Pé- ter-utód, amikor az őt megválasztó bíborosok előtt állítólag kijelentette: „Az Isten bocsássa meg maguknak, amit velem cselekedtek!”? Kiállítás királyi étkezésekről Versailles-ban kiállítás nyílt három évtized királyi étkezési szokásairól, amelyek megszabták az európai elit viselkedését. Amikor XIV. Lajos, a „Napkirály” áttette udvarát Versail- les-ba (1682-ben), éppenhogy bevezették a villa és a pohár használatát. Jean-Luc Babelon, a versailles-i palota igazgatója azt mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának: „A királyi étkezések kialakították azt az etikettet, amelyet Európában ma is ismerünk”. XIV. Lajos nyilvánosan étkezett, naponta kétszer, 13 órakor egyedül és 22 órákor családja körében. Az udvar tagjai csak nézhették a szertartást. XV. Lajos és XVI. Lajos nem szerette a ceremóniát és korlátozta a nyilvános étkezést heti egyszeri alkalomra. A francia királyok a XVII. században vezették be a „francia tálalási módot”. Ez abból állt, hogy a tálakat asztalra tették és a vendégek maguk szolgálták ki magukat. Napoleon bukása után a francia tálalási módot helyettesítették az „orosszal”. Ekkor az ételeket egyenként kínálták a vendégeknek. A kiállításon bemutatják a pompás versailles-i porcelán étkészleteket, amelyekből csak három maradt fenn. Egyet az angol király vásárolt meg a francia forradalom kitörése után rendezett árverésen, s most Erzsébet királynő kölcsönadta a kiállításnak. A kiállítás csaknem 3 és félmillió dollárba került. Jacques Toubon, Franciaország kulturális minisztere elmondta, az eseményre nem kerülhetett volna sor Európa koronás főinek és néhány múzeumnak a segítsége nélkül. Erzsébet brit, Margit dán királynő és Gusztáv Károly svéd király is adott kölcsön kiállítási tárgyakat. Bemutatnak azonban olyan gyűjteményeket is, amelyek az orosz cár tulajdonában voltak, valamint XVIII. századi portugál, olasz, német, osztrák és belga tárgyakat. Pályázati felhívás A Pécsi Bőrgyár nyilvános pályázatot hirdet a vállalat állami tulajdonban lévő vagyontárgyainak és know-how-jának megvásárlására: Megvételre kínáljuk a pécsi 4125 lapon nyilvántartott, Pécs, Siklósi út 22. sz. alatt elterülő 19552/1. hrsz.-ú 7613 m2 alapterületű, un. SEVECS csarnok (70. sz. épület) 19552/2/F. hrsz.-ú 536 m2 alapterületű, un. kismeszes műhely (41. sz. épület) 19552/2/G. hrsz.-ú 776 m2 alapterületű, un. bélés üzem (40. sz. épület) ingatlanokat az alattuk lévő földterülettel, valamint a sertésbőrgyártásra szolgáló gépeket, berendezéseket -teljes infrastruktúrális kiszolgálással. Ajánlott hasznosítás: sertésbórgyártás. Ajánlatot lehet benyújtani a sertésbórgyártás komplett know-how-jára is, melynek é**éke 50.000.000 Ft. Az irányárak az ÁFA-t nem tartalmazzák. A vagyontárgyak megvásárlására kárpótlási jegy és E-hitel nem vehető igénybe. A pályázat benyújtásának határideje. 1993. november (megjelenéstől 45 nap). A pályázat beadásának helye: Pécsi Bőrgyár Pécs, Siklósi út 22. 7622 A pályázaton való részvétel feltétele 1 MFt készpénzben történő befizetése a pályázat benyújtásával egyidóben a Pécsi Bőrgyár által e célból elkülönített számlára. A pályázóknak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. t A kiíró a pályázóktól ajánlatuk módosítását kérheti. A kiíró a benyújtási határidő lejáratától számított 10 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A vállalattal megkötendő adás-vételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései irányadóak. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes tenderfüzet titkossági nyilatkozat ellenében történő átvétele a Pécsi Bőrgyár titkárságán. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg az eszkőzök/ingatlanok főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető: Tarr György műszaki és dr. Rideg László igazgatási osztályvezetőtől. Drága akt Súlyos büntetést szabott ki a namuri bíróság arra az 56 éves belga férfire, aki feleségéről Éva-kosztűmben készített fényképeket osztogatott a dél-belgiumi Mettet városka újságárusainak. Eugene Lefevre-t, aki ráadásul időnként jól el is verte az asszonyt, a bíróság kilenc havi elzárásra, további 11 hónapi felfüggesztett börtönre és 32 000 belga frank pénzbüntetésre ítélte amiért „a jó erkölcsökkel ellentétes képeket osztogatott”. Az amatőr fényképész férjnek ezenkívül másfél millió belga frank kártérítést kell fizetnie, kamatokkal együtt feleségének. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Budapest határában, Alsónémediben található Magyarország első kisállattemetője. Az állatbarátok igény szerint kopjafát, emléktáblát, vagy akár szobrot is állíthatnak kedvenceik emlékére. Kincsesbánya Csak egy értékes festményt és egy vázát kerestek mint bűnjelet, de szinte Darius kincse tárult a nyomozók elé, amikor kinyitották Duilio Poggiolini, az olasz egészségügy korrupcióval vádolt szürke, ámde annál nagyobb hatalmú eminenciásának széfjét. Száz aranyrúd, a legkülönbözőbb korokból és országokból, köztük Magyarországról származó arany pénzérmék, arany használati tárgyak (tollak, öngyújtók, papímehezé- kek, névkártyák), továbbá gyémántok tömkelegé vakította el a házkutatást végző nyomozókat. A korrupt köz- tisztviselő trezorjában talált aranybánya értéke legalább 200 milliárd líra, s a titkos bankszámlákon elhelyezett 100 milliárd lírányi valutával együtt az „olasz egészségügy Rockefeilere” által összeharácsolt vagyon megközelíti a 20 milliárd forintot. A 11 sűrűn gépelt oldalon leltárba vett értéktárgyak között igazi ritkaságok is akadtak, mint például II. Miklós cár már szinte fellelhetetlen aranyrubeljei, Flavius és Antoninus antik érméi, amerikai, mexikói, dél-afrikai, kenyai, lengyel és magyar arany pénzérmék, 6 ezer, különböző korokból származó arany font sterling, 1,2 karátos gyémántok. A nyomozók erősen gyanítják, hogy Poggiolini nem mégoly magas minisztériumi tisztviselői fizetéséből spórolta össze a rávalót. Duilio Poggiolinit a múlt héten Svájcban vették őrizetbe, mert azzal gyanúsítják, hogy a Francesco de Lorenzo volt egészségügyi miniszter vezette, az olasz egészségügyön nyerészkedő bűnbanda tagja volt. Poggiolini aránylag kevéssé előtérben álló, ám annál befolyásosabb köztisztviselő volt: a minisztérium gyógyszerészeti osztályának vezetőjeként, az országos gyógyszerbizottság tagjaként az évek során 13 ezer milliárd líra állami pénz elosztásáról, gyógyszerek sorsáról és áráról döntött, s ha egy gyógyszergyár új terméket dobott piacra, ajánlatos volt elnyernie a jóindulatát. A korrupt köztisztviselő azonban nemcsak az aranyat, hanem a tisztségeket is halmozta.
