Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-11 / 278. szám

1993. október 11., hétfő aj Dunántúli napló 3 A megváltó halált anyjától kapta Négyszemközt dr. Blasszauer Béla orvosetikussal A tizenegy éves H. Andrea már nem szenved tovább. Gyógyíthatatlan betegségének elviselhetetlen kínjaitól saját kérésére édesanyja szabadí­totta meg. A tragédia az elmúlt héten tör­tént Budapesten a XIX. kerület­ben egy lakótelepi lakásban. A kislány számára az egyetlen me­nekülést, a megváltó, kegyes ha­lált édesanyjától kapta. Nem akarta tovább ezt a gyötrelmes életet. Az anya által gyakorolt aktív euthanázia tényéról mondta el véleményét dr. Blasz- szauer Béla orvosetikus e téma nemzetközi hírű szakértője. A történet röviden a követ­kező: Andrea 1991 óta autoim­mun SLE betegségben szenve­dett. Saját immunrendszere lett szervezetének gyilkosa. Meg­támadta szöveteit és később belső szerveit is. A kislány be­tegsége alatt két nagy műtéten, sugárkezelésen, injekció-kúrá­kon esett át. Fájdalmai a halálát megelőző hetekben már elvisel­hetetlenek voltak. Gyakran ka­parta kínjában az arcát. A fájda­lom csillapítása megoldatlan maradt. Andrea többször kérte szüleit, „öljetek meg”. Az utolsó este már nem kapott le­vegőt. Az édesanya ekkor tette be a kislány fürdővízébe a be­kapcsolt hajszárítót, azonban az felmondta a szolgálatot. A gye­rek ugyan elájult, de nem halt meg. Ezután az anya törülközőt tett lánya arcára és a víz alá nyomta. Tette után felravata­lozta a halott gyermeket, és fel­adta magát a rendőrségen. A BRFK sajtóosztályán az il­letékesek elmondták, hogy az ügyben megindult a vizsgálat, az anya B. Györgyi szabadlá­bon védekezik.- Hogyan értékeli az orvose­tikus az aktív euthanázia té­nyét? Mi a helyzet az eutanázi­ával Magyarországon?- Az eset döbbenetes, de semmiképpen nem szenzáció értékű. Ebben az esetben az édesanya az euthanázia ‘aktív formáját gyakorolta, azért, hogy gyermekét a már elviselhetetlen kínjaitól megszabadítsa. Az euthanázia problémájával na­ponta találkozunk. A haldoklás ténye, valamint az ekkor fellépő fájdalmak csillapítása, napja­inkban a medicina perifériájára szorult. A gyógyíthatalan bete­gek a betegségük végén ma­gukra maradnak. Izolálják, pa­raván mögé teszik őket, és ezzel elveszik tőlük azt a lehetőséget, hogy emberhez méltóan halja­nak meg. Pedig Magyarország magasan kiemelkedik a rossz­indulatú betegségek terén. En­nek ellenére az onkológiai ágy­létszám sokkal kevesebb, mint ahány onkológiai beteg van. Ez egyáltalán hogy lehetséges ak­kor, amikor hazánkban ez az egyik vezető halálok?- Megoldatlan probléma a fájdalomcsillapítás is, hiszen ez a téma az orvostudományban háttértényezőként szerepel. Manapság az orvoslás célja a heroikus élet-meghosszabbítás, a minden áron való élet-fenntar­tás látványos technikai bravú­rokkal.- Az angolszász országok­ban, az USA-ban, de a hozzánk közelebbi Hollandiában is Hos­pice intézmények műkődnek, melyek biztosítják az emberhez méltó elmúlást. A Hospicék működési elvének egyik főbb meghatározója a fájdalom ma­ximális csillapítása, valamint a beteg pszichés és fizikai óhajai­nak laelégítése. Itt már nincs szó heroikus orvosi beavatko­zásról. Az egyetlen cél a köny- nyű, fájdalommentes halál biz­tosítása.-Az orvosetikus hogyan ér­tékeli e drámai esetet?-A reagálásom e megdöb­bentő esetre mindenekelőtt az, hogy a halálosan beteg gyermek itt is az orvoslás perifériájára szorult, egyedül maradt édes­anyjával. Elképesztőnek és egyben megengedhetetlennek tartom, hogy haldoklásában magára hagyták. Hiszek az anya tisztességében, csodálom lelkie­rejét és kimondhatatlanul sajná­lom, hogy neki egyedül kellett segédkeznie saját kislánya hal­doklásában. Ennél borzasztóbb dolog aligha képzelhető el.- Remélem, hogy ez az eset, mely önmagában egyedülálló, végre felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint ha a gyógyí­tásnak már nincs alternatívája, akkor mindenképpen az eutaná­zia felé kell fordulnunk. Hiszen mi sem kerülhetjük el az emberi mortalitást. Félünk attól, hogy óriási fájdalmaink lesznek, attól hogy szenvedni fogunk. Ki le­szünk esetleg szolgáltatva gé­peknek, csöveknek. Az eutaná­ziát, a jó a kegyes és megváltó halált nem szenzációként kel­lene kezelni végre, hanem az emberibb elmúlás természetes velejárójaként. Erdei Éva Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Kedvezően változtak a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap keretében benyújtható pályáza­tok a 40/1993(IX. 29)-es FM rendelet szerint. A változások közül a legfontosabb, hogy az eddigi egymillió helyett 500 ezer forintra csökkentették azt a legkisebb fejlesztési összeget, amellyel már pályázni lehet. Azok a gazdálkodók pályázhat­nak, akiknek a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termelő te­vékenységéből származó éves árbevétele az előző évben, szer­kezeti átalakulás miatt létre­jövő, vagy a tárgyévben alapí­tott új vállalkozásnál a pályázat benyújtásának évében nem ha­ladja meg a 150 millió forintot. Több kistermelő, nagygazda és szövetkezet fejlesztheti gazda­ságát a kedvező (a beruházási érték feléig teijedő) kamatmen­tes kölcsön, illetve az infrast­rukturális beruházások vissza nem térítendő támogatásának igénybevételével. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Howard Williams búcsúzik Pécstől A karmester kincsesládája Kiégett autóroncs és különböző más hulladékok kupacai az egykori harkányi homokbányában Fotó: Szundi György Szemétlerakóhely egy szép tájban Amióta Pécsre került, sok mindent megtudtunk róla. Ho­ward Williams, a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar eddigi vezető karnagya hamar megnyerte a zeneértő közönség szívét. Per­sze a zenekart is, máskülönben nem vált volna lehetővé, hogy igazi eredményeket étjén el az együttessel. Négy év után most eljött a búcsú ideje. Még né­hány hetet töltenek el együtt, aztán Howard Williams el­megy, de vendégként oly­kor-olykor viszatér majd. Most azonban még utoljára fölnyitja a kincsesládáját... A ma esti koncerten Csaj­kovszkij Romeo és Julia-nyi- tányfantáziáját vezényli, a b-moll zongoraversenyt és a 4. f-moll szimfóniát. Ez az a mű­sor egyébként, amivel október végén a zenekarral három napos olaszországi vendégszereplésre indulnak. A 18-ai búcsúkoncert­jére pedig valóban a legkedve­sebb darabjait válogatta össze: Haydn, Rachmaninov, Bartók és Wagner művei szerepelnek a programban. Itt mutatják be a zenekar most elkészült CD-jét is, rajta három Rachmani- nov-darabbal. Nagy örömmel említette azt az október végi, három napos hangfelvételt, melynek során Pécsett, a Liszt-teremben egy angol lemeztársaság operaáriá- kát vesz fel, a zenekar, és ba­rátja, az angol Justin Lavender tenorista közreműködésével.-A számomra mindig az éneklés volt a legfontosabb a vezénylés mellett - mondta el. - Az ének a zene természetes nyelve, amihez mindenki ért. Nyolc éves kora óta énekel, ez hozta közel a zenéhez, ké­sőbb a vezényléshez is. Először a diákkórust dirigálta. Karmes­ternek lenni különös dolog, hi­szen a karnagynak a néző min­dig csak a hátát látja, de Ho­ward Williams szerint ez így van jól. A saját érzései, szemé­lyisége mellett a fontosabb mégiscsak a zeneszerző, a show-műsor helyett pedig az értő tolmácsolás. A szimfonikus zenekarral el­ért szakmai eredményeit többek között a városi közgyűlés is el­ismerte a Pro Civitate címmel. Erről azt nyilatkozta:- Nagyon meglepett, hogy ilyen rövid itt töltött idő után részem lehetett ebben a kitünte­tésben. De nagyon büszke is voltam, mert mindez azt is je­lenti, hogy az egész zenekar tel­jesítményét is értékelték ezzel. A karnagy elmondta: maga­sabbra akarta állítani a mércét, s most boldogan látja, hogy a ze­nekar az elmúlt néhány hónap­ban megőrizte eredményeit, felkészültségi szintjét. De a si­kerhez más is kellett: emberség és humor ... Zárásul néhány olyan szemé­lyes kérdésre vártam választ, amiről nem sokat tudtunk meg az elmúlt években. A mindig mosolygós, de mégis zárkózott karnagyról csak most derült ki, hogy imád sétálni, hajtani a bi­ciklijét, hogy házias, és szeret főzni, hogy 14 éves lánya és 10 éves fia várja haza, akiknek na­gyon hiányzik. Sok jó embere van, de csak néhányan állnak igazán közel a szívéhez. Köztük most már magyar barátai is vannak. És hogy hogyan tovább?- Sok munkám lesz Hollandi­ában, a nemzeti balettel, sokat dolgozunk együtt egy angol operacsoporttal, és Németor­szágban is vannak lehetőségeim - sorolta. - De 7-8 hónap múlva visszajövök! Hodnik I. Gy. Csamóta külterületén, köz­ismertebben a harkányi hegyen, a volt kőbánya helyén illegális szemétlerakó létesült, értesített egy olvasónk, akinek a hegy lej­tőjén áll a hétvégi háza. Először csak gallyakat, fahulladékot szállítottak oda a teherautók, a közelmúltban azonban mű­anyagból készült kiselejtezett útjelzőoszlopok is a volt kőbá­nya szép fekvésű helyére kerül­tek. A szállító után nyomozva a Pécsi Közúti Igazgatóság har­kányi üzemmérnökségén érdek­lődtünk, miért vitték a volt kő­bányába a fanyesedéket? Tegzes Emil vezetőhelyettestől a kö­vetkezőket tudtuk meg: A Pécs­Harkány-Drávaszabolcs útvo­nalon álló fák koronáján eszté­tikai tisztítást végeztek tavasz- szal. A hatalmas gallymennyi­séget ideiglenesen szállították a kőbányába, hogy az összegyűlt nagy mennyiségű nyesedéket később egyszerre elégessék. A hamut pedig, ami fánál kisebb mennyiségű lesz, elszállítják. A csamótai polgármesterrel ebben állapodtak meg. Közben derült ki, a volt kőbánya a harkányi önkormányzat tulajdona. A csamótai polgármester vi­szont úgy nyilatkozott, ő nem adott engedélyt a fahulladék le­rakására, mert erre nem volt joga. A szemétlerakó ügye az el­térő nyilatkozatok ellenére mégis rendeződni látszik. A tu­lajdonos önkormányzat és a vál­lalat közti tárgyalások ered­ményként a műanyaghulladé­kokat- amelynek lerakására senkitől nem kaptak engedélyt- elszállítását megkezdték. A fa­nyesedékek alatt lévő mű­anyagoszlopokat azonban csak a fahulladék eltávolítása után viszik el. Minderre még az ősz­szel sort kerítenek, ígérte Teg­zes Emil. Félő viszont, hogy a hulla­dékkupacot látva addig is töb­ben lerakják szemetüket, a kör­nyékbeliek egyik kedvenc ki­ránduló útján. P. E. Miért nem kapnak enni? Miért nem kapnak ingyen enni a gyöngyfái és sumonyi gyerekek a gyöngyfái, sumonyi, királyegyházi önkormányzatok közös tulajdonában lévő Kirá­lyegyházi Napköziotthonban? A kérdésre a válasz nagyon ri­deg és rövid - mert a szülők nem fizették be az étkezési térí­tési díjat a megadott határidőre. A kérdés sokkal árnyaltabb annál, ami az előző mondatban megfogalmazódik. A gyerme­kek véleményünk szerint nem éheznek, pláne nem napok óta, vagy ha igen, akkor az kizárólag a szülőknek felróható okból kö­vetkezhetett be. Szeptember 28-án valamennyi gyermek ér­tesítést kapott arról - s így a szülők is -, hogy a napköziben az étkezési szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe október 1-től, ha az október havi térítési díjat egyösszegben befizetik. Az érintett gyermekek szülei sem úgy, mint szülők, sem úgy, mint választópolgárok, nem ta­lálták meg a kapcsolatot saját önkormányzatukkal, hiszen, ha a fizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, a la­kóhelyük szerinti önkormány­zattól kérhetnek ehhez támoga­tást. Úgy gondoljuk, hogy pénzügyi vita van ugyan a há­rom fenntartó önkormányzat között, azonban ez független az állampolgárok és önkormányza­taik közötti kapcsolat hiányától. Vita tehát nem az intézmény és a szülők között keletkezett, ha­nem a szülők és az általuk biza­lommal megválasztott képvise­lőtestület között. Azért, mert a képviselőtestületek nem tettek eleget sem az alapfokú oktatás­sal kapcsolatos kötelező felada­toknak, sem annak az önként vállalt kötelezettségnek, hogy mind a sumonyi, mind a gyöngyfái gyermekek étkezési térítési díjának 50%-át kifizetik. Miben áll az alapfokú okta­tással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása? Elsősorban ab­ban, hogy a közös intézmény fenntartásához nem abban a mértékben és nem abban az időpontban járulnak hozzá, amely az intézmény folyamatos működését biztosítaná. Szeptember 1-i tanévindítás napjáig Sumony önkormány­zata 653 531, Gyöngyfa ön- kormányzata 262 861 forint fi­nanszírozási hátralékot halmo­zott fel január 1-től. Még izgalmasabb az a kér­dés, hogy ezévi kötelezettségei­ket február 24-én, illetve május 26-án kezdték teljesíteni, bíz­ván abban, hogy a királyegy­házi önkormányzat ez évben is, ugyanúgy mint 1991-től folya­matosan, megelőlegezi gyer­mekeik teljes ellátásának pénz­ügyi fedezetét az állami finan­szírozáson felül. Nem szeret­nénk itt most a sumonyi és gyöngyfái önkormányzatok ál­tal az intézmény finanszírozása ügyében elvesztett per részletei­ről írni, hisz ez a múlt. A kérdés az, hogy van-e a továbbiakban közös jövő, megszűnik-e a végre a süketek párbeszéde, kap-e az intézmény és Kirá­lyegyháza önkormányzata se­gítséget ahhoz, hogy működni tudjon, annak ellenére, hogy a tulajdonostársak magatartásuk­kal szisztematikusan a közös in­tézmény működőképességének megakadályozására törekednek. Emberileg megértjük minden tehetetlen ember reakcióját, ami indulatoskodásban, hangosko­dásban, fejvesztett kapkodásban nyilvánul meg, de nem értjük meg azokat az önkormányzati vezetőket, akik nem képesek a választópolgáraik érdekében a látszólagos ellenérdekű féllel tárgyalóasztalhoz ülni. Gondjainkkal csak a Tanke­rületi Oktatási Központ és a Köztársasági Megbízott Hiva­tala foglalkozik, szigorúan ügyelve arra, hogy hatáskörét túl ne lépje, s az önkormányza­tok önállóságát ne csorbítsa. A mai napig sem Sumony, sem Gyöngyfa önkormányzatá­nak képviselői a helyzet megol­dása érdekében bennünket nem kerestek meg, sőt írásbeli invi­tálásunkra sem voltak hajlan­dóak velünk tárgyalni. Gajdus Istvánná AMK igazgató Stefánné dr. Bíró Csilla királyegyházai jegyző Hal(k) együttműködés Úgy tűnik, a kísérlet mind­két fél elégedettségét kivál­totta. A bissei, egyre jobb hírű és kitűnően működő horgá­szegyesületnek tava van, az egyesületek megyei szövetsé­gének viszont növendékhala. A megállapodásuk értelmében a szövetség Intéző Bizottsága nevelőtóként hasznosította ebben az évben a bisseiek ki­sebbik vizét. A szépen felcse­peredett pontyokat, amurokat, csukákat pedig költségarányo­san osztják meg egymás kö­zött. A próba a tegnapi lehalá­szás volt, ami késő este feje­ződött be. A tóba tavasszal mintegy 11 mázsa fiatal halat telepítettek. Dr. Kovács Zol­tán, a megyei IB titkára 30-35 mázsányi visszafogására szá­mított, Jakab János, a bisseiek elnöke ennél bizakodóbb volt. Az együttműködés mindkét fel részére figyelemre méltó előnyökkel jár. A frissen leha­lászott állományból mintegy 20 mázsányi azonnal a bissei tóba került - erre tekintettel péntekig tilos itt bármilyen hal horgászata -, a többi, az In­téző Bizottságot illető rész pe­dig hamarosan a Pécsi-tóba. Ha ezen az őszön sikerül meg- L erősíttetni a nevelőtó gátját, több vizet tárolhatnak, s há­romszor ennyi halat nevelhet­nek fel. A 100 tagú bissei egyesület J igen nagy figyelmet fordít a kellemes és zsákmányt ígérő horgászat biztosítására. Egye­bek között most már szilárd burkolatú út vezet a tóhoz a falu végétől. Ennek is köszön­hetően vesznek egyre többen napijegyet, amiből persze az egyesület bevétele nő. Ehhez í tegyük hozzá az okos előrelá­tást, plusz a tagok által elvég­zett sok társadalmi munkát. Ezek az összetevői a közösség > jó hangulatának, eredményes működésének, növekvő hímé- • vének. Mészáros A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents