Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-08 / 275. szám

1993. október 8., péntek aj Dunántúli napló 21 Baranyai falvak Óbánya Magyarország mai etnikai képe a 18. században, a török fennhatóság utáni regenerá­lódás századában alakult ki, spontán népességmozgás és tudatos állami telepítés eredményeként. Ez utóbbinak köszönhetően öt, százezer léleknél is többet számláló, összefüggő német tömb jött létre országunk ha­tárai között. A baranya-tolnai tömb kö­rülbelül kétszáz helységet foglalt magába, köztük Óbá­nyát, amely püspöki birtok volt és ahová 1770 körül ér­keztek a német telepesek. A falu ma is klasszikus német arculatot mutat, lélekszámá- ban is növekvő szorgalmas lakossággal. A 176 fős kö­zösség szinte teljes egészé­ben ma is német nemzeti­ségű. Bár a felnőttek döntő többsége a környező váro­sokban kénytelen munkát vállalni, Óbánya nem pusz­tuló falu. Az elmúlt 3 évben 12 gyermek született, szem­ben a megelőző időszak ri­asztó elöregedési tendenciá­jával. A picik a hajdani isko­laépületben létesült óvodába járhatnak, a nagyobbacskák pedig iskolabusszal a nádasdi általános iskolába. Az idősek számára öregek napköziott­hona épült. A korábbi építési tilalmat feloldották, így helyi vevők nyolc lakóház építését tervezhetik. A faluközösség Óbánya dinamikus fejlesztésének el­ismeréséül tavaly minisztéri­umi kitüntetésben, a Kós Ká­roly díjban részesült.- Gondok persze itt is akadnak, - mondja Dani Fe- rencné - a 18 munkanélküli közül heten hamarosan kike­rülnek az ellátásból, közülük néhányan helyben vállalhat­nának közmunkát. Nincs a fa­luban gáz, egyelőre csak ter­vezik a szennyvízelvezetés megoldását. A helybeliek végleg kénytelenek búcsút mondani a kis strandfürdő­nek, amelynek üzemeltetési költségei meghaladnák a falu anyagi erejét. Megoldódni látszik viszont a legégetőbb, legrégibb prob­léma, az egészséges ivóvíz hiánya. A kiszáradó, illetve nitrátos kutak miatt évek óta zacskós vizet fogyasztanak az óbányaiak, ami nem kis terheket ró mind az önkor­mányzatra, mind a lakos­ságra. Igazi szenzáció volt tehát, amikor néhány hónapja 320 méteres mélységben 21 C-fokos vizet találtak a falu területén. A változó vízminő­ség miatt azonban tisztítóra van szükség, ami október vé­gére talán meg is épül. Óbánya állandó turistacsa­logató. Lehet itt kirándulni, lovagolni, vagy éppen a fa­zekasok munkáiban gyö­nyörködni. A 200 éves Tei- mel fazekasdinasztia ma élő leghíresebb tagja Teimel Jó­zsef népművész. Csipkézett szélű, vésett díszítésű mun­káit családi műhelyében tu­risták számára készíti. Ebből a műhelyből pedig vásárlás nélkül sem távozik „üres kézzel” a betérő: kedves szó és a rendezett, tiszta otthon megnyugtató hangulata -akárcsak bárhol a faluban- itt is mindig kapható. A ha­gyományokat, a mesterséget fia viszi tovább. Jól megfér egymással a régi és az új Óbánya. A tradí­ciókat őrző barna-zöld tomá- cos házakra parabolaanten­nák kerülnek, a házak előtt nyugati autók állnak, a fiata­lok pedig esténként pizzázni és diszkóba járnak. A következő jeles esemény a falu életében az október 24-i búcsú lesz,, ahová a helybeliek külföldi muzsi­kusvendégeket is meghívtak és várnak minden érdeklődőt. László Éva Fotók: Müller Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents