Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-08 / 275. szám
1993. október 8., péntek aj Dunántúli napló 7 Az önfelszámolással helyben maradt a vagyon Megtalálták a kiutat Újpetrén Most a kukorica érkezik az újpetrei szárítóba Ülésezett az Orvosi Kamara Két évi késleltetés Rossz hangulatú egészségügy Három nagyobb kft-re bomlott szét az újpetrei Petőfi termelőszövetkezet. Az öfelszá- molás egyik legnagyobb eredménye, hogy a szövetkezet nem kótyavetyélte el a vagyonát, mindent megtettek, hogy a csődegyezség megszülessen. ■Sk Az . utódszervezetek egyike az Újpetrei Gazdák Szövetkezete, amely 2000 hektáron szeretne a későbbiekben gazdálkodni. Kimondottan növény- termesztéssel foglalkoznak, ennek megfelelően vásároltak gépeket, raktárt, szántót, gépműhelyt. A tartozását elsőként a Vókányi Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet fizette ki. Tagjai fizikai dolgozók, maga az ügyvezető is. Egy másik kft erdészeti tevékenységet szeretne folytatni, ha az erdő- birtokosságok kialakulnak. A gattert már felújították, a 10 százalék előleget letették, a többit reorganizációs hitelből fizetnék ki. Néhány gépkocsi- vezető is magánvállalkozó lett. Van közülük olyan, aki már bővítette is a profilját, szemét- szállításra vállalkozott. Egy fiatalember, aki kombánjt vásárolt, már vett egy másodikat is. A búvárszivattyú üzem eladásánál is kikötés volt, tíz ember foglalkoztatását az új tulajdonosnak vállalnia kell. Azóta már ott is bővült a tevékenységi kör. Az újpetrei, és a kisherendi sertéstelepnek is van gazdája. Az újpetrei tsz ebben az évben nem vetett semmit, nem volt pénzük a termelés folytatásához. Az ősszel vetett búzát is úgy takaríttatták be, mert a növénytermesztéshez szükséges gépeket eladták a kft-knek. Ezek február, márciusban alakultak meg, a tavaszi munkákat már ők végezték el. * Talán egész Baranyában nincs olyan kis szövetkezet, mint a vókányi. Hatan alapították, az ügyvezető Bényei József, huszonegy évig traktoros volt az újpetrei Petőfi tsz-ben.-A saját kevés pénzünket adtuk össze. A gépekért, ingatlanokért kért előleget ebből fizettük ki, a többit reorganizációs hitelből. Szolgáltató szövetkezet vagyunk, a földjeinket nem vittük be, mindenki maga gazdálkodik. A gépeket úgy válogattuk össze, hogy egész évben tudjunk velük dolgozni, nagyon sok munkával felújítottuk ezeket. Mindenhol vállalunk boronálást, szántást, vetést, betakarítást, vegyszerezést. A jelenlegi gépparkunkkal egy 20 kilométeres körzetben tudunk dolgozni. Már ősszel is annyi munkánk lenne, hogyha még lenne gépük, azzal is tudnának dolgozni. Sok jó szakember van együtt. Üzemviteli hitelt szeretnénk felvenni, már több banknál jártam, de mindenhol azzal utasítottak el, hogy nincs & szövetkezetnek múltja, még nem működünk egy éve. Szeretnénk megcsinálni a műhely tetejét, az anyagot megvettük, de nem tudjuk elkezdeni a munkát, mert még nem kaptuk meg a határozatot, hogy a miénk.-A jelenlegi helyzetben a legnagyobb bizonytalansági tényező a föld - állítja Homung Ervin, az Újpetrei Gazdák Szövetkezetének elnöke . - A kárpótlási földárverések nem fejeződtek be, és sokan csak üzletet látnak benne. Csak növénytermesztéssel foglalkozunk, de később kereskedni is szeretnénk. Az idén 80 hektár borsót, 300 hektár napraforgót, 850 hektár kukoricát vetettünk, de végeztünk bérmunkát Belvárd- gyulának, búzát, árpát arattunk. Ha a banki kölcsönökre várunk, akkor ebben az évben sem termelünk. Az üzemviteli hitelt a belvárdgyulaiak adták. 1993. áprilisában alakultunk, és május elején már befejeztük a vetést. Elképesztően elmentek az árak. Szinte megfizethetetlenek az alkatrészek, egy betakarítógép 7-8 millió forintba kerül. Ezt meg kellene termelni, de ilyen felvásárlási árak mellett?! Jelenleg harmincötén vagyunk,mind jó szakember mindenkinek mindent kell csinálni. Amikor a teljesítmény mérhető, akkor teljesítménybérben dolgoznak, ha nem, akkor órabérben. Mindig arra a gépre ülnek, amire szükség van, csak a nagyértékű berendezéseknek van külön gazdájuk. Elképesztő, hogy mennyire eltűnt az emberekből a más tulajdonának tisztelete. Mindent ellopnak, ami mozdítható. Eljönnek akár a szomszéd faluból és lekaszálják a lucernát, letörik a kukoricát, felmérhetetlenek a károk. A rendőrség meg tehetetlen. % Egerágon a tehenészeti telep dolgozói kft-ét alapítottak. Megtettek mindent, hogy a telep az övék legyen. 1500 hektárnyi területet művelnek, aminek jelentős részén kukoricát és napraforgót vetettek. Van egy gépműhelyük is. Miután új cég, ezért mindenért előre, vagy azonnal kell fizetniük. Mindent értékesítenek, amit tudnak. Iszonyú pénzeket kell rákölteni a tehenészeti telepre, hogy végre normális körülmények között működjön. Van olyan istálló, ahol tűzoltótömlővel itatnak, mert széjjelfagyott a vezeték. Sok épület teteje lyukas, beázik. Növendékborjaik már vannak, de kevés az utánpótlás. Az emberek nagy része, látva a kilátástalan helyzetet, elment. Fiatalokat vettek fel, ők mentették meg a kft-t. Első lépésben a csődöt követően megkötötték a bérleti, később az adásvételi szerződést. Reorganizációs hitel felhasználásával veszik meg.-Az OTP-nél már minden papír bent van, azonban a hitel- garancia alap kimerült - mondja Török Gábor, a kft. ügyvezetője. - A reorganizációs hitelnél két év a türelmi idő, igazán megkaphatnánk e nélkül is, hiszen néhány hónap múlva ez is meg lenne. A másik garancia fedezetet egy részvénytársaság adná. Ott egy ördögi körbe kerültünk. A részvénytársaság azt mondja, hogy csak akkor ad, ha van mire, a pénzintézet meg addig még ígérvényt sem ad, amíg nincs garancia. Most már birtokon belül vagyunk. A növénytermesztés is jó eredményeket hozott annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett. Az állattenyésztés is rendben működik, éppen nullán állunk. Vásároltunk egy terményszárítót és a magtárat is felújítottuk, mert nem lehet kint hagyni a termést, elviszik. Következő lépésben a műhelyek és a tehenészeti telep kerül sorra, ahogy lesz rá pénzünk. Sz. K. Dr. Péley Iván és dr; Marton Ilona elnökletével ülést tartott az Orvosi Kamara vezetősége, melynek témája: a fővárosban megtartott országos értekezleten elhangzottak, valamint Baranya ügyei. Darabjaira hullott A beszámolóból kiderült, hogy a Kamara 18 000 tagja véleményét tolmácsoló vezetők általános csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy ez a testület a kormányzat részéről nem kapott olyan támogatást, nem részesült olyan elismerésben, mint amilyent az orvosok régi hazai és jelenlegi nyugati példák után elvártak. Az Orvosi Kamara alakulásánál az volt a teljesen jogos igény, hogy olyan testület alakuljon, amely politikától, pártállástól függetlenül szakmai, etikai, érdekvédelmi esetekben képviseli tagjait, egyetértési jogát gyakorolja, érvényesíti minden kormányhatározatnál. Vezetői magasfokú szakmai tudással, tiszteletreméltó közéleti háttérrel rendelkező, tekintélynek örvendő személyek, akiknek szava döntő minden az orvosok életét, körülményeit befolyásoló lényeges kérdésben. Sajnálatos volt az a kétévi késlekedés (késleltetés?), amellyel a kamarai törvénytervezetet az Országgyűlés elé vitték. Még sajnálatosabb, hogy ezt a törvényt különböző bizottságok, illetve képviselők ellen- véleményeikkel, betoldásos javaslataikkal szétszedték, és így kevés a remény arra, hogy a közeljövőben szavazásra alkalmas állapotba kerül. Közben az orvosok egy része más és más, kisebb és mégkis^bb érdekvédelmi testületet hozott létre. Nem nehéz megjósolni, hogy darabjaira hullott érdekvédelem nem tud eredményesen fellépni. Pedig éppen most lenne a legnagyobb szükség erre, amikor a szánalmas orvosi fizetéseket a Közalkalmazotti törvény alapján rendezni kellene. Igaz ugyan, hogy ígéret történt, de a tagság bizalma megrendült. Adminisztratív sztrájk? Igen sok felszólaló felemlítette a sztrájk lehetőségét, kihangsúlyozva, hogy a buszvezetők, mozdonyvezetők, bányászok, Maiévesek megmozdulása sikeres volt. De az is kifejezést nyert, hogy egyetlen orvos sem lesz, aki nem nyújt százszázalékos lelkiismeretes, szakszerű ellátást a beteg érdekében. Természetes, hogy kezelünk, gyógyítunk. Itt a kör bezárul. Sajnálatos, hogy a döntést hozó szervek is visszaélnek azzal, hogy az orvosi lelkiismeret úgysem engedélyez sztrájkot a beteggyógyításban. A kérdés itt az, hogy mégis milyen formában tiltakozzanak az orvosok. Legcélszerűbbnek az adminisztratív sztrájk tűnik. Volt olyan javaslat, mely képletes sztrájkot javasolt (kijelölnek egy napot, mely a sztrájk napja lesz, de természetesen végigdolgozzák ezt a napot is). Ehhez kapcsolódott az a javaslat, hogy ugyanezen a napon utasítsák vissza a munkabért. A felszólalók szóvátették, hogy a jövőben az orvosok már három különböző főhatósághoz fognak tartozni, a Népjóléti Minisztériumhoz, a Művelődési Minisztériumhoz és a Társadalombiztosításhoz. Kevés a valószínűsége, hogy ez szerencsés lesz. Megkérdőjelezték azt a köz- alkalmazott fizetési besorolást, amely majdnem kizárólag a szolgálati évek alapján nyugszik, ugyanakkor a tehetségnek, szorgalomnak alig jut szerep. A vállalkozó orvosokat nem tekintik majd közalkalmazottaknak, de ugyanakkor tagjai maradnak a Kamarának. Említést nyert a szakellátás kérdése. Az a vélemény alakult ki, hogy az alapellátás számos hiányossága miatt a szakellátás feltétlenül szükséges még hosszú ideig. Az országos vezetés november közepére tűzte ki a Kamara küldöttközgyűlését, melyben a tervek szerint 50 tagonként vesz részt egy küldött. Ezt megelőzően, október végén, a helyi kamarák tartják meg közgyűlésüket, melyen minden tizedik tag vesz részt delegáltként. Erélyes kiállást! A beszámolóban szó esett a tagdíjfizetés módjáról, a befolyt összegről, az orvosok forgalomcsillapítási övezetbe való behajtási engedélyezésének az újragondolásáról és az önkormányzat illetékeseivel ez ügyben lefolytatott tárgyalásról. Összegezve kimondható, hogy a tagság türelmetlen, ingerült. Erélyes kiállást vár az orvostársadalom érdekében a legfőbb vezetéstől, egységet az orvosoktól. Mindez fehére-feke- tén 1994. januátjában óhatatlanul tisztázódik. Teljesen világos, hogy technikában, személyi állományban alultáplált, rossz hangulatú egészségügy működésének nagy vesztese az egész társadalom lesz. Dr. Szalai István Az egerági tehenészeti telep Läufer László felvételei Személyi jövedelemadó-körkép Csökkent az alacsony, nőtt a magasabb jövedelműek terhe A pionirek után Kelet-Európa immár nem néhány kalandvágyó pionír céget vonz csupán, hanem alapvető részként szerepel a nyugati cégek üzleti stratégiájában - állapítja meg Mark Dixon, az East European Investment magazin szerkesztője a Wall Street Jour- íal című amerikai üzleti napi- apban. A szaklap adatai alapján 1992 utolsó negyedében és az dei év első három hónapjában cilenszázhetvenkilenc volt izoknak a nyugati vállalatoknak i száma, amelyek saját cégek, 'egyesvállalatok alapításával, 'agy cégvásárlások kai megje- entek Kelet-Európábán. A nevezett félév előtti hat lónap során a debütáló nyugati állalatok száma háromszáz- letvennégy volt, azaz a növe- edés csaknem háromszoros a ét félévet egybevetve. Az elmúlt évben Bárányában több mint 185 ezer polgár jövedelemadata került összesítésre, ennek mintegy 45 %-a származott önadózóktól. Ösz- szességében az adóköteles belföldi jövedelem 42 milliárd forint volt, az átlagjövedelmek a bevallások alapján 19 %-kal nőttek 1991-hez képest. A bevallott összejövedelmen belül a főállású munkaviszonyból származó jövedelmek részaránya 69 %-ról 65 %-ra csökkent, ám továbbra is az alkalmazottak teszik ki a jövedelem-tulajdonosok döntő többségét. A munkáltatók által elszámolt főállású munkaviszonyos jövedelmek egy főre jutó éves átlaga csak 211 000 forint, míg a több forrásból jövedelemhez jutóknál ugyanezen jövedelem kategóriában fejenként 234 000 forint az éves átlag. A másodállásból jövedelmet szerzők száma csökkent, de az átlagjövedelmek növekedési üteme 21 %-os. A társas vállalkozásból munkajövedelemhez jutók évi átlaga 111 000 forint. Elgondolkodtató, hogy az egyéni vállalkozásokból bevallott éves átlagjövedelmek nagysága mindössze 119 000 forint. Borravalót, hálapénzt közel 10 %-kal kevesebben vallottak be, mint egy évvel korábban. A költségtérítések részaránya az összjövedelmeken belül nőtt. Vélelmezhetően a saját gépjármű hivatalos célú használatára kapott költségek szigorúbb elszámoltatásának bevezetése okozta a növekedést, így a megelőző évhez képest e jogcímen mintegy 27 %-kal több az egy főre jutó bevallott jövedelem. Az ún. más jogcímen kapott jövedelmek részaránya szintén jelentős nagyságrendet képvisel, ami a munkanélküliség növekedésével hozható összefüggésbe, miután a jövedelemcsoportban kerül összesítésre a munkanélküliek járadéka, segélye, átképzési támogatása is. Mint azt a KSH megyei adataiból megtudtuk, 75 %-kal több munkanélkülit regisztráltak a Megyei Munkaügyi Központ irodái 1992 decemberében az egy évvel korábbiakhoz képest. A munkanélküliségi ráta 14 % volt az országos 12,3 %-kal szemben. Köztudott, hogy az összjövedelmet számos jogcímen lehet csökkenteni, és ennek eredményeként alakul ki a tényleges adóalap. 1992. évben a bevallást adók és a munkáltatók által elszámolt jövedelmek után együttesen az adózók 2,3 milliárd forinttal csökkentették bevételeiket. A főbb összetevők a következők: 53 ezren részesedtek gyermek utáni kedvezményben, 1 204 millió forint összegben. Befektetés címén 1613-an 141 millió forinttal csökkenthétté adóalapját. Alapítványi és közérdekű kötelezettség-vállalási célra több mint 2500 magánszemély mintegy 164 millió forintot fizetett. A szellemi alkotások kedvezményeként levonható összeg 247 millió forint volt, melyet közel ötezren vettek igénybe. Az adót csökkentő tételek összege mindössze 219 millió forint volt, mivel a jogszabály-változás hatására a figyelembe vehető kedvezmények adóalapcsökkentő kategóriába kerültek. A bevallást adók átlagadókulcsa csökkent, vélelmezhetően az adókulcsok és adósávok változásának hatására, másrészt az adóköteles határ 55 ezerről 100 ezer forintra módosult. Mindezek alapján az adóalanyok mindössze 80 %-ának jövedelme után képződött adóalap, így a bázis évhez képest két és félszer több alacsonyabb jövedelmű „esik ki” az adóteher alól. Ugyanakkor az összes jövedelemhez viszonyított átlagos adóterhelés a több forrásból és magasabb jövedelmet elért adóalanyoknál nőtt. Míg a munkáltatók által elszámolt jövedelmek után 15,3 % e mutató, addig a bevallást adó magánszemélyeknél 18,3 %. A fentieket összegezve: az elmúlt adóévben a fizetendő személyi jövedelemadó a bevallott összes jövedelmek csaknem egyhatoda volt. Pappné Gédert Katalin APEH Baranya Megyei Igazgatósága
