Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-07 / 274. szám
1993. október 7., csütörtök üj Dunántúlt napló 3 Az idősek Európáért Szeniorkongresszust rendezett a Kolping Az idős emberek is sokat tehetnek a közös Európa kiépítéséért - ez volt annak a Kol- ping-rendezvénynek a fő gondolata, amit szeptemberben rendeztek a német síparadicsom Garmisch-Partenkir- chenben. Lévén 1993 az idősek éve Európában, ez adta az indíttatást a. Kolping számára az európai szeniorkongresz- szusra: 15 ország Kolping-csa- ládjaiból jelentek meg Gar- mischban az idősebb generáció tagjai. Dr. Körinek László országos elnök vezetésével nyolcvan magyar kolpingos vett részt a programon, köztük a Dél-Magyarországi Regionális Szervezet tizennégy tagú küldöttsége Uzsaly Zoltán titkár vezetésével, dr. Andrásfalvy Bertalan országgyűlési képviselővel, valamint Pécs, Dombóvár, Pécsvárad Kolping-családjaiI nak tagjaival. Meg kell jegyeznünk, hogy minden alkalommal megkülönböztetett figyelem övezte a magyar Kol- ping-tagokat, ily módon is elismervén hazánknak az 1989-es változásokban játszott szerepét. A nemzedékek közti szolidaritásáról esett a legtöbb szó, arról a tapasztalatról, amit az elmúlt 50-60 évet végigélő európaiak felhalmoztak. E tudás nélkül nincs továbblépés, mert Európát csak a nemzedékek, idősek és fiatalok együttes összefogásával lehet építeni - hangsúlyozta Hannelore Rönsch, a családért és nyugdíjasokért felelős bajor tartományi miniszterasszony. Magas állami és egyházi méltóságok jelenléte emelte ki ugyanis a tizenkétcsillagos Eu- rópa-zászlóval és a Kol- ping-j el vénnyel szignált találkozót, melynek jelszava: „Az idős emberek hídépítők". A program fővédnöke dr. Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterelnök, főszervezője pedig a Nemzetközi Kolping Szervezet kölni központja, az egyházi elnök Heinrich Festing prelátus vezetésével, aki ezt hangsúlyozta beszédében:- Ne mondd soha, hogy nem tehetsz semmit. - Wetter bíboros, München érseke szabadtéri szentmiséjén arra kérte Európa idősebb nemzedékeit, adjanak bíztatást a fiataloknak. Mondják el az utánuk következőknek, hogyan tudták átvészelni az elmúlt nehéz időket, diktatúrákat és háborúkat. Mi adott nekik erőt ahhoz, hogy ne forduljanak italhoz, kábítószerekhez. Pécsi színfoltja is volt a garmischi eseményeknek az Uzsalyné dr. Pécsi Rita vezette Kolping Kórus által, amely több alkalommal fellépett a kongresszus nemzetközi koncertjén, továbbá Wetter bíboros szentmiséjén, elvive a hírt a Magyarországon pár éve újjászületett mozgalomról és Pécs Kolping-központról. Uzsaly Zoltán már idehaza így összegezte benyomásait a lezajlott szeniorkongresszusról:- Európa fejlettebb tájain a nyugdíjasoké aktív korosztály, mellyel a társadalomnak számolnia kell. Tény, hogy arra könnyebb az emberek élete, és ott jobb egészségben, kevésbé elgyötörtén érik meg az idős kort. Több erejük, bátorságuk, és tegyük hozzá, pénzük van az idős embereknek ahhoz, hogy ne csak tétlen szemlélői legyenek a körülöttük zajló eseményeknek. Bizonyos mértékig nagyobb a szabadságuk is, azaz a társasági, közösségi élet lehetőségei. A közös Európában való gondolkodás számukra tehát nemcsak szólam, hisz tapasztalataik révén szélesebb a látókörük. E korosztályból sokan szomorú évtizedeket éltek át, de ennek összegezése nyugaton nem a leszámolás és a revans, hanem a megbékélés. A most megkezdett párbeszédet folytatni szeretnénk ugyanitt, Garmisch környékén, ahova október és december hónapokban egy-egy hetes kurzusra indul egy busznyi magyar Kolping-tag, hogy német társaival együtt egy hetet beszélgetésekkel, közös élményadó alkalmakkal töltsön. Vagyis következnék a lezajlott kongresszus következtetéseinek lebontása, feldolgozása, és a személyes kapcsolatok. Gállos Orsolya Nem kapnak enni a gyöngyfái és a sumonyi gyerekek a királyegyházi iskolában Pénzügyi vita az önkormányzatok között Napok óta éheznek a gyöngyfái és a sumonyi gyerekek a királyegyházi iskolában - mert az önkormányzatok a befizetéseken vitáznak - panaszolta egy gyöngyfái szülő szerkesztőségünkben. A királyegyházai általános iskola udvarán vidám gyermeklárma hallatszik, az óvodások is kint játszanak a kertben. A tízórai rég eltűnt az éhes hasakban - kávét adtak friss kiflivel. A konyhában már az ebédnekvaló rotyog: zöldbableves, vadas spagettivel és gyümölcs lesz. Uzsonnára zsíroskenyeret kínálnak zöldpaprikával. Harminc sumonyi - csobokapusztai és tizenhárom gyöngyfái kisdiák viszont csak a nyálát nyelheti. Nekik napok óta nem jár a napközi által nyújtott szolgáltatás. Vagy az otthonról hozott hideg élelemmel enyhítik korgó gyomrukat vagy a büfében vehetnek maguknak valamit. (Legtöbbjük eltartója munka- nélküli és több kiskorú testvérük van!) Gajdus Istvánná, az Általános Művelődési Központ igazgatója egy szeptember 28-án datált levelet ad a kezembe. Ebben közölték a bejáró diákok szüleivel, nem áll módjukban október 1-től a térítési díjat megelőlegezni. Kérik, minden hónap elsején előre fizessék a napközit. Kovácsevics László (jobbra) Gyöngyfa polgármestere a helybéli szülőkkel együtt felháborítónak tartja, hogy gyerekeik reggeltől estig étien maradnak Fotók: Löffler Gábor Aki önkormányzati támogatást kap, az a lakhelye szerint Polgármesteri Hivataltól kéije el a pénzt. Hogy miért választották ezt a drasztikus módszert? Az igazgatónő számlakivonatokkal érvel. A szentlőrinci OTP fióktól kapott értesítés szerint 24 174 forint az intézmény tartozása. Négyszázezer forintjukat elvitte a nyári iskolai - óvodai fertőtlenítő festés. Most vásárolták meg a 170 mázsa szenet - napok múlva kezdődik a fűtési szezon - az óvodások fáznak. Készül az ebéd, vadas spagettivel Az üzemelési és élelmezési adósságuk 162 671 forint. Félő, nem szállítanak számukra húst, zöldséget, péksüteményt, tejet, ha elterjed, hogy nem fizetnek. Stefánné dr. Bíró Csilla, a királyegyházai önkormányzat jegyzője nyugodtan szögezte le: három éve nem tudják elérni, hogy előre fizesse a sumonyi és a gyöngyfái önkormányzat a napközi térítési díját. ( A háromgyerekes családoknál a teljes összeget, napi 55 forintot. A többi gyerek után pedig napi 28 forintot!) Durván másfél hónapos csúszással rendezik tartozásukat. Ez pedig kamatmentes hitelezés az intézmény részéről. A királyegyházai önkormányzat három éve küszködik a Művelődési Központ fenntartásával. Az elmúlt héten testületi ülésre invitálták a két érintett község polgármesterét - nem mentek el - ekkor tárgyaltak az intézményi működtetésről, a térítési díjakról. A sumonyi és gyöngyfái gyerekek szülei az értesítés kézhezvétele után a polgármestereket keresték meg. Megnyugodva hallották - félreértésről lehet szó - az önkormányzatok mindig később rendezik az étkezési támogatást. Sokan mégis elküldték a gyerekükkel október elsején a fele térítési díjat - ezt a királyegyházai iskola nem fogadta el. Helyette felkérték a büfést és a boltos, készüljön, több gyerek hideg élelmet vásárol majd. Kovácsevics László gyöngyfái polgármester és néhány helybéli szülő ingerülten kiabált. Felháborítónak tartják az eljárást, hogy reggeltől estig étien szenvednek a gyerekeik. Az iskola hivatalos elszámolását csak hétfő délután kapták kézhez. Busi István sumonyi polgár- mester nem tud e témáról higgadtan nyilatkozni. Többször is hangsúlyozta, álmában sem gondolt rá, ilyen fegyver létezik ma az intézmények kezében. Felháborító, vérlázító, hogy az ártatlan gyermekekkel zsarolják a szülőket, mert pénzügyi vita van az önkormányzatok között. Két hete elküldték Királyegyházára a számszaki egyenlegüket. Nem kaptak visszajelzést, hogy tévedtek valamiben. Két napja, hétfőn kapták meg a levelet, hogy elsejétől ( péntektől!) nem adnak enni a gyerekeiknek. Kedden átutalták a a hiányzó összeget. Az még tény, hogy az érintett szülők közül többen iskolába sem engedték a gyerekeiket. E szomorú történethez, mint szülő, és mint ember csak egyet tudok hozzáfűzni: szörnyű, hogy ma Magyarországon, az önkormányzatok közötti vita miatt olyan gyerekek maradtak éhesen egész nap, akik igazán rászorulnak a napi háromszori ingyenes étkezésre.^ Ádám Erika A Magyar Statisztikai Társaság első vidéki konferenciája Ki számít munkanélkülinek? A Magyar Statisztikai Társaság újjáalakulása óta első ízben tartja konferenciáját a fővároson kívül. A rendezvényre ma és holnap kerül sor, a nyitó ülést ma tartják a Janus Pannonius Tudományegyetem aulájában. De tulajdonképpen milyen szervezetet takar a Magyar Statisztikai Társaság, a Pécsett zajló konferenciájuknak mi lesz a témája - erre kerestünk választ a rendezést lebonyolító dr. Novák Zoltánnál, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága vezetőjénél.- A statisztikai társaság 1922-ben alakult, s főleg azok az emberek hozták létre, akik fontosnak tartották a statisztikai munka fejlesztését és népszerűsítését. - magyarázza az igazgató. - Ez egy természetes igény, minden szakmának létrejön előbb-utóbb egy szakmai szervezete, amelyik a társadalmi hierarchiában próbálja elhelyezni a különféle szakmák képviselőit. A társaság 1949-ben felbomlott, no nem saját akaratából, központi döntésié mondták ki a megszűnést. 1960-tól kezdve a statisztikusok a Magyar Köz- gazdasági Társaság szakosztályaiban és szakcsoportjaiban fejtették ki tudományos tevékenységüket. A Magyar Statisztikai Társaság elődei által kimondott céllal 1990-ben alakult újjá. Pécsi kötődése rendkívül szoros: alapító tagja, és első elnöke pécsi születésű volt. Dr. Budai László középiskoláit a baranyai fővárosban végezte, 1914-1920 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. A Pécsett a ma kezdődő konferencia résztvevői, emlékezve az alapítóra, megkoszorúzza szülőházán, a Mátyás király u. 21. számú épületen elhelyezett emléktáblát.- A konferencia témája a foglalkoztatás és a statisztika. Miért éppen ezt választották, a foglalkoztatás és ennek mérhető adatai, az ebből levonható következtetések manapság gondot jelentenek?- Kétségtelen tény, hogy a statisztikai kimutatásokban a gazdasági rendszerváltás után zavarok keletkeztek. Egy új metodikára kellett volna átállni, hiszen mások a viszonyok egy piacgazdaságban, vagy a központi di- rektrivákkal irányított gazdaságban. A foglalkoztatás statisztikai oldala egyik-másik részletkérdésben egyébként még a fejlett nyugat-európai társadalmakban sem tisztázott. Hogy csak mást ne mondjak: egyértelműen még az is vitatott, ki tekinthető munkanélkülinek. Milyen jellemzők alapján vehető statisztikailag valaki munka nélkül maradónak? Erre nekünk is választ kell keresnünk, hiszen országosan rohamosan növekszik a munkahely nélkül maradottak száma. Ez már csak azért is fontos lenne, hogy a szociális kiadásokat a jövőben hogyan tervezze a költségvetés.- Mi jellemzi a magyar társadalmat, a rendszerváltás után hogyan alakult a gazdasági-társadalmi szerkezet?- A beérkezett adatokból egyértelműen kiderül, hogy a gazdaság teljesítménye rohamosan csökken, ezzel együttjár a foglalkoztatás mérséklődése is. Az idei, csaknem 14 százalékos forinüeértékelés, a nem csak ebből adódó infláció sem hat serkentőleg a gazdasági növekedésre, arról nem is beszélve, hogy a struktúraváltás is lassú, a lakossági jövedelmek, s ezzel együtt a kereslet is csökkent. Mindezek hatására mélypontra zuhantak a fejlesztések, a legtöbb vállalkozó nem a jövőbe tekint, hanem rövid távon akarja megforgatni tőkéjét. Megfigyelhető a területi differenciálódás is, a keleti és a nyugati térségek szétszakadása. A keleti megyékben egyes helyeken a munkanélküliség eléri a 20 százalékot, míg nyugaton vagy az országos átlag alatt (13 százalék), vagy annál kevesebb (6-7 százalék) a munkanélküliség.-És mi a helyzet Baranyában?-Az országos gondok itt is jellemzőek, de már vannak kedvező tendenciák. Az agrárgazdaságban, például a terméseredményekben egészen jól állunk. Búzából a legjobb terméseredményt értük el: 5,5 tonna/hektár az országos átlaghoz (3,1 tonna) viszonyítva nem is rossz eredmény.-Ugyanez vonatkozik a kukoricára is, az országos 3,7 tonna/hektárral szemben, a baranyai csaknem 5 tonna. Aztán az is kedvező tendencia, hogy a legtöbb baranyai község már egészséges ivóvízzel ellátott, a vízhálózat kiépítése folyamatos. Munkanélküliség a felmérések szerint valamivel az országos átlag felett van, 13,1 százalék. Ez aránylag magas, de figyelembe kell azt venni, hogy a térségben a kedvezőtlen ipari strutúra jócskán megnövelte a munkahely nélkül maradottak számát.-A konferencián a foglalkoztatás mérésének metodikája is szóba kerül. Ebben lesz-e lényeges változás?-Bizonyára, hiszen a konferencián a témáról többen is előadást tartanak. A társaság tagjai egyrészt regisztrálják az új jelenségek felmérésének eredményeit, de egyben további módszertani ajánlásokat is adnak. Az összejövetelnek éppen ez a lényege: a statisztikával foglalkozókat ellátni olyan felmérési javaslatokkal, amelyekkel pontosabban lehet leírni a jelenlegi társadalmi, gazdasági jelenségeket. Békéssy Gábor Sorbanállás a munkaközvetítőben Fotó: Löffler
