Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-01 / 238. szám

1993. szeptember 1., szerda aj Dunántúli napló 9 Új törvény szellemében régi tantervvel Erkölcsi nevelés ma - iskolában és családban Az augusztus 3-án kihirdetett új közoktatási törvény hangsú­lyozza, hogy az alkotmányban meghatározott művelődési jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásához, a lelkiismereti és vallásszabadság, a hazaszere­tetre nevelés érvényesítéséhez, a tanszabadság és a tanítás sza­badságának érvényesítése, a gyermekek, a tanulók ész szü­lők, s a közoktatásban foglal­koztatottak jogainak és köteles­ségének meghatározása, to­vábbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából alkotta az Országgyűlés az 1993. év LXXIX. törvényt, mely 1993. szeptember 1-jétől fokozatosan lép életbe. Az alapelvek szerint az állam és az önkormányzatok kötele­sek tiszteletben tartani a szülők jogát, hogy vallási és világné­zeti meggyőződésüknek megfe­lelő oktatás-nevelésben része­sülhessenek gyermekeik, hogy az iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett, biztosítani kell az isme­retek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és töb­boldalú közvetítését, az iskolá­ban gondoskodni kell- az alap­vető erkölcsi ismeretek elsajátí­tásáról; lehetővé kell tenni az iskolában a fakultatív vallások­tatást; a közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, va­gyoni helyzet, valamint az isko­lafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkü­lönböztetés. A nevelés és oktatás tantervi alapja c. fejezet előírja, hogy az iskolában a Nemzeti Alaptan­terv (NAT) határozza meg az oktatás-nevelés tartalmát. Az egyes intézmények helyi tanter­vei, pedagógiai programjai eb­ből készülhetnek. Majd valami­kor a következő években. Ugyanis a törvénnyel együtt nem jelent meg a NAT, nem vehető kézbe az új alaptanterv. Ezek miatt a törvény az átme­neti rendelkezések között ki­mondja, hogy a követelmények az új nemzeti alaptanterv kiadá­sát követő harmadik év szept. 1-jétől kötelezőek. A követke­zőket is tartalmazza: 1993. szept. 1-jétől addig az időponti, amíg a NAT alkalmazása nem kötelező, A kiadott nevelési-ok­tatási terveket az intézmények pedagógiai programként ill. he­lyi tantervként szabadon alkal­mazhatják. Vagyis az új közok­tatási törvény szellemében és a régi nevelési-oktatási tantervek alapján szabad, lehet tanítani. Az a nevelési-oktatási tan­terv, amelynek alapján néhány gondolatot megfogalmazunk a ma iskolájában végezhető er­kölcsi nevelésre, 1990-ben lett kiadva a Művelődési Miniszté­rium által az általános iskolák számára. Az általános iskolás tanulók körében végezhető erkölcsi ne­velés lehetőségeinek megmuta­tására vegyük szemügyre az osztályfőnöki órákat, az ott vé­gezhető nevelőmunkát. A fő cél: az egyes tanulók személyi­ségének fejlesztése, megis­merve a tanulókat, családi kö­rülményeiket, társas kapcsolata­ikat. Együttműködve az osz­tályban tanító pedagógusokkal és a szülőkkel. Fejlesztve erköl­csi fogalom- és normarendsze­rüket, tulajdonságaikat, az er­kölcsi ítéletalkotáshoz, önálló döntéshez szükséges képessé­geket. Ehhez az egyén és közös­ség témával formálni az egyes tanulók magatartását, értéktuda­tát, a tanulók társas kapcsola­tait, fejlesztve empátiájukat és toleranciájukat, azaz a mások helyzetét felfogó, megértő és őket segítő, eltűrő magatartásu­kat. Segíteni őket az önfejlesz­tésben, az ambíciók, az akarat­erő, igényesség kialakításában. Ösztönözni a család életébe való beilleszkedésre, a harmo­nikus magánéletre való felkészí­téssel. Segíteni a tanulás, a tisz­tességes munka megbecsülését, a helyes munkaszokások elsajá­títását. A hazaszeretetre nevelés szolgálatában erősíteni a hazá­hoz tartozás tudatát, gazdagítani az őszinte hazaszeretet érzel­meit, segíteni a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok életé­vel, kultúrájával való megis­merkedést, a kölcsönös megbe­csülés megalapozását, az előíté­letek elleni küzdelmet. A fenti célok és feladatok mellett nézzünk néhány részté­mát az egyes osztályok anyagá­ból. A társas kapcsolatok, fiúk, lányok az osztályban - a más neműek megismerése és meg­becsülése mellett külön kitérni a testi-szellemi szempontból hát­rányos helyzetű, sérült, beteg társukkal való kapcsolat prob­lémáira, megértetni a humánus kapcsolatok szükséges voltát, feltételeit, az erkölcsi tulajdon­ságok mibenlétét (tisztelet, sze­retet, egyenrangúság, felelőssé­gérzet, segítőkészség) és a le­hetséges mértékű gyakorlati al­kalmazását. A gyermek a csa­ládban c. témában - szülők és gyermekek, testvérek, nagyszü­lők megismerése, a megbecsü­lés, az együttműködés feladatai. A hazafiság, hazánk a nagyvi­lágban témában: a népi hagyo­mányok ápolása, a történelmi hagyományok, a magyar kultu­rális örökség ismerete, szere- tete: tudományos, művészeti, sportbeli sikereink. Hazánk természeti kincsei, a természet, a műemlékek védelme. A szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek problé­mái. A különböző nemzetiségű, fajtájú, vallású emberek egyenlő megbecsülése és az elő­ítéletek elleni küzdelem. Más témák: jó pajtási kapcso­latok, a barátság, az udvarias­ság, a becsületesség, a felnőt­tek, szülők, nevelők iránti tisz­telet, az öregek, a várandós anyák, kisgyermekkel utazók, a testi fogyatékosok iránti fi­gyelmesség, segítségadás. Vagy a szeretet és megbecsülés a csa­ládban, a gyermeki és szülői gyengédség, segítőkészség, a család munkájában való részvé­tel, a családi hagyományok, az ünnepek légköre és szokásai és így tovább. A szintetizáló, ösz- szefoglaló osztályfőnöki neve­lőmunkát megalapozza és to­vábbfejleszti az egyes tantár­gyakban folyó munka, így a magyar nyelv és irodalom er­kölcsi nevelőmunkája. Ennek során követelmény, hogy a ta­nuló ismerje meg nemzeti törté­nelmünk kiemelkedő esemé­nyeit, személyiségeit: a honfog­lalás, az államalapítás, István király. Mátyás király, a tatárjá­rás, a török veszedelem (3. oszt.), a munkácsi vár védelme, Zrínyi Ilona, a Rákóczi-szabad- ságharc, az 1848-A9-es forrada­lom és szabadságharc, Kossuth és Széchenyi (4. oszt.), s foko­zatosan bővíteni a témaköröket és tartalmukat. A további tan­tárgyi utalások, példák helyett hadd utaljunk még a következő dolgokra. Az erkölccsel foglalkozó tu­domány szerint léteznek az ún. elemi erkölcsi normák, örök törvények, amelyek a külön­böző társadalmakban a lényeget tekintve változatlanul érvénye­sülnek. Az emberi élet védel­méről, a testi épségéről, az em­berek közötti alapvető kapcsola­tokban szükséges elemi törvé­nyekről, akármilyen formában fogalmazódnak meg ezek. Hogy az ember nem veszélyez­tetheti másik társa testi épségét, nem veheti el a másik életét, nem törekedhet erkölcstelen­ségre az emberi kapcsolatok­ban, becstelenségre, hazug­ságra, a másik ember legben­sőbb személyes viszonyainak megrontására. Minden ember köteles az emberiesség, a hu­manizmus szellemében tisz­telni, szeretni saját szüleit, gyermekeit, nagyszüleit, testvé­reit és fordítva is. Erkölcsi köte­lessége segíteni a gyengét, az elesett, béna, beteg társait. Má­sok becsületes munkával szer­zett javait, személyes tulajdonát tiszteletben tartani. Vagy nem veszélyeztetheti nemtelen tö­rekvésekkel a társadalom alap­vető és legszentebb közösségét, a családot, a házasságot élő tár­sait. Ez más erkölcsi rendszerben, a valláserkölcsben legtömöreb­ben a tízparancsolatban fogal­mazódik meg - a Tiszteld atyá­dat és anyádat!, Felebarátod há­zastársát ne kívánd!, Ne paráz­nálkodj! (Ne törj házasságot!), Ne hazudj, másik becsületében kárt ne tégy!, Mások tulajdonát ne kívánd!, Ne lopj! és a legerő­sebb erkölcsi törvény: Ne ölj! A kétféle megfogalmazás ugyanazt a lényeget takarja, azokat az erkölcsi követelmé­nyeket, normákat nyilvánítja ki, amelyekkel élhet mind a hívő, a vallásos szülő és pedagógus és a nem hívő szülő és pedagógus. Amelyekre bizton ráépülhet a mai iskolában, a mai családban az eredményesen végezhető er­kölcsi nevelés. Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár Családmesék Pápai díszkapu a máriapócsi bazilikánál Új sorozat indul a tévé nép­szerű Ablak műsora előtt. Kun Erzsébet közkedvelt rejtvény- és művelődéstörténész könyv­eimét kölcsönözve, havonta egyszer be kívánják mutatni, hogy milyen gazdag is a világ családi kapcsolatokban. Az első adás: Családmesék a házasságról. Négy fejezetből áll majd. Először megelevene­dik a polgári, az egyházi es­küvő, a mirtusz illatú közös lé­pések, az orgonaszó, s aztán az első napok álmodozásai még a szülőkkel közös lakásban vagy az albérletben. A második feje­zet: a megszokás. Askenázi művéből hangzik el a Házasság című epizód, aholis a prágai ház udvarán két kisgyerek egy ládá­ban azt játssza, hogy ők férj és feleség. így érzékeltetik a fel­nőttvilág hétköznapjait. A kö­vetkező tétel az elhidegülésről szól, a Markó folyosóin gyere­kek vallanak arról, hogy milyen a világ, a jogász pedig a tipikus magyar válóokokról mesél. Könnyebb a szakítás, de meg is lehet tartani a köteléket és erről szól a holtodiglan-holtomiglan című, utolsó fejezet, ahol idősek mesélnek az együttlét szépsége­iről. A második adás Családmesék a szelídségről és a megbocsá­tásról (Ancsel Éva Töredé- kek-jének felhasználásával). A kicsinyek (egészen a kamaszko­rig) elmesélik, hogy őket ho­gyan büntetik, aztán a szülők mondják el, hogy milyen is, ha büntetniök kell. Milyen a kibé­külés a családban? Megszólal­nak állami gondozott gyerekek, akik nem gondolnak gyűlölettel az őket eldobókra, s anyák, kik­nek gyermeke börtönben ül. Szólnak majd családmesék a hivatásról, az életcélról, a hét­köznapok csodáiról s fájdalmai­ról, hazugságról, a magányról, a féltékenységről. Józsa Agnes Pápai díszkaput adtak át a máriapócsi görög katolikus ba­zilikánál, emléket állítva II. Já­nos Pál pápa két évvel ezelőtti látogatásának. Az emlékkaput Achille Sylvestrini bíboros, a szentszék keleti kongregációjá­nak prefektusa avatta fel. A díszkaput Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész készítette. A kétszámyú kapu felső részén helyezte el az alkotó az egyházmegye, illetve a templomalapító püspökök, Olsawszky Emánuel és Dudás Miklós, valamint X. Pius, il­letve II. János Pál pápa portré­ját. A felirat: 1991. augusztus 18., II. János Pál máriapócsi miséjének napját jelzi. Alatta két külső teret ábrázol a mű­vész, az egyik a körmenetet örökíti meg, míg a másikon az oltár látható, ahol a katolikus egyház feje misézett. Két belső tér következik ezután. Balra a Szentatya térdel a máriapócsi csodatevő, könnyező kegykép előtt, mögötte a főpapok: Paskai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek, Angelo Acerbi, bí­boros, pápai nuncius, Seregély István egri érsek, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Kar elnöke, és Keresztes Szilárd, hajdúdorogi megyéspüspök, az apostoli exarchátus kormányzója. A jobb oldali képen a pápa lehajol egy gyerekhez, mellette nők generációi láthatók. Az alkotá­son helyet kapott a Szent Bazil rendi szerzetesek helyi monos­torának és a női szerzetesrend kolostorának képe is. Legalul egy oroszlánpár őrzi a bazilikát, s dátumok jelzik a templomala­pítás, illetve a kegykép három könny ezésének időpontját. A régi könyvektől a kisgrafikákig Az ex libris meséi A teljes gyűjteményt át­nézni felesleges kísérlet lenne. Csaknem 20 000 ex libris, kisgrafika. Pedig nem csak művészi értékük vonzó - oly annyira, hogy nyughatatlan kíváncsiság zakatol az ember­ben: a következő darab bizo­nyára még érdekesebb, még szebb -, hanem sorsáruló tar­talmuk is.- Az ex libris mesélni tud. Arról, hogy tulajdonosa csa- ládszerető-e, a természetet kedveli, vagy sem, hol él, mi a kedvenc időtöltése, hogyan gondolkodik, miben jártas ... Kovács József hangjában pontosan érezni: ennyi elég is, vagy érzi az ember, hogy mennyit akart mondani, vagy nem. Pécsi lakásában, könyvek, műtárgyak, egy-két nagyobb méretű grafika és festmény társaságában, a könyvespolc „árnyékába” húzódva beszél­getünk a Pécsi Kisgrafika Ba­rátok Köre titkárával. „Jel­lemző egyéniségére, hogy 78. életévében is töretlen munka­kedvű és az október derekén, Linzben tartandó nemzetközi találkozón való pécs-baranyai részvételt szervezi...” - olva­som a kör kiadványában, amelyben a születésnapján kö­szöntik. Barátsága a kisgrafikával különös módon - és igen ré­gen - kezdődött. Nyomdász­nak tanult, a könyvkötészetet. A reparálásra váró öreg köte­tekben talált ex libris-szeket félretette, megmentette.- Akkor még fiatalember voltam, az nem volt komoly gyűjtemény - mondja. Ám hozzáteszi: ez is elveszett, számos olyan darab volt kö­zöttük, amelyek egy időben jobb ha nem kerültek idegen szem elé. Felesége óvatosság­ból eltüntette - azóta se került elő. A jelenlegi gyűjteményt azonban már Kovács József is tekintélyesnek mondja, azzal együtt, hogy közel 20 000 da­rabos kollekciója nem egye­düli. Számosán gyűjtik a kisg- rafikákat, az ex libris-szeket, cserélik a duplikátumokat. Gyűjtenének többen és többet is, a lehetőségek azonban be­szűkülőben vannak.-Rengeteg grafikus van - magyarázza Kovács József -, de én nem tudom, hogy mit IMEMZEfflKÖfl [borverseny csinálnak ... Amit a hétköz­napi reklámgrafikában látok, hát az gyatra munka! Az érzé­kenyebb kezű, nevesebb mű­vészek pedig - igen kevés ki­vétellel, Szatyor Győzőt, Ta­kács Dezsőt említem a példa kedvéért - nem vállalkoznak egy-egy ex libris elkészíté­sére. Pedig ezeknek értéke van, pénzt lehet vele keresni. Mind azt mondja: nem érek rá! De ha mind kevesebb a réz-, a linóleum-, a fametszet, akkor mit csinálnak? A kisgra­fika az egész világon elismert műfaj, ha a magyar művészek továbbra is mostohagyerek­ként kezelik, egyszerűen el­maradhatunk. Pedig vannak ám közöttük kiváló tehetsé­gek, hogy csak egyet mond­jak, a Komlón dolgozó, Er­délyből áttelepült Bálint Fe­rencet. Mutatja a művész néhány munkáját. Filigrán, szépséges munkák. Az ember szeretné valamennyit magához ölelni, világukkal életét kiszínezni.- És Ön nem próbálkozott, hogy kisgrafikát csináljon?-Nem. Arra soha sem ér­tem rá! Hogy a világ e téren hol tart, azt jól ismeri Kovács Jó­zsef, de az európai gyűjtőkkel, sok neves űvésszel rendszeres kapcsolatban van. Számos or­szágban járt már - 29 éve fog­lalkozik aktívan a kisgrafi- kákkal.-Csak hozzáértés, szorga­lom és baráti szeretet kell hozzá - mondja. A pécsi körnek ötven tagja van. Sajnos, jobbára az idő­sebb nemzedékekből.- Hívtuk mi és vártuk a fia­talokat, jöttek is egy-két klu­bösszejövetelünkre - de nem volt zene... Talán majd most, ősztől. A művészeti szakközépiskolába járó fiata­lokra gondolok - egy-kettő le­het, megmarad közöttünk. A Pécsi Kisgrafika Barátok Köre most újabb kiállításra készül. A Mediterrán ősz ke­retében mutatják be a szőlővel és a borral foglalkozó ex lib- ris-szeiket. Azután jön majd Linz, október közepén a Duna-menti országok művé­szeinek, gyűjtőinek találko­zója. Ezt immár harmadszor rendezik meg, először Pécsett 1991-ben, tavaly Pozsonyban volt. Az ötlet szülője - mon­dani sem kell - Kovács József. De - mint a már idézett szüle­tésnapi köszöntőben olvasom - „Mai világunk nem kedvez a kapcsolattartásnak, így az ex libris- és kisgrafika-művészek és gyűjtők körében sem. Ko­vács József titkárunk java­solja, hogy a kapcsolatok el­mélyítése, gondjaink, eredmé­nyeink megbeszélése céljából jó lenne egy országos baráti találkozót szervezni, ahol mi­nél többen összejönnénk...”- Mondhatnánk: egész élete a gyűjteményében van. Mi lesz a sorsa az anyagnak?- Szeretném átadni a pécsi múzeumnak. Mészáros A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents