Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-04 / 241. szám

1993. szeptember 4., szombat aj Dunántúli napio 7 Minisztériumváltás az orvosegyetemeken Az ország orvostudományi egyetemei eddig az egészsé­güggyel foglalkozó tárcához, mint felügyeleti és felső irá­nyító szervhez tartoztak. Az új felsőoktatási törvény értelmé­ben azonban szeptember 1-től már nem a Népjóléti Miniszté­riumhoz, hanem a többi egye­temekhez hasonlóan a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­tériumhoz tartoznak. Dr. Ke- lényi Gábort a POTE rektorát kérdeztük arról, hogy ez mennyiben érinti az orvose­gyetemeket, s köztük a pécsit.- Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy erre már volt példa a háború előtt, s nyugaton a legtöbb országban az oktatásügyhöz tartoznak az orvosegyetemek is - vála­szolta dr. Kelényi Gábor. - Nekünk természetesen szokat­lan, hiszen a mi generációnk az eddigi rendszerbe szokott bele. Kétségtelen tény, azon­ban, hogy ennek a döntésnek van racionális alapja. Hiszen az orvosegyetemeket, mint felsőoktatási intézményeket egy sor olyan dolog érinti, ami azonos a többi egyetemmel. Hogy csak egyet említsek a sok közül, például a felvételi vizsgák kérdése. Változások várhatók e téren, s ebben nem kivétel az orvosegyetem sem, egységes szabályok, rendelke­zések érvényesek, függetlenül attól, hogy jogászokat, köz­gazdászokat, vagy orvosokat képeznek. S a példákat lehetne sorolni. Az is kétségtelen tény, hogy mi orvosok értünk az egészségügyhöz, de nem ér­tünk az oktatásügyhöz, holott oktatással foglalkozunk.-Ugyanakkor az is kétség­telen, hogy a mi ténykedésünk az egészségügyhöz kapcsoló­dik, még akkor is, ha oktatunk (például egy injekció beadása medikus jelenlétében gyógyí­tás, de oktatás is egyúttal) bennünket érintenek az egész­ségügyben, a társadalombizto­sításban lezajló változások, te­hát meglehetősen sajátos a helyzetünk. Ezért megnyug­tató, hogy a felsőoktatási tör­vény, amikor elrendeli, hogy az oktatásüggyel foglalkozó tárcához kerülünk, ugyanak­kor azt is kimondja, hogy azokban a kérdésekben, ame­lyek az egészségügyet, a gyó­gyítást érintik, a Népjóléti Mi­nisztériumnak van döntő szava.- Azt is okos döntésnek tar­tom, hogy bár a törvény értel­mében már szeptember 1-től a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tar­tozunk, a teljes átszervezést fokozatosan 1995-ig kell vég­rehajtani, a minisztérium költ­ségvetésébe is addigra lesz be­építve az orvosképzés. Ez azért jó, mert egy sor, eddig nem teljesen tisztázott prob­lémát kell még megvitatni. Csak egy példát említve: az egyetemek közötti pénzek el­osztásánál figyelembe kell majd venni, hogy az orvos­képzés a legköltségesebb kép­zés. Ez a világon mindenütt így van, például a Harvard egyetemen végzett számítások szerint csaknem 8-10-szerese az egyéb diplomás szakembe­rek képzésének. Az orvostu­domány egyre nagyobb csodá­kat képes produkálni, ám min­den újdonság általában igen költséges. Természetes, hogy ezek a költségek jelentkeznek az orvosképzésben is, ameny- nyiben az új technikát, új eredményeket megakarják ta­nítani a jövő orvosainak. Nem lehet tehát egységes, fejkvóta szerinti elosztást érvényesí­teni. Mint említettem, szeren­csére 95-ig kell az átszervezést lebonyolítani, s addig van idő alaposan átgondolni. S. Zs. A drog új földrajza Balkáni és balti útvonal A magyar szemészetet világszínvonalon művelik Beszélgetés G. P. Halberg New York-i professzorral Nagylaknál kamionban, hagyma alatt utazott a heroin, Rostockban hajófenéken, baná- nosládák rejtekében a kokain. Nemcsak a Dél-Amerikából ér­kező Rio Frio banángőzösön volt eredményes a különlegesen kiképzett kábítószerkereső ku­tya, hanem több más hasonló fogásra is szert tettek a vámha­tóságok különböző keleti ten­geri kikötővárosokban. Az elmúlt évtizedekben két „klasszikus útvonal” alakult ki a mindinkább terebélyesedő nemzetközi kábítószerkereske­delemben. A főként Bolíviában, Kolumbiában és Peruban előál­lított kokain Mexikón s a baha­mai tranzit állomáson át jutott az Egyesült Államokba illetve Nyugat-Európába, ám volt egy Nigérián át vezető kerülőút is. Az Arany Háromszög - Burma, Thaiföld és Laosz - ellenőrizhe­tetlen, őserdős vidékéről szár­mazó nyers ópium, valamint annak heroinná finomított for­mája elsősorban bejrúti átmenő forgalommal jutott tovább a francia és a „pizza” kapcsolat­hoz, Marseille-be és Szicíliába. De igénybevették Törökország­tól Jugoszláviáig a balkáni jára­tot is. A világpolitika eseményei azonban rendszeresen átrajzol­ják a drogföldrajzot. A libanoni polgárháború, a volt Jugoszlá­via jelenlegi állapota, a Szovje­tunió szétesése, az egykori szo­cialista országok drákói határőr­izeti rendszabályainak eltűnése sok mindent módosított. A leg­nagyobb heroinexportőr Pakisz­tán lett (ez természetesen nem hivatalos kivitelt jelent), az Arany Háromszögből valamint Afganisztánból érkező szállít­mányok továbbításával. Ezek részben Törökországon, rész­ben a FÁK országokon átjutnak tovább; az utóbbiaknak, főként Tádzsikisztánnak saját drog­termelése is van. A balkáni út­vonal ma Bulgárián, Románián, Magyarországon át vezet Ausztria illetve Szlovákia, Csehország és Németország felé (az embargós délszláv tér­ségben túl nagy az ellenőrzés). S legújabban mind nagyobb szerepet kap a balti útvonal, Lengyelországon, Litvánián, Észtországon és Lettországon keresztül, a volt keletnémet te­rületekre. A heroinszállítók mellett a kokain-maffiát is mind inkább érdekli ez a térség: erre vall, hogy az idén több kokaint foglaltak le Rostockban, mint a hagyományos érkezőhelynek számító Hamburgban. A térképeken szereplő új és még újabb bejegyzések bizo­nyítják, hogy milyen nagy szükség van az egyes országok határőrizeti és vámszerveinek erősítésére, a nemzetközi együttműködésre. Waigel né­met pénzügyminiszter kijelen­tése szerint minden eszközt igénybe kell venni a kábító­szermaffiával szemben, ezért - az általános takarékosság elle­nére - Németországban 600 vámhivatalnokkal, 2820 határ­őrrel s 450 drogkutyával erősí­tik a határállomásokat. Ezeken tavaly különben 1143 kilo­gramm heroint, 1025 kilo­gramm kokaint, 2395 kilo­gramm hasist és 7617 kilo­gramm marijuanát foglaltak le. Milyen mennyiség jutott mégis át - arról nincs adat. Mint ahogy nincs - a sikeres „kapások” el­lenére - a magyar határátkelők „drogáteresztő” forgalmáról sem. Réti Ervin Az elmúlt hét végén Pécsett találkoztak az ország és a világ legjobb szemészei, köztük olyan személyiségek, akik a szakma világ élvonalába tartoz­nak. Ilyen világszerte elismert szaktekintély G. Peter Halberg New York-i professzor, aki ma­gyar származású és bár régóta él Amerikában kitűnően beszél magyarul. Tőle kértünk interjút lapunk számára. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy elmondta, már budapesti gimnazista korában mindig sze­retett volna egyszer eljönni Pécsre, hiszen tanulmányaiból olvasmányaiból ismerte a város történelmét, kulturális értékeit, de sohasem kerülhetett rá sor. Ezért jött boldogan, amikor megkapta erre a rendezvényre a meghívást.- Ön a Magyar Orvosok Vi­lágakadémiájának egyik alapító és szervező tagja, a szemész szekció vezetője. Úgy ismerik önt mint aki nagyon segíti a fia­tal magyar szemészek külföldi tanulmányait.- Sajnos, nekünk nincsenek nagy anyagi lehetőségeink, ez az Akadémia nem gazdasági alapokon szerveződött. Ta­nácsot tudunk adni, hogy az ér­deklődési körnek megfelelően melyik helyre érdemes menni tanulni, s abban tudunk még se­gítséget nyújtani, hogy felkuta­tunk alapítványokat, pénzforrá­sokat, amiből finanszírozni tudja a kinn tartózkodását.- Úgy tudom, az ön egyik ér­deklődési területe az időskori látásvesztés okainak kutatása. (Egy korábbi információ szerint az USA-ban az AIDS kutatások után erre költik a legtöbb pénzt.)- Nagyon nagy gondja ez az idősebb korú népességnek szerte a világon. Az időskori lá­tásvesztésnek három fő oka le­het. Az egyik, amikor a szem­lencsén homályok fejlődnek ki. Ezt nevezik szürkehályognak. Ha a szürkehályog csak részle­ges, nem esik közvetlenül a lá­tótérbe, a látást nem veszti el az illető, csupán az éleslátása csorbul. Van aki ezzel évekig eléldegél, ha nem űz olyan fog­lalkozást, hogy szükség van az éleslátásra, nem zavarja az élet­vitelét. Azonban, ha ez a ho­mály a látótér közepében van, teljes látásvesztés következhet be. Szerencsére a szürkehályog jól operálható, egészen idős korban is.- Súlyosabb eset, ha az idős­kori látáscsökkenés illetve lá­tásvesztés a retina degenerációs változásainak következménye. A retinán lévő sárgafolt köze­pén mindössze egy gombostűfej nagyságú terület az, ami az éles­látást biztosítja. Idős korban sajnos gyakran következik be ezen a területen kóros elválto­zás. Szerencsére újabban van­nak olyan módszerek, amelyek­kel bizonyos esetekben segíteni lehet, illetve a további romlási folyamatot lehet megállítani.- A harmadik, tipikusan idő­sebb korban jelentkező beteg­ség a glaukoma, vagy más néven zöldhályog. A betegség lényege a következő: A szem­golyó belsejében állandóan fo­lyadék termelődik, s ugyanak­kor ugyanannyi elvezetődik. Ez egészséges szem esetében kie­gyensúlyozott folyamat. Akkor, ha ezt az elfolyást valami aka­dályozza, vagy az új folyadék képződése gyorsabb, vagy na­gyobb mennyiségű, mint a tá­vozó folyadék, akkor a szemben megnő a nyomás. Ez a túlnyo­más a szemidegeket károsítja, súlyosabb esetben elpusztítja őket. Ez a betegség alattomos, lassan, évek alatt alakul ki, úgy hogy az illető gyakran észre sem veszi, hiszen először csak az u.n. periférikus látás csök­ken. Legtöbbször akkor észleli, hogy baj van, amikor már késő, amikor már nem lehet segíteni. A kialakult zöldhályog nem gyógyítható, csak a megelőzés­sel lehet csökkenteni a számát. Ezért nagyon fontos lenne, hogy mindenki a 40. életév után évente legalább egyszer szem­orvoshoz menjen, ahol ellenőr­zik a szemnyomást, megvizs­gálják a szemfeneket.- Az én másik érdeklődési te­rületem a kontaktlencsékkel kapcsolatos. Terjed a divat vi­lágszerte, egyre többen viselnek szemüveg helyett kontaktlen­csét. Én voltam a szervezője az amerikai szemorvosok kontakt- lencsével foglalkozó egyesüle­tének és elnöke vagyok a Nem­zetközi Kontaktlencse Társa­ságnak. Minket természetesen e divat orvosi vonatkozásai érde­kelnek, a viselés komplikációi, s az, hogy milyen minőségű a lencse. Nagyon fontos, hogy a lencse jól legyen adaptálva az egyén szeméhez, hogy a szem érzékeny szövetei a lencse alatt ne szenvedjenek.-Ha már divatról és szem­üveg levételről van szó, hadd kérdezzem meg, mi a véleménye a már nálunk is Fjodorov mód­szer néven ismert beavatko­zásról, ami azt ígéri, a rövidlátó megszabadul a szemüvegtől. Utakat szerveztek a volt Szovje­tunióba, sőt újabban magyaror- szágon egy magánklinika is hir­deti magát, ahol a Fjodorov módszert alkalmazzák.-Én nagyon ellene vagyok. Először is, nem Fjodorov talál­mánya, egy Sato nevű japán szemész kezdte alkalmazni az 50-es években, Fjodorov csak átvette. Azért vegyok ellene, mert a szaruhártya bemetszése­ivel korrigálják a szem fénytö­rési hibáját. Ezzel az összevag- dosással visszafordíthatatlan károkat okoznak a szemben. A metszések helyén hegek kelet­keznek, amelyek szemkáprázást okozhatnak. A szem fizikailag is gyengül. Számos irodalmi adat van arról, hogy az ílymó- don operált szemet a későbbi­ekben, ha valamilyen kisebb ütés éri, a belső nyomástól egy­szerűen szétrobban, hiszen az egyébként rugalmas ellenálló szaruhártya heges, nem tudja kivédeni. Nagyon jó barátom annak a japán intézetnek a veze­tője, akinek elődje volt Sato professzor. Elmondta, hogy az ilyen beavatkozáson átesett pá­ciensek 70 százalékánál 20 év múlva szaruhártya átültetést kellett végrehajatni. Nem állí­tom, hogy minden esetben si­kertelen, de nagytömegű, üzlet­szerű alkalmazását lelketlen- ségnek tartom, s elítélem.- Végezetül megkérdem, mi a véleménye a magyar szemészek­ről.?-Csak az elismerés hangján tudok róluk szólni. Az egyetemi centrumokban a szemészetet vi­lágszínvonalon művelik. Sarok Zsuzsa Tudomány az ember szolgálatában Digitális titkár a láthatáron Newton egy vékony, fekete, retikül-méretű szerkezet. Mozgó részekkel azonban nem rendelkezik, drótok nem lóg­nak ki belőle, számítógép és mégsem az. Alkotója, az Apple cég szerint Newton - személyi kommunikátor avagy digitális titkár. Ha egy ceruzaszerű esz­közzel írunk rá, felismeri ke­zünk nyomát, sőt javít is rajta, ha szükséges. Ha mondjuk azt írjuk Newtonra, hogy fax Bob­nak, a titkár megnézi, milyen Bob nevű személyek vannak az agyában, s mindegyiknek elküldi a képernyőn lévő üze­netet. Newton alkalmazásának rengeteg lehetősége van: a nem is olyan távoli jövőben az au­tós az ő segítségével lép kap­csolatba azzal a műholddal, amely informálja őt a forgalmi helyzetről; orvosok-nővérek hordják magukkal, s közben ál­landóan tájékozottak az ápolá­sukra bízott betegekről; az uta­zók Newton jóvoltából mindig megtalálják a keresett éttermet vagy múzeumot. A Newton már a nyár végén kapható lesz, mindössze ezer dollárért. Élő TV-adás repülőgépen Cape Canaveralben a Dis­covery űrkompban egy ultra­modern amerikai kísérleti táv­közlési műhold vár a startra. Az ACTS-t (Advanced Com­munication Technology Satel­lite) a NASA hivatalos közlése szerint azért építették, hogy to­vábbra is biztosítsák az Egye­sült Államok előnyét a távköz­lési műholdak terén. Felhasz­nálásával megpróbálnak élő TV-adásokat közvetíteni a nagy magasságokban haladó utasszállító repülőgépekre. Az ACTS magas átviteli ka­pacitása és sebessége lehetővé teszi a gyors adatcserét a szu­perkomputer és a műhold kö­zött, amely nemcsak a tudo­mány hanem a gazdaság te­rűié- tén is hasznosítható. Biz­tosítja továbbá a legmodernebb és legátfogóbb orvosi távdiag­nózisokat és gyógymódjavasla­tokat még a legtávolabbi terü­letekre is: a hírneves Mayo-klinika e műhold segít­ségével akarja majd továbbí­tani a röntgenfelvételeket, kór­lapokat. „Adatkesztyű” operál Valószínűleg már a közeljö­vőben alkalmazzák az orvos­képzésben a „virtuális medici­nát”. Az orvos vagy a medikus si­sakot húz fel, amelybe az ope­rálandó terület háromdimen­ziós komputerképét vetítik. A kezeket „data-gloves”-ba, „adatkesztyűkbe” bújtatják, melyben minden mozdulathoz egy funkciót rendelnek. így a kinyújtott mutatóujj mozgatná a szikét, négy behajtott ujj a behatolás útját nyitná meg, a felfelé mutató hüvelykujj indí­taná a varrási procedúrát. Még reményteljesebb a komputer­képnek a sisakban való megje­lenítése endoszkópikus operá­cióknál. A kameraképet közvetlenül a sisak irányzékára viszik, s akkor az orvos gyakorlatilag „benne áll” a páciensben és még precízebben vezeti az en­doszkópot. A tv programok komputer monitoron Egy újságíró ül a kompu­ter-monitor előtt és aktuális cikkét írja. Egyidejűleg azon­ban fél szemmel a képernyő jobb felső sarkát figyeli, ahol éppen az amerikai CNN hírte­levízió adása megy. Gomb­nyomásra a tv-kép bármikor befagyasztható és digitálisan a saját számítógépbe táplálható. A képadatok elküldése is min­den további nélkül lehetséges egy modemen keresztül. Az alkalmazott komputernek lega­lábbis egy 388 PC-nek kell lennie VGA-kártyával ellátva és 3,1 Windowal kell rendel­keznie. „Nagyon fontos, hogy legalább évente egyszer szemorvossal ellenőriztessük látásunkat”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents