Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-29 / 266. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. szeptember 29., szerda Az Új DN j3olitikai vitafóruma Nehéz megtagadni egyfajta egyszerűséget De Blasio Antonio képviselő úr (a városépítészeti bizottság elnöke) következetesen vallott elvi álláspontjától, amit a Citrom utcai „MAXI”-szálló ügyében az „Új DN” politikai vitafórumában (09.22) fejt ki. Kérdés, vajon az évek óta csüdig sárban dagonyázni kényszerülő pécsi polgárok osztoznak-e képviselőtársam „hosszú- távú várospolitikai elveiben?” Összefoglalva: a szálló építtetője eltért az engedélyezett magasságtól, majd az építési engedély módosítását kérte, megokolva: a. / a meglévő, épített környezet azt meghaladó magasságával, b. / az elérhető többletszoba- szám révén a gazdaságosabb működtetéssel, c. / e módosítás által elnyerhető többcsillagos szállodai besorolással, d. / ez által, egy jó nevű szállodaláncba való bekapcsolódás Megbecsülni és védeni a természetet Tettekkel! Szeptember 4-én megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetének, a SZIM-nek a Pécs-Baranya megyei Szervezete és megválasztotta vezetőségét. A megyei szervezetünk nemcsak az MSZDP utánpótlásának a nevelését tekinti feladatának, hanem azt is, hogy Pécs és a megye ifjúságát igazi és hasznos közösségi érdekek megbecsülésére és szolgálatára nevelje - nem szavakkal, hanem tettekkel. A SZIM megyei szervezete működését azzal kezdte, egyetértve a SZIM korábban megalakult pécsi uránvárosi alapszervezetével, hogy a megye ifjúságát a természet megbecsülésének és védelmének kívánja megynemi. Ennek érdekében a pécsi uránvárosi SZIM alapszervezet július 8-án az erdei pihenőhelyek rendbentartására, az erdei közbiztonság javítására kötött megállapodást a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal. Augusztus 30-án a Pécs MJ. Város Polgármesteri Hivatala városfejlesztési és üzemeltetési irodájával az erdei utak rendszeres járásában, valamint a tájékoztató táblák és jelzések állapotának ellenőrzésében állapodott meg. A pécsi uránvárosi SZIM alapszervezet, s most már a megyei szervezet azt is vállalja, hogy a tájékoztató táblákat és jelzéseket karbantartják, szükség esetén egyeztetés után újakat is helyeznek el. Valamint itt is vállalják a SZIM tagok, hogy parkerdei pihenőhelyeket rendben tartják és tevékenységükkel hozzájárulnak a közbiztonság javulásához. Arra kéijük Pécs és a megye ifjúságát, hogy akik a közöltek- kel, vagy a SZIM hasonló közérdeket szolgáló tevékenységével egyetértenek és e célok megvalósításáért dolgozni is hajlandók, szíveskedjenek a SZIM mozgalmat illetve az itt megjelölt vagy hasonló közérdekű célok teljesítését segíteni és ennek érdekében Pécsett a Dischka Győző u. 2. szám alatti (udvari épület emeletén lévő) irodánkat felkeresni. Hétfőtől péntekig délután 4 és 6 óra között vagyunk ott találhatók. Arra is kéijük Pécs és a megye ifjúságát, hogy problémáikkal, az ifjúság mai nagy kérdéseit megoldani segítő javaslataikat is szíveskedjenek a jelzett időben előterjeszteni. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom Pécs-Baranya megyei Szervezete „Amit lehet, ahogy lehet!” előnyeivel. A városépítészeti bizottság ismételt döntései nyomán, az építési hatóság az építési engedélyben leírtakra hivatkozva e kérést elutasította, a többletszint visszabontását elrendelte. Az építtető ezt végül is megtette. Ezen a ponton azonban végleg megszakadtak a tárgyalások, s vele az építkezés és utcarendezés is. A bizottság és a hatóság tántoríthatatlanságának okait vizsgálva meglepő, hogy az építész-szakértők álláspontja szerint mindkét szálló magasság-változat építészetileg és vá- rosképileg is elfogadható! Mármost, ha nem a szakmai ellenérvek indokolják városépítészeti bizottság merev ragaszkodását egykori döntéséhez, ugyan találgathatunk: akkor hát?! Az SZDSZ frakció álláspontjának kialakításában - mint De Blasio „pálfordulásként” aposztrofál -, része volt az egykori döntés óta ismertté vált, a szálloda racionális működtetésére vonatkozó új információknak, a városépítészek árnyaltan újrafogalmazott „megengedő” állásfoglalásának, és - való igaz! - a tarthatatlanul sokáig elhúzódó áldatlan állapotok mielőbbi megszüntetésének is. Ez utóbbi, akár érthető így is: ha a város nem rendelkezik a jogszabályi keretek között érvényesíthető hatékony kényszerítő eszközökkel az építtető felé, úgy e visszás helyzetet az ésszerű kompromisszumok útján kell megoldanunk. Nem tehetjük a pécsi polgárokat szenvedő alanyaivá, egy bizonytalan szakmai megalapozottságú, megvalósíthatatlan (mert kikénysze- ríthetetlen), úgymond: „város- politikai elvnek”! Önkormányzati képviselőként nap-nap után X esetben tapasztaljuk: a város érdekében tenni akaró és tudó személyek, szervezetek, vállalkozások a legtermészetesebb módon ezt a maguk érdekében is teszik. Ha városunknak szüksége van anyagi, szakmai, szervezeti közreműködésükre ahhoz, hogy fejlődjön, gazdagodjék, (hiszen önkormányzati pénzből ugyan édes-kevésre futná!), úgy tolerálnia kell e vállalkozások gazdasági érdekeit - a fennkölt „várospolitikai elvek”, és a „legkevésbé rossz” - gyakorlata között egyensúlyozva szüntelen. „Ami lehet, ahogy lehet! - írásom címe, mihez hozzátenném: és „akivel (csak) lehet!” Akárhogy is, de újabb, a tanácsrendszerből öröklött és túl hosszan elhúzódó ügy végére tettünk pontot - fájdalom! -, De Blasio Antonio képviselő Úr teljes elégedetlenségére. Papp Béla, önkormányzati SZDSZ-frakcióvezető Mikor beszélhetünk haszonállattartásról? Szeptember 24-én ismertetést olvashattunk az ÚDN hasábjain a kedvtelésből tartott állatok új önkormányzati rendeletéről. Bölcs és hasznos intézkedés volt, hogy városunk Közgyűlése felülvizsgálta és módosította a régi, már elavult tanácsi rendeleteket. Ugyanis szeptember 16-án nem csak a kedvtelésből tartott állatok tartásáról, hanem a haszonállatok tartásáról is rendelkezett a Közgyűlés. Nagy kár, hogy a két rendelet összeolvasva nem kompatibilis. Sajnos a rendeletek az állatok fajtáját és nem a tartás célját különböztetik meg. Gyakorlati példával úgy tudnám igazolni, ha mondjuk a régi Kertváros területén - kertes családiházak - egy jámbor, csöndes sertést, vagy kecskét szeretnék tartani kedvtelésből, nem tehetném. De ha egy falka csahos vérebet kívánok tartani tenyésztés, vagyis haszonszerzési céllal - igaz, külön engedéllyel - megtehetem. Szintén nagy kár, hogy az említett új rendeletek nem ismerik, vagyis nem említik a „Lakó-pihenő” övezetet. Igaz, hogy az említett fogalom elsősorban KRESZ előírás, de úgy gondolom, hogy az említett kitétel a mindennapi életünkre is utal és van valamilyen üzenete. Bár az is igaz, hogy a hatóságok a régi Kertváros területén az eredeti KRESZ-béli fogalom szerinti előírásnak sem tudnak érvényt szerezni. Ezek után bárki felteheti a kérdést, hogy miért a jelen helyen és miért nem a Közgyűlésen foglalkozom a kérdéssel. Először munkahelyi elfoglaltságom miatt a rendeletalkotás idején távol voltam. Másodszor lakossági bejelentés alapján írásban kérdést intéztem városunk közjogi őréhez, a jegyzőhöz, hogy hogyan fordulhatott az elő, hogy kutyatenyészethez adtak ki engedélyt egy „Lakó-pihenő” övezetben. Ebben a levélben javaslattal is éltem, hogy a régi tanácsi rendeleteket felül kellene vizsgálni. Számomra nem volt ismeretes, hogy készülnek az új rendelet- tervezetek. A végeredményről meg most értesültem, amiben a javaslataimat nem vették figyelembe. De lássuk a levelezést: kérdésemre a válaszlevelet (szept. 13-án kelt) szeptember 23-án vettem át, ebben „megmagyarázzák”, hogy az engedély kiadása jogos volt és hogy a felülvizsgálat megkezdődött. A közgyűlés szeptember 16-án új rendeleteket alkotott! Most már - és nem csak én - csak azt szeretném tudni, hogyan lehetne úgy módosítani az említett rendeleteket, hogy ne csak a fajták szerinti elkülönülés, hanem a fajták szerinti tartási szándék is világosan megjelenjen a rendeletekben. Lehet, hogy tévedek, de megítélésem szerint erre egy rendelet is elég a jelenlegi kettő helyett. Perényi József önkormányzati képviselő Legnagyobb nemzeti kincsünk A Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége a magyar mezőgazdaság védelme érdekében már többször juttatta kifejezésre azt a véleményét, hogy legnagyobb nemzeti kincsünket, a termőföldet, különleges védelemben kell részesíteni. Ebből kiindulva határozottan sikraszáll azért, hogy termőföld tulajdonjogát csak magyar állampolgárságú természetes személyek és önkormányzatok szerezhetnek meg. Továbbá szükségesnek tartja azt is, hogy a megszerezhető termőföld felső határa törvényi szabályozást nyerjen. Mindezekre figyelemmel elvárja a kormánytól, hogy a földtörvény módosítására vonatkozó indítványát a lehető legrövidebb időn belül terjessze az Országgyűlés elé, azzal a megszorítással, hogy azt a T. Ház kivételes és sürgős eljárás keretében tárgyalja. Amennyiben ez elmaradna, a KDNP haladéktalan intézkedést tesz annak érdekében, hogy fenti célokat szolgáló és dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselő által előterjesztett törvényjavaslatot a parlament vegye tárgysorozatába. KDNP Elnöksége E lap hasábjain szeptember 22-én „Pedagógusbérek” címmel az MDF Pedagógus Kollégiuma írt cikket. Az a szervezet, mely 3 év alatt nemigen hallatott magáról, egyetlen javaslatot sem tett le a városnak, kivéve most, amikor szóvá tette, hogy a béreik elmaradtak Pécsett az országos átlagtól. A cikk alapigazsága vitathatatlan. A pedagógusbérek botrányosan alacsonyak, nettóban megfelelnek kb. a szingapúri utcaseprők 150-200 dolláros keresetének, a pécsieké pedig az országos átlag alatt, ennek utolsó harmadában vannak. Az írás adatai mégis félrevezetők, ferdítésekkel és rossz információkkal szolgálnak az olvasók számára. Mi kifogásolható írásukból? Az utóbbi években az ön- kormányzatok béremelésekkel igyekeztek országosan elősegíteni azt, hogy a pedagógusfizetések 1994 januártól a közalkalmazotti törvényben előírt béreket megközelítsék. A cikk itt különböző kis falvak és kisvárosok adait közölte, sőt egyes iskolák „kimazsolázott” számait hasonlítja össze Péccsel, elmarasztalásának bizonyítására. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehet Bükkösdöt, Csertőt vagy Bonyhádot Péccsel összehasonlítani? Milyen demagóg és gyermeteg statisztikai összehasonlítással lehet összehozni olyan településeket, ahol 0 vagy 11 iskola van, azzal a Péccsel ahol 144 oktatási intézmény van? Pécsett csak hasonló nagyságú várossal lehet párhuzamba állítani. Ezek adatai a következők: ha azt veszem figyelembe, hogy hány százalékát érték el az 1994-re a közalkalmazotti törvényben előírtaknak: Szeged 65%, Győr 70%, Debrecen 60%, Miskolc 75-80%, Pécs 65% (és nem 50%!) Szegeden, Debrecenben és Pécsen a májusi béremeléshez nem tett hozzá az önkormányzat, Győrben 2,5%-ot, Miskolcon 5%-ot adtak ehhez a városok. Ugyanakkor Pécs városa az 1992-es költségvetésből illetve az intézményi megtakarításokból 86 millió forinttal (60 mil- lió+26 millió TB) járult hozzá a bérekhez, illetve kifizette a 13. havi fizetéseket (A Gyesen lévők és egyéb járulékok nélkül) kb. 190 milliót, melyhez a kormány egy fillért sem adott. (Be is perelte ezért a kormányt a város az Alkotmánybíróságnál!) Októberben tervezzük az 1992-től elmaradt Gyes és egyéb járulékok, továbbá az idei évi 13. havi fizetések pénzügyi forrásainak biztosítását, azért ilyen későn, mert a kormány még mindig nem tárgyalMit ér az ember, ha magyar? Az Új Dunántúli Napló augusztus 27-i száma nem kis örömet szerzett olvasóinak. Tájékoztat, a FIDESZ politikai céljai között deklarálja, hogy ingyenes juttatásokkal (beruházási területtel?) kívánja támogatni külföldi vállalkozók hazai pályáralépését. A következő oldalon arról informál, hogy az önkormányzat területcserével segít egy 50 % külföldi érdekeltségű vállalatot egy új vásárcsarnok megépítésében. Külföldiek kezére játszanak iparágakat, kereskedelmi hálózatokat mélyen értékük alatt, nem törődve azokkal, akiknek ez jogos tulajdona, akik ezeket az értékeket létrehozták. A vásárló a boltok polcain a méregdrága külföldi árut látja, lassan a hazai áru csak hírmondó marad. A külföldiek előtt a hivatalok ajtaja nyílik, aki ez ország határain belül lakik és ajka nem ismeri a varázsszót, évekig gyötrődhet a hivatalok lázas semmittevésében. Vállalkozásunk, a Pannon-Kert Rt. - HAZAI VÁL- LALKOZáS - hazai vállalatok és kisemberek, munkanélkülivé lett bányászok megtakarított pénzéből megépítette a térség NAGYBAN ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS piacát. A vállalkozásnak résztulajdonosa Pécs város önkormányzata is, a részvények 8,67 %-át birtokolja. E tulajdoni arány oly jelentéktelen, hogy a város vezetői eddig még megtekintésre sem méltatták, a javaslatokat, kéréseket évekig válasz nélkül hagyták. Kérésünk, javaslatunk a következő volt: A terület bővítése szükséges, mert a meglevő területen már nem lehet elhelyezni a felhozott árut. Építést megelőző stádiumban bővítésre kijelölt szomszédos - más hasznosításra nem tervezett - terület megvásárlását kezdeményeztük. Egy év után, többszöri sürgetésre kaptunk ajánlatot, mely közel négyszer volt magasabb, mint annak a közeli területnek az ára, amit külföldi vett meg. Azóta újabb egy év telt el, újabb ajánlatra van ígéret, az idegek meg tovább feszülnek. A termelők nem tudják behozni az áruk egyrészét. A kereskedők és fogyasztók nem fémek be, a kocsisor tiltás ellenére több száz méteren torlaszolja el a bejáratot. Mindez azokat nem zavarja, akik évek óta tologatják az aktákat és a megoldást. A Nagybani Piac viszont változatlanul népszerű, egyre több ember látogatja. Itt szinte féláron tud vásárolni a kispénzű ember almát, burgonyát, hagymát meg mindenféle gyümölcsöt, zöldséget. Igaz, szinte elviselhetetlen a zsúfoltság, de amit itt lehet venni, olcsóbb, jobb és még frissebb is, mint a ragyogó külföldi tulajdonú belvárosi boltokban. Kedves Városvezető Hölgyek, Urak! Önök Pécs polgárainak bizalmából lettek a város vezetői. ők magyar állampolgárok. Kéijük önöket, hogy döntéseikben ez ne jelentsen hátrányt. Jön 1994. - a választások éve! Olyan politikai párt kerestetik, amely tudja, hogy van Magyarország. Amely tudja, hogy az itt élők joga nem kevesebb, mint azoké, akik más tájon élnek, más nyelvet beszélnek. Amely tudja, hogy a választókat, az adófizetőket szolgálni kell és nem kiszolgáltatott helyzetbe hozni. Kádár Imre, elnök-igazgató Pannon-Kert Rt. tatta le a parlamenttel az 1993 évi céltámogatások összegeit, amit nekünk 1992 augusztusában kellett leadni! így nem lehetett dönteni az erre félretett helyi pénzekről. Remélhető ennek rendezése októberben, ha kormányzatunk is úgy akarja. A cikk poénjának szánt megállapítás, miszerint 1992— ben 1 500 millió Ft-ja maradt a városnak, amiből kimondhatatlanul is következik az, hogy ebből bőven futotta volna a béremelésre, félrevezető. A valóság az, hogy 1992-ben 1 486 millió Ft maradt ugyan Pécsnek, de ezek lekötött összegek zömében. Tételesen ez úgy néz 1 , hogy 485 millió áthúzódó beruházásokra szolgált, 501 millió céltartalékra ment, 328 millió intézményi tartalékra (dologi kiadásra lett elkülönítve). Maradt 171 millió, amiből veszélyelhárításra vagy a volt honvédkollégium IMS megerősítésére elment 72 millió, jelenleg 99 millió áll rendelkezésre, ami egy nagyváros költségvetésében nem tétel (9 milliárdos évi költségvetés me- lelt), hiszen csak a 13. havi pedagógusbér több mint 200 millióba kerül majd a városnak. A fenti adatok tükrében az MDF Pedagógus Kollégiumának állítása nem állja meg a helyét. Az MDF-es pedagógusok memóriája szelektív, mert miért nem tiltakoztak az 1992-es kormány költségvetésnél, mikor 0%-os bér és 0%-os dologi „kiadást” állított be a kormány és közben az infláció 26%-os volt? Miért nem emelte fel szavát, mikor a kormány a SZJA 50%-os részesedését 30%-ra csökkentette az önkormányzatok részére? Nem tudták, hogy ők az iskolafenntartók? Miért vették szó nélkül tudomásul a közalkalmazotti törvényt, mikor az ebből következő anyagi vonatkozásokról a kormány nem gondoskodott? (Pedig ezt törvény írja elő!) A memóriájuk nyilvánvalóan szelektív, mert megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy az önkormányzatok a felelősek elsősorban a mai szomorú állapotokért. Az önkormányzat és a lakosság szembeállítása választási fogásnak tűnik, hogy a felelősséget elhárítsák az MDF vezette kormányról és a nyakába varrják az egyre szegényedő önkormányzatoknak. Mivel a polgárok nem ostobák, a választáson voksaikkal majd eldöntik, kiknek adnak igazat ebben a kérdésben is, meg sok minden másban. Matavovszky Iván Pécs Mj. Város Közoktatási Bizottság elnöke A FKgP közli „Elhatároljuk magunkat” Az FKgP Baranya Megyei Szervezete szeptember 23-i dátummal megvált két tagjától (egyik'pártalkalmazott is volt). Mint a belső vizsgálat során kiderült, pártunk szabályzataival össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak egy más gazdasági tevékenységet folytató jogi személy hasznára. Eközben az FKgP Baranya Megyei Szervezetének központi telefonjait - hangsúlyozottan tiltott módon, engedély nélkül - tárgyalótermét valamint postai értékcikkeket felhasználták ügyfélforgalmi célokra. Ezért az FKgP elnökség ezúton is mind a személyektől, mind a gazdasági tevékenységet folytató jogi személytől a lehetői legkihangsúlyozottabb módon elhatárolja magát, s ezért felelősséget sem vállal. A FKgP Baranya Megyei Elnöksége i 9 t Szelektív memória
