Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-28 / 265. szám

10 aj Dunántúli naplő 1993. szeptember 28., kedd A A szerkesztőség postájából Eseteim az adóhivatallal Újra megjelentek az elhagyott roncsautók a kertvárosban. A vá­rosgondnokság legutóbbi akciója alkalmával több tucat rend­szám nélküli autót szállíttatott el, a roncsok azonban újra megje­lentek a parkolókban. Felvételünk a Lahti utcában készült. Fotó: Szundi György Ajándék gyerekeknek • • Ossze­költözés Az Új Dunántúli Napló szep­tember 22-i számában „Három év után összeköltözés” címmel közöltük Rozvány György tu­dósítását a Baranya Megyei Le­véltár Király utcai raktár re­konstrukciójának befejezéséről. A Baranya Megyei Közgyű­lés Hivatalától Dorosits József közvetítésével észrevétel érke­zett szerkesztőségünkbe. E- szerint „a tudósítás pontatlan az alábbi helyeken:-A raktárak rekonstrukció­jához, befejezéséhez szükséges pénzt nem Pécs Város Önkor­mányzata, hanem a Baranya Megyei Közgyűlés biztosította, mint a levéltár fenntartója.-A befejezéshez szükséges pénzforrás nem volt bizonyta­lan, nem volt kétséges a re­konstrukció befejezhetősége.- Az iratanyag,- a tudósító szerint „irathalmaz” - egy ré­szét nem Pécsbányatelepen, ha­nem István aknán tárolták.-Az iratanyag áttelepítése a felújított raktárakba még nem fejeződött be. A „teljes” levél­tári anyagot két hónap alatt átte­lepíteni az ideiglenes tárolóhe­lyekről - nonszensz gondolat.,, Hol az igazság? Az augusztus 24-i Új DN-ben megjelent „Miért csak 50 száza­lékot ér a kárpótlási jegyem” írásra szeretném, ha valaki ille­tékes válaszolna és meg is ma­gyarázná. Ehhez a témához ugyanis további sérelem fűző­dik, ha arra gondolok, hogy sa­ját jogon tulajdonunkban lévő és 50 százalékért eladott kárpót­lási jegyek továbbhasznosítás esetén 100 százalékot, plusz a kamatot is elérheti egyes ügyeskedők kezében.Igazságos ez? Füzes Antal, Pécs Tej cukorérzékeny gyerekek ellátása A pécsi Lila ABC-ben vá­sárló anyukáktól kaptuk a kö­vetkező levelet: Nagyon hálásak vagyunk a ABC dolgozóinak, hogy lehe­tővé tették a tejcukormentes tej vásárlását, amelyre nagy szük­ségünk van. Kéijük, hogy gondoljanak továbbra is tejcukorérzékeny gyermekeinkre azzal, hogy a Dela Milk folyamatosan kap­ható lesz. Szerkesztői üzenet K.I: jeligére üzenjük, hogy az 1-es járat munka­napokon Újmecsekaljáról reggel 7.35, 7,45, 8 órakor indul. Ezekkel időben érhet munkahelyére. A következő eseteimet érde­mesnek tartom közreadni, hátha valaki a tippet kamatoztatni tudja, vagy segítséget kap a ké­sedelmi pótlék számításához. 1992. június 17-én az APEH négy postai szelvénnyel össze­sen 6100 forintot küldött ré­szemre. Mivel a küldött össze­get nem kértem, nem tudtam mire vélni - gondoltam, hogy feladó majd csak közli a külde­mény jogcímét. Három hónap múlva - 1992. szeptember 4-i keltezéssel - meg is küldte leve­lét az APEH, miszerint „ügyvi­teli tévedés” következtében tör­tént a téves pénzküldés, majd: „Felhívom figyelmét az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI tv. 1. §. /6/ bekezdésében fog­laltakra, miszerint az adózó kö­teles jogait jóhiszeműen gyako­rolni.,, Mivel jogaimat nem akartam rosszhiszeműen gyako­rolni, ezért a tévesen küldött pénzt nyomban feladtam. Már ekkor fortyogtam, hogy lám el­Mint Entz Béla utolsó tanít­ványainak egyike és emlékének aktív gondozója, örömmel ol­vastam az Új DN-ben dr. Vargha Dezső „Hol nevezzünk el utcát Entz Béláról?” című írását, ami régi adósságra fi­gyelmezteti Pécs városát. A Pécsi Orvostudományi Egyetem méltóan ápolja egy­kori jeles alapító tanárának em­lékét: 1977-ben fényes ünnep­séggel emlékeztek meg születé­sének 100 éves fordulójáról, 1992-ben pedig emléktáblát he­lyeztek el az egyetem aulájá­ban. Entz Béla azonban nem csak nemzetközileg jegyzett szakember volt, hanem mindig aktív résztvevője Pécs város társadalmi életének is, például a napjainkban újraéledő Mecsek Egyesület elnökeként, ezért joggal szolgált rá, hogy a város is méltó emléket állítson szemé­lyének. Legyen példa ehhez Pécsvárad, ahol élete utolsó éveit töltöte, tisztelettől és megbecsüléstől övezve nem csak életében, de halála után is: A közelmúltban két egymást követő napon, két különböző írás jelent meg egy regionális és egy országos napilapban. Az Új DN. augusztus 26-i száma K. G. aláírással közölte „A piskói templom szomorú históriája” című írását. Az Új Magyaror­szág pedig augusztus 27-én hozta le „Ki uralkodik a piskói lelkeken?” címmel Benke László cikkét. Az első kimondottan a piskói református templom „szomorú históriájá”-val foglalkozik; a másik talán egyharmad részé­ben érinti az egyházközség, benne a templom jelenének sor­sát, állapotát, de inkább a re­nézés helyett kioktató fellé- pés.Túltettem magam az eseten, ezzel az ügyet lezártnak tekin­tettem. Ez év június 16-án levelet küldött az APEH, hogy az 1992. éves adóbevallásomat 4200 fo­rinttal túlteljesítettem, azt visz- szaigényelhetem, vagy ha nem igényelném vissza, úgy figye­lembe veszik az idei befizeté­seknél. Az vesse rám a követ, aki nem igényelte volna vissza, így én is rögtön megtettem.A visszakérő levelemhez mellé­keltem a kért dokumentációkat. 1993. augusztus 26-án adófo­lyószámla kivonattal lepett meg a hivatal, - amiből kitűnt, hogy az 1992. évben a fent említett, az adóhivatal által tévesen kül­dött összeg után 585 forint ké­sedelmi pótlékot számoltak fel terhemre. Úgy a negyedik próbálkozás után - amikor a kivonategyezte- tők széles hada végre megritkult - sorrakerültem, talán úgy gon­már nagyon régóta utcanév em­lékeztet rá, 1989-ben pedig em­léktáblával örökítették meg az­óta lebontott egykori lakóháza helyén emlékét. Második tanszéki utódával, dr. Kelényi Gábor professzorral 1991-ben utcaelnevezésre vo­natkozó közös előterjesztést tet­tünk Pécs Város Önkormány­zata felé. Ezt követően egy, az Új DN-ben közzétett összeállí­tásban olvastuk, hogy a Tiborc utca környékén egy jelentékte­len utcácska az Entz Béla nevet kapta. A ténynek örültünk, a megoldás azonban méltatlannak tűnt számunkra, ezért egyet kell értenünk dr. Vargha Dezsővel, aki érdemi megoldást javasol. Végezetül egy-egy lényeges kiegészítés, illetve korrekció a cikkben szereplő életrajzi ada­tokhoz. Entz Béla már tanszék- vezető porfesszorként kapott meghívást a pozsonyi katedrára, a budapesti Állatorvosi Főis­kola (a mai egyetem jogelődje) kórbonctani intézetének éléről (az állatpathológia iránti érdek­Pontatlan információk formátus lelkész személyét. Mindegyik írás, tudósítás közös jellemzője: téves tájékozódás, tájékoztatás.Az első írás közlő­jének mentségére legyen mondva: valahol, valaki valót­lan adatokat adott meg. „... felhordták a lehullott vakolatot. Új padozatot készítettek, pótol­ták a berendezéseket” - olvas­hattuk. Ezzel szemben a való­ság a következő: e három kü­lönböző javítási munkából semmi sem történt meg, hiszen doltam, most sikerült végleg pontot tenni a téves pénzkülde­ményre. Mivel a hivatalnál voltam és egyeztettünk, így rákérdeztem a még 1993. júniusában vissza­igényelt 4200 forint túlfizeté­sem sorsára. Újabb levélírást javasoltak, amit ugyan nem tet­tem meg, és lám szeptember 15-én megkaptam a 4200 forin­tomat szerény 100 forint kése­delmi pótlékkiegészítéssel. Mi­vel az adót 1993. március 19-én fizettem be, azóta is gyötör a kiványcsiság, hogy mennyi ké­sedelmi pótlékot számolt volna fel a hivatal fordított esetben a terhemre? Úgy határoztam, hogy a küldött 100 forint kése­delmi pótlékot haladéktalanul visszautalom, és a jövőbeni adóbefizetésnél 4200 forinttal kevesebbet teljesítek, amit majd szeptember 15-el fogok befi­zetni. így leszünk kvittek. Illés Ferenc Pécs, Szondi Gy. u.3. lődését élete végéig meg is tar­totta). Nem helytálló az a megálla­pítása a cikknek, hogy Entz Béla a Pozsonyból 1919-ben történt kiutasítás után csak 1924-ben került ismét kapcso­latba az egyetemmnel. A Po­zsonyból kiűzött M. kir. Erzsé­bet Tudományegyetem ideigle­nes elhelyezésében folyamato­san működött Budapesten a Pécsre költözéséig. Entz Béla, aki ekkor átmenetileg a Rókus kórház pathologus főorvosa is volt, tanszékvezető professzor­ként a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatói­nak kórbonctani stúdiumait irá­nyította (oktatott, vizsgáztatott), az 1921/22-es budapesti tanév­ben pedig orvoskari dékán volt. Nemcsak a szakmai folyama­tosság megtartásában működött közre, hanem Pékár Mihály mellett oroszlánrésze volt ab­ban, hogy az egyetem létét ide­iglenesen fenntartani, majd vég­leg biztosítani sikerült. Dr. Kádas István erre még egyetlen vállalkozó sem kapott megbízást, és ele­gendő pénz sem állt rendelke­zésre. Tény, hogy a tetőjavítás ha­gyott maga' után kívánnivalót, de ez nem olyan nagy volumenű elherdálása „a köz pénzének”, mint ahogy ez az Alapítvány titkárának (?) mondásából és az egész írás hangjából érződik. A hibák jelentkezése után azonnal és hatékonyabban lehe­tett volna utánajárni és orvo­solni, ha mindez nem a reformá­tus egyház és annak felelős ve­zetői nélkül próbálják elintézni. Kovács János református lelkész A Garancia Kereskedelmi és Ipari Rt. 400 pólót ajándé­kozott a Mikes Kelemen utcai Intézet kis lakóinak és a volt állami gondozottaknak. A Ba­ranya megyei Gyermek- és If­A Magyarországi Evangéli­kus Ifjúsági Szövetség Bárka csoportjának a nyári táborozá­sához anyagi támogatást nyúj­tott a Pécsi Rotary Club. Ötven ember, köztük 26 mozgás, il­letve halmozottan sérült fiatal tíznapos nyaralása vált lehetővé a segítségükkel. Nagyszerű együttlét volt, na­gyon jó a táborunk visszhangja. Talán megint tudtunk - a ma­gunk módján - sérült barátaink életminőségén egy kicsit javí­tani, a kölcsönös egymásrau­taltság érzésében erősítést adni és a segítő fiataloknak lehetősé­get teremteni arra, hogy a szere- tetük teherbíró képességét ki­próbálhassák. pítványt augusztusban vendégül látta a Stuttgarti Donaushwä- bische Kulturstiftung Sonnen- bülben. így lakhattunk nyolcán egy olyan házban, amely kimondot­tan mozgáskorlátozottak szá­mára készült. A hosszú út után lépcső és küszöb nélkül jutottak be a tolókocsijaink a házba, a fürdőszobától a teraszig min­dent akadály nélkül megnézhet­tünk. A lépcső a felső szintre úgy volt megoldva és kapaszkodó­val ellátva, hogy probléma nél­kül lehetett felmenni, sőt a für­dőszobát, zuhanyozót is meg júságvédő Intézet vezetősége a gondozottak nevében köszöni a segítséget. Csoportunk, a lassan ötéves MEVISZ-Bárkához kötődve két éve munkálkodik ökumenikus keretekben. Közel negyven sé­rült gyereket és fiatalt tudha­tunk a barátaink között, akikkel folyamatos a kapcsolattartásunk és rendszeresek a programjaink. Természetesen a „hab a tor­tán” a nyári tábor. Már most, az ősz folyamán kezdjük a követ­kező nyaralásunk szervezését. A helyszín felkutatása, a költ­ségek előteremtése mindig nagy kihívás számunkra, de mindig vannak önzetlen emberek, hiva­talok, akik segítenek. Köszönet érte. A Bárka-csoport nevében: Muth Eszter lehetett közelíteni és hozzáférni tolókocsival is. Barlangkiránduláson vettünk részt, ahol önkéntes segítőink minden lépcsőn le és felvittek bennünket. Gyönyörű volt a to­jásmúzeum, itt a két szint között lift működött. Kirándultunk Stuttgartba és a Bodeni tóhoz. Nagy élményt jelentett a Má- riabergi Rehabilitációs Falu. Korai fejlesztéstől az élet utolsó pillanatáig foglalkoznak gon- dozottaikkal, együtt élnek ve­lük. Tíz százalékukat 60 kilo­méteres körzetből szállítják na­ponta. A „Kerekesszék-Klub tagjai Nevezzünk el utcát méltó módon Entz Béláról! Dr. Murányi Katalin igazgató Segített a Pécsi Rotary Club Kirándulás Sonnenbülbe A „Kerekesszék-Klub” Alá­Jogi tanácsadó — Tóth István pécsi olvasónk kérdezi, hogy a dolgozót mennyi pihenő idő illeti meg. ’ Az 1992. évi XXn. törvény — Munka törvénykönyve - 122. §-a értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát megha­ladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Abban az esetben, ha a há­rom, vagy többműszakos, il­letve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható, a munkaközi szü- I netet a munkaidőn belül kell ____________________________ k iadni. A munkaközi szünet minden egybefüggő három tú­lóra után megilleti a munkavál­lalót. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenő időt kell biztosítani. Ettől kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása el­térhet, de legalább nyolc óra pihenőidőt ilyen esetben is biz­tosítani kell. A kollektív szerződés előír­hatja, hogy a készenlétet köve­tően a munkavállalót pihenő­idő nem illeti meg. N.J. B.L.-né és K. T. a jövő évben betölti a nyugdíj _________________ k orhatárt. Szeretnénk tudni, hogy mennyi idővel rendel­keznek. Ezt mikor és hogy tudhatják meg? A 89/1990. IVAJ MT. sz. rendelet 265. §-a úgy rendel­kezik, hogy az öregségi nyug­díjra jogosító életkort meg­előző egy éven belül az igény- elbíráló szervtől kérhető a fi­gyelembe vehető szolgálati idő megállapítása. A munkáltató egy évvel a dolgozó öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatárának a betöltése előtt az erre a célra rendszere­__________________________ s ített és a dolgozó (biztosított) által aláírt nyomtatványon az illetékes igényelbíráló szervtől köteles kérni annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetőleg meny­nyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik. A kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv - Bara­nyában a Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság (7645 Pécs, Nagy Lajos király u. 3.) határozatot hoz. A határozatban meg "kell je­lölni azt az időtartamot, ame­lyet az igényelbíráló szerv szolgálati időként elismert, va­lamint - megfelelő indoklással - a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamot is. A határozat jogorvoslati utat biztosít. Ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy az el nem ismert idő beszámítását a szükséges bizonyítás eredményeként el­ismerjék. A másodfokú hatá­rozat ellen a városi bírósághoz lehet keresetet benyújtani. A határozatok minden esetben tartalmazzák a szükséges tájé­koztatást. Az öregségi kortól függetle­nül az igényelbíráló szerv a korkedvezményre jogosító időt __________________________ kö teles megállapítani. Az igénybelbíráló szerv az elis­mert korkedvezményes időről, valamint a figyelembe. vehető szolgálati idő tartamról ugyan­csak határozatot hoz. F. N. pécsi olvasónk kér­dezi hogy mikor nem jár végkielégítés. Az 1992. évi XXII. törvény 95. §. 121 bekezdése szerint nem jár végkielégítés a mun­kavállalónak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat ál­lapítottak meg részére, vala­mint a további munkaviszony megszűnésekor. S. Á. __________________________ ___ ♦ 4 < i

Next

/
Thumbnails
Contents