Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-28 / 265. szám

Magyarszék vállalkozik A tsz-t felszámolták, reményeiket nem (9. oldal) ■ Több órán keresztül sűrű, fe­kete füstöt eresztett tegnap a pécsi Hőerőmű kéménye. Mint megtudtuk egy korábbi üzemzavar miatt indították újra az egyik kazánt, kiéget­ték belőle a pakurát, amely kevésbé környezetszennyező anyag, így károsodást sem okozhatott. Fotó: Läufer L. Pécsi küldöttség Kolozsvárra Dr. Krippl Zoltán, Pécs pol­gármesterének vezetésével ma delegáció utazik Kolozsvárra. Az erdélyi város Pécs testvérvá­rosa, az együttműködésnek - főleg kulturális területen - már eddig is számos jó példája volt, de történtek biztató kísérletek a gazdasági, kapcsolatok erősíté­sére is. A mostani látogatás szándéka szerint tovább széle­síti az együttműködést: szövet­ségekkel, egyesületekkel, okta­tási intézményekkel találkoznak a delegáció tagjai. A pécsi pol­gármester sajtótájékoztatót is tart Kolozsvárott. Képviselő-testületi ülés Szigetváron A szigetvári önkormányzat képviselőtestülete szeptember 28-án 14 órától tartja következő ülését. A javasolt napirendi pontok között szerepel tájékoz­tató a munkanélküliség alakulá­sáról és a közhasznú munka­végzésről. Módosítják az in­tézményi térítési díjakat, tájé­koztató hangzik el a fűtéstámo­gatás felhasználásáról. Klinikák együttműködése A POTE I. és II. számú bel­gyógyászati klinikájának új ve­zetői, a hatékonyabb betegellá­tás érdekében a korábbi rivali­zálás helyett szoros együttmű­ködésben állapodtak meg. En­nek első megnyilvánulása az a közös továbbképző tanácsko­zás, amelyet szeptember 29-én, szerdán 16 órakor tartanak a 400 ágyas klinika tantermében. KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúli napló IV. évfolyam, 265. szám 1993. szeptember 28., kedd Ára: 13,80 Ft Jó úton a honvédelmi törvény i Az Országgyűlés hétfői ülé­sén a plénum megszavazta a Ki­rály Zoltán és Körösi Imre füg­getlen képviselőknek a súlyos gazdasági és politikai összefo­nódásokat, a korrupciót és azok okát feltáró vizsgálóbizottság felállítására benyújtott indítvá­nyának sürgős tárgyalását. Ki­rály Zoltán a korrupció legfőbb okát abban látja, hogy hazánk­ban a viszonylagos politikai stabilitás árnyékában kímélet­len gazdasági polgárháború dúl a vagyonért és ezen keresztül a gazdasági és politikai hatalom megszerzéséért. A bizottságnak jövő év március 30-ig kellene jelentését elkészítenie. A Parlament ugyancsak egyetértett Gáspár Miklós (KDNP) a kommunista állam- hatalmi rendszer politikai meg­ítéléséről szóló indítványának sürgős napirendre tűzésével. Az előterjesztő ismertetése szerint a deklaratív törvényjavaslat célja, hogy lezárja az önkényu­ralom korszakát, számba vegye annak negatív örökségét és er­kölcsi elismerést nyújtson az üldözötteknek. Mindennek ki­nyilvánítására annak érdekében van szükség, hogy a jövőben önkényuralom Magyarországon ne jöhessen létre. A jogszabály­javaslat csak politikai és erköl­csi felelősséget állapít meg és nem érinti a jogi felelősséget. Az Országgyűlés hétfőn - az előző heti miniszteri expozét követően - a vezérszónokok felszólalásával folytatta az újonnan beterjesztett, öt párt és egy frakció megállapodásán nyugvó honvédelmi törvényja­vaslat általános vitáját. Tekin­tettel a többfordulós pártközi egyeztetésre, és az ott létrejött kompromisszumra, valamennyi felszólaló elfogadásra ajánlotta (Folytatás a 2. oldalon) Mikor lehetnek a választások? A kormány álláspontja szerint május 3-dika és augusztus 2-dika között Az elmúlt napokban többféle vélemény látott napvilágot a sajtóban arról, hogy az Alkot­mány értelmében mely idő­pontra - mely időhatárok között - kell kitűzni az országgyűlési képviselők soron következő ál­talános választását. A miniszterelnök a kormány álláspontjáról szeptember 22-én kelt levelében tájékoztatta a köztársasági elnököt, amelyről a kormányszóvivői tájékoztatón rövid ismertetés hangzott el. Az Alkotmány egyértelmű rendelkezésein alapuló állás­pont főbb tartalmi elemei a kö­vetkezők: Az Alkotmány sze­rint az Országgyűlést négy évi időtartamra választják. Az Or­szággyűlés megbízatása az ala­kuló ülésével kezdődik. Az Or­szággyűlés megbízatásának le­jártától számított három hóna­pon belül új Országgyűlést kell választani. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Alkotmány ismertetett szabályai alapján tehát egyér­telmű: az Országgyűlés megbí­zatása az alakuló ülésének nap­ján kezdődik és az ettől számí­tott 4 év elteltével jár le, az új Országgyűlést pedig a megbíza­tása lejártától számított 3 hóna­pon belül kell megválasztani. A jelenlegi Országgyűlés alakuló ülése 1990. május 2-án volt, ezért az új Országgyűlés megválasztását 1994. május 3-a és augusztus 2-a közötti idő­szakban kell megtartani. A Kormány álláspontja szerint az Alkotmány jelenleg hatályos szövegéből más értelmezés megalapozottan nem vezethető le. Az ismertetett jogi álláspont nem érinti az Alkotmány azon rendelkezéseit, amelyek szerint a választások kitűzése - az Al­kotmányban megjelölt időtar­tamon, vagyis az Országyűlés megbízatásának lejártától szá­mított 3 hónapon belüla köz- társasági elnök kizárólagos jog­köre, melyhez természetesen miniszteri (miniszterelnöki) el­lenjegyzés sem szükséges. Új frakció a Parlamentben A Független Kisgazdapárt és a Magyar Piacpárt képvise­lői hétfőn közös, „technikai jellegű” frakciót alakítottak Független Kisgazdapárt és Pi­acpárt Képviselőcsoportja el­nevezéssel. Ezt G. Nagyné Maczó Ágnes, a frakció meg­választott vezetője közölte az MTI munkatársával. A képviselőcsoport tagjai: Balás István, Győri vány i Sán­dor, István József, Iván Géza, Izsó Mihály, Kávássy Sándor, Sümegi Sándomé, Szilasy György, Torgyán József, Za- csek Gyula és G. Nagyné Maczó Ágnes. A frakcióve­zető elmondta azt is, hogy a két párt továbbra is önállóan fog működni, az egyes kérdé­sekkel kapcsolatban azonban ugyanúgy egyeztetik majd ál­láspontjukat, mint ahogy ezt más frakción belül teszik. A közös képviselőcsoport létre­hozására az alapító tagok sze­rint elsősorban azért volt szükség, hogy a képviselők a jövőben is élni tudjanak joga­ikkal. A közgyűlésen a Ki Mit Tud? baranyai résztvevőit köszöntötte a közgyűlés elnöke dr. Szűcs József. Képünkön balról a Tanac együttes képviselői, Kiss Bernadett, dr. Szűcs József, Bogolin Agnes és Kovács István. Fotó: Läufer László Baranya Megye Közgyűlésének ülése Sürgős feladat a kistérségek együttműködésének fejlesztése Ülést tartott - dr. Szűcs Jó­zsef elnökletével - tegnap Pé­csett Baranya Megye Közgyű­lése. A képviselőtestület foglal­kozott egyebek közt azzal az előterjesztéssel, amely a megyei és települési önkormányzatok közötti területfejlesztést segítő együttműködés lehetőségeit vizsgálta. Mint ismeretes, hazánk tele­pülései a korábbi időszakokhoz képest hallatlanul nagy önálló­ságot kaptak, ezzel együtt kör­vonalazódtak azonban olyan te­vékenységek, amelyek ésszerű ellátása települések közötti együttműködést igényel. S az is egyértelművé vált, hogy akkor van nagyobb esélyük a fejlő­désre, ha térségük érdekeit kö­zösen képviselik. Az ilyen irá­nyú törekvéseket eddig is támo­gatta a megyei közgyűlés - pél­dául a Baranya Megyei Önkor­mányzatok Társulásának létre­hozásával -, ugyanakkor az is tény, hogy a megyei önkor­mányzat egyre kevésbé lesz olyan helyzetben, hogy közvet­len forrásaival támogassa az egyes települési önkormányza­tokat. A jövő hosszú távú együttműködését alapozhatja meg egy olyan program, amelyben a megye kistérségei önmaguk által meghatározott fejlesztési irányokban, közös összefogással indulnak el. Bár a képviselők közül többen meg­fogalmazták, jó lenne, ha konk­rét program születne, akadtak, akik legfontosabb feladatként (Folytatás az 5. oldalon) Vegyi laboratórium a kilencedik emeleten Harminc kiló robbanóanyag a lakásban? Pirotechnikai eszköz, feltehe­tően 30 kilogramm TNT, vagy annak energiájával egyenértékű robbanóanyag okozta szeptem­ber 14-én hajnalban a békásme­gyeri panelházrobbanást, amelynek következtében heten meghaltak, míg az anyagi kár 200 millió forintra tehető. Az ügyben lezárult elsődleges vizsgálat eredményeiről Bod- rácska János vezérőrnagy, bu­dapesti rendőrfőkapitány tartott hétfőn sajtótájékoztatót. Elmondta: a Jós utca 8. szám kilencedik emeleti 28-as laká­sában a 37 éves, rokkantnyugdí­jas, ideggondozás alatt álló Mádi Lajos fürdőszobájában - vegyi laboratórium maradvá­nyát fedezték fel. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint Mádi a mosógép centrifugáját használta bizonyos anyagok szárítására, illetve szétválasztá­sára. A kotyvasztás következe­iében tűz, majd robbanás kelet­kezett a helyiségben. A lángok tovább terjedtek a szobába, ahol nagyobb mennyiségű robbanó­anyagot tárolt. Az ott bekövet­kezett detonáció okozta a tragé­diát. (Folytatás a 2. oldalon) Áremelést árelemzés után Hazánkban a lakosság jö­vedelemarányosan 40-60 szá­zalékkal már jelenleg is többet fizet a villamos energiáért, mint Ausztriában - állította Kádár Aba, a Magyar Energi­afogyasztók Szövetségének ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI kérdésére válaszolva. A szakember kifejtette: té­ves az a megállapítás, misze­rint Magyarországon a villa­mos energia ára olcsó lenne. Ez a vélemény abból adódhat, hogy a belföldi és a külföldi „kiskereskedelmi” energiaá­rakat az aktuális devizaárfo­lyamok alkalmazásával vetik össze, s az így kapott árkü­lönbség valóban tetemes. Ám a szakértő véleménye szerint a devizaszorzót kizárólag csak az export-import áraknál le­hetne számításba venni. A la­kossági fogyasztói árakat pe­dig csak a jövedelmekre ve­títve reális összehasonlítani. A Magyar Energiafogyasz­tók Szövetségének véleménye szerint a villamos energia-ára­kat rendezni kell ugyan, ám a térítési díjakat csak árelemzés alapján szabad kikalkulálni. Monopolárról van szó, s mint ilyet, még a fejlett államokban is csupán e módszer alkalma­zásával állapítják meg. Kádár Aba szerint 1992-ben a villa­mos energia termelési ára - beleértve az üzemanyag- és az üzemi költséget is - nomináli­san is alacsonyabb volt az 1991-esnél. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy a tervezett villamos energia-áremelésről az érdekvédelmi szervezet is csak a sajtóból értesült. Tör­tént mindez annak ellenére, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban ígéretet kap­tak arra: az árkialakításba a szövetség szakértőit is bevon­ják. Ám ez nem történt meg. A közelmúltban, a felszereléseivel együtt tízmillió forint értéket is meghaladó kisbuszt kapott a Frekvencia Gazdálkodási Intézet Pécsi Kirendeltsége. Az új berendezések segítségével tökélete­sen ki tudják mérni a rádiós és televíziós műsorok vételének zavarait, de a berendezések a „ka­lózadók” mérésére is alkalmasak. Fotó: Läufer László Tisztelt előfizetőink! Lapunk előfizetéses terjesztésével (kézbesítés, díjbeszedés) kapcsolatos panaszaikat, észrevételeiket 3 415-000/190 és a 411-440 számú telefonon, vagy írásban kiadónk címére: Pécs, Rákóczi út 34. illetve a helyi postahivataloknál jelenthetikbe. Új előfizetéseket hirdetési irodáink is elfogadnak. Rákóczi út 34. Ferenceseku. 1. Hunyadi út 11. t A i * 1

Next

/
Thumbnails
Contents