Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-03 / 240. szám

1993. szeptember 3., péntek új Dunántúlt napló 7 Külföld Fantom volt a német atom? A fizikus haláláig hallgatott Búd Spencer híres olasz filmszínész augusztus végén a berlini nemzetközi elektronikai vásár nép­szerű vendége volt. (Fotó: DPA) Prágai évforduló Seleszt szerepe az intervencióban Amerikában (is) riadóznak a zöldek Óránként egy futballpályányi termőterület pusztul el Riadóznak Amerikában (is) a zöldek. Óránként egy futballpá- lya nagyságú biológiailag élő termőtalaj tűnik el csupán egyetlen államban, Louisianá- ban, állapította meg legújabb je­lentésében az Egyesült Államok környezetvédelmi intézete. 1950 óta - hangzik a jelentés - a Me­xikói-öböl közelében lévő Lou- siana elvesztette ilyen talajának hatvan (!) százalékát és a fo­lyamat a szakemberek szerint aggasztóan gyorsul: a veszteség naponta 18 hektár. A legfőbb ludas „odalent Dé­len” is az ipari fejlesztés, ebben az esetben elsősorban az, hogy építési terület céljából korszerű módszerekkel kiszárítják az élő talajt. Kevin Reilly, az állam gazdaságfejlesztési minisztere nem titkolja, egyszerűen dühös azokra, akiknek fáj ez a folya­mat. „Örüljenek annak, hogy nálunk van az amerikai föld­gáz-tartalékok 90 százaléka. Persze, a hasznosításnak némi ára van, s az élet minőségéhez nemcsak virágzó fa és zöld rét kell, hanem pénz is.” - Mr. Re­illy - mondják viszont a helyi zöldek - érdekes módon soha egy szót sem szól egy nem akármilyen tényről. Arról ugyanis hogy az USA 50 állama közül környezetvédelmi szem­pontból Lousiana az ötvenedik helyet foglalja el valamennyi tudományos felmérésben. A gazdasági fejlesztés és a környezetvédelem híveinek vi­tája összamerikai jelenség, idő­szakonként és hely szerint is változó eredménnyel. Való­színű azonban, hogy a legutóbbi elnökválasztás eredményével a küzdelem fordulópontjához ért: méghozzá nem elsősorban Bili Clinton, henem alelnöke, A1 Gore okán. A zöldek ugyanis a politikusok közül őt tartják a környezetvédelem első számú „gurujának” Amerikában és a környezetvédelemről Írott könyve a nagy ország egyik bestsellere lett. Nem utolsósorban Gorenak köszönhető egy friss szondázás meglepő eredménye. Eszerint 1993-ban az amerikaiak 67 szá­zaléka véli úgy, hogy növelni kell a környezetvédelem nívóját és hatósugarát, még akkor is - ez Amerikában példátlan -, ha ez „újabb munkahelyek elvesz­tésével jár”. Mert az elképzelhető legna­gyobb dilemma a zöldek szá­mára: amikor emberek vesztik el kenyerüket ökológiai „ala­pon”. Nem lezárható még a régike- letű vita: közel állt-e Hitler az atombomba birtoklásához? Az újabb történelmi kutatások mégis inkább a negatív válaszra hajlanak. Thomas Powers, akit a CIA legfontosabb történetíró­jaként ismernek, Heisenberg háborúja: a német bomba titkos törtéente című most megjelent könyvében azt állítja, hogy a szövetségesek félelme attól, hogy Hitler megelőzi őket az atombomba létrehozásában, alaptalan volt, s az amerikai, szakértők véleménye szerint a náci bomba terve fantomterv volt, nagyrészt csak a tervezők képzeletében létezett. Pontosabban: a német tudó­sok elsőként idéztek elő urá­nium maghasadást, de az atom­bombának még a tervével sem készültek el soha. Miközben az Egyesült Államok a Manhattan terv keretében a történelem leg­nagyobb ipari erőfeszítésébe fogott, hogy előállítsa két atombombáját, a nácik megelé­gedtek egy szerény teljesítmé­nyű reaktor felépítésével az atomenergia tanulmányozására. Powers szerint újonnan nap­világra került dokumentumok és interjúk tanúskodnak arról, hogy a német atombomba meg­hiúsulása egy korábban náci kollaboránsnak tartott fizikus, Werner Heisenberg érdeme. Heisenberg, aki valóban a biro­dalom vezető tudósa volt, nem akart ilyen rettenetes erejű fegyvert adni Hitler kezébe. A tudós, aki a háború előtt No- bel-díjat kapott, s akinek renge­teg ajánlatot tettek Amerikából is (ezeket nem fogadta el, s nem volt hajlandó távozni a fasizá- lódó Németországból), az ame­rikai szerző szerint hazafiasság­ból cselekedett így, másfelől vi­szont ő lett volna az, aki csírá­jában megfojtotta a nácik atom­tervét. Powers elméletével persze vi­Míg Európát és az USA-t egyaránt sújtja a recesszió, a Hongkongot körülvevő régió gazdagsága rendkívül dina­mikusan fejlődik. A Világbank becslése sze­rint 2000-re a világkereskede­lem negyven százaléka innen kerül majd ki, annak ellenére is, hogy ez az arány ma még csak huszonkét százalék. Az iparosodást és kereskede­lem kiszélesedését illetően ezen régió országai sokkal gyorsabban fejlődtek, mint a világ más területein lévők. Hongkong a régió közepén fekszik, s az itt zajló gazdasági folyamatok katalizátora. A szi­tatkozni sem nehéz. Heisenberg ugyanis soha nem tagadta meg, hogy Hitlerrel dolgozzon, csu­pán arra mutatott rá, hogy az atombomba előállítása túl sok időbe telik. Igaz, közben Dáni­ába utazott, s Niels Bohrt, a korszak másik nagy fizikusát győzködte arról, hogy az atom- dzsinnt a front egyik oldalán sem szabad kiengedni a palack­ból. Közben azonban valami­lyen vázlatot is mutogatott neki, amitől Niels Bohrnak az a gya­núja támadt, hogy a németek igenis serényen dolgoznak a bombán. Egy kémregénybe illő epi­zódban Powers leírja, hogy az amerikai atobombán dolgozó fizikusok annak idején nagyon is tartottak Heisenbergtől, s kö­vetelték, hogy rabolják el, vagy öljék meg őt. Történtek is ilyen előkészületekés 1944 decembe­rében egy Mos Berg nevű ame­rikai kém Svájcban csőre töltött revolverrel jelent meg Heisen­berg egy svájci előadásán. Uta­sítása úgy hangzott, hogy ha a tudós „egyetlen szót is szól”, mely arra vall, hogy Hitlernek atombombája van, lőjje le. Naív történet, s mint Pascal Zachary, az amerikai Manhat­tan terv ismert szakértője írja Powers könyv kapcsán, további kételyek is keletkezhetnek Hei­senberg kulcsszerepével kap­csolatban. Vajon az atom-pro- jecttől való elszigeteltsége, vagy a nácik félrevezetésének szándéka húzódik-e amögött, hogy ez a híres tudós százszoro­sán túlbecsülte az atombomba előállításához szükséges hasa­dóanyag mennyiségét. Egyetlen ember van, aki el­oszlathatta volna a homályt Heisenberg szerepével illetve a német atombomba realitásával kapcsolatban: maga Wemer Heisenberg. Ő azonban 1976-ban bekövetkezett halá­láig következtésen hallgatott. getország jelentős tapasztalat­tal rendelkezik a világpiacon értékesíthető termékek előállí­tásában - a tervezés, a minő­ségbiztosítás és az árkialakítás szempontjából. A kedvező adózás, a bürok­ratikus nehézségek hiánya Hongkongot a szabadpiac egyik vezető kereskedőjévé tette, ez pedig ahhoz is hozzá­járult, hogy mára már a banki szolgáltatásokban és a tele­kommunikációban is az élen áll. A brit koronagyarmat a tér­ség legnagyobb beruházója ak­kor is, ha néhány országban Japán még megelőzi. Az orosz lapok nagy teret szenteltek a csehszlovákiai be­avatkozás 25. évfordulójának. Az Izvesztyija megírta, hogy Leonyid Brezsnyev megbízottja 1968-ban Magyarországon in­kognitóban próbált meg össze­kovácsolni egy Dubcek-ellenes szövetséget. Pjotr Seleszt, az SZKP vezetésének tagja ebből a célból 1968 júliusában a Bala­tonon talákozott Bilakkal, Alekxandr Dubcek egyik ellen­lábasával. Megbeszélésükön a Moszkva szemében szálkának számító csehszlovák első titkár, Dubcek elmozdításáról volt szó, amely a katonai beavatkozás alternatív­ájaként szerepelt. Az Izvesz­tyija egész oldalas összeállítá­sában megszólaltatta Selesztet, aki elmesélte, hogy Brezsnyev őt bízta meg a Dubcek elleni akció összehangolásával. Se­leszt ugyanis bizalmas viszony­ban volt a keményvonalas cseh kommunistákkal, Bilakkal és Lénárttal. Seleszt Lénárttal a Krímben, majd Bilakkal a Kár­pátokban, illetve a Balatonon találkozott. A szovjet politikus katonai géppel érkezett Buda­pestre, ahol találkozott Kádár Jánossal, de nem beszélt neki látogatásának igazi céljáról. A Balatonon Selesztet Kádár nya­ralójában helyezték el. Néhány száz méterre nyaralt tőle Bilak a családjával. A szovjet politikus titokban akart találkozni Bilakkal, hogy Az elmúlt öt esztendőben összesen 59 új nemzeti kisebb­ségi szervezetet jegyeztek be Lengyelországban, ezek közül 33 a német etnikumé - írja Al- dona Jawlowska professzor, a Lengyel Tudományos Akadé­mia Filozófiai és Szociológiai Intézetének munkatársa a len­gyelországi kulturális és társa­dalmi változásokról szóló ta­nulmányában. Becslések szerint Lengyelor­szágban 1,3 millió ember - a la­kosság csaknem négy százaléka - tartozik valamely nemzeti ki­sebbséghez. Lengyel források a legnagyobb etnikum, a németek számát félmillióra teszik, német szervezetek azonban csaknem egymillió német nemzetiségű lengyel állampolgárról beszél­nek. A német kulturális és tár­senki se tudjon róla, ezért éj­szaka a Balaton partján talál­koztak. Bilak ott akart tárgyalni, de a szovjet vezető ragaszkodott hozzá, hogy nála beszélgesse­nek. Seleszt egy listát kért Bi- laktól azokról a „megbízható” politikusokról, akikre támasz­kodhatnának Dubcek elmozdí­tásakor. Bilak állítólag maga mondta, hogy amennyiben nem sikerül eltávolítani Dubceket, akkor katonai beavatkozásra van szükség. Bilak augusztus 3-án Pozsonyban át is adta a lis­tát, de végül nem lett semmi a Dubcek elleni puccsból; Moszkva ugyanis a katonai megoldást választotta. A lap be­tekintést enged az erre vonat­kozó döntés meghozatalának körülményeibe is. Augusztus 17-én a politikai bizottság ülésén Grecsko mar­sall, honvédelmi miniszter a térkép előtt vázolta a vezérkar által kidolgozott tervet. A fel­merült kérdések között elhang­zott, miképpen lehet elérni, hogy a csehszlovák hadsereg ne tanúsítson ellenállást. Grecsko közölte, hogy beszél Dzúr cseh­szlovák védelmi miniszterrel. Arra a kérdésre, hogy mit mond neki, Grecsko így vála­szolt: mint katona a katonával tárgyal vele, közli, hogy mikor érkeznek a szovjet ejtőernyős csapatok. - Ha egy lövést is le­adnak, ön telefonoszlopon fogja végezni - mondta állítólag Dzúmak Grecsko. sadalmi szervezetek főként Szi­léziában, a balti-tengeri kikötő­városban, Szczecinben, továbbá Warmiában és a Mazuri-tóhát- ság vidékén, Eszakkelet-Len- gyelországban tevékenykednek. Harminc ukrán kultúrcent- rum is működik az ország kü­lönböző részein. Az ukránok­nak 40 művészcsoportjuk, saját könyvkiadójuk és újságjaik vannak. Három elemi és egy középiskolában az ukrán csalá­dok gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak. További 26 elemi és egy középiskolában az ukrán szabadon választható tantárgy. A 20 000 főt számláló litván kisebbségnek hat elemi és egy középiskolája van, 20 művész- csoportot tart fenn, és kiadja a Lituanica című negyedévenként megjelenő folyóiratot. Új tények láttak napvilágot Japán második világháborús baktériumfegyverei Új tények láttak napvilágot Japán második világháborús tevékenységéről a The Sydney Morning Herald című auszt­rál lap hasábjain: a felkelő nap országa pestist terjesztő patkányokkal akarta elárasz­tani az ausztrál kontinenst. Az újság japán katonai levél­tár dokumentumait idézi, ame­lyek szerint a tokiói kormány­zattal akkor hadban álló Auszt­ráliába patkányok „közvetítésé­vel” bubópestissel, kolerával és tífusszal fertőzött bolhákat akar­tak eljuttatni, amelyek ott elter­jesztették volna e betegségeket. A dokumentumok fényt deríte­nek a japán császári hadsereg titkos, „731 -es Egység” elneve­zésű bakteriológiai csoportjá­nak mandzsúriai tevékenysé­gére is. (Itt a szándékosan elői­dézett járványoknak több mint 3000 kínai, koreai és mongol lakos esett áldozatul.) A tényeket azok a japán tör­ténészek hozták nyilvánosságra, akik nem értenek egyet a japán történelem e gyászos korszaká­nak hivatalos értékelésével - idézi a Kanto Egyetem egyik professzorát az ausztrál lap. Mint az AFP francia hírügy­nökség jelentette, A „731-es Egység” parancsnoka annak idején azt az utasítást kapta, hogy olyan baktériumokkal fer­tőzzék meg a patkányokat, ame­lyek legalább egy hónapig élet­képesek. Ennyi időre volt ugyanis szükség ahhoz, hogy a pestist terjesztő rágcsálókat Sydneybe, Melboume-be, vagy a Ha­waii-szigetekre szállítsák és ott szabadon engedjék - mondja a professzor. A kínai-japán háború idején egyébként az egyik japán had­művelet balul ütött ki, amikor a császári katonák véletlenül fer­tőzött területen haladtak át. Ek­kor 1700-an vesztették életüket pestis, kolera vagy vérhas kö­vetkeztében. A csendes-óceáni Sai- pan-sziget ellen tervezett bioló­giai támadás azért fulladt ku­darcba, mert a pestissel fertő­zött patkányokat szállító ten­geralattjárót elsüllyesztették. Glen Barclay, a queenslandi egyetem (Nyugat-Ausztrália) professzora, a nemzetközi kap­csolatok jó ismerője, Ázsia-szakértő szerint a felso­rolt adatok nagyon is hihetőek, és megerősítik a japán biológiai hadviselés eddig ismert adatait. A magyarországi Bácsalmás és a jugoszláviai Bajmok község között a közelmúltban nyílt meg a személyforgalom számára az új határátkelőhely. Ezáltal mintegy 70 kilométert takaríthatnak meg a környékbeli utasok. (MTI Telefotó) Hongkong erénye a régió haszna Nemzeti kisebbségek Lengyelországban i JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents