Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-24 / 261. szám

1993. szeptember 24., péntek üj Dunántúli napló 3 Kelle Sándor festőművész képeiből látható kiállítás „Útközben” címmel Pécsett, a Szent István téren, a Műhely Galériában. Képünkön Kelle Sándor a kiállítóteremben. Fotó: Szundi György Ünnepre készül a Pécs-bányatelepi általános iskola egy kistelepülés lelke ... és Baranyában? Ha egy katona kidől a sorból • • Öngyilkosok a hadseregben Magyarországon 1991-ig tabutémának számítottak a katonai öngyilkosságok, mert a ma rendelkezésre álló, meglehetősen hiányos adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy az ön- gyilkosságok száma alapján a mindenkori magyar hadsereg „élvonalbeli” helyet foglalt el más országok katonaságai között. A közelmúltban nyilvánosságra került, hogy idén a Határőr­ségnél három, a Honvédségnél nyolc katona vetett véget életé­nek önkezűen. A hír kapcsán a legilletékesebbeket kértük fel, beszéljenek a Baranya megyében elkövetett katonai öngyilkos­ságokról. Az iskola Graz környékéről idetelepí­tett bányászok gyerekeinek épült fel 1856-ban a pécs-bá- nyatalepi iskola. Akkor három épületből állt, gimnáziuma is volt, s német nyelven is tanultak benne a gyerekek. Ma egy lassan eszmélő, de újjáéledni készülő település központjává szeretne válni az általános iskola. A közelben már csak külszíni fejtés folyik, sokan elköltöztek, máshová te­lepültek. Olcsóbbak lettek a tel­kek, úgyhogy jönnek új építke­zők is, mert van földgáz, tele­fon, szennyvízcsatorna, s a kör­nyék olyan festői, mintha nem is egy város része lenne. Itt még van levegő, madárének és ku­tyaugatás hallik. A gyerekek pedig meg tudják különböztetni a gesztenyefát a szilvától.- Mindent meg lehet valósí­tani, ha vannak az embernek távlati céljai, és van fantáziája - mondta az igazgató, Molnár Jó­zsef, aki augusztustól „szegő­dött” ide igazgatónak, öt évre kinevezve. - Van, amit meg kell változtatni, és meg is lehet, de a hagyományokat muszáj meg­őriznünk. Szobi Mária biológia-testne­velés szakos tanárnő évtizedek­kel ezelőtti eredményekre em­lékezik. Főként Krivanek Vil­mos igazgató nevéhez fűződött az iskola eddigi legjobb idő­szaka. Az intézmény szeremé is fölvenni a nevét. Szeptember 29-én a nemrég elhunyt igazga­tóra emlékezve tart egész napos emlékbajnokságot az iskola, lesz tanár-diák meccs, délután 3-kor edzőmérkőzést tart a DDGáz és a PMSC, aztán pedig az öregfiúk meccsén küzd egy­mással a Pécs-bányatelepi Bá­nyász és a BTC. Ez az alkalom első lépése le­het az iskola és a környék együttes munkájának, közös életének. Molnár József el­mondta, hogy együttműködnek a Kerek Világ alapítvánnyal is, tanítanak fizikai sérült gyerme­keket. Ez nemcsak nekik szá­mít, hanem a társaiknak is, hi­szen megtanulhatják, mit jelent a segítőkészség, a tolerancia, a másság elfogadása, a szeretet gyakorlása ... Talán sikerül kissé másabb embereket nevelni ebben az iskolában.-Szeretnénk szorosabb kap­csolatot a szülőkkel is - foly­tatta az igazgató. -A Borbála főiskolával is vannak közös tér-, veink, például a később bein­duló 9-10. osztályos képzés te­rületén. Lenne itt bőrműves, szövő, zománcégető, agyagozó, asztalos és faesztergályos kép­zés. Tervezünk sporttagozatot is. A technika tantervbe pedig beépül a környezetvédelem. Mindehhez nem kell külön pénz sem! Csak majd később, a vide- oműhely bővítéséhez, és a fakul­tatív angol-matematika-számí- tástechnika beindításához. Szobi Mária az egyik legfon­tosabb tulajdonságuknak az is­kola családias légkörét tartja.- Nálunk minden gyerekre van idő, elmondhatják minden gondjukat. Én is úgy kezelem őket, mintha a saját szülött gye­rekeim lennének. Az itteni osztályokban egy karcolás sincs a 18 éves pado­kon, s ha a diákokat moziba, múzeumba viszik, menetrend- szerű a kérdés: honnan jöttek ezek a jó gyerekek? Meg is érdemlik a segítséget. Az összes tanuló ingyen étkezik az önkormányzat jóvoltából, a városi vöröskereszttől pedig rendszeresen kapnak az itteniek ruhát, élelmiszersegélyt. Hogy az iskola nyoma jobban látsszék a környezeten, szeret­nének társadalmi munkával parkot létesíteni, sőt kis piacot is, ahová a helyiek mellett a gyerekek is elvihetnék a gya­korlókertben megtermelt zöld­séget. Kellene még egy könyv­tár, nemcsak az iskolásoknak, hanem az itt lakó másfélezer embernek is. A pécs-bányatelepi iskola 29-ei ünnepe az első randevú. Remélik, szép kapcsolat bonta­kozik ki belőle. H. I. Gy. A Zrínyi Miklós Tüzérdandár parancsnokhelyettese, Kovács Gyula alezredes elmondta, hogy az alakulatnál kinevezése, 1985 óta beilleszkedési zavar miatt elkövetett öngyilkosság nem tör­tént és az ilyen irányú kísérletek is nagyon ritkák. Három esetről számolt be. Egy katona alkohol és feltehetően kábítószer együttes hatása alatt kiugrott a legénységi épület ablakából. Egy másik, a börtönökben jól ismert módszerrel, ügyelve arra, hogy sérülése ne legyen halálos, nyilvánosan felvágta ereit. Szándéka „komolyságára” jel­lemző, hogy az elsősegélynyúj­tás után már jazzkoncerten vett részt. A harmadik eset - mint arról lapunkban is beszámol­tunk - a napokban történt, vizs­gálata rendőrségi szakértők be­vonásával még tart. Egyik ügy sem hozható ösz- szefüggésbe beilleszkedési za­varokkal, mégis felvetődik a kérdés: miként lehetne elejét venni az ilyen cselédeteknek. Mint megtudtuk, a hivatásos mellett a rajparancsnoki állo­mány fokozottabb felkészítésé­vel. Csakhogy az ilyen jellegű feladatok végrehajtásának haté­konysága nehezen mérhető, mert növekszik a deviáns bevo­nulok száma és a laktanyákban (is) megjelennek a bűnözők, miközben a hivatásos állomány - melynek egyébként sem fel­adata pszichiátriával és krimina­lisztikával foglalkozni - lét­száma csökken. A Honvédség súlyos szociá­lis problémákkal küzd. A tisz­tek és tiszthelyettesek több, mint 30 százaléka létminimum alatt él. Katonai kerületszinten a bevonultak több, mint 50 száza­léka munkanélküli, az alakulat­nál a fiatalok 47,8 százalékának nincs állása.- Ilyen körülmények között rendkívül nehéz megóvni azo­kat, akiknek egzisztenciális és családi problémáik miatt a Honvédségnél beilleszkedési nehézségeik támadnak, s ezért öngyilkosságra gondolnak. Ugyanolyan nehéz, mint haza­szeretetre nevelni azt, aki meg­élhetése miatt kivándorolni ké­szül - mondta Kovács alezredes, majd így folytatta:- A régi hagyományok hínár­jában vergődünk. Többszáz éves beidegződéseket nem lehet egyik napról a másikra meg­szüntetni. Az újoncok életét megkeseríti, hogy egyes sorál­lományú katonák nem létező jogkörrel ruházzák fel magukat, ráadásul nem honvédségi célok, hanem saját szórakoztatásuk érdekében. S a szigorú bünteté­sek ellenére sem tudjuk kiirtani ezt a közismert - szívatásnak nevezett - jelenséget. Mindeh­hez vegyünk jónéhány lelkileg gyenge fiatalembert.. . Radiká­lis változások kellenek, ezért fo­kozott ellenőrzéseket végzünk a felderítés érdekében, sőt a szü­lőkkel is megbeszéljük a prob­lémás eseteket. De ha a katona nem jelenti az őt vagy bajtársát ért sérelmeket, hiába adunk meg minden emberi és jogi se­gítséget. ■Sk A bevonuló fiatal elszakad addigi ismeretségi körétől, éle­tének egyik jelentős, tekin­télyelvet tagadó korszakában egy mereven hierarchikus szer­vezet tagjává válik. Ez a gyöke­res életmódváltozás, ami még egy átlagosan kiegyensúlyozott embernek is komoly nehézsé­geket, szerepbizonytalaságot okoz, erősíti, növeli a szűkebb környezeti problémákból adódó szorongásokat, feszültségeket. Nyilvánvaló, hogy ezek a ve­szélyeztető tényezők komoly figyelmeztető jeleket váltanak ki. A Pécsi Honvéd Kórház Ideg- és Elmeosztályának osz­tályvezető főorvosa, dr. Pörczi József orvos alezredes kérdé­sünkre közölte, hogy ezek a külső figyelmeztető jelek főként idegi panaszokban nyilvánul­nak meg: gyakori az ingerlé­kenység, az alvászavar és a tel­jesítőképesség csökkenése. — Veszélyes dolog, ha valaki a közösség perifériájára kerül - fejtette ki. Az ilyen egyén nehe­zen vesz részt a közös munká­ban, szorongásai miatt elszige­telődik a többiektől, könnyen kerül krízisállapotba. Ugyanak­kor a vezetők a teljesítményori­entáltság miatt egyre inkább hajlamosak megfeledkezni az „emberi tényezőről”. A főorvos szerint a katonai mellett mindez a polgári életre is igaz, mivel a munkahelyi ve­zetők egyre kevésbé veszik fi­gyelembe beosztottaik magáné­leti problémáit. Dr. Pörczi Jó­zsef elmondta, hogy ebből a szempontból a Honvédség jobb helyzetben van, ugyanis mint jól szervezett intézmény, na­gyobb hatásfokkal, többet tud foglalkozni ezekkel az embe­rekkel. — Talán éppen ezért a ma­gyar sorkatonai öngyilkosságok száma rendszeresen kisebb, mint a hasonló életkorú civil la­kosságé. Ennek oka feltehetően az, hogy a II. világháborút kö­vetően a hadseregben a moder­nizálás mellett egy jelentős libe­ralizációsfolyamat is megindult - közölte mintegy összefogla­lásképpen az orvos alezredes, s hozzátette: — Ma már közzétehetők a statisztikai adatok. Ezekből ki­derül, hogy a civil öngyilkossá­gok terén hazánk vezető helyet foglal el, a katonai öngyilkos­ságok tekintetében viszont né­hány kisebb európai ország megelőz bennünket. Az utóbbi években örvendetes csökkenés következett be: 100 ezer embert véve alapul 40-50 százezrelék között váltakozik a lakossági öngyilkosságok száma, a hadse­regben elkövetettek aránya át­lagosan 10 százezrelékkel keve­sebb. Országos szinten Baranya a középmezőnyben helyezkedik el, közepesen érintett megyének számít. Ruzsinszky Tibor Turistáknak 280 millió dollár Augusztus végéig 280 mil­lió dollárt, mintegy 25 milli­árd forint értékben, vásárolt a lakosság az éves - általában 350 dolláros - kerete terhére, és ez éppen kétszerese az el­múlt év hasonló időszakában igénybe vett dollárösszegnek. Az idén eddig másfél millióan éltek a turistavaluta-vásárlás lehetőségével, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső átlagos felhasználás nem érte el a 200 dollárt. Tavaly egész évben 344 millió dollárt adtak el a lakos­sági keretre. Az év hátralevő részében már csak kisebb nö­vekedés várható, azaz az év végére aligha duplázódik meg az 1992. évben turista célra eladott dollárösszeg. Az erőművek és a környezet A Községi Önkormányzatok Szövetsége Balatonfűzfőn tanácskozott Szüntessék meg a bérlemények kötelező eladását! Nem csak Pécsett, de az or­szág más részein is - ahol erő­művek működnek - állandóan jelen lévő gond a környezeti ár­talmak megelőzése, az e célt szolgáló beruházások, felújítá­sok megvalósítása, a lakosság megnyugtatása: egészségre nem okoz veszélyt a nagyüzem mű­ködése. Az utóbbi években aktívabbá váltak az erőművek a környe­zetvédelem területén. Elméleti és gyakorlati síkon egyaránt azon vannak, hogy „szelíd” vol­tukat megalapozzák, bizonyít­sák. Számos megbeszélést, ta­nácskozást követően tegnap Harkányban kezdődött kétna­pos konferencia, környezetvé­delmi szakemberek részvételé­vel. Házigazdája a Pécsi Erőmű Rt. Ezt már csak azért sem te­kinthetjük véletlennek, mert - közismert már - az utóbbi években a Hőerőműben igen komoly összegeket költöttek ki­fejezetten környezetvédelmi feladatok megoldására. A szakemberek a harkányi konferencián jószerével az or­szág valamennyi erőművének környezetvédelmi tevékenysé­gét megtárgyalják, Pakstól a Mátráig, Ajkától természetesen Pécsig. Foglalkoznak olyan „kí­sérőjelenségekkel” is, mint az ellenőrzést szolgáló műszerpark - egy ilyen berendezéseket gyártó cég be is mutatkozik Harkányban -, ma pedig szó lesz általában az erőműveknek a térségi környezeti állapotra gyakorolt hatásával, illetve a villamosenergia-iparág környe­zetvédelmi stratégiájáról. M. A. Élénk vita követte a kormány foglalkoztatás-politikai célkitű­zéseiről, a címzett és céltámo­gatási pályázatokról, az 1994 évi költségvetési törvényterve­zetről, a közigazgatás fejleszté­sének átfogó kormányprogram­járól szóló előadásokat azon a balatonfűzfői kétnapos tanács­kozáson, amelyet a Községi Önkormányzatok Szövetsége (a KÖSZ) tartott a minap az or­szág minden részéből összese- reglett polgármesterek számára. Mint Kovács Sándomé sásdi polgármester, a szervezet el­nöke a tanácskozásról el­mondta, a közgyűlés egyértel­műen leszögezte, hogy nem ért egyet a cél- és címzett támoga­tásokra biztosított alacsony ösz- szeggel, és ha kell képviselői indítvánnyal próbálják az 1994 évi céltámogatási lehetőségeket a szennyvízhálózatra benyújt­ható körrel bővíteni. Teszik ezt azért is, mert nagyon sok ön- kormányzat az ivóvizes prog­ram befejezése után arra ké­szült, hogy kiépíti településén a szennyvízhálózatot, a kormány pedig nem biztosít ehhez pénz­ügyi támogatást. A KÖSZ tagjai újra indítvá­nyozták az alapinfrastrukturális folyamatban lévő, és kezdődő beruházások áfa-mentességét, s hogy az oktatási és egészség- ügyi beruházások áfáját is visz- szaigényelhessék. Javasolták továbbá, hogy a vízügyi alap fi­nanszírozása, a céltámogatások jól bevált pénzügyi lebonyolítá­sának megfelelően történjen, vagyis ne az önkormányzatnak kelljen megelőlegezni a már el­nyert alapot. A viták során egyértelműen kiderült, hogy a községi pol­gármesterek elfogadhatatlannak tartják az 1994 évi költségvetési törvénytervezetben foglaltakat, melyek szerint az Országgyűlés nem kívánja emelni a normatí­vákat, sőt azok csökkentését tervezi. A pénzügyminiszter és a szakszervezetek között megkö­tött különalku a községi önkor­mányzatok számára elfogadha­tatlan. Külön feszültséget jelent, ha az a szerencsétlen helyzet alakul ki, hogy a 2-3 munkanél­küliből álló képviselő-testület­nek kell majd a kisközségekben megszavazni a közalkalmazotti bérek finanszírozására a hitel felvételét. Ezzel kapcsolatban a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsában szak­értői egyeztetések után folyta­tódik a Pénzügyminisztérium és az önkormányzatok tárgyalása. A KÖSZ tagjai kifogást emeltek a földrendező és föld­kiadó bizottságok működési költségeinek önkormányzati fi­nanszírozása ellen is. A törvény szerint ezen összeget az állami költségvetésnek kellene fizetni, míg az eddigi tapasztalatok nem ezt mutatják. Nagy hangsúlyt fektetett a közgyűlés a lakás- és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló törvény megvitatására is. Álláspontja a következő: támo­gatja az országos érdekszövet­ségek Alkotmánybírósághoz beadott kérelmét, melyben ké­rik az önkormányzati tulajdon­ban lévő bérlemények kötelező eladásának megszüntetését. Mivel a községekben szinte az egyetlen bevételi forrástól esik el e törvény miatt az önkor­mányzat, ezért szeptember 30-án újabb tanácskozást tarta­nak. Megyeri Tiborné Csepel önálló? Csepelen mintegy 66 ezer vá­lasztópolgárt várnak a szombati népszavazás során a 67 szava­zókor urnáihoz, annak eldönté­sére, hogy a kerület elszakad- jon-e a fővárostól. Az önkor­mányzat képviselő-testületének augusztus 10-i rendkívüli ülése határozatot fogadott el a nép­szavazásra bocsátandó kérdés szövegéről: Egyetért-e azzal, hogy Csepel jelenlegi közigaz­gatási határaival - a fővárosból kiválva - ismét önállóvá, me­gyei jogú várossá alakuljon, a következő általános önkor­mányzati választások napján? A döntés előzménye: 1991. már­ciusában a testület Lenkei László SZDSZ-es képviselő ja­vaslatára szakértői csoportot hozott létre az elszakadással összefüggő kérdések tanulmá­nyozására. Dr. Ughi Katalin, az önkor­mányzat jegyzője, a választási munkacsoport vezetője, az MTI-nek elmondta: a népsza­vazás akkor lesz érvényes, ha azon a választásra jogosultak­nak legalább a fele, plusz egy fő részt vesz. Eredményesnek pe­dig akkor tekinthető majd a szavazás, ha az érvényesen sza­vazóknak több mint a fele egy- neműen (igen, vagy nem) vok­sol. A népszavazásra az önkor­mányzat ez évi költségvetéséből 6 millió forintot különítettek el. A 1 i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents