Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-03 / 240. szám

1993. szeptember 3., péntek üj Dunántúlt napló 3 A JPTE Idegen Nyelvi Titkárságának őszi programjából Bővülő nyelvvizsga-választék, változatos nyelvtanfolyamok További lehetőségekkel bő­vül a JPTE Idegen Nyelvi Tit­kárságán letehető nyelvvizsgák köre. Közismert, hogy itt mű­ködik az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-Dunántúli Tago­zata, s hogy a TOEFL nyelv­vizsgát is le lehet itt tenni im­már második éve. A két legke­resettebb nyelvből, a németből és az angolból egy-egy további nemzetközileg elfogadott nyelvvizsga letételére nyílik ősszel lehetőség. A tervek sze­rint a Goethe Intézettel kötendő szerződés alapján várhatóan november végén német Zertifi­kat vizsgát tehetnek az érdeklő­dők, majd a következő évben folyamatosan meg kívánják te­remteni a ZMP (középfok), il­letve a Wirtschaftsdeutsch (gazdasági nyelvvizsga) letéte­lének lehetőségét is. A London Egyetemmel kötött megállapo­dás alapján 300 fő számára ősz­szel ingyenes angol nyelvvizsga letételi lehetőséget biztosítanak alap-, közép- és felsőfokon. Azok jelentkezését is várják a London-egyetemi nyelvvizs­gákra, akik már rendelkeznek valamilyen fokozatú „Rigó ut­cai” nyelvvizsga bizonyítvány­nyal. Az egyes nyelvvizsgákra el­térő határidőkig lehet jelent­kezni. A következő - januári - állami nyelvvizsgákra történő jelentkezés határideje: október 31. A TOEFL nyelvvizsgákra folyamatosan várják a jelentke­zőket, a Goethe Intézet Deutsch Zertifikat vizsgájára szeptem­ber 15-ig lehet jelentkezni, ugyanez a jelentkezési határidő érvényes a London-egyetemi nyelvvizsgákra is. Mivel valamennyi nyelv­vizsga eredményes letételéhez speciális ismeretekre és készsé­gekre van szükség, a JPTE Ide­gen Nyelvi Titkársága a felso­rolt összes nyelvvizsgához kü­lönböző óraszámú felkészítő tanfolyamokat indít, amelyek keretében a nyelvi ismeretek fejlesztésén túl felkészítik a je­lölteket az adott vizsgatípusra jellemző sajátos feladatok meg­oldására is. Az egyre növekvő érdeklődésre tekintettel a nyelvvizsga előkészítő célkur- zusojc mellett kezdő, középha­ladó, haladó, sőt egyetemi-főis­kolai nyelvszakra felkészítő in­tenzív nyelvtanfolyamokat is indítanak szeptembertől, szá­mítva a munkanélküli fiatalok, frissen érettségizettek nyelvta­nulás iránti igényének kielégí­tésére is. A szaknyelvtanulási lehetőség iránt érdeklődők egyre népesebb táborának kí­vánnak segíteni, amikor őszi programjukban szerepeltetik gazdasági szaknyelvi kurzusok indítását is. Azok számára, akik középfokú nyelvvizsgával már rendelkeznek, szinten- tartó-fejlesztő kurzusok indítá­sát tervezik. Az angol és a né­met mellett franciából, orosz­ból, olaszból és horvátból is várják a jelentkezőket és az ér­deklődőket Pécsett, a Damja­nich u. 30-ban, illetve a 310-055-ös telefonszámon. Önkormányzati Akadémia a lakástörvényről Az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Iskolaközpontja következő, szeptemberi program­jának két témája lesz: A lakástör­vényből adódó önkormányzati feladatok, valamint a jövedéki szabályozás. Az Ónkormányzati Akadémia programja 7-én 9 óra­kor kezdődik Pécsett a Baranya Megyei Közgyűlés székházának nagytermében. Fajtabemutató Sátorhelyen A Bólyi Mezőgazdasági Ter­melő és Kereskedelmi Rt. szója, kukorica és napraforgó fajtabe­mutatót tart Sátorhelyen szep­tember 8-án a faluházban, ahol előadások hangzanak el a kukori­cahibridek minősítéséről, a szpja fajtaválasztékról, a minősített napraforgó hibridekről. A részt­vevők a gyakorlatban ismerked­hetnek meg a szójagyomirtási kí­sérletekkel, és az őszi búza csává- zásának technológiájával. Fölkerült Trischler Ferenc pécsi szobrászművész bronzplasztikája a JPTE Természettudomá­nyi és Bölcsész Karai új kapujára. A művész azon férfiak arcmását jelenítette meg, akik sokat tettek Pécs szellemi felemelkedéséért, így az egyetemalapító Nagy Lajos királyt, tudós püspökö­ket és professzorokat. A díszes kaputól az új épületszárnyhoz vezető út díszburkolatán most a Német-Magyar Komplex Kft. emberei dolgoznak. Fotó: Löffler Gábor Nő a bűnüldözésben? Miért ne! Hivatása: nyomozó A rendőr nyomozói munkájá­ról, életéről és hétköznapjai­ról beszélt Csapné Dr. Kosa Zsuzsanna fővizsgáló száza­dos.- 1982-ben fejeztem be ta­nulmányaimat a JPTE Jogi Ka­rán - kezdte a beszélgetést dr. Kosa Zsuzsanna. Utolsó éves voltam, amikor 1981-ben a ka­posvári Rendőrkapitányságtól kerestek végzős jogászokat az egyetemi hallgatók között. Már a tanulmányi éveim alatt foglal­koztatott a kérdés, hogy a jogi pálya adta lehetőségek közül melyiket is válasszam. Valami érdekes, nem hétköznapi do­loggal szerettem volna foglal­kozni. így esett a választásom a Kaposvári Rendőr-Főkapitány­ságra. Egy évig voltam BM-ösztöndíjas. Kaposvárott öt évig teljesített szolgálatot, mint szabálysértési előadó. Ezután jött át férjével aki szintén bűnügyi nyomozó, a pécsi Rendőrkapitányságra. Negyedik éve dolgozik ezen a területen. Munkájával elége­dett, választását egy percig sem bánta meg. A férfi kollegákkal jó a munkakapcsolata hiszen feltétel nélkül elfogadják a női segítséget. Amióta felállt a nagy vizsgálati alosztály, je­lentősen megszaporodott a női munkaerő. Szinte már feles a felállás.A csoporton belül a vagyon elleni cselekmények, a lopás, csalás, valamint a több- rendbeli vagyonelleni bűnese­tek vizsgálatát végzi. - Hogyan is zajlik egy bizonyítási eljá­rás? - Nos, mindenkinek tör­vényadta lehetősége a véde­kezés. Ezt lehet tisztességesen és becstelenül is csinálni. A nyomozónő feladata az, hogy az előállított személyeket ki­hallgassa és vallomásukról fel­vegye a jegyzőkönyvet. A többi már a bíróság hatáskö­rébe tartozik, a végső ítéletho­zatal már az ő jogi eszköze, gazdasági recesszió a bűnözés növekedésében is érezhető. Összefogó, pontos statisztikai adatokból tudom én is, hiszen a bűmözésnek csak egy részével foglalkozom, így az összes­ségre természetesen nekem sincs rálátásom -, a gazdasági helyzet romlása, a növekvő munkanélküliség bizony igen jó táptalaja a bűnözésnek. Mivel a férj is bűnügyi nyomozó, így tehát ki kellett alakítaniuk egy olyan életvi­telt, melyben hatéves kislá­nyuk a sok lekötöttséggel járó munkájuk miatt semmiféle hát­rányban nem kerülhet. Egymás között osztják be az idejüket. Persze, óriási pluszt jelent a nagymama, aki sokat segít a gyerekgondozásban. Ennek köszönheti, hogy kislánya be­csapná dr. Kosa Zsuzsanna százados Fotó: Szundi György tegsége miatt egy percet sem hiányzott a munkahelyéről. A nyomozó-csoportban el­töltött évei alatt sok érdekes bűnesettel találkozott. A sok bűneset közül egyet szívesen el is mondott.- Évekkel ezelőtt hallgattam "ki egy 19 éves, feltűnően csi­nosjói ápolt lányt. Csalás bűn­tette miatt indítottunk ellene el­járást. Manökennek, színész­nőnek adta ki magát. Bűnös­sége azért volt megkérdőjelez­hető, mert ő ezt a szerepet tö­kéletesen el is hitte. Aztán a pszichológusi orvosszakértői vizsgálat bizonyította be a lány személyiségének torzulását, betegségét. A bírósági ítélet, az orvosi szakvéleményt figye­lembe véve igen enyhe volt. E rövid beszélgetésből is ki­derült, hogy a nyomozói munka olyan hivatás, mely tel­jes embert igényel, lett légyen az férfi, vagy nő. Ők sokszor a hétköznapok szürke eminenci­ásai, és a háttérben óvják, őrzik biztonságunkat. E. É Az utolsó hűségjutalom Vasas-bányán A történet több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött. A va- sasi bánya felolvasójában fel­függesztett transzparens ma is hirdeti még, hogy a mecseki bányászkodás 1782-ben vette kezdetét. Az évtizedek, majd századok múlásával változtak az innen kibányászott szén felhasználói. A környékbeli­eknek mindig is jó tüzelőellá­tást biztosító bánya „fekete gyémántját” előbb a vasút és a folyami hajózás használta fel, utóbb erőmű épült a me­cseki szénre, sőt a dunaújvá­rosi vasmű is itteni alap­anyagból készült kokszszal dolgozott. A kömyékbéliek számára volt azonban egy ennél jóval nagyobb értéke a bányának. Az évszázados szenes kultúra folyamatosan megbízható munkahelyet adott a környék­beli embereknek. A bányász munka hagyománya gyakran apáról fiúra szállt, nem egy­szer még a családok nőtagjai is a kitermelő vállalat egységei­nél helyezkedtek el. A bányához való ragaszko­dásnak mindig is megvolt a ju­talma. Ma már talán kevesen tudják, hogyan is alakult ki a hűségjutalom kifizetésének rendszere, de valószínűleg soha nem volt olyan, bányát látott ember, aki megkérdője­lezte volna a kiemelt anyagi el­ismerés jogosságát. A „hűség” a mai napig együtt jár egy olyan munkahely szeretetével, ami a nehéz fizikai munkán túl port nyelet az emberrel, kicsa­varja belőle a verejtéket, sőt, nem egyszer, de mindig várat­lanul, még áldozatokat is szed dolgozói közül. Nem kell nagyon messzire visszamenni a múltba, hogy remek hangulatú bányászna­pokat idézzünk fel. Ä pécsi Séta téri kirakodóvásár, sajtó­nap, Ki mit tud? mindig egész megyét megmozgató esemény volt Baranyában. Az augusz­tus végi, szeptember eleji ipa­rági ünnepek alkalmával ki-ki megkapta kiérdemelt jutalmát. A nagy pénzek sorsáról szá­mos történet kering. Akadt, akinek a verejtékkel kiérde­melt összeg egy hét alatt le­csúszott a torkán, más elutazta, beleépítette a házába, autót vett rajta. Idén csendes bányászna­punk lesz. Az évtizedek óta hagyományos pécsi rendez­vények közül egyedül a cser­tetői megemlékezés maradt meg. Minek a nagy felhajtás? Az egykor 11 ezer embert foglalkoztató Mecseki Szén­bányák létszáma az erőmű-bánya integrációval ti­zedére fogyatkozott. A szár- nyaszegett vállalatnak pénze, dolgozóinak kedve nincs az ünnep megrendezéséhez. A bányászok közül sokan azt mondják, a Pécsi Bányaüzem bezárásával (október) hamar vége lesz a mecseki bányá­szatnak - akkor pedig nincs mit ünnepelni. Vasason ma fizetik az utolsó hűségjutalmat... Kaszás E. Felhívás a 45-ös Magyar Honvédség tagjaihoz A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mu­lasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992. számú rendeletével, a német megszál­lók elleni harcra önként jelent­kezett magyar katonák érdeme­inek elismerésére „Független, Demokratikus Magyarorszá­gért” Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adomá­nyozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó fel­hívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétet­tek a Magyar Honvédség állo­mányába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett ná­ciellenes magyar katonai alaku­latokba. Az emlékérem posz­tumusz is adományozható a túl­élő házastársnak vagy leszár­mazottjának. Az emlékérem adományozá­sára első alkalommal 1992. de­cember 21-én, második alka­lommal 1993. március 11-én került sor. Az utolsó adomá­nyozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezé­süket: 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, be­osztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonái­nak. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; a ha- tárportyázó századok, a folyami flottilla, az aknakutató alegysé­gek, a kórházak, szertárak, inté­zetek állományában szolgáltak­nak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. To­vábbá: a hadrenden kívül ala­kult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasút­építő hadosztály, a 3. magyar vadútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egy­kori tisztjeinek, tiszthelyettese­inek és honvédéinek. A rendelet értelmében kizáró­lag a Magyar Nemzeti Ellenál­lási Szövetség jogosult a felter­jesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hogy a kérelmet és a csatolt dokumentumok xerox másolatát - lehetőleg 30 napon belül - az alábbi címre küldjék: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 1054 Budapest, V., Zoltán u. 16. sz. IV. 425. Nő a hazai részvétel a privatizációban Dinamikusan nő a hazai részvétel a privatizációban, ez év első nyolc hónapjában eb­ben 65 százalékos volt a bel­földiek aránya - közölte Dicz- házi Bertalan kormányfőtaná­csadó az MTI-vel csütörtökön. A magyar vállalkozók a ko­rábbiaknál kedvezőbb feltéte­lekkel juthatnak privatizálandó vagyontárgyhoz. Az év elején csökkentették az Egziszten­cia-hitel kamatát és a módosító kormányrendelet általában is javította az ilyen típusú hitel­hez jutás feltételeit. Jelentősen bővült a kárpótlási jegy fel­használása, illetve a vezetői és a dolgozói kivásárlás lehető­sége. Mindezek eredménye­ként az állami vagyon értékesí­tése során egyre nagyobb arányban vesznek részt a bel­földiek. Ez az arány 1991-ben 20 százaléknyi volt, 1992-ben 40 százalékot ért el, az idén pedig a privatizáció eredmé­nyeként az új tulajdonosok több mint fele magyar. Az Állami Vagyonügynök­ség értékesítéseit elemezve megállapítható, hogy főként a kisebb értékű vagyontárgyak iránt élénk a kereslet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents