Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-22 / 259. szám

A kormány-bányász találkozó eredményei A szociális helyzetet is felülvizsgálják (3. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP 0) Dunántúlt napló IV. évfolyam, 259. szám 1993. szeptember 22., szerda Ára: 13,80 Ft Együttműködésre ítélve Tanácskozás a megyék és a megyei jogú városok kapcsolatáról Jeszenszky Géza már Brüsszelben Jeszenszky Géza kedden reg­gel hivatalos moszkvai látoga­tását befejezve Brüsszelbe uta­zott. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői megbeszélé­sein a kétoldalú kapcsolatok alakulása mellett szó volt a kö­zép-európai térség szerepéről, Magyaroszág tervezett NÄTO- tagságáról és a délszláv válság rendezéséről is. Kedden délelőtt Brüsszelbe érkezett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, hogy részt vegyen az Európai Közösségi „trojka” - Dánia, Belgium, Görögország - és a társulási szerződést már aláírt kelet-európai országok kül­ügyminisztereinek találkozóján. A Nyugat jobban segíthetne Jelenleg Magyarország felel meg leginkább a csatlakozás követelményeinek és ez egyben védelmet jelenthet az esetleges kommunista visszarendeződés­sel szemben is - mondta Jean- Noel de Lipkowski. A Francia Nemzetgyűlés tagja, az Európai Közösségekhez történő magyar csatlakozás felelőse budapesti sajtótájékoztatóján elismerte: a Nyugat jobban is segíthetné a régió országait a felzárkózás­ban, s például a piacraj utás mel­lett más téren is támogatást kel­lene nyújtania. Jutalom leleplezésért Kedden Szekszárdon pénzju­talmat adott át Berta Attila Tolna megyei rendőrfőkapitány Eisenschaer Ferenc kakasdi, Gungl László bonyhádi és Hor­váth József váraljai lakosnak, akik segítségével fogott el a rendőrség egy veszélyes autó­tolvaj bandát. V. József, H. Béla és H. Zoltán budapesti lakosok több száz gépkocsit törtek fel az országban, mindenütt temetők melletti parkolóhelyen. A Pécsi Napok keretében Zseni Nándor fagottművész adott hangverseny tegnap este a Művészetek Házában A megyék, a megyei jogú vá­rosok, a köztársasági megbízott intézménye, vagy a dekoncent- rált szervezetek kapnak-e el­sőbbséget a jövő közigazgatá­sában? Szükség van-e a me­gyére és szükséges rossz-e a megyék és megyei jogú városok közti civakodás? - ezek a kér­dések voltak a fő témái annak a tegnapi kaposvári tanácskozás­nak, melyen a megyék és a me­gyei jogú városok képviselői vettek részt. A tanácskozáson résztvevő csaknem negyven önkormány­zati vezetőt Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára köszöntötte. Mint elmondta: 1990-ben az önkor­Az Országgyűlés kedden reggel megkezdte a többpárti egyeztetés után napirendre tű­zött honvédelmi törvényjavas­lat, valamint az ehhez kapcso­lódó alkotmánymódosítás tár­gyalását. A javaslat a köztársasági el­nök hatáskörét az alkotmány ér­telmezésének megfelelően rög­zíti és nem csorbítja, sőt a hatá­lyos szabályozáshoz képest bő­víti is. Für Lajos honvédelmi miniszter kiemelte: a kormány hatáskörével kapcsolatos fontos kérdés a fegyveres erők korlá­tozott alkalmazása, amely al­kotmánymódosítást igényel. A javaslat szerint az alkalmazásra akkor kerülhet sor, ha a Magyar Köztársaság légterébe történő támadó szándékú behatoltást, vagy külső fegyveres csoportok betörését kell elhárítani. Ilyen esetekben a kormánynak azon­nal intézkednie kell, a dönteni hivatott alkotmányos tényezők haladéktalan tájékoztatása mel­lett. mányzati törvény megalkotása­kor a politika győzött a szakmai érvek felett. Ennek a levét isz- szák most a megyei jogú váro­sok és a megyék szakemberei. Gyenesei István, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke a megyék nélkülözhetetlen szere-, pét vázolta fel. Szerinte az ál­lamigazgatás keretén belül a Köztársasági Megbízott Hiva­tala, az önkormányzati igazga­táson belül pedig a megyék és a megyei jogú városok túlságosan megosztják a középszintet. A megyei jogú városok kép­viselői nem szeretnék, ha a me­gyék visszaszereznék pénzel­osztó, felügyeleti szerepüket. Mint Wagner András Szombat­Für Lajos utalt arra, hogy a honvédség az 1990. évi párizsi szerződésnek megfelelően csökkentette személyi állomá­nyát, így létszáma 150 ezer fő­ről 100 ezer fő alá apadt. Ezzel párhuzamosan kialakult új veze­tési és védelmi jellegű szerke­zete, jelentősen megváltoztatva a csapatok területi elhelyezke­dését is. A miniszter kitért arra is, hogy a honvédség korszerű átalakítása 10-15 évet igényel. - Bár láthatóan fokozódnak a honvédség gazdasági, fenntar­tási és technikai nehézségei, a szervezet még mindig képes be­tölteni alaprendeltetését, a haza fegyveres védelmét - szögezte le. A miniszter hangsúlyozottan szólt arról, hogy a szűkössé váló anyagi lehetőségek miatt romlanak a kiképzés feltételei, a technikai ellátottság mutatói. A tiszti családok 17 százaléka, a tiszthelyettesi családok 46 szá­zaléka él a hivatalosan (Folytatás a 2. oldalon) hely polgármestere megfogal­mazta: -Együttműködésre va­gyunk ítélve és mint látjuk, ma ez mindnyájunknak nagyon ne­hezen megy. Szabó Lajos a Belügyminisz­térium önkormányzati főosz­tályvezetője is határozottan a megyerendszer mellett foglalt állást. Véleményét elemezve elmondta: az elkövetkező tör­vényalkotási ciklusban erősíteni kell a megyéket. A téma fontosságát jelzi, hogy a kaposvári tanácskozást követően egy hét múlva Har­kányban országos konferenciát szerveznek Európába megy-e a megye? címmel. Barna Zsolt Újabb veseátültetés Nem sokáig maradt társ nélkül az első pécsi új vésés beteg. A POTE I. sz. sebészeti klinikájának nemrég átadott vesetranszplantációs központ­jában hétfőn végrehajtották a második veseátültetést. A donor Szolnokon halt meg, s a Szegeden elvégzett immunológiai analízis után az országos adatbank számító­gépe Orbán László 54 éves tolnamözsi lakos adatait dobta ki, mint a vese befogadására legalkalmasabbat, akit vesee­légtelenség miatt május óta kezelték a szekszárdi kórház műveseosztályán. A riasztás után rövid idő múlva már a pécsi klinikán volt s a műtétet sikeresen végrehajtotta ugyanaz az orvosteam, akik az első transzplantációt is végez­ték. Az orvosoktól kapott in­formáció szerint a beteg álla­pota tegnapra már kielégítő volt, a vese működése is bein­dult. Azt is megtudtuk, hogy I az első veseátültetésen átesett fiatalember pár nap múlva el­hagyhatja a kórházat. S. Zs. A honvédség betölti alaprendeltetését A dunafalvai tsz-ben már hetek óta a kombájnok felkészítésén dolgoznak. Tegnap elkészültek a munkával, így ma kezdődhet a kukorica betakarítása. (írásunk az 5. oldalon.) Fotó: Szundi Nő a vonaton utazók száma A MÁV Pécsi Üzletigazgató­sága tegnap beszámoló értekez­letet tartott Szombathelyen, me­lyen Busch Károly igazgató ér­tékelte az 1993 évi nyári sze­mélyfuvarozási tapasztalatokat, majd az 1994 évi menetrendi előkészítésről adott tájékoztatót a sajtó képviselőinek.- Több vonattal jelentünk meg az átlós vonalakon, így Pécs-Szombathely és Pécs-Győr viszonylatban mondta. - Ezeknek a vonatok­nak jó a kihasználtsága. Új szolgáltatásként bevezettük a P+R „parkolj és utazz velünk” mozgalmat és a kerékpáros utaztatást, melyek jobban sike­rültek a vártnál. Szóba került, hogy ebben az évben leválasztották a MÁV-tól a kocsitisztítást, amelyet most kft-k, magánvállalkozók végez­nek. Ezzel a kocsik tisztábbak lettek. A gondokról szólva az igaz­gató kitért az elöregedett kocsi­parkra is. - Szükséges lenne a felújításuk, de ahhoz rengeteg pénz kell. Egyes pályaszaka­szokon lassító jeleket kellett bevezetni. Örvendetes, hogy enyhe növekedést mutat az utas­létszám alakulása. Ezen belül is a rövidtávú utazások száma nőtt, ami azt mutatja, hogy a munkába utazók közül mind többen veszik igénybe a vona­tot. Hétvégeken zsúfoltság volt tapasztalható a Balaton-parti vonalakon. Az 1994 évi feladatok között kapott helyet a nemzetközi jára­tok növelése. így elképzelhető, (Folytatás a 2. oldalon) Öröklétben forgó pillanat A Janus Pannonius Társaság múltidéző napja Öröklétben forgó pillanat címmel tartott tegnap Pécsett a Boldogság Háza nagytermében múltidéző napot a Janus Panno­nius Társaság. Előadás hangzott el az Erzsébet Tudományegye­tem Pécsre helyezésének 70., Weöres Sándor születésének 80., Szentéleky Kornél születé­sének 100., dr. Tóth István szü­letésének 80. és Galsai Pongrác halálának 5. évfordulójáról. Az előadók dr. Olasz István tanár, Tüskés Tibor író, dr. Juhász Er­zsébet újvidéki egyetemi do­cens, dr. Marton István, a Vá­rosszépítő Egyesület elnöke és Szántó Péter, a Képes Európa főszerkesztője voltak. Dr. Olasz István kérdésünkre elmondta, hogy a Janus Panno­nius Társaság a harmincas évek pécsi kultúrális életét erőtelje­sen megszabó, nagy fontosságú társaság volt olyan vezetőségi tagokkal, mint Babits Mihály, Weöres Sándor, Surányi Mik­lós. Hátterét az egykori Erzsé­bet Tudományegyetem profesz- szori testületé és a város műve­lődéséért felelős személyek ké­pezték. A társaság folyóirata volt az a Sorsunk című lap, amelynek a Jelenkor később az utóda lett. A Sorsunkat Várko- nyi Nándor szerkesztette. A negyvenes években fontos (Folytatás a 2. oldalon) Nemzetiségi Napok Beremenden A hagyományos búcsúkat Baranyában egyre több köz­ségben kötik össze egyéb jeles alkalmakkal. így történik ez Beremenden is, ahol a hét vé­gén, szeptember 25-én és 26-án Nemzetiségi Napokat rendeznek. Zenés toborzóval indul egy menet a József Attila lakótelep melletti sportpályáról szomba­ton 15 órakor. A Szabadság térre tartanak majd, ahol 15 óra 30-kor fogadják a község vezetői, lakói a Németország­ból érkezett kb. ötven vendé­get, köztük egykor kitelepített nemzetiségieket, beremendi öregdiákokat. A téren ezt kö­vetően baranyai nemzetiségi együttesek bemutatóját te­kinthetik meg a jelenlévők egy kultúrműsor keretében. S ter­mészetesen szombat este nem maradhat el a búcsúbál sem. Rendhagyónak a vasárnapi rangos esemény ígérkezik. A 10 óra 30-kor kezdődő, a te­metőben tartandó szentmise után ugyanis felavatják a köz­ségben a második világhábo- ■ rús emlékművet. Az avatóra í várják Mendele Ferencet is, a \ beremendi származású épí­tészt. Ez idő alatt megnézhetik ; az érdeklődők annak a Meg- j békélés kápolnájának a ma­kettjét, mely pár év múlva ■ várhatóan a község nevezetes­sége lesz. A két napot a 12 óra J 30-ra tervezett ebéd, a meghí­vottak meg vendégelése fogja ! zárni. Szabó A. Az iskola mai tanulói is elhelyezték szalagjukat a zászlón Fotó: Szundi György Zászlóavatás a Széchenyiben Tegnap újból felavatták a pé­csi Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola zász­laját, melyet Kele Pál plébános szentelt fel. Ez alkalomból mu­tatták be az 1992-93-as tanév 72 oldalas évkönyvét, több mint 800 diák, csaknem 70 tanár, 5 szakma adatait tartalmazza. ír­nak egy jubileum kapcsán Vikár Béla zenekutatóról, műfordító­ról, aki itt diákoskodott. Meg­emlékeznek a már elhunyt Arató Károlyról, az intézmény egykori tanáráról is. Foglalkoz­nak a sikerekkel: például dr. Zágonyi Ervin kandidátusi fo­kozatot ért el, a kézilabdacsapat országos harmadik lett, Meződi Levente sízésben, Schmidt Esz­ter tekézésben elnyerte a Bara­nya Legjobb Sportolója címet. Harmadik éve jelenik meg év­könyv, az első 1982-ben látott napvilágot. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents