Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-19 / 257. szám (256. szám)

Campingtulaj donos lett 81 család A Somogy megyei Csoko- nyavisonta egyre népszerűbb fürdőhely, az ország távolabbi részéről is csábítja a vendége­ket, s sokan szívesen vásárolnak itt üdülő-ingatlanokat. Évekkel ezelőtt, amikor a fürdő még nem volt ilyen felkapott, s a te­rület sem volt ilyen rendezett, a SIÓTOUR a tulajdonában lévő camping területének egy részén megengedte, hogy kispénzűek, nyugdíjasok kisebb-nagyobb faházakat építsenek. Mivel fő­ként saját kivitelezésben készül­tek, némelyike valóban igényte­lenre sikeredett. Ekkor ez még senkit nem za­vart, mint ahogy az sem, hogy ezeket tulajdonképpen építési engedély nélkül húzták fel, s nem is foglalkoztak vele éve­kig. A fürdő fejlődésével, ter­jeszkedésével azonban megkér­dőjelezték a kis házak létjogo­sultságát. Le akarták bontatni, ami ellen a tulajdonosok tilta­koztak. Mivel sok baranyai csa­ládnak is van üdülője az érintett területen, lapunk is többször foglalkozott a problémával, meghallgatva mindkét fél ér­veit. A többéves elkeseredett vita után nemrég végre kompro­misszumos megoldás született. Pár héttel ezelőtt írták alá azt az adásvételi szerződést, amelyben a SIÓTOUR Rt. eladja az érin­tett ingatlan tulajdonosoknak a campinget, s a hozzá tartozó 14 046 négyzetméterű területet, így a faházak megmaradhatnak. A camping épületei és a terület 81 család tulajdona lett, a vé­telár 7 millió forint volt. A tulajdonosok Dráva Cam­ping Club néven társadalmi egyesületet hoztak létre, amely egyrészt az érdekvédelmet hiva­tott ellátni, másrészt a camping üzemeltetésének megszervezé­sét, ugyanis az újsütetű tulajdo­nosok közösen kívánják fenn­tartani és üzemeltetni a campin­get. Már eddig rengeteg társa­dalmi munkát végeztek a terüle­ten és az épületeken. A 81 család ezzel a lépésével egy teljesen szokatlan, új tulaj­donlási formára adott példát, hi­szen nem valószínű, hogy az or­szágban lenne még camping, amit hasonló módon birtokolna egy üdülőközösség. S. Zs. Más útvonalon, két vagonnal Merre jár a zágrábi gyors? Általában is elmondható, hogy a személy- és gyorsvona­tok kihasználtsága elképesztően alacsony. A tovazakatoló sze­relvények ablakait figyelve szinte döbbent csodálkozással tapasztalni: az ablakok mögött elvétve ücsörög egy-két utas. (A minap a tapolcai vonat fülké­iben összesen két utast sikerült felfedezni...) A horvátországi helyzet még mindig sokak számára riasztó - se autóval, se vonattal nem vál­lalkoznak, hogy látogatást te­gyenek, néhány napot eltöltse- nek a déli szomszédoknál. Te­gyük hozzá a vonatjegyek árát, s máris megalapozottnak mondható az az elteijedt hír, hogy szeptember 30-tól meg­szüntetik a májusban indított, Pécs-Zágráb közötti közvetlen vonatot. Aminek egyébként - mint összekötő láncszemnek, a kapcsolat egy nagyon hasznos formájának - számos vonatko­zásban vitathatatlan racionali­tása van. A szakemberek ezt pontosan így vélték, amikor a MÁV és a horvát vasút közötti megállapodás eredményeként menetrendbe állított járathoz nagy reményeket fűztek. Már a kezdeti tapasztalatok sem voltak azonban biztatóak. Munkatársunk, aki felszállt a vonatra, ezt ekként jelezte: „Robog a pécs-zágrábi gyors. Az első vonat. Talán valahol történelmi a pillanat: szemlélője én vagyok egyedül. Egyetlen utas.” Később sem lett sokkal több. A MÁV Pécsi Igazgatóságától hallottak szerint ennek ellenére nem szüntetik meg a vonatot, mert ezt nemzetközi járat eseté­ben „csak úgy” megtenni nem lehet. A híreszteléseknek azon­ban van alapja, tudniillik meg­változik a gyors útvonala. Ed­dig Pécsről indulva Szentlő- rinc-Dombóvár-Kaposvár-So- mogyszob-Gyékényes érintésé­vel jutott Horvátországba. Az új útvonal: Pécs-Szentlő­rinc-Barcs-Gyékényes. A MÁV-tól kapott magyará­zat: a rendszeresen tapasztal­ható kihasználatlanság. Szinte senki sem utazott a nemzetközi gyorson. A változtatás lényege: a Pécs-Szombathely közötti gyorsvonat két kocsija - egy I., illetve egy ü.osztályú vagon - jár ettől kezdve, Gyékényesnél lekapcsolva a horvát főváros felé. így a belföldi forgalomban utazók a határállomásig fel­szállhatnak ezekre is, javítva a helykihasználáson. Ä szakemberek úgy vélik: ezzel a megoldással a Pécs-Zág­ráb közötti nemzetközi vasúti kapcsolat a következő menet­rend-változásig -jövő év máju­sáig - fenntartható lesz. M. A. Nyárutó a Lanternán A magyarokat életvitelükkel az olaszok előzik meg az Adrián is. A németek és az osztrákok gazdagok, de megfontoltak. Nyolc órás autóutunk során, három vámhatáron keltünk át, mindenütt kulturált, nyugati tí­pusú hatósági intézkedés mel­lett. Békés körülmények köze­pette, szép tájakon haladt au­tónk. A horvátországi szaka­szokon kisparaszti parcellák, Szlovéniában az alpesi jellegű házak húzódtak meg a hegyol­dalakon, háborúnak semmi nyoma. Két autópályát, több fő­utat és mellékutat vettünk igénybe, mindegyiken áttekint­hető útjelző táblák jelzik az el­érni kívánt célt. Az utak mentén jó tankolási lehetőség, tisztál­kodás és vendéglátás fogadja az utasokat. Vendéglátóink, akik idegen- forgalmi szezonzáró fesztiválra hívtak bennünket, az ezévi Ka­posvári Tavaszi Fesztivál egyik programjaként rendezett Uta­zási Kiállításon vettek részt. Most alkalmat kínáltak a somo­gyi utazási irodáknak, hogy szálláshelyeket kössenek le a Lantema üdülőtelepen és a Holding egyéb porecsi szállás­helyein. Érkezésünkkor kapott tájé­koztató meggyőzött bennünket arról, hogy magyarországi je­lenlétük üzleti szempontból is sikeres volt, hiszen az összfor­galomból 15%-os arányt képvi­selő magyar vendégek zöme Somogy és Baranya megyéből érkezett. Ízelítőt kaptunk a szezonzáró fesztiválon a jövő évi terveik­ből. Várják a külföldi ven­dégeket, így a magyarokat is a 23 000 férőhelyen, amelyből olcsóbb a 18 000 autókempin- ges hely. Közepes árkategóriát jelentenek az apartmanok és vil­lák és a minőségi színvonallal együttjáró magasabb árkategó­riás hotelok és turista telepek. Kiváncsiak voltunk a vendé­gek nemzetiségi összetételére is: 25% német, 20% osztrák, 20% cseh, 20% olasz és 15% magyar. Érdekes értékelést is kaptunk, amelyben a magyart jól költő vendégnek tartják és a horváthoz hasonlítják mentali­tását: „Ha nincs pénze nem nya­ral, ha nyaral akkor költ is.” Tanulság épp elég: mit lehetne, mit kellene tenni. A jó példák átvétele nem jelent másolást, mert ha nekik megéri? A megyék, üdülőhelyek ösz- szefogásával mi magyarok is rendezhetnénk üdülési szezo- náró fesztiválokat, ahol már a jövő évi üzleteket is előkészít­hetnénk. Kikapcsolódhatnának egyrészt azok, akik eddig ki­szolgálták az üdülő vendégeket, másrészt az utcákra vonulhat­nának azok a helyi lakók, akik­től a teret eddig a vendégek fog­lalták el és kizárólag erre az al­kalomra eljönne sok törzsven­dég is, hogy megkóstolja az ökörsütésből és malacsütésből eredő pecsenyét. J. J. Mennyivel nagyobb forgalmú lehetne a csisztapusztai fürdő, ha nem csak földutakan lehetne megközelíteni, ha lenne vendéget fogó és marasztaló arculata, ha lenne fedett és hidegvizes me­dencéje, ha az öltözők nem lennének lepusztultak __ F ürdőként kiaknázatlan aranybánya Csisztapuszta ébredezik? A Fonyód és Buzsák között lévő, közigazgatásilag az utóbbi településhez tartozó Csiszta­puszta fürdő lepusztultságában is a minőségi turizmus ígérete. Kiaknázatlan aranybánya. A 42 fokos, alkálkénhidrogénes, kar­bonátos vize, melyet 1984-től minősített ásványvízként tarta­nak számon, igencsak szép számban vonzza a hazaiakat és külföldieket. A fürdőtelep mai arculatára rányomja bélyegét a tulajdon- jogi tisztázatlanság, az érdekel­lentéteket és érdektelenséget hizlaló pénzhiány, a balkáni ál­lapot és az infrastruktúra szinte teljes hiánya. Mindezek elle­nére is keresett hely Csiszta. A fürdő is az ötvenes évek olajku­tatásainak köszönheti létét. Az azóta egyre nagyobb olajtar­talmú melegvizet adó kutat idén tavasszal felújíttatta a fürdőt és az autóparkolót két éve bérlő Molnár István vállalkozó és a buzsáki önkormányzat. A mint­egy 190 millióba kerülő aszfal­túira még pályázati pénzzel se igen telik a két önkormányzat­nak. Pedig a bérlő-vállalkozó hosszú távon fantáziát lát a für­dőben, s mindezért beruházni is szeretne. Vívja a maga szélma­lomharcát. Elképzeléseit sorra megvétózza, vagy legalábbis lehetetlenné teszi néhány ellen­lábas önkormányzati képviselő és a földtulajdon rendezetlen­sége. Tervei között szerepel egy 24 szobás, fizikoterápiás rende­lőkkel ellátott kis szálloda meg­építése, a fedett medence befe­jezése, a hidegvizes medence, az új öltöző, a „bádogvárost” felváltó kulturált üzletsor meg­építése. Meghosszabbított csisz- tai fürdőszezont és minőségi tu­rizmust tervez. Ha hagyják megvalósítani. Elkeseredett, de nem adja fel. Be akarja bizonyítani, hogy a mostoha körülmények ellenére is fel lehet lendíteni Csisztát. Murányi L. Nem csökkent a vendégnapok száma Nem csökkent az idei sze­zonban a vendégnapok száma a Balatontouristnál. Mindössze egyetlen százalékkal érkezett kevesebb nyaralni vágyó a ti­zennégy Észak-Balaton-parti kempingbe mint tavaly, de több időt töltöttek ott mint a korábbi esztendőkben - közölte sajtótá­jékoztatóján Csákvári Árpád vezérigazgató. Összesen 106 ezer vendéget fogadtak, közü­lük legtöbben, ötvenezren Né­metországból érkeztek, de so­kan jöttek a szintén hagyomá­nyos partnernek tekinthető Hol­landiából, Dániából, Ausztriá­ból. A kempingek forgalmával tehát elégedettek lehetnek, nem így azonban fizetővendég forga­lommal. A Balatontourist szer­vezésében csupán fele annyian laktak a vendégszobákban az északi parton mint négy-öt év­vel ezelőtt. A vezérigazgató ál­lítása szerint a vendég most is megérkezett, csak a haszon ab­ban a bizonyos második gazda­ságban csapódott le, magyarán a külföldieket feketén közvetí­tették ki, és a bérbeadó lakástu­lajdonosok is ily módon adták ki szobáikat. Mindez a Balatontourist szakemberei szerint a kedvezőtlen adórend­szer következménye is, hiszen a szobát kiadók csak 10 százalé­kos adókedvezményt kapnak költségeik fejében. A jövő évi tervekről szólva bejelentették, hogy újabb tábor­hellyel bővül az északi part, ta­vaszra elkészül az 500 szemé­lyes első osztályú akali kem­ping. Hatalmas park és kilenc melegvizes medence várja a fürdőzőket az utószezonban is az igali strandon. A nemrég felújított feszített víztükrű sportmedence mellett a gyerekeknek is külön pancsolójuk van, a fedett rész pedig rossz időben is lehetőséget ad a fürdésre. Fotó: Szundi György Ú] Vasárnapi Dunántúli Naplót vásárló olvasónk 8 Új VDN 1993. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP i ( 1

Next

/
Thumbnails
Contents