Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-18 / 256. szám (255. szám)

1993. szeptember 18., szombat aj Dunántúli napiö 9 A mecseki projekt első lehet Európában Piackutatást végez a Methane Master Kft. Rövidesen gázleadásra bírják az előkészített próbafúrásokat Fotó: Csörge Tibor Pénz nélkül lehet tulajdonhoz jutni Lízingeljünk vállalatot! Ismét nemzetközi kiállítás lesz Pécsett A fogyasztási cikkek teljes skáláját vonultatja fel a PIV Kft. pécsi nemzetközi rendez­vénye, melyet „Az Alpok-Adri­ától a Kárpátokig” elnevezéssel október 7-10 között tekinthet­nek meg az érdeklődők az •Apáczai Nevelési Központban. A szórakoztató elektronikától a ruházati termékeken át a játék és papírárukig mindent megta­lálhat itt a látogató. A nemzet­közi szakvásár emellett további három tevékenységi kör, a sport és szabadidő, a turisztika és a vendéglátás, a kertészet, szőlé­szet és a borászat eszközeinek, felszereléseinek bemutatójával is kiegészül. Eladó a komlói Piramis üzletház Az Állami Vagyonügynök­ség privatizációs programjának legfrissebb baranyai kínálata: október 26-áig lehet egyfordu­lós nyílt pályázat útján megvá-. sárolni a „Komló ” Kereske­delmi Kft. 7 344 eFt.értékű üz­letrészét, valamint 3 szászvári és 4 komlói üzlethelyiség bér­leti jogát. Ugyanakkor eladó az ugyancsak komlói Piramis üz­letház 10 332 eFt.-ért és még egy belvárosi bolt az Ifjúság ut­cában. Vállalkozók adófoly ószámláj a Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal postázza szep­tember 15-től az egyéni vállal­kozók adófolyószámla-kivona­tát. Minden esetben szükséges az adószám pontos közlése. Az adófolyószámla-kivonatok csak az 1992. január 1. és 1993. már­cius 31. közötti időszakra vo­natkozó kötelezettségeket és be­fizetéseket tartalmazzák, az az­óta eltelt időszakét nem. A ké­sedelmi pótlékot az 1992. ja­nuár 1. és december 31. közötti időszakra számítják. Csökkentek a termelői árak Az ipari termelői árak július­ban nem emelkedtek. Az ipar­ban a termelői árak havi növe­kedése áprilisban még 0.8, má­jusban és júniusban már csak 0.3-0.3 százalékos volt. Ez a csökkenés a második félévben tovább folytatódott. A múlt év azonos hónapjához képest 8.7 százalékos volt a termelői árnö­vekedés. A belföldi értékesítés­nél a nyári hónapokban árcsök­kenés következett be. Júliusban 0.7 százalékkal estek vissza a belföldi értékesítési árak. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. június 17. Pénznem vételi közép eladási Angol font 140,38 141,78 143,18 Ausztrál dollár 59,48 60,10 60,72 Belga frank (100) 268,63 270,96 273,29 Dán korona 13,96 14,09 14,22 Finn márka 15,85 16,05 16,25 Francia frank 16,40 16,54 16,68 Gór. drachma (100) i 39,58 40,00 40,42 Holland forint 50,84 51,27 51,70 ír font 132,64 133,94 135,24 Japán yen (100) 88,24 88,84 89,44 Kanadai dollár 69,93 70,63 71,33 Kuvaiti dinár 307,45 310,20 312,95 Német márka 57,15 57,63 58,11 Norvég korona 13,08 13,20 13,32 Olasz líra (1000) 59,06 59,70 60,34 Osztrák sch. (100) 812,58 819,38 826,18 Portugál esc. (100) 56,09 56,64 57,19 Spanyol pes. (100) 71,31 72,07 72,83 Svájci frank 65,52 66,06 66,60 Svéd korona 11,51 11,64 11,77 USA dollár 91,97 92,75 93,53 ECU (Közős Piac) 108,51 109,49 110,47 Törzstőke-emelésről és egy piaci tanulmány elkészítéséről döntött legutóbbi amszter­dami közgyűlésén a Methane Master Kft. elnevezésű kana­dai-magyar gazdasági társa­ság, amely az északi-mecsek metánkincsének felszínreho- zatalát tűzte ki maga elé célul. A társaság a műveletben jára­tos tengerentúli Canadian Fracmaster Ltd. és a felszá­molás alatt álló Mecseki Szénbányák közös vállalkozá­saként jött létre a nagymeny- nyiségű mecseki metángáz ki­nyerésére. A döntés előzménye az, hogy biztató eredményeket hoztak a nagyszabású projekt előkészítő fúrásai. Hosszúhetény, Komló és István-akna, valamint a máza-déli szénmező térségében végeztek 1000 méter mély fúrá­sokat, rövidesen sor kerül az ötödik próbalyuk mélyítésére is Hosszúhetény Hársastelep kö­zelében. Az első három lyuk esetében a cég rétegrepesztéses techno­lógia megvalósítását tervezi, míg a negyedik, máza-déli fú­rásnál üregképzéssel történik majd a gázkinyerés. Ez utóbbi Aki ezért-azért leírta a bara­nyai áfészeket, az sok mindent nem tud. Nem tudja, hogy a 11 áfész majd 30 000 szövetkezeti taggal és 2500 dolgozóval a szövetkezeti törvény előírta ta­valyi vagyonnevesítés után to­vábbra is a szövetkezeti formát választotta, és azóta is eredmé­nyesen, hitel nélkül gazdál­kodva meghatározó szereplője megyénk gazdasági életének. Versenyképességük fokozása érdekében hajtanak végre pro­filszűkítést: a vendéglátó, ruhá­zati és iparcikk üzleteik számát mintegy háromszázzal csökken­tették, de még így is 750 üzlettel rendelkeznek Baranyában. Kasza Tibor, a Baranya Me­gyei Áfész Szövetség elnöke a közép- és hosszú távra kidolgo­zott stratégiájukat úgy foglalja össze, hogy a továbbiakban el­sősorban élelmiszerek és napi cikkek kereskedelmével kíván­nak foglalkozni. Színvonalas kereskedés, kedvező árakkal - erre összpon­tosítanak. lyuknál, amelynek fúrását vas­tag széntelepre irányították, már kezdetben is jelentős szén- és gázkiáramlást figyeltek meg a munkát végző szakemberek. Mint Csörge Tibor, a társa­ság egyik ügyvezetője el­mondta, a kinyeréshez szüksé­ges berendezések bevizsgálása már folyamatban van, nemso­kára elérkezik az idő, amikor megpróbálják gázleadásra bírni az eddigiek során előkészített telepeket. Az eddigi vizsgálódások sze­rint a Mecsek széntelepein „ér­lelődő” metángáz a térség jó minőségű, igényes energiahor­dozója lehetne. Az itt található metángáz nem tartalmaz ugyan magasabb szénatomszámú szénhidrogéneket, de nincsenek benne a földgázt gyakran kisérő ballasztanyagok (széndioxid, nitrogén) sem, a kéntartalma pedig nulla. Felszínre hozatalá­val jó minőségű, magas fűtőér­tékű és tiszta energiahordozó­hoz juthatna a térség. A kitermelt ásványkincs fel- használásával a megye eddig el­látatlan területei is gázhoz jut­hatnának, illetve kielégíthető lenne a már most meglévő szá­Mindezt hogyan kívánják megvalósítani napjainkban, amikor egyre csökken a fizető­képes kereslet és mind többen kívánnak kereskedésből meg­élni? Az áfészek az általuk for­galmazott termékeket közvetle­nül a termelőtől vagy a kialakí­tandó saját nagykereskedelmi rendszerüktől igyekeznek be­szerezni, illetve főként az élel­miszeripari termelő kapacitása­ikat igyekeznek létrehozni, hogy a tulajdonlással a fogyasz­tói árakat mérsékelve az eddigi­eknél is meghatározóbb piaci tényezőkké váljanak. Mivel a szövetkezetek is jo­gosultak állami vagyon megvé­telére és az ezt elősegítő E-hitel igénybevételére, már eddig sem tétlenkedtek. A szigetvári és a siklósi áfész már ABC áruházat, a sellyei pedig Vajszlón sütő­üzemet vásárolt. Mondhatnánk: evés közben jön meg az étvágy. Mivel a baranyai áfészek a leg­nagyobb vásárlói a Baranyasüt Rt. termékeinek, részükről ma­gától adódó lépés, hogy pályáz­mos - többek között pécsi - fej­lesztési igény. Az új energia- hordozó a kitermelők reményei szerint jelentősen hozzájárul­hatna a térség gazdaságának megélénküléséhez, környezeti állapotának javulásához, és számos új munkahelyet is te­remtene. A külföldi partner, a Cana­dian Fracmaster Ltd. világszín­vonalú technológiákat mozgat a program megvalósítása érdeké­ben. A próbafúrások eredmé­nyessége, illetve gyorsasága ér­dekében 3 millió dollárt áldoz­tak, ami azt eredményezheti, hogy a baranyai az első metán- gáz-kinyerési projekt lehet Eu­rópában. Amennyiben a próbafúrások igazolják a várakozásokat, az előzetes kalkuláció szerint az elkövetkező évtizedekben mintegy 75 millió dollárt fordí­tanak majd a beruházás kitelje­sítésére. Ez körülbelül 300 lyuk mélyítését, illetve kúttá való ki­építését jelenti majd. A nagy­szabású vállalkozás a tervek alapján mintegy háromszáz - 85-90 százalékban magyar em­bert foglalkoztat majd. Kaszás Endre tak a cég többségi tulajdonának megszerzésére. S ha nem nyer­nek? Akkor a meglévő sütőipari kapacitásukat bővítendő meg­kezdik a már meglévő pécsi, vajszlói és siklósi sütőüzemeik mellett az előkészített mohácsi és sásdi beruházásaikat. Még nem tudják, melyik elképzelé­sük válik valóra, de máris ma­lomvásárlást vagy létesítést fon­tolgatnak, hogy teljes legyen a sütőipari ágazatuk. S hogy a ke­reskedelmi vonalukat is tovább erősíthessék, már tavaly május­ban benyújtották a Tolna és a Somogy megyei áfészekkel kö­zösen szándéknyilatkozatukat az Állami Vagyonügynökség­hez, szeretnék megszerezni a Mecsekfüszért Rt. többségi tu­lajdonát is. A baranyai áfészek hitel nél­kül és eredményesen gazdál­kodnak, helyzetük további erő­sítése érdekében is komolyan gondolják, hogy lépniük kell. Lépni a jövőjükért, s egyben ér­tünk, vásárlóikért is. Murányi L. A korábbi eufórikus gazda­sági elképzelések kora lejárt, mára már kiderült, a potenci­ális bel- és külföldi tőketulaj­donosok nem rohantak meg­vásárolni a rendszerint likvi­ditási gondokkal küzdő, csőd­vagy felszámolási eljárás alatt lévő, a keleti piac összeomlása miatt csak vegetáló magyar nagyüzemeket. A külföldi tőke már betürem­kedett oda, ahol nagy profitot vagy piacot remélt, mint pél­dául a szesz- és dohányiparba, s nem mutatott túlságosan nagy érdeklődést például egy-egy nehézipari cég tendere iránt. Az igazság viszont az, a belföldi tőke nem mozdul - erre utal a bankokban felhalmozott pénz- mennyiség növekedése - vagy olyan befektetési lehetőséget keres, amely gyors megtérülést ígér. Éppen ezért kellett kidol­gozni olyan privatizációs for­mákat, amely vonzóvá teszi a vállalkozók számára a pályázta­tások után is eladhatatlan válla­latokat. Ilyen volt a dolgozói részvényvásárlás (MRP), vagy az egzisztencia-hitel, s ezt a célt kívánja szolgálni a privatizációs lízing is. Ez utóbbival olyan többségi állami tulajdonú társa­ságok privatizálási lehetőségét kívánják biztosítani, amelyek más módon nehezen voltak ér­tékesíthetők, rendszerint ala­csony jövedelmezőségűek, de hatékony irányítással pénzügyi és vagyoni helyzetük javítható, ezzel a vállalkozás megment­hető. Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, a lízinggel szinte pénz nélkül lehet hozzájutni termelő üzemhez. Az ilyen ak­cióra vállalkozónak nem kell az úgynevezett önerőt befizetnie, a biztosítékok is jóval mérsékel­tebbek, mint az E-hitelnél, s tel­jes körű adókedvezményt nyújt. Ha a lízingelő a futamidő alatt bármikor, egy összegben ki akaija fizetni a hátralévő díjat, 40 százalékos engedményt kap. Egyösszegű kifizetésnél kárpót­lási jegyet is figyelembe lehet venni, de csak 90 százalékos mértékig. A törlesztő részletet évente csak a mindenkori E-hi- tel kamatával indexálják. A tulajdonszerzés alapja nem más, mint a vállalat hatékony működéséből származó hozam, amiből fizetik a költségként el­számolható lizingdíjat. Lí­zingbe egyébként csak a társa­ság irányítása, a szükséges gaz­dasági döntések meghozatalát lehetővé tevő irányító részese­dések kerülnek. Ez lehetővé te­szi a szükséges gazdasági dön­tések meghozatalát, a vezetés átszervezését. A díj maradékta­lan és késedelem nélküli fizeté­sével a lizingelő megszerzi a lí­zingelt pakett, üzletrész tulaj­donát, s vele szabadon rendel- kezhet.^ Az ÁVÜ mindezen előnyök mellett - feltehetően a tisztes­ségtelen szándékúak elriasztá­sára - a szerződésbe széleskörű vagyonvédelmi rendszert épített be. Ilyen többek között az is, hogy a társaság könyv szerinti, saját tőkéje a futamidő közben legfeljebb csak a biztosíték há­romszoros mértékéig csökken­het. A tavaly privatizációs lizing- technikával kísérletképpen meghirdetett társaságok több­sége iránt nagy volt az érdeklő­dés, az ÁVÜ meg is kötötte ve­lük a szerződéseket. A közeljö­vőben újabb 20 vállalatot pá­lyáztatnak, amelyek között a régióban működő cégek is lesz­nek. B. G. Baranyai kiállítók a bolzanói vásáron Nagy sikerrel szerepel a va­sárnapig nyitva tartó bolzanói általános vásáron résztvevő, több baranyai vásározót is ma­gába foglaló dél-dunántúli kül­döttség. Önköltséges részvéte­lüket a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara mellett többek között a mohácsi önkormány­zat is támogatta. A kamara közvetítésével első ízben két évvel ezelőtt jutottak ki a dél-dunántúli cégek, vállal­kozók az elsősorban osztrák, olasz, francia és svájci kiállító­kat megmozgató dél-tiroli vá­sárra. Az akkor felvett kapcso­latnak köszönhetően idén már a „Kelet-európai piacok szem­léje” elnevezésű kiállítás leg­vonzóbb standjait mutatták be a magyarok. A vásár tematikájá­hoz igazodva a baranyaiak kézműves termékeket vittek az olasz város vásárára, amiket si­kerrel értékesítettek, az üzlet folytatására pedig importőrt ke­resnek Bolzanóban. K. E. Áfész bolt Hírden. A szövetkezetnek hétszázötven üzlete van Baranyában. Fotó: Szundi György A baranyai áfészek és a privatizáció Profilszűkítéssel lehet az élesedő versenyben maradni k. L i i Kutatófúrás a Mecsekben

Next

/
Thumbnails
Contents