Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-17 / 255. szám (254. szám)
aj Dunántúlt napló 1993. szeptember 17., péntek Sporttörténeti érdekesség 55 évvel ezelőtt A volt Légierők első és utolsó országos atlétikai bajnoksága Pécsett Pécs a második helyezett lett Andrasovich főrendező ismerteti a műsort a döntők előtt Hol nevezzünk el utcát Entz Béláról? A pécsi utcaelnevezések tárgyalásakor sajnálatosan kevés szó esett a pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosprofesz- szorairól, pedig például Pékár Mihály, Mansfeld Géza, Császár Elemér, Zechmeister László, Vereby Károly, Fen- vessy Béla, Kerpel-Frónius Ödön, id. Reuter Camillo, Kör- nyey István, Neuber Ernő, Imre József... megérdemelték volna, hogy „gondoljon rájuk” a kulturális bizottság ... Ezen nevezetes professzorok közé tartozik Entz Béla is. Röviden nézzük életútját - pécsi működése szemszögéből. Az 1877 és 1959 között élt nemzetközi hírű professzor harctéri és külföldi gyógyító kutatótevékenységen át jutott kapcsolatba az akkor még pozsonyi székhelyű Erzsébet Tudományegyetemmel, ahol a kórbonctani intézet nyilvános rendes tanárává 1918. április 3-án nevezték ki. Miután a csehek fölmentették, az egyetemmel csak 1924-ben került kapcsolatba; átvette a kórbonctani tanszék vezetését - immár Pécsett. Megszervezte a törvényszéki orvostani intézetet is. Az MTA 1945-ben választotta levelező tagjává. Nyugalomba 1949. szeptember 1-jén vonult, de intézetét 1951. október 15-ig vezette. Tanárigazgatója volt a Nagy Lajos Kollégiumnak, vezetője a Diákjóléti és Diákvédő Irodának. 1947-ben megkapta a Köztársasági Érdemrendet, emellett számos kitüntetés birtokosa volt. Most nézzük meg, hol lenne érdemes utcát elnevezni róla? Első helyen mindenképpen a mai Jogász utca jön szóba, a mai Zipemovszky-kollégium, mert ott volt a Nagy Lajos egyetemi kollégium, és Entz Béla is ott lakott. A Jogász utca az 1960-as évek elejéig Pozsony utca volt - utalván a jogelőd egyetem első székhelyére -, de a mai elnevezés már semmitmondó, már csak azért is, hogy erre való hivatkozással bármelyik más foglalkozás joggal kérhetne magának utcát, elsőként a közgazdászok. Erősíti ezt az elvet az a tény is, hogy közelben van a Vargha Damján professzor által alapított Maurinum, és Vargha Damján is itt kapott utcát. A régi Erzsébet Tudományegyetemhez kötődött munkássága, nem a mai elköltözött épülethez. Dr. V. D. Szeptember elején múlt 55 éve annak, hogy a pécsi Tüzér utcai PÁC pálya rangos sport- eseménynek nyújtott otthont. Itt rendezték meg ugyanis a volt Légierők első országos atlétikai bajnokságát, amely sajnos egyben az utolsó is lett. A Honvédség, és ezen belül a repülők nagy súlyt fektettek a sportolásra. Előző évben, 1937 júniusában rendezték meg a Hadsereg-hét sporteseményeit. A tiszti számok győztesei között több pécsi is volt, így a kisöblű puskalövés mindhárom testhelyzetében Benkő János légügyi segédellenőr győzött, ugyancsak ő lett az első a pisztoly számokban is. A pécsi 4. Repülő Fényképező Alcsoport csapata nyerte a 4x1000 méteres mezei stafétaversnyt, valamint a pécsi pilóták lettek az elsők az ötös távolugró csapatversenyekben is. Az ünnepélyes díjkiosztást a Ferenc József laktanyában tartották, ahol a meghívott vendégek és a felsorakozott csapatok előtt vitéz Falta József altábornagy, a 4. Vegyesdandár parancsnoka adta át a díjakat. Az ünnepséget díszmenet zárta. Több mint 280 nevezés A Pécsi Napló 1938. szeptember 3-án adta hírül, hogy a Légierők első országos vándordíjas atlétikai csapatbajnokságát Pécsett rendezik. A Légierők és a Légügyi Hivatal felkérésére az itteni 4. Vörös Kakas Közelfelderítő Század fogadta a repülő sportolókat a Tüzér utcai sportpályán, ahol a verseny előkészítő munkái azonnal megkezdődtek Heinrich István századparancsnok és Andrásovich István zászlós főrendező irányításával. Több mint 280 nevezés érkezett be, 50 repülőgéppel jöttek az ország minden részéből a pilótaversenyzők. A döntők előtt megkoszorúzták a Széchenyi téri szerb megszállás alóli felszabadulás emlékművét, miközben a pécsi század gépei köröztek a város felett. Szeptember 7-én kellemes őszi időben kezdődtek meg a vetélekedők a zászlókkal és repülőjelvényekkel díszített, zsúfolásig megtelt tribün előtt. A lelátón foglaltak helyet a Légierők és a LÜH vezetői, közöttük Vitéz Háry László repülő dandárparancsnok, Kenese Wal- demár légügyi szemlélő, a helybeliek közül dr. Nikolics Mihály Pécs, és dr. Blaskovich Iván, a megye főispánja. A közönséget Vörös Mihály dr. városi tanácsnok köszöntötte. Ezt követően a repülők díszmenetben vonultak el, majd egy Fok- ker repülőraj kis ejtőernyővel babérkoszorút dobott le a győztes csapat számára. A 100 méteres síkfutást a pécsi Madarász nyerte 12 mp-es idővel, a 400 méteres síkfutást a budapesti Csopaki 55,4 mp-vel. Magasugrásban első lett Zimo- nyi Kecskemétről, 161 cm-rel, viszont a kézigránát dobás bajnoka a kaposvári Rákhely lett 86 méterrel. A 800 méteres síkfutásban elsőnek ért célba a pécsi Hetényi 2 perc 15,7 mp-cel, a diszkoszvetés győztese a székesfehérvári Horváth, 34 méterrel, a távolugrásban a pesti Csopaki és a súlydobásban a kaposvári Rákhely 13,22 méterrel jeleskedtek. A 4x100 méteres stafétában a pécsi csapat - Benedek, Árva, Dudás, Madarász - vitte el a pálmát. A bajnokságot Kaposvár nyerte 46 ponttal, Pécs 40 ponttal a második lett. Vitéz Háry László nyújtotta át a győztes csapatnak a Légügyi Hivatal díszes ezüst serlegét, a helyezetteknek pedig az érmeket. A remény nem vált valóra A résztvevők abban a reményben köszöntek el egymástól, hogy a következő években is összemérik tudásukat a zöld gyepen, azonban erre már nem kerülhetet sor a háború kitörése miatt. Dr. Pagáts Pál A múlt fekete krónikája A baranyai pécsi újságolvasó polgár a reggeli mellett a múltban is előszeretettel olvasta a tragédiákról, bűncselekményekről szóló tudósításokat. A 19. század derekától, amióta városunkban előbb német, majd magyar nyelven megindult a lapterjesztés, sűrűn írtak ezekről a témákról, azon egyszerű oknál fogva, hogy ilyen esetek sűrűn előfordultak mind a világban, mind az országban, de még szűkebb pátriánkban is. Ha például a Dunántúl 1937. júliusi számait lapozgatjuk, szintén találkozunk ilyen esetekkel, s ezek még ma is borzongással töltenek el bennü- nekt. Szűkebb pátriánkban több megdöbbentő esetet jegyeztek föl a krónikák. Ócsa község határában július 6-án, a vasúti sínek mellett lefejezett leánytetemet találtak. Kiderült, hogy a 16 éves lányt szülei megszidták, bánatában a fejét a sínekre hajotta ... Július 30-án egy magyarszéki asszony gombát szedett, egyik fiának is adott belőle. A fia kihányta, ő viszont meghalt a gombamérgezésben... Ehhez vegyük még hozzá azt a tényt, hogy a városi törvény- hatóság ekkor tette közzé az áprilisi halálozási okokat és statisztikákat Pécs városára nézve. Ebben a hónapban városunkban a szívbaj és a rák volt a legnagyobb számú halálok. 39-en haltak meg e két, már akkor is „népbetegségnek számító ok miatt. Dr. V. D. Régi pécsi fényképek Az egyetem udvara Az első világháború végeztével a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem menekülni kényszerült, a győzők elüldözték professzorait, lefoglalták épületét és fölszerelését, így ideiglenesen a fővárosban talált menedéket. Kisvártatva azonban a vidéki városok között elindult birtoklásért a harc. A röviddel azelőtt az antant-szerb megszállástól megszabadult Pécs is nagyon szerette volna, ha 1367 után ismét universitas van nálunk, s ezért mindent megtettek dr. Nendt- vich Andor polgármester, Ma- kay István, a helyettese, Pékár Mihály professzor és társaik ... Fáradozásukat siker koronázta, a Rákóczi úti Főreáliskola épülete adott otthont az orvosi, a jogi és a bölcsész karnak, de még számos intézet, .kollégium biztosított teret a különböző tudományágaknak - szerte a városban. A budapesti római katolikus, a debreceni református teológiai kar után itt nyílott meg az evangélikus teológiai kar, de a székhelye Sopronban volt! A mai 48-as téren volt a Vargha Damján alapította Mór Kollégium, a Dohány utca rendőrség felőli sarkán az egyetemi tanári bérház, a mai Zip- pemovszky-kollégium helyén az a kollégium, ahol a kor neves személyisége, Entz Béla professzor lakott. Márcsak ezért is érdemes lenne itt utcával megörökíteni a nevét! Fotónkon az egyetem udvara található, a mai Vasváry utcai bérházakkal. Dr. Vargha Dezső Újabb adatok a magyar történelem kutatásához (Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből.) A nyolcvanas évek elején a Baranya Megyei Levéltár keretén belül intenzív kutatás kezdődött a török hódoltság alóli felszabadítás történetéhez. Ennek keretében már megjelent több kötet mellett most egy olyan tanulmánykötettel gazdagodott tudományos irodalmunk, amely a kor legkiválóbb hazai és külföldi történészeinek tanulmányait is magába foglalja ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Érdekes ez azért is, mert a török alóli felszabadító háborúval foglalkozni és azt szigorúan a klasszikus „harag és elfogultság” nélkül vizsgálni sosem tartozott a népszerű magyar történeti kutatási területekhez. A tanulmányok egész Magyarország felszabadítási problémájával kapcsolatosak, de mégis elsősorban Baranya megye - benne is Szigetvár felszabadítása - történetével függenek össze. Szakály Ferenc, az adott korszak kiváló kutatója Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól értekezik. Részletesen ismerteti a kutatási feladatokat, ami abból is fakad, hogy Baranya megyére viszonylag kevés forrásanyag áll rendelkezésünkre a legutóbbi időkig. Ezért nagyon értékes minden új forrásanyag, amely jelenleg főleg a németországi levéltárakból kerül elő, és amelyek feldolgozása éppen a kötetet szerkesztő Szita László kandidátus hatalmas munkafeladata. Nagy László, a történettudományok doktora A török világ végnapjai Magyarországon címen a török katonai kudarcainak okait vizsgálja az 1683-1989 közti időben. Kapcsolódik ehhez Gerhard See- wann egyetemi tanár tanulmánya, amely elsősorban német források alapján az 1683 és 1699 közti török háborúk politikai és katonai alapjait ismerteti. Hasonlóan hatalmas német levéltári forrásanyag alapján készült Ludwig Hüttl kölni professzor tanulmánya A török elleni háborúk a Német-Római Birodalom szemszögéből címen, ő is, mint a magyar kutatók összefoglalásként megállapítják „mindaz, amit a német birodalmi rendek, tartományi rendek és alattvalók a török elleni védekezésben tettek, mindenképpen pozitiven értékelen- dők, mégis a legnagyobb terhet és a legnagyobb áldozatot emberéletben és dologi értékekben Magyarországnak, a Szent Ist- váni korona országának kellett elviselnie és hoznia két hatalom, két vallás, két kultúra határán.) Varga János és Kalmár János történészek Kollonich Lipót (egykor a török ellen a Dardanelláknál harcoló máltai lovag, majd bíboros és győri püspök, Bécsben a magyar ügyek szakértője) által kidolgozott Einrich- tungswerk-kel, „A Magyar Királyság berendezésének művé”-vel foglalkoznak. Varga J. János Habsburg berendezke- dési tervek Magyarorszuágon 1688-1689 c. tanulmánya a múlt században elterjedt - és nálunk, sajnos, az iskoláikban mai napig általában tanított „el- németesítés” vádjára rámutatva bizonyítja annak nagy tévedését. A tervezetben ugyanis (az általában nagyon negatívan ismert) Kollonich magyar telepítéssel is számol úgy, hogy azok is a magyar földesurakkal szemben teljesen szabad alattvalókká válnak. Tulajdonképpen ez volt az egyetlen terv, amely felismerte a belső bajok, elnyomottság és az elkeseredettség tarthatatlanságát. Kalmár János Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál c. dolgozata ugyancsak eddig nálunk ismeretlen forrásanyaggal tárgyalja ezt a kérdést. A felszabadító hadjáratot folytató Szent Liga háborúi következtében nagy tömegekben indult meg a balkáni lakosság felvándorlása a töröktől visszafoglalt területekre. Ennek egyik jelenségével, a betelepülő katolikus bolgárokkal foglalkozik Csikhelyi Lenke a Boglárok betelepülése Magyarországra a XVII. század végén és a XVIII. szd. elején. A kötet második része Szigetvár és környéke történetével foglalkozik. Sugár István az 1688-as kapitulációs szerződést mutatja be. Szita László ennek a kapitulációnak külföldi visszhangját ismerteti a korabeli európai sajtóból. Dávid Géza a vár bégjeit ismerteti, Vass Előd pedig a vár jelentősségét tárgyalja. Magyar Kálmán Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosokról ír. Ebben a fejezetben olvashatjuk még Ódor Imre tanulmányát Baranya megye nemesi társadalma a török uralom kezdetén címen, amely a lakosság kontinuitásának kérdésével foglalkozik. Egyház és vallás a török megszállás időszakában c. fejezetben Ágoston Gábor Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században címen a nálunk kevésbé ismert iszlám kultúrát, annak magyarországi megnyilvánulását mutatja be. Kiss Z. Géza a Baranyai reformáció történetéhez címen annak Baranya megyei kialakulásához ad újabb adatokat. Rajczi Péter A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában c. dolgozatában a kereszténységnek a mai napig érvényes nemzetmegtartó szerepét ismerteti. Végül Dankó Imre az egykori szigetvári szerb ortodox püspökség történetéhez nyújt adatokat. A Baranya Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja által Szita László kandidátus szerkesztésében kiadott kötet tartalmában értékes folytatása a szerkesztő már eddig megjelent, és a korszakot tárgyaló munkáinak. A kötet értékes forrásanyagot tartalmaz a kutatónak, ugyanakkor élvezetes olvasmány is a téma iránt érdeklődőknek. ízléses kiállítása a tipográfus és a nyomda munkáját dicséri. Dr. Rajczi Péter
