Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-02 / 239. szám

1993. szeptember 2., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Tömöri kései Közel a mohácsi csata évfor­dulójához, egy esős délelőttön a közgyűlés ülésén következetes álláspontjával vereséget szen­vedett a főként a FIDESZ-frak- ció által támogatott Városépíté­szeti és Környezetvédelmi Bi­zottság a Citrom utcai csatában. Nem történt tragédia, senki nem veszítette el a fejét a vita során - legfeljebb utána egy ki­csit senki nem fulladt bele ér­velésének taktikai cselébe - le­galább is elismerten nem -, sem a nevezetes Citrom utcai pocso­lyákba, amelyek tudvalévőén azért keletkeznek, mert nem ké­szült el még a díszburkolat, ahogy a vele összefüggésbe ho­zott szálloda épülete is torzó. Ám ezt az összefüggést leg­inkább csak az az ajánlat terem­tette meg, amely az eredeti en­gedélytől eltérően a szállodának egy szinttel magasabbra építése fejében - többek között - a díszburkolat és egy diszkót el­készítését kínálta fel. A képviselők többsége felis­merte: az a vállalkozói érdek, hogy a szint megemelésével magasabb kategóriába sorol­ható szállodát építsen, egybee­sik a lakosság, a város, az ön- kormányzat érdekével. A dísz- burkolat és a kút tulajdonkép­pen csak hab a tortán, de édes, hiszen a város költségvetéséből arra most nem telik. Nem taglalom, hogy jó-e ez a döntés vagy sem. Mindenesetre jobban hajlok az építész szakér­tők és hivatalnoki hűségükben megbíráltak véleményének el­fogadására, mint a megkövült „politikai döntés”(?!) örökérvé- nyűsűgének elismerésére. Annak esélyét sem saccolga- tom, amit a következetesség vesztes bajnokai a „csatatérről elvonultukban” hangoztattak, mármint hogy a rendezési terv és az engedély ilyen egyedi eset miatti módosítása jogbizonyta­lanságot okoz: a precedens alap­ján bárki megvesztegetheti a vá­rost. Ezt ráhagyom az időre. Még azt sem tartom kizártnak - bár kétlem -, hogy a jövendő helytörténészei Ady versére és mohácsi csatára asszociálva majd ilyen címmel cikkeznek erről: „Nekünk Citrom utca kel­lett”. Igen: itt és most az. Valójában a következetes­ségre intők érvelésének általá­nosabb következetlenségére szeretnék rámutatni. Egy igaz­gató személyének kiválasztásá­nál lehet szakértőkre hagyat­kozni, akkor miért nem lehet építészeti kérdésben? Továbbá: nem történt-e már hasonló „megvesztegetés” az önkor­mányzat elmúlt három évében? Még ilyenre való felbújtás is megfogalmazódott egy rende­letben, amely ingyenes telket kínál azon befektetőknek, akik munkahelyteremtő beruházásba fognak. Volt olyan eset, amikor ripsz-ropsz módosították ezért a városrendezési tervet, s az emlí­tett rendelet megszületését sem lehet az ügytől elvonatkoztatni. S egyáltalán: lehet-e a várost megvesztegetni, annak minő­sülhet-e egy előnyös ajánlat? A mohácsi csata előtti évek­ben „Tömöri, büszke vezér,” más pénzforrás híján késeket és sót árult a törököknek, hogy ka­tonáit eltarthassa. De mondhat­juk-e azt, hogy a törökök meg­vesztegették Tömörít? Dunai I. Kollégiumcsere IMS-problémákkal Az első átadás megtörtént, a költözködés még várat magára Hosszú ideig szerepelt vita­pontként a volt egyházi ingatla­nok tulajdonrendezése során, hogy miképp oldható meg a Pé­csi Egyházmegye által vissza­igényelt Hunyadi út 9. szám alatti épület, vagyis a „Hevesy György” Ipari Szakközépiskola kollégiumának kiváltása. Az egyház az épületet a Püs­pöki Énekiskola számára igé­nyelte vissza, a város önkor­mányzata pedig azzal a gonddal nézett szembe, hogy saját ingat­lanaiba nincs hova elhelyeznie a szakközépiskola kollégistáit. Áprilisban a Tárcaközi Egyeztető Bizottság ülésén olyan megegyezés született, hogy a szakközépiskola kollé­giumának kiváltását a gyárvá­rosi katonai kollégium önkor­mányzati tulajdonba adásával kell megoldani. Július 5-ikén a Művelődési és Közoktatási Miniszter ilyen értelmű határo­zatot is hozott, azzal, hogy a ka­tonai kollégium felújításához a Kormány 20 millió forintot biz­tosít Pécs Önkormányzatának. A katonai kollégiumot az el­múlt hét keddjén - mondhatni szinte teljesen kiürítve - át is vette az önkormányzat, ám a Hunyadi úti kollégiumot még­sem tudta kiüríteni és „csere­ként” átadni az egyháznak. Ez pedig azért nem történhetett meg, mert a katonai kollégium műszaki állapotáról készült szakvélemény szerint az IMS-szerkezet megerősítését legkésőbb ez év decemberéig el kellene végezni. Ez a megerősí­tés a kollégiumi funkció és az elvégzendő munkák jellege mi­att beköltözött állapotban nem oldható meg. A szakközépis­kola kollégiumát pedig nincs hova kiköltöztetni. Az önkormányzat az átalakí­tással ugyan 110-zel bővítheti kollégiumi férőhelyeit, ám eh­hez, meg az intézmény üzem­behelyezéséhez psszesen 123 millió forint kellene. Ebből csak az IMS-tartószerkezet megerő­sítése 48 millió. A közgyűlés legutóbb olyan határozatot hozott, hogy a Hu­nyadi úti kollégiumot azonnal kiürítik, amint a gyárvárosi be- költözhetővé válik. Az utóbbi megvalósításához - ami jövő májusra várható - a sürgősen keresik a költségfedezetet. D. I. Egy kellemetlenül értékes terület évtizedei Városközpont-bővítés vagy illúzió? Ipari épületek, üzemcsarnokok a belvárosban Fotó: Szundi György „Van Pécsnek egy területe, amellyel nem tud mit kezdeni. Illetve tudna, ha volna, mondjuk 20 fölösleges milliárdja, hogy a tetszése szerint beépítse és utána áruba bocsássa”. (DN - 86. 01.11.) És most - immár so­kadszor - , ismét „előkerült” ez a terület, amit akkoriban „új vá­rosközpont”-ként emlegették, ma némileg módosítva „város- központ bővítés”-nek mondják. A Rákóczi és a Nagy Lajos ki­rály úti közötti, a Szabadság út­tól az Alsómalom utcáig terjedő területről van szó, amelynek részletes rendezési tervét készít­teti el most az önkormányzat. Huszonkét esztendeje, Pécs akkor jóváhagyott általános rendezési tervében vált ismertté az „új városközpont” fogalma, konkrétan a PTV által kidolgo­zott terv formájában. A cél az volt, hogy a történelmi belvá­rost tehermentesítsék általa úgy, hogy az új, városi, megyei és regionális feladatokat is ellátó intézmények számára ott bizto­sítsanak helyet. Ez a terv, teljes összhangban az akkori elvek­kel, egy steril intézményi ne­gyedben gondolkodott. Az eredmény ott van: a Szabadság út és a Jókai utca között öt iro­daház épült fel, s helye lett volna hatodiknak is. Ma úgy mondhatjuk: ez zsákutca volt, amit nagyon hamar - már 1973-ban - felismertek. Hamvába holt tervek 1976 az új dátum: akkor érté­kelték a PTV házi tervpályáza­tot, amelyen a tervezőiroda hat építészkollektívája hét pálya­munkával szerepelt. Ezek alap­jában módosították a korábbi elképzeléseket, s ezt tehették azért is, mert például a Jókai utca-Bajcsy-Zsilinszky út közti úgynevezett második ütembe- ruházó-jelöltjei sorra visszalép­tek, bár két irodaház azért így is megmaradt. Megjelent viszont az esetleges lakásépítés gondo­lata, elvetették az újabb magas­ház szükségességét, s felvető­dött már a rendkívül nagyszámú gépkocsi elhelyezésének a gon­dolata. Aztán megjelent a me­gyei művelődési központ iránti igény, de ez már a tanulmány- terv szintjén megfulladt az ijesztően magas költség miatt. Egy évtizeddel később, 1985 nyarán ismét felszínre került a téma, akkor az ÉVM Péccsel közösen írt ki országos tervpá­lyázatot „Pécs településköz­pontjának bővítése” címmel. Ez is eredményes volt, bár nem sok - talán semmi sem - valósult meg a kínált ötletekből, ami aligha véletlen. Hiszen a súly­pont már áttevődött a Bajcsy-Zsilinszky úttól keletre, ami jórészt ma is „foglalt”. Belvárosi iparterület Gyakorlatilag és túlnyomó- részt mindmáig ipari terület az egész, amire vélhetőleg közel s távolban nincs példa. Kísérlet volt ugyan a felszabadítására, de a helyzet mit sem változott, hogy a Sopiana Gépgyár új helyre költözött, s a BÉV is megépítette a maga új telephe­lyét. Mi lesz a város szívében ter­peszkedő ipari terület sorsa? Hallatlanul értékes terület! Fon­tos célok valósíthatók meg itt. Ezekre már a ’76-os , de még inkább a ’85-ös tervpályázat kí­nált rengeteg ötletet, amelyek - remélhetően - nem mennek ve­szendőbe, jóllehet időközben alaposan megváltozott minden. Állami beruházásra már alig le­het számítani, de vajon van- nak-e - illetve mikor lesznek - olyan tőkeerős magánvállalko­zások vállalkozói csoportok, akik képesek egy városközpont bővítésben közreműködni? Kritikus pontok Mindenesetre van néhány kri­tikus pont, ami figyelmet érde­mel. Itt van például mindjárt a gépkocsi elhelyezés. Megfonto­landó: nem túl nagy fényűzés-e fenntartani Pécs kellős közepén jobb sorsra érdemes területen ekkora gépkocsiparkolót, mint a Centrum előtti? Föld alá vinni, vagy nagy befogadóképességű parkolóházba? Igen megfonto­landó. Amint az is, hogy az If­júsági Ház és a Kereskedők Háza között napvilágra került római kori romok hogyan kon­zerválhatok és mutathatók be egy esetleg föléjük kerülő épü­let részeként. Aztán ott van három közle­kedési csomópont: a Bajcsy-Zsilinszky út-Nagy La­jos király úti, a Nagy Lajos ki­rály út-Álsómalom utcai és az Alsómalom utca-Rákóczi úti olyan fontos pontjai a városnak is, amik magasszínvonalú építé­szeti megoldás után kiáltanak. (Ezért is megfontolandó az el­sőnél a nagy gépkocsiparkoló!) Feltétlenül gondolkodást kíván a Sopiana-csarnokok jövője. Bontani? Átalakítani és új, vá­rosközponti célra hasznosítani? Mindenképpen felelősségteljes döntést igényel. A BÉV-telep sorsa A kérdések kérdése természe­tesen a BÉV-telep sorsa. Ettől a jövő érdekében mindenképpen meg kell szabadítani a területet. De hogyan? Annak idején az ál­lami építőipar feltehetően in­gyen jutott ehhez a területhez. A jogutód netán a saját hasznára értékesítené? Vagy visszaszáll­hat a városra? S akár így, akár úgy, mi lehet a semmi egyébre nem használható épületvagyon- nal? Ha ezt az egyetlent nem tisz­tázzák, minden elképzelés, akár a legszebb is, marad mint eddig: szép illúzió. Hársfai István Nem csak a jelennek, hanem a múltnak is fotózunk. Példa volt erre az elmúlt összeállításunk az Egyetem utcai iskola kerítésé­ről: mire leközöltük, már javítják. Mai összeállításunk első fényképe is ilyen: a legutóbbi időkig kukahalmaz virított az iskola előtti sarkon, mára azonban konténer került ide. A második fotónk azonban még ma is „él”, ugyanis a Park Mozi homlokzata most is így néz ki - mementóként a helyreállító szakemberek munkájáról. Reménykedjünk, hogy már nem sokáig fogadja ez a látvány az arra járót. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Hagyományőrzés Egy város életében nagy szerepet kell, hogy játsszon a hagyományőrzés, a múltról való megemlékezés. Néhány hete épp ezen az oldalon esett szó arról, hogy a város megfeledkezett török uralom alá kerülésének kerek évfor­dulójáról. Erről az a véle­ményem, hogy meg kell for­dítani a kérdést. Sajnos ma ott tartunk, hogy nem éri meg ilyen megemlékezést szervezni. Először is tapasz­talható a szakmai közvéle­mény elhatárolódása, lené­zése. A szervezőnek azt is nagyon meg kell gondolnia, hogy a város vezetéséből kire számíthat, kit tud meg­győzni támogatónak. Aztán „aprómunkaként" nagyon sokakkal kell tár­gyalni, sok eseményt kell egyeztetni, hogy összeálljon a program, s még akkor is j jöhetnek váratlan helyzetek. Kétség kívül az is elkedvetle­nítő, hogy ha már lezajlott az esemény, akkor a szervezői érdem nemcsak hogy elenyé­szik, de még a partvonalon kívüli kibicek kötekedését is le kell nyelni. Érdemes akkor hozzákezdeni valamihez is? dr. Vargha Dezső Kárpótlási jegyek Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésén hozott határozatával úgy értelmezte a módosított 1991. évi 20. számú önkormányzati rendeletének a törvényi köte­lező rendelkezéseinél kedve­zőbb előírásait, hogy azok nem­csak az úgynevezett első, ha­nem az összes kárpótlási tör­vény jogosultjaira vonatkoznak. Vagyis az önkormányzati tulaj­donú bérlakások értékesítésekor a házingatlant a bérlő vagy élet­társa a leszármazottja vagy az örökbefogadott gyermeke, to­vábbá szülője részére is megvá­sárolhatja saját jogon szerzett kárpótlási jegyével. Segítség az óvodának A Zsolnay Porcelángyár óvodájának megszűnése miatt annak játákaiból, eszközeiből 20 000 forint értékű tételt aján­dékozott a Dugonics úti német óvodának. Kátyúzások Kátyúmentesítést végeznek a Felsőmakár dűlőben, a Berze Nagy János, a Nagypostavölgy és a Szilva utcában. Köztisztaság A városgondnokság patkány- irtást végeztetett az Eszék utca, a Testvérvárosok tere és a Nagy Imre út által határolt terü­leten. A 40 darab méregtartó láda közül 24-et ismeretlen tet­tesek megrongáltak, illetve ki­szórták belőlük a mérget. Ugyancsak a Városgondnokság illegális szemétlerakóhelyet számoltatott fel a Veress Endre úti Rendelőintézet mellett és a Szeptember 6. téren. 4 í k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents