Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-01 / 238. szám

1993. szeptember 1., szerda aj Dunántúli napló 3 Fogjunk össze, előzzük meg a tragédiákat Közlekedési jó tanácsok az iskolások biztonságáért A városi forgalomban a bicikli különösen veszélyes jármű Fotó: Löffler Gábor A szülőkhöz Mielőtt gyermekünk egyedül kezdene közlekedni az iskola és az otthon között, ha lehetséges, kísérjük el őket útjukra. Válasz- szűk a legbiztonságosabb útvo­nalat számukra. Nem biztos, hogy ez lesz a legrövidebb út, de nyugalmunk, és a gyermekek testi épsége megéri a kitérőt. Használjuk ki a forgalomirá­nyító lámpák és a gyalogos át­kelőhelyek biztonságos védel­mét, de hangsúlyozzuk ki, hogy ez a védelem nem helyettesít­heti a körültekintő, óvatos köz­lekedést. Tanítsuk meg gyer­mekeinket a járda szélénél a he­lyes körülnézési sorrendre. Legyünk figyelemmel a ki­csik magasságára! Ha kell, guggoljunk melléjük és nézzük meg az ő szemszögükből a be­látható útszakaszt, és képzeljük A gépjármű- vezetőkhöz Főként azt kell megértenünk, hogy a gyermektől nem várható el száz százalékig a kiszámít­ható, felnőttes közlekedési ma­gatartás. Az úttest szélén álló gyermek bármikor elénk léphet! Ezt kalkuláljuk bele az esetle­ges fékútba, különösen iskolák környékén, s ez még fokozot­tabban érvényes rossz időjárási viszonyok között. Az autóbuszvezetőkön igen nagy a felelősség. Kérjük őket, hogy vegyék figyelembe a gyermekek életkori sajátossá­gait utaztatásnál. A megállóba való beállásnál, ha gyermekek várakoznak a járműre, úgy kö­zelítsék meg a megállóhelyet, hogy bármelyik pillanatban meg tudjanak állni. A le- és fel­szállásnál legyenek figyelem­mel arra, hogy a gyermekek még az utolsó pillanatban is ké­pesek fel-, illetve leugrálni, és ezt a veszélyt fokozza a hátukon viselt iskolatáska is. És itt még valami. Vasúti átjárókon történő áthaladás előtt minden esetben gondoljunk Pörbölyre ... A pedagógusokhoz Kérjük, hogy használják a közlekedésre nevelési óraszá­mot arra, amire való. Mérjék fel időnként a gyermekek tudását, alkalmasak-e a biztonságos köz­lekedésre. Amelyik gyermeknél problémát tapasztalnak, ott fel­tétlenül tudassák ezt a szülőkkel. Itt is nagyon fontos a személyes példamutatás! Esetenként fonto­sabb lehet, mint a szülőknél. Ezen felül közlekedésre nevelési kérésekkel forduljanak Bizottsá­gunkhoz, ami erőnkből telik, se­gítünk. Előadásokat, filmvetíté­seket, vetélkedőket szervezünk minden korosztálynak. Fogjunk hát össze és előzzük meg a tra­gédiákat. Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Hostess-tanfolyamot indít a Sophia A Sophia Hostess Service Magyarország egyik legfiata­labb vállalkozása, alig néhány éves. A tevékenység, amit vé­gez, csak nálunk ismeretlen, nyugaton évtizedek óta működ­nek ilyen szolgáltatásokat végző cégek, hálózatok. A So­phia Hostess Service munka­társai olyan jó megjelenésű, nyelveket magas szinten be­szélő urak és hölgyek, akik jár­tasak az üzleti élet etikettjében, a protokoll előírásokban, akik elsajátítottak idegenforgalmi és vendéglátóipari ismereteket is. A Sophia Hostess Service szolgáltatásai a tolmácsolástól, szinkrontolmácsolástól, hivata­los fordítástól az üzleti találko­zók, fogadások lebonyolításáig széles skálán igénybe vehetők. A pécsi leányvállalatnak a be­indulásáról már írtunk, ám ve­zetőváltás és átszervezés történt - szponzorként belépett a Bara­nya TV -, s új szolgáltatásokkal bővült a profiljuk. Térségünkben is egyre több üzleti vállalkozás indul be kül­földi partnerekkel, s az üzleti tárgyalások, vacsorák, vagy egyéb programok szervezésé­ben, lebonyolításában nemigen jártasak az új vállalkozók. Kül­földön természetesnek veszik, még a rutinos üzletemberek is, hogy erre szakembereket kér­nek fel, s nálunk is egyre inkább nő az igény az ilyen szolgáltatá­sok iránt. Azt szokták mondani, Pécs a konferenciák, kongresszusok városa. Ezekre a rendezvé­nyekre általában sok külföldi érkezik és gyakran van szükség szinkrontolmácsolásra, s ezt a hostess szolgálat saját berende­zéseivel meg tudja oldani. De a nem hivatalos programok lebo­nyolításában is segítséget jelent, ha abban jártas szakemberek veszik le a szervezők válláról például az ilyenkor szokásos fogadások, vacsorák, bankettek szervezését, a vendégek foga­dásának, eligazításának gond­ját. Ehhez persze rendelkezni kell megfelelő számú és kép­zettségű szakemberrel. Ezért a pécsi Sophia Hostess Service hostess-képző tanfolyamot in­dít. A tanfolyamra azok jelent­kezhetnek, akik legalább érett­ségivel, s egy középfokú nyelv­vizsgával rendelkeznek. Felvé­telt azonban csak azok nyernek, akik a felvételi tesztet sikeresen kitöltik. A tanfolyam 3 hóna­pos, a tandíj 18 ezer forint. A tanfolyamot sikeresen elvégzők nemzetközileg is elismert okle­velet kapnak. A jelentkezési ha­táridő szeptember 13, a jelent­kezés helye: Pécs. Goldmark Károly u. 1. földszint 6. A pécsi cég kéthavonta me­nedzserképző tanfolyamokat is indít. Ide üzletembereket, ügy­nököket egyaránt várnak, a tan­folyamon ugyanis személyiség- fejlesztő ismereteket is kapnak a résztvevők. Ide a jelentkezési díj 9999 forint, s a legközelebb induló tanfolyam jelentkezési határideje: szeptember 20. * Kiss Attila festőművész nagyharsányi képkiállítása A három éve Pécsett élő Kiss Attila festőművész ötödik bara­nyai bemutatkozó képkiállítását nyitja meg a nagyharsányi Sár­kány-fogadóban augusztus 3-án (pénteken) 16 órai kezdettel dr. Bodnár Imre. A művész, fele­sége, Várnay Dea költő szülőfa­lujában, Nagyharsányban tizen­nyolc, a helyszínen megvásá­rolható olajképével, köztük pé­csi, velencei és balatoni témájú tájképeivel, portrékkal, virág­csendéletekkel és kompozíci­ókkal mutatkozik be az egy hé­ten át megtekinthető kiállításán. A művészházaspár az újabb ba­ranyai bemutatkozáson eladott képek árából is szeretné biztosí­tani a Pécsett magánerőből im­már a befejezéshez közeledő, a helyi tehetségeknek is kiállítási lehetőséget nyújtó magánmú­zeumuk mielőbbi megnyitását. Képernyő előtt KÍ Iliit tili!, kí Iliit nem A bölcseknek már nagyon jó. Hosszú és áldozatos életük so­rán megtapasztalták, kimunkál­ták magukban és most már hatá­rozottan tudják, hogy semmit sem tudnak erről a világról. Tudják, hogy bölcsességük csak napfényben gyöngyöző hó a hegyek öbleibe csúszva, amit felszippant a kék ég tündöklő nyárvégi magassága. Csak olyan, mint a távolsággal elol­vadó, napkeltével elűzött haj­nalcsillag fénye, csak olyan, amelyben a valóságról való legmakacsabb ismeret is csak káprázat, olyan égitestek káprá- zata, amelyek már nincsenek is az égen. A Magyar Televíziónak is nagyon jó. Hosszú és áldozatos tevékenysége során kimunkálta magában és most már.határozot- tan tudja, hogy semmit sem tudhatunk erről a világról. Mert ki tudhatja, milyen sokat ér 350 millió forintos tankönyvtámo­gatás, oly sokat-e, mint a nap­fényben gyöngyöző hó a he­gyek öbleibe csúszva, amit úgyis felszippant a kék ég; azaz éppen annyit, amennyi Gazsó Ferenc és a pénztárcánk szerint, s milyen jóérzéssel tölt el ben­nünket a jószándék, amikor az Ablak riporterétől azt hallani; „pedig akarunk költeni az okta­tásra.” Milyen jó is ezt hallani ezekben a nehéz időkben, ami­kor valamennyien tudjuk, hogy nem akarunk. Hogy a tan- könyvkiadás „piacosodon,” a költségvetés gazdái pedig hi­vatkozhatnak szegénységünkre unásig. Ámde ha mégis mi aka­runk, csak mégse döntünk úgy, hogy többet költünk rá, az meg szándéknak is csak úgy szép, amilyen a távolsággal és idővel elolvadó csillagok fénye. Azt sem tudni, mitől gyulladt meg a Bugaccal szomszédos ősborókás, de az bizonyos, hogy annak a meglett, tagba­szakadt férfinek a könnyei olt­ják majd el a legtartósabban a tüzet, töltik fel édes nedvekkel az elüszkösödött talajt, aki az ajkát harapdálva, sírva nézett végig a tájon. Egyelőre az is titok (üzleti, ha akarom üzletpolitikai), hogy hányán olthatták le a villanyt szeptember 30-án este 8 óra és 8 óra 3 perc között. Az viszont bi­zonyos, hogy a kormányfő hosszú, Horty Miklósról szóló történelemórája óta gyanak­szom magamra, nincs-e belém programozva egy adag műfel­háborodás a valóságosnál szebbre retusált kép, avagy rég­volt történelemóráim fölött. Za­varodottságomnak persze a ke­gyeleti aktushoz, egy magyar család szülőföld adta jogához semmi köze sem lehet. A Panoráma Horty unokájá­val, a „nemzet árvájával” is ter­jedelmes interjút készít, s egy londoni magyar történészpro­fesszort is megszólaltat, hogy legalább visszamenőlegesen megbékéljünk múltunkkal. Mél­tóképpen búcsúzzunk attól, ha már a jelenünkkel több a vitánk. Már csak a szárszói találkozó miatt is, amelyről a Hét tudósít. Mindenki megszólal, aki ott van a számontartott, jelen idejű top­listán; s mindenki egy-egy ügyeletes frázis erejéig szól az egységről, csepüli a jelenvaló harci színeket, közben készíti az új harci szekereket - sokadma­gával. Ezen ismeretek, lássuk be, a valóság gazdag arcait villantják fel, példázva a kiinduló tételt; vagyis hogy a valóságról való legmakacsabb ismeret is csak káprázat, olyan égitestek káprá- zata, amelyek már nincsenek is az égen. Bóka Róbert Két igazgató egy székben Újra a pogányi iskola körüli zűrzavarról Az elmúlt héten lapunkban megjelentettünk egy írást a po­gányi iskolaigazgató megvá­lasztásának körülményeiről. Megszólaltattuk az iskola igaz­gatóját, a polgármestert és egy szülőt. Azóta kiderült, hogy az ügy sokkal bonyolultabb, hi­szen például az iskolának nem egy, hanem két igazgatója van, a tanári kar felmondott, a pol­gármester által alkalmatlannak tartott újvidéki pedagógusok mellett, akik munkavállalási szerződéssel rendelkeznek Ma­gyarországon, akiknek folya­matban van állampolgársági ké­relmük elbírálása, és akiknek diplomáját a Bajai Tanítóképző honosította, 30 szülő is kiállt aláírásával. Németh Ildikó Pécsett, a Ne­velési Központban tanít. Mint elmondta, az Új Dunántúli Nap­lóban megjelent pályázatra je­lentkezett, amit egy óvoda és egy alsó tagozatos iskola jelen­tetett meg vezetőt keresve. S mert tizenkét éve óvodásokkal, illetve alsó tagozatos iskolások­kal foglalkozik, nagyon szere­tett volna a pogányi intézmény­ben dolgozni. A pályázat bea­dása után nem sokkal megtudta, hogy egy évre ideiglenesen ki­nevezték a mostani igazgatónőt, Schaller Károlynét. Akkor letett a dologról, és elment nyaralni. Közben megkereste egy ön- kormányzati képviselő azzal, hogy visszavonják Schallemé megbízását, mert öt évre szóló kinevezést szeretnének adni egy igazgatónak, hiszen nem cél­szerű a faluban évenként igaz­gatót választani. Akkor újra be­adta a pályázatot, visszavonták az igazgató kinevezését, és őt nevezték ki. Aztán újra megerő­sítették a korábbi igazgatót. Németh Ildikó elmondta azt is, hogy kinevezését nem vonták vissza, s lényegében egy székbe kettőjüket ültették, egyiküket egy évre, másikukat öt évre. S bármelyiküket állítják fel, jogos igényük van, hogy a bírósághoz forduljanak. Úgy gondolja, hogy ez az önkormányzat této- vaságát és törvénysértő tevé­kenységét bizonyítja. Az igaz­ságérzetét az eljárás rettenete­sen bántja. Brezovácz István, a pogányi képviselőtestület tagja el­mondta, hogy a pogányi ön- kormányzat kiírására beérkezett hat pályázat, amelyből négyet tettek a képviselőtestület elé. Az érvényre juttatás napján, május 24-én, már csak kettő ke­rült az asztalra, Schaller Ká- rolynéé és Németh Ildikóé. Schallemé pályázatát a testület többségi akarattal elutasította, mert a pályázat alapján alkal­matlannak bizonyult az igazga­tói posztra. Németh Ildikó pá­lyázata sem jutott érvényre kü­lönböző apróságok miatt. A törvény szerint, ha az iskolának van igazgatóhelyettese, akkor őt ki lehet nevezni egy évre. Meg­állapították, hogy nincs igazga­tóhelyettes. A törvény a továb­biakban azt mondja, hogy amennyiben nincs helyettes, akkor más dolgozók közül kell valakit keresni. Akkor a pol­gármester és két képviselő java­solta Schallernét. Brezovácz István akkor felhívta a figyel­müket arra, hogy tíz perccel az­előtt utasította el a testület pá­lyázatát alkalmatlanságra hi­vatkozva. Ennek ellenére meg­szavazták úgy, hogy a hét fős testületből ketten szavaztak rá, plusz a polgármester, de mivel a polgármester szavazata duplán számít, négy kettő arányban vá­lasztották meg egy tartózkodás mellett. Ez, Brezovácz úr véle­ménye szerint nem tükrözi a képviselő-testület akaratát. A következő pályázat kiírása utáni ülésen, amely pályázaton Schaller Károlyné, bár lehető­sége lett volna rá, nem indult, a testület visszavonta megbízatá­sát. Aztán egy következő ülésen Németh Ildikót, minősített többséggel, 6:0-ás szavazati aránnyal, kinevezte igazgató­nak. Ä határozatot azonban nem hajtotta végre senki, mert erre, mint Brezovácz István el­mondta, a polgármester úr nem volt hajlandó. Aztán levelet kaptak dr. Bőgner Miklós címzetes állam­titkártól, amelyben a június 29-i jegyzőkönyvre tesz észrevéte­lezést, mi szerint a Schaller Ká­rolyné megbízatási visszavoná­sához minősített többségre lett volna szükség, ennélfogva a tes­tület határozata jogsértő. Igen ám, csakhogy az ő megbízatása is ugyanilyen törvénysértő mó­don történt, tehát a vele kapcso­latban hozott valamennyi hatá­rozatjogsértő és érvénytelen. A Bőgner-féle levél hatására a testület egyhangúlag aláírt egy állásfoglalást, amely arról szólt, hogy Schaller Károlyné kineve­zését visszavonja, mert alkal­matlannak tartja vezetőnek, és kinyilvánította, hogy testületi ülés keretében újra kíván sza­vazni. Aztán az ülésen, augusztus 11-én, immár másodszor, 5:2 arányban visszavonta az eleve érvénytelen megbízatást. A ha­tározat meghozatala után, nagy­jából tíz perc múlva, egyeztető tárgyalást kért Schallemé és ügyvédje, majd az egyik képvi­selő új szavazást javasolt. Ak­kor négy képviselő és a polgár- mester, kettő ellenében, Schal- lemére szavaztak. Az iskolának tehát jelenleg két igazgatója van, egy felmon­dott tanári kara, amely arra vár, hogy Németh Ildikó igazgatása alatt dolgozzék, vannak továbbá Schallemé által szerződtetett új pedagógusok, három lemondott képviselő és egy lemondott al­polgármester, egy hosszúnak ígérkező bírósági procedúra, néhány gyerek, akiket kivettek az iskolából, és inkább Pécsre buszoznak be velük. És hogy az önkormányzati törvényt a képviselőtestületnek ismernie kellene, vagy leg­alábbis egy intézményvezető kinevezésekor át kellene nézni, az természetes, de még inkább kellene ismernie a körjegyzőnek, hiszen többek között ez volna a feladata. Egy képviselőnek pe­dig törvény által biztosított lehe­tősége, hogy önkormányzati ügyekben eljárjon, ami nem azo­nos az „áskálódással”. Cs. L. Készül az új típusú szakmunkásképzés programja A szakmunkásképzés korsze­rűsítése, a gyakorlatcentrikus képzés és a vállalkozói ismeretek oktatása elemi érdeke a magyar gazdaságnak. Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara folytatja az új típusú képzés kialakítására 1991-ben elkezdett programját. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a szakmunkás-oktatást, il­letve a pályakezdők alkalmazását anyagilag is ösztönözze a kor­mányzat - fejtette ki budapesti sajtótájékoztatóján Szűcs György, az IPOSZ MKK elnöke. Az IPOSZ elnöksége úgy döntött: a szakmunkás-tanévnyitó napja le­gyen ezentúl a magyar kézmű­vesség napja is. A visszatérő érté­kelésre nagy szükség van, hiszen másfél évszázaddal a első hazai szaktanodák megalapítása után a honi szakmunkásképzés válságos időszakot él át - mondta Szűcs György. 1991-ben német-magyar kormányközi megállapodás szü­letett egy hároméves képzési programról. Az IPOSZ MKK e program célkitűzéseit követve dolgozta ki az IPOSZ-osztályok koncepcióját, melyekben fokozott hangsúlyt helyeznek a gyakorlati, a vállalkozói ismeretek és a német nyelv oktatására. Kezdődik az új tanév, s ezzel egy új rizikófaktor jelenik meg a közutakon és a járdákon. Ilyenkor tűnik csak igazán fel, hogy szalad az idő, amikor a tanévnyitókon végignézünk az első osztályba lépő gyermeke­ken. Iskolába készülnek, pedig csak most búcsúztak el az óvo­dától és olyan kicsik még. Rá­adásul többségük egyedül kénytelen nekivágni az otthon és az iskola közti - gyakran ve­széllyel teli - közlekedésnek. Kedves Szülők, Pedagógu­sok, Gépjárművezetők! Kérjük, fontolják meg alábbi tanácsain­kat annak érdekében, hogy majdan, a tanévzáró ünnepsé­geken az évnyitóhoz képest ne legyen tragédiákkal terhes lét­számhiány. magunkat a helyükbe. Figyel­meztessük őket a kilátást gátló tárgyakra is! Ha autóbuszt is igénybe kell venni, akkor ki kell hangsúlyoznunk, hogy a busz­megálló és a járda nem játszó­tér! A buszon a csengőszó után már nem szállhatunk fel és le, és ha már fent vagyunk, köte­lességünk kapaszkodni! És még valami. A legcélravezetőbb módszer a gyermekek közleke­désre nevelésében a személyes példamutatás! Ezt mindig tart­suk szem előtt. Gyermekünk úgy fog közlekedni, ahogy tő­lünk tanulja! Óriási felelősség ez, és ezúton kérjük a tisztelt szülőket, hogy gyermekük biz­tonsága érdekében vegyék ezt komolyan.

Next

/
Thumbnails
Contents