Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-13 / 251. szám (250. szám)
1993. szeptember 13., hétfő aj Dunántúli napló 3 Kik is ők valójában? Orvoslátogatók Az angol orvosi szlogen „med. rep.”-nek nevezi őket, hivatalosan gyógyszerismertető tudományos munkatársak vagy orvoslátogatók. Velük szemben akár a közvélemény, akár maga az orvos- társadalom véleménye igen megosztott. Mivel szerződésük szabályzata megtiltja cégük és kilétük nyilvánosságra hozatalát, ezért csak inkognitóban kérdezhettem dr. M. Zs.-t az orvoslátogató napi feladatairól, valamint a rendszer működéséről. Fél évvel doktorálása után még mindig állásnélküli volt. Kényszerhelyzetben jelentke- r zett az egyik világhírű svájci gyógyszergyártó cég termékei- : nek teijesztésére. A fejlett nyugati országok- í ban, mint Svájcban is az orvos- látogatók jelentős része érett- ; ségit követően, néhány hetes 1 intenzív kurzus elvégzése után munkába állhat. Ők tulajdonképpen középkáderek, egészségügyi középiskolát esetleg főiskolát végzettek. Orvosok, csak vezető állásban, jelentős fizetésért többnyire részmunkaidőben vállalják a tevékenységet. Hazánkban más a felállás, ugyanis a gyógyszergyártók helyi képviselőinek sok helyi sajátosságot is figyelembe kellett venni. Ezek közül talán az egyik legfontosabb az orvoslátogató rendszer kiépítésénél a tekintélyelvűség. Eszerint a hazai tapasztalatok azt mutatták, hogy orvos csak orvost fogad el szakmai partneréül. A másik fontos meghatározó az, orvosok magukkal hozzák szakmai kapcsolataikat, ismereteiket. Tudják, kivel lehet eredményesen együttműködniük, valamint azt, hogy kik azok a kollegák, akik elvégzik az általuk kipróbálásra kínált gyógyszerek klinikai farmakológiái tesztelését. Az 1990-es gyógyszer-liberalizáció bevezetése óta megsokszorozódtak a forgalomba került gyógyszerek és gombamód szaporodnak a gyógyszer-ismertetői hálózatok velejárói, az orvoslátogatói munkakörök. Persze a számszerű növekedés hátterében vonzó szempont az anyagi és erkölcsi elismerés is. Amíg napjainkban egy kezelőorvos fizetése 12-15 ezer forint között mozog és mindezt tizennyolc év tanulás után kapja, addig az orvoslátogatók fizetése ennek a háromnégyszerese. Ehhez jár még egy korszerű nyugati autó és jelentős útiköltség térítés is. A „med. rep.” maga osztja be idejét, az évenkénti továbbképzéseket külföldön tartják, munkájuk változatos a közvetlen gyógyításban indirekt módon ugyan, de ők is részt vesznek. Teljesítményük mérhető és ennek mértékében nő az anyagi elismerésük is. Az előrelépésre nem kell évtizedeket várniuk, hiszen már egy év után termékmenedzserek lehetnek. Hazánkban a gyógyszerismertetői hálózat folyamatos bővülése éppen az orvoslátogatók munkájának az eredménye. Megfelelő szakmai felkészültségük, hozzáértésük lehetővé teszi az orvos-kollegáikkal való jó együttműködést. Továbbá a betegeknek is lehetőségük nyílik arra, hogy az eddig esetleg csak drága valutáért beszerezhető külföldi gyógyszerkészítményeket itthon forintért is kipróbálhassák. Otthont talált a Művészeti Szabadiskola A kisebb gyermekeket is várják Rekordkísérlet a Rába-ringen Nagy érdeklődés közepette vasárnap 0 órakor rajtolt és 16 nap alatt az Egyenlítő hosszával azonos távot akar megtenni az écsi Rába-ringen két egykori autóversenyző, László István és Újházi László. Az 1600 köbcentiméteres, 100 lóerős, injektoros Opel Astrával 3926 kört kell megtenniük a Győr melletti pályán, ahhoz, hogy a 40 075 kilométert leküzdjék. A 44 éves versenyzők 5-6 óránként váltják egymást, s a háttérben népes csapat tevékenykedik annak érdekében, hogy embert próbáló vállalkozásuk sikert hozzon. A pályán megtett köröket számítógépes program segítségével regisztrálják. A 16 nap eseményeit a kocsiba szerelt kamera rögzíti. Újházi László elmondta: a Rába Rt. kamion-próbapályája más jellegű mint a Hungaro- ring, kevésbé kacskaringós, így tartani tudják az óránként 110— 120 kilométeres átlagsebességet. A versenyző kifejtette: jövőre Egyenlítő rekordot szeretnének dönteni. Mostani akciójukkal voltaképpen erre a nagy- vállalkozásra készülnek fel. A Guinness rekordot egyelőre az angolok tartják, akik valameny- nyi földrészt végigutazva 39 nap alatt tették meg a hatalmas távot. (MTI) Az eddigieknél talán nyugod- tabb évet kezdhet a Pécsi Művészeti Szabadiskola, amelyet Lantos Ferenc Munkácsy-díjas festőművész, és Apagyi Mária zenetanár vezet. A város ön- kormányzata néhány hónappal ezelőtt az iskola számára megvette a volt kesztyűgyári óvoda épületét a Cserző közben. A szabadiskola létrehozásának gondolata két évtizedes. Amikor a Pécsi Műhely felbomlott, tagjai saját, egyéni útra léptek, vezetőjük, Lantos Ferenc köré már a következő generáció tagjai gyűltek. Az új típusú művészeti szabadiskola első állandó otthona 1985-ben az Apáczai Nevelési Központ lett, ahol napközben a diákok, este a felnőttek keresték fel a művészeti műhelyt. Szervezetileg még ma is nevelési központhoz tartoznak, de az évek során több iskolába költözött a műhely: először Má- lomba, majd a Petőfi utcai iskolába, és tavaly bérlőként a kesztyűgyári óvodába. A szabadiskolában nyolc tanár zenét és két tanár képzőművészeti ismereteket oktat az érdeklődő 5-25 éves korosztály számára. A korhatárt idén megemelték, mert a vizuális stúdiumra járó hallgatók egy része egyetemista, főiskolás.- Miért érdemes idejárni?- Nyitott, a művészetek iránt fogékony gyerekeket szeretnénk nevelni- válaszolt Lantos Ferenc. -Nem kell képzőművésznek vagy zenésznek lennie annak aki ide jár. Lehet belőle művészeti kultúrával rendelkező orvos, jogász vagy tanár. Az itt tanult gondolkodásmódot az élet bármely területén hasznosíthatja. Mindkét tagozaton több speciális ismeretet kap magas szinten az, aki művészi pályára készül és több általánost, aki „csak” érteni, ismemi szeretné a zenét vagy a vizuális környezetünket. A kisebb gyerekeknek művészeti előkészítőt tartunk, hogy érzékeljék, a dolgok gyökere egy, egységes az egész világ. Alapvetőnek tartom a két tagozat mellett a beszéd és az irodalmi műveltség elmélyítésével való törődést. Az zenei tagozatosok felvételijére szeptember 13-án délután 15 órától kerül sor. A vizuális tagozaton viszont nincs felvételi. P. E. Hétvége a BNV-n A fogyasztási cikkek kőbányai seregszemléjén a szombat-vasárnapi közönségnapokon óriási volt a forgalom, ami érthető, hiszen ezúttal nemcsak nézelődni, hanem nagyon sok kiállítónál vásárolni is lehetett. Az idén ugyanis a vásár szervezői eltöröltek minden korábbi kötöttséget, tilalmat, a hazai és külföldi cégek egyaránt korlátlanul értékesíthetik portékáikat. Hogy a BNV újdonságai közül mi aratja a legnagyobb közönségsikert, azt az első két nap után még nehéz volna megjósolni, a szigorú szakmai zsűrik a hét végén sem tétlenkedtek. Az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közös ipari formatervezési pályázatának zsűrije 205 termék közül kilencet választ ki Ipari Formatervezési Nívódíjra, egyet pedig miniszterelnöki kü- löndíjjal jutalmaz. A pályaművek közül 100-at „csokorban” állítottak ki a BNV-n, s ezek a termékek az egész hazai feldolgozóipart reprezentálják. A legtöbb újdonság a háztartási gépek, lakberendezési tárgyak köréből került ki. A díjakat az Alkotók Napján, szeptember 15-én adja át a legjobbnak ítélt termékek gyártóinak az ipari és kereskedelmi miniszter. A gémeskút még áll az udvaron Fotó: Szundi György Összedől a dobszai talpasház? A dobszai Benköd József gazdálkodó álmában sem gondolt arra, hogy a század elején épített háza valamikoris múzeum lesz. Követte ősei szokását, ha már önállóvá vált, családot alapított, valahol lakni kell, az állatoknak is legyen a feje felett valami, meg a szekeret is a kocsiszínben kell tartani. Amíg élt, jó karban tartotta az épületeket, a boldog békemezőkre távozása után az épület üresen maradt, nem volt ki tovább gondozza. Akkoriban itt minden parasztházat ilyen módszerrel készítettek el, mocsári fenyőből faragták ki a talpazatot, arra húzták fel az épületet. Ingoványos volt a talaj, nem lehetett jól alapozni, az évszázadok alatt kimunkált módszerrel teremtették meg a gazdák a családi tűzhelyet. Józsi bácsi háza ősi, népépítészeti mementóként maradt meg a faluban, fel is fedezték a néprajzkutatók, lett is belőle múzeum, ahol bemutatták a korabeli gazdák mindennapi életét segítő szerszámokat, felszerelési tárgyakat. Amíg volt pénz, rendszeresen karban is tartották, működtek itt szakkörök, szóval volt élet a ház körül. És most össze akar dőlni. Az épület hátsó részén lévő fenyőgerendát kikezdte az idő vasfoga, elkorhadt, aminek következtében a ház megsüllyedt. Büki Imre, Nagydobsza polgármestere azt mondja, nekik erre nincs pénzük, a költségvetés nagy része elment az idén az ivóvíz bevezetésre. De azért maguknak érzik az épületet, társadalmi munkában aládúcolják, de a teljes felújítási költséget, a körülbelül másfél millió forintot már nem tudják fedezni. Az épület nem a falu tulajdona, nemzeti örökség, s mint ilyenről a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak kellene gondoskodni. A felújítási tervet is hiába sürgetik, az csak nem készül el, mert annak birtokában már könnyebben lehetne „bombázni” a minisztériumot vagy valamelyik alapítványt költségek fedezésére. A polgármester szerint, ha továbbra sem történik intézkedés, az épület sorsa menthetetlenül megpecsételődött. A téli hideg időjárás, meg a csapadék megteszi hatását. Es akkor már hiába lesz kiírva a táblán, a múzeum délelőtt és délután látogatható. A kíváncsiskodók már csak egy romhalmazban „gyönyörködhetnek”. Békéssy G. Egy délelőtt a Pécsi Balettnél A tükör igazat mond Havas Ferenc Kossuth-díjas balettmester (balról) próba közben Fotó: Löffler Gábor Egy baletteremnek is lehet varázsa, mint mindennek a színházon belül, ami a végkifejlet, a produkció irányában hat. Szemben a terem-hosszú tükörfal, oldalt a fal mentén kor- látrudak. A sarokból zongoraszó gyöngyözik. Klasszicizáló motívumok, dallamegységek, markánsan, ritmikusan. A táncosok mindig klasszikus balettgyakorlatokkal kezdik a napot. Balettmesterük intenciói szerint. A meghívott balettmester: Havas Ferenc. Kossuth-díjas, többszörösen kitüntetett művész, eddigi pályaívében a balettirodalom legjelesebb főszerepeivel. Az Operaház együttesének balettmestere. Magas, délceg alakja - középen - uralja a termet. Szinte mindenkire figyel, egyidőben. Ha kell, együtt lép, forog, ugrik a táncosokkal; olykor könnyedén előtáncol néhány taktust, miközben - ve- zényszók gyanánt - ritmikus instrukciók francia szakszavakkal fogódznak össze sztentori hangján. A tréningruhás fiatalok ruganyosán követik. Fellazulnak az izmok, testük szép lassan hajlékonnyá válik a közelgő próba feladataihoz. Fokozatosan egyre bonyolultabb gyakorlatokhoz is eljutnak, miközben a szemközti tükörfal valamennyi rezdülésükről híven számot ad. A balettmester bizakodó: - Ha ez az együttes ennyire szépen elindult az utóbbi évadokban - nem adjuk alább ... Az új tagok is szépen a követelményekhez simulnak; az elért nívó meg fog maradni! . .. Végtére engem is ezért hívtak meg ide -, mondja nyomatékkai, verejtékét törölgetve a foglalkozás után. A buzdítás, önbizalom-izmosodás bizony, rájuk fér mostanában, táncosokra, vezetőkre egyaránt. Az együttes utóbb kiugró sikerekkel (Az élet állomásai, Rómeó és Júlia, Pink Floyd-est, Coppelia) bizonyította, hogy elmozdult egy tartó- sabb holtpontról. Hirtelen színvonalváltásukat mind a szakma, mind a közönség a bizakodás örömével nyugtázta. A mostani évad azonban nem várt gondokkal indult. Egyfelől tele vannak munkával, lelkesítő új feladatokkal és korábbiakkal - ám hideg zuhanyként hatott nemrég, hogy a négy angol művész, közöttük az együttes két szólista erőssége a minap szerződést bontott. Anyagi okokból. Jól érezték magukat, szívesen dolgoztak itt, ámde bármelyik nyugati balett-társulatnál legalább a tízszeresét kereshetik meg ... (Ami általában elég köztudott a szakmában.) Döntésüket azonban nem idejében, hanem most, évad elejetájt jelentették be. Herczog István igazgató homlokát érthetően komor felhők redőzik.- Elég lesújtó helyzet ez számomra - fűzi a szót -, minthogy rövid távon nem tudjuk megoldani. Szó se róla, vannak jó erőink a régi tagok és az utóbb ide szerződött külföldiek között, ámde Karen Sipsonra és Sergeant Anthonyra produkciókat építettünk a mostani évadban. Azonfelül: kimondva-ki- mondatlanul is egyre élesebben vetődik fel táncosaink riasztó anyagi helyzete. Alacsony bért kapnak; jó részük a létminimumon él, a pályakezdők alatta(!) -í/yenfizikaiterhelésekmellett... Ezen a ponton megérthető, hogy bármennyire is itt, a Pécsi Balettnél lenne művészi kibontakozásuk lehetősége, van aki egy idő után elszegődik. Sok lehetőség kínálkozik számukra, akár itthon is, például at fővárosban, musical-ekben. És nagyon félő, hogy ez a folyamat megállíthatatlan. Ki jönne le Pécsre? Felelősséggel mit ígérhetek neki? Hiszen az egyetlen, amit nyújthatunk, a kemény munka és a művészi biztatás. De ettől nem laknak jól. Voltak szép terveink is - Ónálló est Grazban, Coppelia-vendégsze- replés az Operettszínházban, amelyek úgyszintén kútba estek a mostani hirtelen változások miatt...- Mindezek ellenére azonban az együttes valamennyi tagja fokozott intenzitással, odaadással készül új bemutatónkra, s a Coppelia folytatására október végén. Egy kicsit több munkával, meggyőződésem, a közönség nem érez meg semmit a gondokból, változtatásokból. Voltam már nehezebb helyzetben is ... A Pécsi Balett közönsége november végén, új bemutatóként, szimfonikus balettestet láthat. Herczog István Bach III. Zenekari szvitjére; egy vendég koreográfus, Qévay Katalin pedig Dvorak Rekviemjére készít koreográfiát. Az est harmadik darabja Brahms III. Szimfóniája ugyancsak a balettigazgató nevéhez fűződik. Távozóban az együttes III. emeleti birodalmából, megállít Bach Aír-jének lágy dallama. A balett-terem hatalmas tükörfala előtt most néhány szólista lép, hajlik szelíd áhítattal. Szembenézve mindig önmagukkal, minthogy ez a hosszú tükör kíméletlenül őszinte tud lenni. Minden rezdülést visszajelez ... Wallinger Endre i i