Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-12 / 250. szám (249. szám)

A Sztankovánszky-kastélyért cserébe iskolát kémek a kajdacsiak Mozog a tető az igazgató feje fölött A kajdacsiak egyik szeme sír, a másik nevet. Nehezen válná­nak meg a községük ékességé­től, a Sztankovánszky család kastélyától, ugyanakkor nagy szükségük lenne egy korszerű iskolára. Márpedig úgy tűnik, hogy más módon és belátható időn belül nem lesz új iskolájuk, csak ha megválnak a kastélytól, amely évtizedek óta az iskolá­juk. A kopottságában is gyö­nyörű épület egyik része, a „kis kastély” az 1700-as években, a főépülete az 1800-as években épült. A Nyitra mellől származó Sztankovánszky család épít­tette. A Sztankovánszkyak igen magas funkciókat töltöttek be Tolna vármegye közigazgatásá­ban, közülük Sztankovánszky Imre 1848-ban főispán volt. A kastélyt 1948-ban államosítot­ták, iskola lett belőle szolgálati lakásokkal. Azóta kétszer volt itt nagyobb felújítás: 1951-ben, amikor leégett a fazsindelyes tetőszerkezet, s helyébe palát raktak, s 1987-ben, amikor is­mét meg kellett erősíteni a tető- szerkezetet.- A tatarozásra már nem fu­totta - mondja Lengyel János, polgármester. - így is több, mint húszmillió forintot költöt­tünk rá eddig, de ez a pénz csak a toldozgatásra, pofozgatásra volt elég. Az igazgatói iroda fö­lött most is mozog a tető. Ki­számoltuk: a tavalyi szezonban 32 000 forintba került egynapi fűtés. És akkor hol van még a felújítás, a folyamatos karban­tartás. Ez nagyon sok egy 1500 lelkes községnek. Ezért gondol­tunk arra, hogy megválunk a kastélytól, ahol pillanatnyilag 140 gyerekünk tanul. Mivel ró­luk van szó, a képviselőtestület úgy határozott, hogy nem pén­zért adjuk el, hanem iskolát ké­rünk érte cserébe. Több ajánla­tot kaptunk, s úgy tűnik, hogy heteken belül megállapodha­tunk egy magyar vállalkozóval, aki felépítene nekünk egy 12 tantermes sportcsamokos, nap­közis, tanuszodás iskolát a hozzá tartozó szolgálati laká­sokkal együtt. Úgy gondoljuk, hogy ha mindez felépül, csak akkor jöhet létre a csere. De ma még tisztázatlan előttünk, hogy egy ilyen üzletnél hogy alakul az illeték, és az áfa. T. É. Szívesen játszanak, sétálnak a gyerkek a kastély hatalmas parkjában Fotó: Szundi György Arcátlanul dézsmálják a kerteket Sündisznót loptak vacsorára A károsultak többsége nem tesz feljelentést Többnyire a kutya sem riasztja visza a tolvajokat, legfeljebb el­lopják azt is Fotó: Szundi György A biogazdálkodás mentőöv lehet a somogyvámosiaknak Európa ablakot nyit a gamma-égre Az Európai Világűrhatóság (ESA) elhatározta, hogy meg­épít egy gammasugár-műhol- dat. Jelenleg két olyan telesz­kóp köröz a Föld körül, amely regisztrálni tudja a nagyener­giájú röntgensugarakat: a francia SIGMA, valamint az amerikai Compton. A tervezett „International Gamma-Ray Astrophysics Laboratory” (INTEGRAL) szerkezetnek 8 éven belül 10-50-szer nagyobb érzékeny­séggel kell az objektumokat felkutatni. A világűr megfigyelése a gamma-sugarak fényében a csillagászat viszonylag új ága. Magában foglalja többek kö­zött a világűr energiában leg­gazdagabb folyamatainak ku­tatását, amelyek például a ne­utroncsillagokban, a szuper­nóvákban és az aktív galaxi­sok magjában lejátszódnak. Az INTEGRAL magával visz egy optikai teleszkópot is. Ezzel először lehet majd azonosítani az ún. gamma-burstert. Ezek olyan égitestek, amelyek teljesen váratlanul, egy másodpercig vagy még rövidebb ideig röntgensugarakat bocsátanak ki és újra eltűnnek. Eddig nem lehetett ilyen misztikus tár­gyakat optikai teleszkóppal megtalálni. Az amerikai NASA mint­egy 70 millió dollárral vesz részt az összesen 600 millió dolláros programban: egy vagy két földi állomást bocsát rendelkezésre és megépíti a spektrométert, a két fő kutató­eszköz egyikét. Az INTEGRAL másik fő szerkezetét, egy fedélzeti gamma-teleszkópot az európai országoknak kell majd gyár- taniok. Oroszország fogja elő­reláthatólag útjára bocsátani a műholdat egy Pronton-raké.tá- val. Még mindig számottevő a Balaton szennyezése, bár a 80-as évek elején indított prog­rammal, az üdülőterületek szennyvizeinek foszfortalanítá- sával a szennyvizek más víz­gyűjtő térségbe vezetésével, a Kis-Balaton első részlegének kialakításával a foszforterhelést a felére sikerült csökkenteni. A 60-as évek vízminőségét to­vábbi egy évtizedes program­mal lehetne megközelíteni. A továbbiakban a vízgyűjtő terület üdülőövezeten kívüli ré­szein is be kívánják vezetni a szennyvíz minimum 80 százlé- kos foszfortalanítását. Kimun­kált terv szükséges a vízgyűjtő egészének a szennyvízkezelésre is. Szigorúan ellenőrzik majd a Meglepődtek a rendőrök, amikor az igazoltatott két férfi szatyrában sündisznókat láttak. Hatot. Mint mondták, vacsorára szánták, s kiderült, hogy nem is először járták az erdőt ilyen cél­lal. A falvak lakói, a kiskertek tu­lajdonosai különösen jól tudják, hogy ma már nemcsak az erdő, a közös tábla termény a célpont- juk azoknak, akik minden be­fektetés nélkül akarják előte­remteni, amire szükségük van. Gátlás nélkül leszüretelnek egy teljes dinnyeföldet, elviszik az ólból a választási malacot, kiás­sák a kertből a krumplit. Az ilyen esetekről beszél­getve rögtön eszébe jut az em­bernek az a nem régi eset, amelynek híre annak idején be­szippantot szennyvíz szállítását, elhelyezését, az állattartó tele­peket. Ellenőrzik a műtrágya- bemosódást, a vízgyűjtő terüle­ten vezető vízfolyások szennye­zettségét. Külterületeken, ahol még nem történt meg a part be­építése, néhány százméteres zónában védőövezetet alakíta­nak ki építési tilalom, a vegy­szermentes gazdálkodás elren­delésével. Ez szőlőültetvények megszüntetésével is együtt jár. Ahol lehetséges, belterületeken is kialakítják ezt a védőöveze­tet. Az egész térségben korlá­tozni kívánják a további beépí­téseket, mert a tó nem bír el több terhelést. Ma még az ön- kormányzatoknak nem kötelező betartani az építkezési tilalomra járta a környéket: egy hétvégi ház tulajdonosa arra érkezett ki a telkére, hogy volt faháza, nincs faháza. Egy éjszaka nyomtalanul lebontották, elszál­lították. Másutt a kerítést szed­ték szét és vitték el, s arra is volt példa, hogy a frissen ültetett díszfákat emelték ki földlabdá­val együtt.- Pécsett és környékén is megdézsmálják a kerteket, el­lopják az állatokat - mondja Harmati Béla alezredes, a vá­rosi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. - Az ese­tek többségében azonban ezek­nek a lopásoknak hivatalosan nincs nyoma. A kárvallottak nagy része ugyanis nem tesz fel­jelentést. Csekély a valószínű­sége, hogy az ellopott terményt, vonatkozó szakhatósági állás- foglalást. A Kis-Balaton II. ütemének munkáival arra törekednek, hogy három éven belül további nagy területeket is eláraszthas­sanak. Mivel a szennyező anya­gok mintegy 60 százlékát a Zala folyó szállítja, a Kis-Balaton II. víztisztító hatása alapvető fon­tosságú. Ugyancsak lényeges, hogy ilyen módon megszaba­duljanak a korábbiakban a me­derfenékre üllepedett nagy mennyiségű szennyeződéstől. A keszthelyi medencében a tófe­nék nagy területéről kellene el­távolítani a mintegy 20 centimé­ter vastag szennyezett réteget, s ezt megfelelően elhelyezni. A halállomány összetételének jószágot visszakapják, s nem hiányzik nekik a vizsgálattal együttjáró procedúra. Főleg ak­kor, ha néhányszáz, legfeljebb egy-két ezer forintos kárról van szó. Természetesen vannak olyan esetek, amelyeket nem hagynak annyiban. Ilyen volt nemrég, hogy az egyik őrző-védő szolgálat kiképzett németjuhász kutyája egy férfi mellé csapódott, aki haza vitte. A szolgálat segítségével hama­rosan meg lett a csaknem 400 000 forint értékű állat. Nem sikerült viszont felkutatni azokat a fajtiszta postagalam­bokat, amiket éjszaka, a ga­lambdúc ajtajának felfeszítésé­vel loptak el. Egy méhészt pe­dig a kaptárjaitól fosztottak meg méhcsaládokkal együtt. A galambok legalább ötvene­zer, a méhek húszezer forintot értek, de aligha csak az anyagi kár miatt keseregnek a gazdáik. Őket is ugyanaz a tehetetlen düh feszítheti, mind amit min­denki érez, akit ilyen kár ér. Le­gyen az húszkilónyi hagyma, vagy két tyúk. Ezek az arcátlan lopások gyengítik az emberek biztonságérzetét. Védekezés­ként saját maguk próbálnak va­lamit tenni ellenük. A falvak­ban, a kiskertes és üdülőterüle­teken lassan, de kezdenek meg­alakulni az őrző szolgálatok. Az egy-két fős szolgálattal azonban nem sokra mennek. Azért sem, mert sosem lehet tudni, hogy aki nagyon is céltu­datosan indul lopni, mire készül fel, mit visz magával: botot, bal­tát, kést, netán fegyvert. Erre is gondolva több helyen már csapatban, öten-hatan, vagy még többen járják a szőlők, ker­tek környékét. De az őröknek jelenleg annyi joguk van a tol­vajokkal szemben fellépni, mint bármely magyar állampolgár­nak. T. É. módosításánál az ökológiai szempontok kapnak elsőbbsé­get a halászattal, a horgászattal szemben. Az említett szennyezések el­lenére a rendszeres elemzések alapján megállapítható, hogy a Balaton vize fürdőzésre alkal­mas, sőt a viszonylag egyszerű tisztítással jelentős mennyiségű ivóvizet szolgáltat a tó a kör­nyékbeli és távolabbi települé­seknek. Hamarosan kidolgozzák az intézkedési programot és jövő év tavaszán már a tényleges munka is megkezdődhet. A becslések szerint a 10 éves programhoz - jelenlegi árakon számítva - évente 3 milliárd fo­rintra lenne szükség.- A fuldoklónak teljesen mindegy, hogy mi úszik fölötte, bele kell kapaszkodnia - mondja Hanzel László, So- mogyvámos polgármestere - érzékeltetve, hogy azt a lehető­séget igyekeznek kihasználni, ami elérhető számukra. Nem mintha nem kísérletez­tek volna számtalan más dolog­gal, de egyik sem vert gyökeret náluk. így aztán a kételyeik mellett is örömmel fogadták azt a budapesti alapítványt, amely­nek tagjai biogazdálkodást akarnak a községben meghono­sítani. Tavasszal kezdődtek az egyezkedések, s három házat már megvásároltak a faluban a pestiek. Rendbehozták őket, egy család pedig már itt is él.- A földeket, több, mint két­száz hektárt kárpótlási jegyért vásárolta meg az alapítvány ­Egy nagyon energikus úr tar­tott előadást a héten a Baranya megyei Szederkényben, a helyi szőlősgazdák szövetkezete és a növényvédőszereket gyártó vi­lágcég, a Ciba szervezte fóru­mon. Báthori Tibor vállalkozó nem kis teljesítményt tudhat maga mögött, hazánk egyik legnagyobb magán borexpor­tőré. Angol, svéd és holland pi­acra szállít palackozott char- donnay-t, sauvignon blanc-t és pinot grist, (szürkebarátot), de a közeljövőben elindul az első szállítmány Japán felé is. A si­keres üzletembert a kezdetről faggattuk.- Az etyeki domboldalon álló házam alatt egy kukoricaföld te­rült el, és nem akartam, hogy egy pesti úr magas épületet húzzon fel rajta, ezért megvet­tem. 1990-ben ezen a területen építettem egy harminc méter hosszú pincét, és két barátom­mal, akik tőkével támogattak, megalapoztuk a Vinum Bonum céget, amely akkor még kft-ként működött. Úgy érzem, mi még időben vágtunk bele, és akkor is nagyon hittem, jól tu­dom csinálni.- Tokajhegyaljáról szárma­zom, és mint fiatal kertészmér­nök kerültem a Hungarovin Etyeki Szőlőgazdaságához, amelyet hat évig vezettem is. A vállalkozásunkhoz kapott vi­lágbanki hitellel egy présházat építettünk és szereltünk fel kor­szerű berendezésekkel több tízmillió forintért. 25 hektáros, részben saját, részben bérelt ül­tetvényünkön gazdálkodunk.- A szőlőművelésénél a talaj ismerete a legfontosabb, milyen fajta terem meg rajta a legjob­ban. Sok bort termelnek a vi­lágon, nehéz betömi a nyugati piacra, de nem lehetetlen. Ret­folytatja a polgármester. - A fa­lubeliektől vették meg a jegye­ket 180%-os áron. Zöldségfélék termesztésében, illetve állatte­nyésztésben, főként szarvas- marha tartásban gondolkodnak. A Védikus Kultúráért Alapít­vány tagjainak többsége fővá­rosi. Elképzelésük szerint far­mokon gazdálkodnának, később egy természetgyógyászati kli­nikát is kialakítanának. Menet közben pedig életre keltenének egy sor régi mesterséget, pél­dául a vályogvetést. Mindebbe a helybelieket is be akarják vonni, sőt! Az egyezség úgy szól, hogy első­sorban a falu lakóinak teremte­nek foglalkoztatási lehetőséget. A nyolcszáz lelkes községnek pedig pont ez kell, hisz hatva- nan jelenleg is munka nélkül vannak. T. É. Báthori Tibor tentő fontos a külső, nem mind­egy, hosszú vagy rövidnyakú üvegbe kerül ugyanaz a bor. Én például Párizsból hozatom a bo­rosüvegeket. Ha egy termelő je­len szeretne lenni a piacon, egyebek mellett szükséges, hogy tudjon angolul, és közvet­lenül tárgyaljon a vevővel.- Hogy mi az a három dolog, ami nélkülözhetetlen a siker­hez? Legfontosabb a szakma szeretete, mert anélkül nem megy. Lényeges a piac isme­rete, és feltétel a jó állóképes­ség, én például 10-14 órát dol­gozom naponta.- Mit szeretne még elérni?-A mostani 150 ezer palack helyett 300-400 ezer palackot szeretnék évente exportálni, többet nem. Mi kis mennyiségű, de minőségi bort előállító cég vagyunk. Az országon belül csak szállodákba és két buda­pesti borszakboltba szállítunk. Porth E. Új VDN 3 1993. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Évi 3 milliárd kellene a Balaton vízminőségének javítására A borexporthoz is kell nyelvtudás Párizsból hozatja a palackot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents