Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-11 / 249. szám (248. szám)
1993. szeptember 11., szombat üj Dunántúli napiö 5 A Pécsi Szimfonikusok új karmestere Nicolás Pasquet Péntek délelőtt a pécsi Művészetek Háza Festett Szobájában mutatkozott ba a sajtónak Nicolás Pasquet, a Pécsi Szimfonikus Zenekar új, három évre szerződtetett vezető karmestere, aki Howard Williamst váltotta fel. Nicolás Pasquet 1958-ban született Uruguay fővárosában, Montevideoban, és szülővárosában, illetve a németországi Stuttgartban folytatta hegedű-, kamarazenei és karmesteri tanulmányait. Számos verseny és fesztivál győztese, neves nyugat-európai zenekarokkal koncertezik rendszeresen. Mint bemutatkozásában elmondta, új „állomáshelyéül” Tübingen után azért választotta Pécset, mert nagy esélyt lát abban, hogy egy új országot, új kultúrát ismer meg nálunk. Első ténykedéseképpen máris sikerült elérnie, hogy egy hong-kong-i céggel a következő két-három évben a pécsi zenekarral Lajtha lászló összes szimfonikus művét felveszik cd-re. Szó esett arról is, hogy a profi szinten,'de mégis megőrzött lelkesedéssel muzsikáló pécsiekkel együtt képesek lesznek „exportálni” a magyar zenét, ami egy-két alapműtől eltekintve alig ismert Nyugaton - pedig (ki gondolta volna) még az uruguay-i himnuszt is egy magyar emigráns szerezte annak idején! M. K. Szkladányi Péter és Nicolás Pasquet (jobbról) Fotó: Löffler Holnap az Új VDN-ben Kilencvenöt éve ölték meg Erzsébet királynét Észre sem vette a gyilkos szúrást * Öreg, hogy ityeg a fityeg? Dulakodás közben elsült a forgótáras, barkácsolt pisztoly * Magándetektív volt Hollywoodban, nagykövet Prágában Christa nővér ötven éves * Jobb létre szenderült a kerékpáros Mecsek Kupa Az idén már nem hiányzott senkinek sem Somogyi gyerekek a kiállítás megnyitóján Fotó: Szundi György A szűkebb haza megőrzése A Pécs-Somogyi Honismereti Szakkör kiállítása A munkanélkülieket mindenütt „leírják”? Vihar Babarcszőlősön Csütörtökön 17 óra körül 10 perces forgószél és orkán söpört végig a falun. A Dózsa György utca mind a 15 házát súlyos viharkár érte. A tűzoltók és a DÉDÁSZ elhárították a közvetlen életveszélyt. Az emberek csak állnak és nézik a pusztítás nyomait. A heves vihar fenyőfákat tört derékba, gyökerestől tépett ki diófákat, nyárfákat, 300 méter hosszban kidöntötte a villanyoszlopokat, lámpákat, letépte a vezetékeket és a tetőtartókat. A házakra dőlt fáktól berogytak a tetők, a szél felszedte a cserepeket. Megszűnt az áramszolgáltatás, a vízellátás és a telefonkapcsolat. A legnagyobb kár a négygyerekes Tóth családot érte. A legkisebb gyerek sokkot kapott. Megdőlt a házuk. Most a ház hátsó részében húzódnak meg. Vlasits Tamáséknál összedőlt a kerítés és a melléképület, hullottak a cserepek. Labodáéknál az egész tetőszerkezet megsérült. Az utcán mindenütt ágak, vezetékek hevertek. Szerencsére személyi sérülés nem volt, de házaikat, kertjeiket a vihar iszonyatosan megtépázta. Ilyen ítéletidőre nem emlékeznek. Benkő Pálék kertészetét a vihar szinte letarolta, 30 éves fenyőket és gyümölcsfákat csavart ki. Berényiéknél az ól tetejét úgy elvitte a szél, hogy nem is találták meg. A DÉDASZ 14 szerelővel végezte a helyreállítást, hogy estére fényt adhassanak a falunak. Segítséget várnak a viharkárosultak. A Hungária Biztosító azonnal megkezdte a károk felmérését. Az Állami Biztosító képviselőjét még várták. Sajnos, kevés családnak van biztosítása. Akinek nincs, annak Vlasits Józsefné polgármester községi segélyt ígért, de még nem tudta, hogy miből adnak. Rozvány Gy. Péntek délután a pécsi Várostörténeti Múzeum udvarán rendezte meg^ a Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabbkori Osztálya valamint a Dozso Művelődési Központ a Pécs-So- mogyi Honismereti Szakkör kiállításának megnyitóját. Pécs-Somogyon (mely egy ideig Vasas I. néven is szerepelt, egészen 1986-ig, mikor régi nevét visszakaphatta) 1958 óta működik a Honismereti Szakkör Vókó János és Hámori Istvánná vezetésével, s az eltelt több, mint három évtized alatt az iskolás gyerekek segítségével nem csak apróra összegyűjtötték a falu emlékeit, hanem arra is telt energiáikból, hogy egy Bányászmúzeumot is létrehozzanak, mely a pécsi megszűnésével az egyedüli abban a megyében, hol olyannyira meghatározó volt két évszázadon át a bányászkodás. Munkájukban a Janus Pannonius Múzeum részéről B. Horváth Csilla volt nagy segítségükre. S hogy miből is állt ez a munka? Készítettek magnófelvételt idős emberekkel, hogy megőrizzék valamiképp azt a tudás, ami az utódokra tovább nem öröklődött, s az öregekkel a sírba szállt volna. Számos fényképen, diafelvételen örökítették meg a falusi és a bányásztelepi rész házait, utcáit, paraszti portáit, szobabelsőket. És természetesen, jó múzeumosként gyűjtöttek mindent, a régi életmód tárgyi emlékeit, dokumentumokat. Hiszen valaha, a két háború közt Somogyon is élénk társadalmi élet folyt, volt dalárda, színjátszókor, cserkészcsapat, olvasókör. Szerencsére mindezeknek a tevékenységeknek az emlékei nem kallódtak el az idő viharaiban, s aki megtekinti a Honismereti Szakkör kiállítását, az találkozhat olyan témákkal mint az egyházi élet, oktatás, katonáskodás. Sajnos, az adott keretek között csupán egy válogatást mutathatnak itt be az eddig összegyűjtött anyagból, ami kissé méltatlan körülmények között, kiállításra teljesen alkalmatlan helyen van elhelyezve. Épp ezért a somogyiak fő célkitűzése: a múzeum kialakítása, ahol ha nem is az egész anyag, de egy-egy részlete, időközönként cserélve, bemutatható lenne. A szakkör munkájában - ami, mondani sem kell, önkéntes alapon folyik - 10-15 diák vesz részt rendszeresen, azonban abból, amit ők „történelemként” felmutatnak, mindenki részesül, hisz a tanítás során a tanárok is felhasználják eredményeiket. A kiállítást Kert László, a Dozso igazgatója nyitotta meg. M. K. Elgondolkodtató levelet küldött az Új Dunántúli Napló szerkesztőségébe egy olvasónk. Mint írta, szőnyegtisztító gépet kívánt kikölcsönözni több napra a pécsi, Vásárcsarnokkal szembeni üzletből. Az ott dolgozó hölgy megütközve érdeklődött: mennyi szőnyeget óhajt kitisztítani? Tudja-e, hogy drága mulatság a többnapos bérleti díj! A kölcsönszerződéshez szükséges a személyigazolvány. A panaszos igazolványának munkaügyi rovatában szerepelt - 1991 óta munkanélküli. Restelkedve magyarázta - még három hónapig segélyezett. A válasz hidegzuhanyként érte: akkor nem is bérelhet. Végül mégis elvihette a gépet. Olvasónk úgy érzi, emberi mivoltában sértették meg. Nem jószántából munkanélküli. A Budapesti Iparcikk Kölcsönző Szolgáltató Vállalat pécsi boltjának vezetője, Rozano- vics Józsefné szerint a munka- nélküliek nem másodlagos állampolgárok, csupán az igazgatói utasításnak tesznek eleget. Boltjukban jól látható helyen kifüggesztették: csak dolgozó személy bérelhet. Mindenkitől munkáltatói igazolást kellene kérniük. Napi kölcsönzésekkor - például a szőnyegtisztító gépnél - ettől eltekintenek. De színes tv, video, barkácsgépek bérbeadása előtt szükséges az igazolás. Még így sem tudják garantálni, hogy határidőre visszakapják a kikölcsönzött tárgyakat. Két-három havonta legalább húsz jogügyi eljárást indítanak olyan emberek ellen, akik „elfelejtkeznek” a határidőkről. Hiába próbálja a végrehajtó „visszaszerezni” a kölcsönzött tárgyakat - rég túladtak rajtuk. Nem mernek kockáztatni. Miből tudnák behajtani a bérbevett, és eladott gép árát, ha valaki munkanélküli?! A dolgozó ember fizetése biztosíték. Dr. Cséry Kont ügyvédet kérdeztem a bolt eljárásának helyességéről. E kérdésben a jogász a Polgári Törvénykönyv 200. paragrafusának (1) bekezdésére hivatkozott. E szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A 205. paragrafus (1) bekezdése arról szól, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A (2) bekezdés pedig leszögezi: a szerződés létrejöttéhez a feleknek lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Mint ügyvéd, ennek alapján az fenti esetre a következőket mondhatja. Ha a kölcsönadó csak olyan feltételekkel hajlandó megkötni a kölcsönszerződést, hogy esetleg biztosítékot kér - az jogszerű. De ezt a feltételt ki kell függeszteni jól látható helyre vagy azonnal közölni a kölcsön- vevővel (Például pénz biztosítékot kérni vagy olyan kezest, akinek van munkahelye). A kölcsönadónak ,joga” azt mondani, hogy ilyen feltételekkel nem köti meg a szerződést. A munkanélküliek ilyen szempontból valóban hátrányos helyzetbe kerülnek. Viszont a kölcsönbeadót is meg kell érteni: futhat a pénze után, ha nem viszik vissza a készüléket! Az OTP lakossági hitelosztály vezetője, Dér László is megerősítette: a munkanélküliek valóban hátrányos helyzetbe kerülnek az élet minden területén. Semmiféle kölcsönt nem adhatnak munka- nélkülinek, mert nem rendelkeznek olyan rendszeres havi jövedelemmel, amit nem fizetés esetén le tudnának tiltatni. A munkanélküli segély időleges, nem fogadható el. Ádám Erika Az elesett cigányokért Egy szentlőrinci kft. segédkezet nyújtott Nehéz helyzetbe kerültek a cigányszervezetek. Gerendás Árpád, a^ Baranya Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke arról panaszkodik, hogy a költségvetésből (mint társadalmi szervezet) még egyetlen fillért sem kaptak az idén. Pécsi, Apáca utcai székházukból is ki akarták őket már lakoltatni, mert nem tudták fizetni a bérleti díjat.- Mindez azért is szomorú, mert a Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége azon érdek- képviseletek egyike, amelynek vezetői időt és fáradtságot sem kímélve igen sokat tesznek az elesettekért, a segítségre szoruló cigányokért - jegyzi meg találkozásunkkor Szemán István, a szentlőrinci Rehabilitációs Technika Kft. ügyvezető igazgatója. - Egész nap a betérők rendelkezésére áll segítő szolgálatuk, támogatásokat szerveznek és nyújtanak, nem egyszer ők maguk fogalmazzák meg a kérvényeket az írás- tudatlanok helyett. Az említett Kft. egyébként együttérzése mellett hathatós segítséget is nyújt a szövetségnek. Hogy ne lakoltassák ki a cigányszervezetet a pécsi irodából, kifizették helyettük a bérleti díjat is. Összességében idén már 60 ezer forintos támogatást nyújtottak számukra. Technikai eszközökkel és fuvarok lebonyolításával is segítik őket. A közelmúltban együttműködési szerződést kötöttek, melynek célja a periférián élő cigány családok lakáshelyzetének felmérése, és közös vállalkozási irodát működtetnek a jövőben. Balog N. Szelíd turizmus Nem mindennapi eseménnyel vette kezdetét pénteken a So- mogyfajszon rendezett nemzetközi természetvédelmi szeminárium: a helyi önkormányzat ez alkalommal juttatta a rendezvényt összehívó Somogy Természetvédelmi Szervezet birtokába a Kund kastélyt. Az épület értéke 50 millió forint, s az ország egyik legnagyobb tájvédelmi körzetének területén, a Boronka rezervátumban található. Ennek tulajdonosa a természetvédők szervezete, amely az adományként kapott épületben egy regionális természetvédelmi, idegenforgalmi és információs központot alakít ki az úgynevezett szelíd turizmus kedvelőinek fogadására. A háromnapos tanácskozáson is a turisztika e válfajáról lesz szó, a házigazdák és a számos külföldről érkezett vendég párbeszédén. /---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ QJ—■ Dunántúli napló AZ ÖN LAPJA Sorsolásos játékot indít az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala, az Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei irodája A Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és közjegyző közreműködésével számítógép állapítja meg a nyertesek betegbiztosítási igazolvány számát Minden nap más szám lesz a nyerő! Játékunkat szponzorok támogatják, a kihúzott szám alatt lévő embléma fémjelzi az ajándék felajánlóját Érdemes lapunkat vásárolni - előfizetni, talán saját számukat is megtalálják az Új Dunántúli Naplóban, illetve az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban A nyereményutalványt 90 napon belül kiadónkban vehetik át (Pécs, Rákóczi út 34. sz. VII. emelet) és a kisorsolt számuk alatti szponzorunknál válthatják be Sok szerencsét kívánunk! Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala, az Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája j Tisztelt Előfizetőink, Olvasóink! BETEGBIZTOSÍTÁSI SZÁMAIKKAL NYERHETNEK ' »
