Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-10 / 248. szám (247. szám)
1993. szeptember 10., péntek aj Dunántúli napiö 11 % Állati esetek Négylábúak lelki klinikája Mit tegyen a gazdi, ha a kutyája meg akar kóstolni minden lábikrát, vagy a cicája csakis a perzsaszőnyegen hajlandó könnyíteni magán?- Az állatok magatartászavarai mögött többnyire lelki problémák húzódnak meg, akárcsak az emberek esetében - állítja Georg Laber, a bécsi állatorvosi főiskola vezetője, aki a minap megnyitotta az osztrák főváros első állatlélektani rendelőjét. A rendelőben először azt vizsgálják, nincsenek-e olyan szervi problémák, mint egy fel nem fedezett tumor, vagy olyan vese- vagy hólyagbetegségek, amelyek a szegény négylábút arra késztetik, hogy a lakásban könnyítsen magán? Ha nincs ilyen probléma, akkor a lélektani hátteret próbálják felderíteni, mert a gazdik többsége igen keveset tud háziállata tulajdonságairól és magatartásformáiról. így például az a kutya, amely a családban a fal- kavezér szerepét játssza, másutt is zsarnokoskodni akar és rámordul arra, aki nem parirozik neki. Azután sokan nem azt a kutyát veszik meg, amelyre szükségük lenne - egy nagytestű, mozgékony állat abnormálisán viselkedik, ha szűk városi lakásban tartják s nem mozoghat eleget. Más esetben a tulajdonos fizikailag nem érvényesítheti akaratát - egy törékeny idős hölgy például képtelen pórázon tartani egy nagy, virgonc német juhászkutyát. Sokan már a kezdet kezdetén súlyos hibát követnek el, amikor a játékos kölyöknek mindent megengednek, majd a felnövekvő kutyától elvárják az engedelmességet. Ez ilyenkor már szinte reménytelen feladat, hiszen a négylábúval már a kezdet kezdetén meg kell értetni, hogy mit szabad és mit nem. Igen érdekes Georg Labemek az a megállapítása, hogy a négylábúak magatartászavarait csak a legritkább esetekben okozhatják a velük született jellemhibák. A rendőrségnél, a hadseregnél, a vámőrségnél például az ún. „gyilkos” fajtákhoz tartozó kutyákat alkalmazzák, de egyszerűen nem fordulhat elő, hogy bárkit is „rosszaságból” megharapnának. A vizsgálatok ugyanis fényt derítettek arra, hogy a „támadó” kutyák esetében a hiba nem a kutyában, hanem a tulajdonosban van. A gazda sokszor még büszke is arra, hogy „rámenős” a kutyája, s az ő rejtett agresszivitása átteijed az állatra is. Mások a kutyájukon élik ki ural- kodnivágyásukat s ennek is megvan a szomorú következménye. Astrid, a négylábú donor Astrid milliókat érő sertés. Olyan mint egy egészen közönséges malac, de a szíve, a tüdeje és veséje emberéleteket tud megmenteni. A Camb- ridge-ben, titkos helyen nevelt fiatal sertés az embergyógyászat élő szervbankja. Génjeit úgy manipulálták, hogy a testéből kivett szerveket az emberi test valószínűleg nem lökné ki. Astrid születését 8 évig tartó, mintegy 2 millió fontba kerülő kutatás előzte meg, amelyet egy amerikai bankház finanszírozott. A kutatók az anyaállatból megtermékenyített petesejteket vettek ki. Ezekbe a laboratóriumokban emberi géneket juttattak, majd újra visszahelyezték őket az anyaállatba. Az így kezelt koca nyolc malacot ellett. Astrid volt közülük az egyetlen, amely a sikeres génmanipuláció eredményeként „trangens”-nek bizonyult. Időközben 32 további malac született emberi génnel. Kifejlődve 75 kilót nyomnak és szerveik mind anatómiailag, mind fiziológiailag csaknem azonosak egy ilyen súlyú ember szerveivel.- Astridot magát mégsem használják fel donorként, hanem kutatási célokat szolgál, hogy a tenyésztést tökéletesíteni tudjuk - mondja John Wallwork szívsebész, a Papworth Hospital nevű híres cambridgei klinika szervátültetési csoportjának vezetője. A klinikai kísérletek néhány év múlva kezdődnek. Feltételezik, hogy a sertések mint donorok, kevesebb fenntartást keltenek a közvéleményben, mint a majmok. Az amuri tigris végnapjai Howard Quigley és Maurice Homocker, a két amerikai kutató gyanúsnak találta, hogy Léna, a gyönyörű amuri tigris, amelynek rádióadót szereltek nyakörvére, már egy álló napja nem hagyja el vackát az amur- melléki Szihots Alin hegységben. A kutatók ugyanis kábító- szeres lövedékkel elaltatták, majd rádióadós nyakörvvel szereltek fel néhány tigrist, hogy felmérhessék, mekkora vadász- területre van szükségük, mekkora a táplálék-igényük és mennyire viselik el az emberek közelségét. Az amerikaiak Léna nyomába eredtek. A helyszínen csak a nyakörvet találták, Léna, a gyönyörű tigris, minden macskák legnagyobbika (a felnőtt amuri tigris hossza közel 3 méter, súlya 300 kiló) orvvadászoknak esett áldozatul. Ma már csak 400 amuri tigris él szabadon, alig fele annyi, mint az állatkertekben. Korábban szibériai tigris volt a nevük, Mongoliától Koreáig sokfelé éltek, de napjainkban csak az Amuri vízgyűjtő területén fordulnak elő. Amióta Oroszország nagy devizaszükében szenved, a kormány nyakra főre eladja az erdőségeket a külföldi konszerneknek. Megindult a rablógazdálkodás, az erdők letárolása, amely megpecsételi a tigrisek sorsát is. A japán és koreai kereskedők mesés összegeket fizetnek a bundákért és a csontokért, amelyeknek potenciaserkentő erőt tulajdonítanak. Harapós teknősök Floridából és Kanadából származó kígyóteknősöket találtak a francia délvidék egyes tavaiban. A 30 centis hüllők húsevők és egyetlen harapással akár egy kis gyermek lábát is képesek letépni. Francia állatkereskedők százezrével adták el őket kiskorukban a francia vevőknek, akik most azt sem tudják, hogyan szabaduljanak meg tőlük, hiszen csak nőnek és nőnek, s egyre agresszívabbaknak bizonyulnak. Felelőtlenül parkokban, szökőkutakban, tavakban, mocsarakban bocsátják szabadon a harapós állatokat, melyek - a jelek szerint - igen hálásak a visszanyert szabadságért, hiszen gyorsan szaporodnak. Eddig többszáz kigyóteknőst gyűjtöttek be Antibes, Marseille, Lyon és Menton vidékén. A sajtó egy még veszedelmesebb teknősfajta európai megjelenéséről is hírt adott: az úgynevezett alligátor-teknős ugyancsak franciaországi árusításáról. Az állat akár egyméteresre is megnőhet és kígyóteknős testvérénél is veszedelmesebb. A jól nevelt macska kopogtat az ajtón Santa, a londoni Leathen úr ötéves macskája tudja, hogy mi az illem, mert ha haza akar menni, kopogtat az ajtón! Gazdája szerint biztos látott valakit kopogtatni, s azt utánozza. A szomszédok azonban olyan szenzációsnak minősítették az esetet, hogy felhívták rá az angol televízió figyelmét. Hamarosan meg is érkezett egy forgatócsoport, amely megörökítette a cicát, amint udvariasan bebocsátást kér. 4300 éves hajók Ras Al Junayz-ban (Oman), az Indiai-óceán partján kutatók több mint 300 rejtélyes kátrányrakást fedeztek fel: ezek nádkö- tegek és kötelek lenyomatait mutatják és részben tengeri makk borítja őket. A darabok feltehetően az eddigi legrégibb tengerálló óceáni hajók maradványai. Kereken 4300 évvel ezelőtt nádból építették ezeket és körülbelül 20 méter hosszúak voltak. A nádtörmelékek mellett a tudósok felfedeztek régi indiai cserépedény-darabokat, elefántcsont fésűket és rézből készült ékszereket is. A kutatók szerint e tárgyakat valószínűleg tengeri úton importálták Omanba. . -murim*, w&y megölheted a királyodat akkor leket_ * DOLOG-BAK VALAKI... EO&ADD MÉLTÓSÁGGAL HÁLÁLT.1
