Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-09 / 247. szám (246. szám)

1993. szeptember 9., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Úton van az ércbányászok járandósága Környezetvédelmi pénzekből kénytelen megelőlegezni a MÉV a kártérítési járadékok jelentős részét A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál közel 300 ember várja március óta egészségká­rosodási vagy baleseti járadé­kának a tavalyi béremeléssel arányos kiegészítését. Legfris­sebb információink szerint a jogosultak végre e hónap má­sodik felében kézhez kapják járandóságukat. Mint arról már korábban hírt adtunk, a MÉV az ilyen címen járó mintegy 20 millió forintot abból a pénzből tudja csak elkü­löníteni, melyet az első félév­ben kifizetett 63 százalékos ke­resetkiegészítések utólagos térí­téseként kap meg a pénzügymi­nisztériumtól. Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium mun­katársa, Mérei Kádár Éva la­punknak úgy nyilatkozott, hogy nemrégiben kapták meg a MEV első féléves elszámolását. A tárcaközi ügyintézés a pénz­ügyminisztériummal egy-két hét időt vesz igénybe, ezt köve­tően a MÉV 43 milliót, a Me- csekurán Kft. pedig 100 ezer fo­rintot kap az első hat hónapra járó bányászati keresetkiegészí­tések fedezeteként. Érdemes arról is szót ejteni, hogy miért ebből az összegből kell kifizetni a járadékkülönbö­zeteket. Az IKM eddig is sokat tett azért, hogy a korábbi évek­ben folytatott uránércbányá­szatból származó adósságoktól a bányavállalat megszabaduljon és az évekkel ezelőtt keletkező, de napjainkban jelentkező költ­ségekre is jusson pénz. Rendez­ték az Állami Fejlesztési Inté­zettel a beruházásokból szár­mazó 834 millió forintos tarto­zást, rekultivációs és környe­zetvédelmi kiadásokra két éve 470, tavaly 250 idén pedig 300 millió forintot folyósítottak, egyedül az úgynevezett humán­csomag (foglalkozási és baleseti kártérítés, bányászati keresetki­egészítés) kérdése tisztázatlan. Ez év júniusában a 63 százalé­kos keresetkiegészítések ügye is megoldódott, kormányhatározat intézkedik a negyedévente kifi­zetett tételek utólagos megtérí­téséről. Egyetlen kényes pont maradt, a kártérítési járadék probléma­köre. Ez a MÉV-nél évi 120-140 millió forintos kiadást jelent - folyamatosan csökken a mértéke, s 10-15 év múlva je­lentéktelenné válik, mert a Me- csekurán Kft. működéséből származó újabb tételek már a kft. költségeit gyarapítják. A je­lenlegi hivatalos álláspont sze­rint a vállalatnak kellene kigaz­dálkodnia ezt az összeget. A cég azonban termelő tevékenységet nem folytat, így ezt a fedezetet nem képes előteremteni. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat az elmúlt két évben úgy egyenlí­tette ki a „humán csomag” szám­láját, hogy kénytelen volt több vagyontárgyát értékesíteni, va­lamint a rekultivációra és kör­nyezetvédelmi munkákra kapott támogatásból előlegként ilyen célra használt fel 200 millió fo­rintot. Az emberek jogosan követelik illetményüket, a MÉV viszont csak azzal a pénzzel tud gazdál­kodni, ami rendelkezésére áll, de a környezetvédelmi munkák sem tűrnek halasztást. A forintokat rakosgathatják egyik kalapból a másikba, de a 120 millió forint valahonnan mindenképp hiá­nyozni fog. Elgondolkoztató, hogy az összegszerűen igen je­lentős problémákra azonnal sike­rült megoldást találni, ezzel szemben egy viszonylag kis tétel előteremtése mindmáig gondot okoz - mely ráadásul szociálpo­litikai jellegű kérdéseket oldana meg. Mészáros B. Endre Országos tanácskozás a hüllőkről Tíz éves idén ősszel a Magyar Allatkertek Szövetsége Az „újszülött” kígyó levedli puha bőrét Ez év őszén emlékezhet meg megalapítása 10. évfordulójáról a Magyar Állatkertek Szövet­sége. A Közép- és Kelet-Euró- pában szinte egyedül álló szö­vetség létrejöttének - sőt előz­ményeinek -, eddigi munkájá­nak, de magának az évforduló­nak is számos pécsi vonatko­zása van. így például az is, hogy megalakulása óta dr. Fülöp Ist­ván, a Mecseki Kultúrpark igazgatója az elnöke. Annak idején a kezdeményező szerepet is javarészt ő töltötte be:-Több, mint 25 éve, fiatal igazgatóként az első felismeré­sem az volt, hogy a hazai állat­kertek számára elengedhetetle­nül szükséges a szervezett kere­tek közötti szakmai együttmű­ködés. Még 1972-ben el is ké­szítettem egy ilyen szövetség alapszabályának tervezetét. Akkori személyi ellentétek mi­att 11 évet késett az egyesüle­tünk létrehozása, amely idén ta­vasszal felvételt nyert az Euró­pai Állatkertek Egyesületébe is - emlékezik dr. Fülöp István. A Magyar Állatkertek Szö­vetsége munkájának szakmai eredményeit hosszasan lehetne sorolni a jelentősebb állatkerti állatok számítógépes nyilván­tartásának megoldásától a ta­valy elfogadott etikai kódexig, amely az állatkertekkel szem­ben támasztható elvárások mi­nimumát rögzíti. A nagyközön­ség természetesen ennek hatása­ival is találkozik, de még in­kább az ismeretterjesztés szám­talan formájával. Ezek mindig is a szövetség tevékenységének középpontjában álltak és nem ritkán éppenséggel pécsi kez­deményezés, illetve példa alap­ján váltak a magyar állatkertek gyakorlatává. Zoo-iskola 1974-ben Pécsett indult először és a Madarak és fák napját szin­tén pécsi kezdeményezés nyo­mán sikerült újra országos mozgalommá terebélyesíteni. A szövetség szakmai prog­ramjai viszont ez idáig nem vol­tak a nagyközönség számára nyitottak. A 10. évforduló előtt - és éppen a Pécsi Napok jövő héten kezdődő rendezvénysoro­zatába ágyazódva - szeptember 17-kén és 18-kán a Városháza nagytermében a Magyar Állat­kertek Szövetsége először ren­dezi meg az Országos Herpeto- lógiai Tanácskozást, amely minden érdeklődő számára nyi­tott lesz.- Azért választottuk a hüllő­ket témaként, mert ezek azok az állatféleségek, amelyekből leg­többet tartanak otthon a lakás­ban. Márpedig ezeknek a lakás­ban tartása a legveszélyesebb: nagy szakértelmet és elővigyá­zatosságot, fokozottan bizton­ságos tartási körülményeket igényel. Ezek hiánya jó néhány tragikus, vagy majdnem azzá váló kígyómarást eredménye­zett már az utóbbi időben. Saj­nos pécsi példa is volt rá, hogy még a legkiválóbb szakember is elkövethet a mérgeskígyók tar­tásánál végzetes hibákat. Mivel ültással nem sok eredményre le­het jutni, a nagyközönségnek is szánt herpetológiai tanácskozá­sunkon neves előadók közremű­ködésével olyan ismereteket sze­retnénk adni, amelyek nélkülöz­hetetlenek a hüllők és különösen a mérgeskígyók biztonságos tar­tásához - mondja dr. Fülöp Ist­ván, hozzáfűzve, hogy nemcsak az állattartók, de a természet iránt vonzódok számára sem lesz érdektelen a tanácskozás, amely- lyel egy időben országos állat­szépségverseny és kiállítás is zaj­lik majd Pécsett az Ifjúsági Ház előtt. D. L Gazdára várva A pécsi Köztemető jogi vi­szonyai a mai napig sem tisz­tázottak. A furcsa jogi bonyo­dalom hátteréről kérdeztem dr. Czoboly Istvánt, a Vagyonátadó Bizottság el­nökét, tanácsost és dr. Páva Zsoltot, a Baranyai Vagyoná­tadó Bizottság tagját, városi alpolgármestert. A pécsi Köztemető gazdára vár. A gazdátlanságának oka egy jogvita, amely évek óta zaj­lik a Baranya Megyei Önkor­mányzat és a Pécs Városi Ön- kormányzat között. A vita tár­gya a Temetkezési Vállalat va­gyonának tulajdonlási joga- Ezzel a témával jelenleg a bíró­ság foglalkozik — mondja dr. Czoboly István. A vita lezárását olyan fonák helyzet késlelteti, miszerint a rendszerváltás előtt a temető kezelése a tanácsi ala­pítású állami vállalat feladata volt, viszont maga a terület a város tulajdonát képezte. A Temetkezési Vállalat korábban hármas funkciót látott el. Egy­Kié a pécsi Köztemető? részt saját rezsiben elvégezte a temető gondozását, másrészt el­látta a temetkezés technikai, kegyeleti előkészítését, lebo­nyolítását is. Ez utóbbi tevé­kenysége különböztette meg mindenféle egyéb temetkezési vállalattól. Ez a közüzemi válla­lat az akkori megyei tanács vál­lalata volt. A Baranya Megyei Önkormányzat ezért továbbra is igényt tart rá. Az 1991 évi Va- gyontörvény szerint azonban a települések területén lévő köz­temetőket a helyi önkormányza­tok tulajdonába kell adni. Ez történt a pécsi temető esetében is. Az előállt helyzetben Pécs Város Önkormányzata a temető területének mint ingatlannak a tulajdonosává vált, de tulajdo­nosi jogait a fenti tisztázatlan vagyonjogi állapot miatt nem tudja gyakorolni, mert a terüle­tén lévő vállalat a megyei ön- kormányzaté.-A Vagyonátadó Bizottság döntésénél mi arra számítot­tunk, hogy majd a gazdaságos­ságot és a racionalitást veszik elsősorban figyelembe - mondja dr. Páva Zsolt, hiszen a temetkezések nagy hányada Pécs városára korlátozódik. Az igaz, hogy a Temetkezési Válla­lat köteles lebonyolítani a teme­téseket Baranya egész területén, de ezek a megrendelések ele­nyésző számban jelentkeznek a pécsi temetések mellett.-A VÁB-döntés ellen peres eljárást indítottunk, mely jelen­leg folyamatban van. Döntés- hozatalra az ősz folyamán szá­mítunk. Ha ez a döntés nem is hozna számunkra kedvező eredményt, akkor is szükségét érezzük annak, hogy a megyé­vel olyan tárgyalásokat kezde­ményezzünk mely segít majd a mindkét fél számára kedvező helyzet megteremtésében. Itt, szóba kerül majd a temető bőví­tése is, hiszen e törekvést a vá­rosi önkormányzat anyagilag is támogatni kívánja. A tervek szerint a pécsi temető a nagyár- pádi oldalon delta alakú toldást, területet kap, melyet a város in­gyen bocsájt a megye rendelke­zésre. A jogi vita mielőbbi lezá­rását az is indokolná, hogy a te­rületi bővítés mellett újabb léte­sítmények, egy új ravatalozó, hűtőház, esetleg egy önálló krematórium építési munkálatai mielőbb megkezdődhessenek. Nos ez a rendezetlen, szöve­vényes helyzet okozza a pécsi Köztemető jelenlegi egyre romló állagát is. Évekkel ez­előtt, amíg gazdája volt, mél­tón szolgálta küllemében is a tőle elvárt kegyeleti kívánal­makat. A két pereskedő fél ígérte, hogy még a végső bírósági íté­lethozatal előtt megpróbálnak majd megegyezni a tulajdonlás kérdésében. Mi polgárok és természetesen a vállalat is kö­zösen reménykedhetünk ab­ban, hogy a pécsi Köztemető mielőbb megtalálja végre jogos tulajdonosát és visszanyeri régi ápolt, rendezett külsejét. Lehet-e többet fizettetni a tényleges fogyasztásnál? Fűtés nélkül maradó lakások Pécsett Nem a lakók hibája a meglévő fűtési rendszer szétválaszthatatlansága Közeledik a fűtési idény kez­dete, és Pécsett még mindig több épület, társasház bizonyta­lan helyzetben van, részesül- nek-e a távhőellátásban. Szer­kesztőségünkbe özönlenek ez ügyben a telefonhívások és le­velek. 1992-ben a Pécsi Távfűtő Vállalat szorgalmazta és fel­ajánlotta a hőmennyiségmérők beszerelését. Azzal érvelt, hogy a mérés esetén az épületek egyenként érdekeltek, minden ház annyit fizet, amennyit fo­gyaszt. Ä Polláck Mihály utca 1-17 számú házakba be is sze­relték, sőt a 17-be lakásonként költségmegosztókat is beépítet­tek 3750 Ft-ért és évi 720 Ft ke­zelési díjért, amiben benne van a leolvasás és a mérőfolya­dék-csere. Ezt követően szerző­dést kötöttek a lakásonkénti el­számolásról, ami előlegként havi átalánydíjat és idényvégi korrekciót jelent. Lengyel Zoltánná, a 17. számú ház közös képviselője panaszolja: - Ez így is ment egy darabig, mire kiderült, hogy egyes lakóknak túlfizetése, má­soknak elmaradása van. Most úgy tűnik, hiába takarékoskod­tunk. Összességében kevesebb hőt fogyasztottunk, tehát vissza­térítés járna, de a tartozók he­lyett most a PÉTÁV a rendesen fizetőkkel fizetteti meg a 31 676 Ft hátralékot. Nyáron a szolgáltató egyoldalúan , fel­mondta a szerződést és a to­vábbi hőellátásra csak új feltéte­lekkel hajlandó szerződést kötni. Azaz, egy összegben fi­zessük ki a ház fűtését, közös felelősségvállalásra kénysze­rítve a lakókat. Ezt a szerződés- tervezetet nem fogadtuk el, hi­szen nem vállalunk egymásért kezességet. Most fennáll a ve­szélye annak, hogy fűtés nélkül maradunk. A kimutatásból kitűnik, hogy az épületek 556 és 707 GJ kö­zött fogyasztottak. A 17 számú ház a kevesebb tényleges /556 GJ/ fogyasztás ellenére többet fizetett, mint ahol megmaradtak az átalánydíjnál. A lakásonkénti költségmegosztók szerint több lakónak visszatérítés jár, de ab­ban hiába reménykednek. A Csatlós J. utca 5-7 számú társasház lakói hasonló hely­zetbe kerültek. Ők már belefá­radtak a tárgyalásokba, vitákba, kétségbe vannak esve. Horváth Jánosné közös képviselő tolmá­csolja a lakók véleményét.-A PÉTÁV felhívására be­szereltettük velük az épületbe a hőmennyiségmérőt, és most az év végével felmondják a szer­ződésünket. Havonta átalánydí­jat fizettünk, és kértük a mérés alapján a különbözet visszatérí­tését. Az elmúlt fél évből kor­rekció címén 48 997 Ft vissza­járna. Mint megtudtuk, ehhez az összeghez nem juthatunk hozzá, bármennyire is megillet minket, mert ugyanakkor a tartozók összes hátraléka 67 998 Ft. Kérdezzük, miért sújtanak ben­nünket jogtalanul, hiszen kézfi­zető kezességet egymás helyett nem vállaltunk? Ha fűtést aka­runk, akkor mások helyett is mi fizessünk? Közeledik a fűtési idény. El­gondolkodtató, hogy a törvé­nyes út kihagyásával, piaci vi­szonyokat emlegetve .játszik” az emberekkel a hőszolgáltató, akinek kötelessége lenne az alapvető egészségügyi és élet- fenntartó szolgáltatást biztosí­tani. Számolni lehet a tartozók számának növekedésével, amit a lakók, a PÉTÁV, de az ön- kormányzat is tud. A fűtést nem lehet megtagadni a rendesen fi­zetőktől, sőt, akik egyénileg még többet is fizettek a kelleté­nél. A hőszolgáltatás felmon­dása nem lehet megoldás, ilyen megokolásból nem fázhatnak az emberek jutalmul azért, mert egy, a kivitelezésének idejében érvényes távfűtési műszaki előí­rással épített és elszámolással kezelt lakást vásároltak. Az energiagazdálkodás nem hagyhatja figyelmen kívül az adott műszaki lehetőséget, és nem teheti kiszolgáltatottá, egymás ellenségévé az embere­ket. Bíznunk kell benne, hogy ezt a helyzetet a PÉTÁV, az ön- kormányzat és az illetékes mi­nisztérium mielőbb megvizs­gálja, mert bárki önmaga hibá­ján kívül belekerülhet. A piac viszonyait csak az alkalmas műszaki adottságra lehet épí­teni, ennek hiányában minden ehhez kapcsolódó intézkedés megalapozatlan, sőt jogsértést teremt. Ki a hibás, hogy ezek az épületek, lakások így épültek? Miért nem dolgoznak ki olyan rendszert, ahol a lakások kü- lön-külön kikapcsolhatok a fű­tésből? Rozvány György Nincs megegyezés a villamosenergia-áremelésről A kormányzat november 1-jé- től a magasabb fogyasztási szintnél villamosenergia-áreme- lést terve. Erről tárgyaltak az Ér­dekegyeztető Tanács gazdasági konzultatív bizottságának szer­dai ülésén. A munkaadói és a munkavál­lalói oldal csak a jövő év január 1-jei bevezetést tartotta tárgya­lási alapnak. A munkaadói oldal egységes, és nemcsak a maga­sabb fogyasztási szintre vonat­kozó áremelést javasolt. A mun­kavállalói részről rámutattak: to­vábbi szakértői egyeztetésre lenne szükség egy elfogadható szisztéma kialakításához. A kormányzat javaslata sze­rint az átlagosan 5-6 százalékos emelés leginkább azokat ter­helné, akik igen sok villamosá­ramot, havonta 250, illetve a má­sik változat szerint 300 kilowat­tóránál többet használnak fel. Havonkénti 50 kilowattóra fo­gyasztásig fennmaradna a 3 fo­rint 70 filléres tarifa, az 50 kilo­wattóra fogyasztás felett csak egy határig - 250, illetve a másik változat szerint 300 kilowatt­óráig - alkalmaznák az 5 forint 30 filléres tarifát. Az ennél több villamosenergiát fogyasztók már 7 forint 50 fillért fizetnének ki­lowattóránként. Az éjszakai áramnál is változnának a tarifák. Az 50 kilowattórás havonkénti 3 forint 70 filléres tarifa csak az ál­landó lakhelyen illetné meg a fo­gyasztókat, a hétvégi háznál vagy az üdülőnél, garázsnál már nem. Az áremelésre azért lenne szükség, mert a Magyar Villa­mos Művek Rt. fennállása óta először, múlt évben már veszte­séges volt, illetve a kormány és a Világbank közötti megállapodás is előíija a villamosenergia-árak 1995-ig történő rendezését. Az áraknak addigra az önköltségen felül bizonyos profitot is biztosí­tania kellene a fejlesztések meg­valósításához. A villamosener­gia jelenlegi önköltsége kilowat­tóránként átlagosan 6 forint, nappal pedig 7 forint 50 fillér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents