Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-08 / 246. szám (245. szám)

1993. szeptember 8., szerda aj Dunántúli napló 3 Diplomatákat képeznek a kaposvári TIT-ben A Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemhez kapcso­lódó, ám nagyfokú önállóságot élvező Posztgraduális Nemzet­közi és Diplomáciai Tanulmá­nyok Intézete október második felében első ízben a fővároson kívül, a kaposvári TIT-ben in­dítja meg diplomáciai szakkép­zését. A diploma (Master’s) programokkal a BIGIS célja a diplomáciai szakképzés. A 720 órás képzést kéthetente egy al­kalommal, péntek déltől szom­bat délig tartják majd a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat kaposvári székházában. Je­lentkezni ugyanitt lehet, és itt lesz a felvételi beszélgetés is. A képzés önköltséges: szemeszte­renként 80 ezer forintba kerül. Textilek a Pécsi Kisgalériában Fonalakból szőtt álmok Aki látta már egyszer is a „Grand Canyon” című, textilből szőtt, „mindent látó” látomást, amely Isten szemét jelképező háromszögbe van foglalva, vagy az „Hommage Radnóti” fekete-szürke-fehér fonalakból megálmodott kompozícióját a Razglednicák soraival - nehe­zen felejti. Előbbit a látomás eredeti feldolgozása, utóbbit a bravúros kivitel is kiemeli a ha­zai gobleinek átlagából.Az „hommage”-ban például a vers idézett sorai a költő „kézírásá­val”- az alkotáson azt felna­gyítva látjuk - jelennek meg, de nehezen felejthető ötlet a szabá­lyos, asztallap nagyságú négy­zetrács sem, amit ceruzák soka­ságából kötött a művész. Ezekben a napokban Pápai Lívia művei még láthatók a Pé­csi Kisgalériában szeptember 19-ig. Az említetteken kívül fi­nom grafikákkal, a képsíkba fo­nalakkal lehorgonyoztatott lé­gies léghajókkal is meglepi lá­togatóját. Az 1955-ben Pécsett született alkotó a Művészeti Gimnázi­umban érettségizett, Budapes­ten az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Technikai tu­dásán túl ötletgazdagság, lírai érzékenység jellemzi művésze­tét. Rendszeres résztvevője a műfajban értékmérő szombat- helyi textilbiennáléknak, ottani és fővárosi tárlatai mellett mun­kái eljutottak Németországba és Japánba. Ez az első önálló pécsi bemutatkozása, egy nagymé­retű, katedrálist ábrázoló gobe­linje a Janus Pannonius Mú­zeum tulajdona. B. R. Óriási, ceruzákból kötött alkotás Fotó: Läufer László Praktikus tanácsok a szülőknek Cél a fogszuvasodás megelőzése Pécsett jól működő iskolafogászati rendszer is segíti a megelőzést Fotó: Löffler Gábor Egynegyeddel több külföldi Magyarországra az év első hét hónapjában 20,5 millió kül­földi látogatott, 24 százalékkal többen mint a tavalyi év azonos időszakában - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal 1993. január és július közötti időszakra vonatkozó jelentése. A legtöbben, 10 millióan a ju­goszláv utódállamokból és Ro­mániából érkeztek, ez azonban nem tekinthető valódi idegen- forgalomnak. Közel háromszo­rosára emelkedett a szovjet utódállamokból érkező látoga­tók száma, Németországból 36 százalékkal, az Amerikai Egye­sült Államokból pedig 20 száza­lékkal többen érkeztek. Az év első hét hónapjában a magyar állampolgárok 6,7 mil­lió alkalommal látogattak kül­földre, a csökkenés 2 százalékra tehető. A szerb határszakaszon kilépők száma a háborús ese­mények miatt egyharmadára esett vissza, és több mint 10 százalékos visszaesés jelle­mezte a szlovák és a román ha­társzakasz forgalmát is. Július végén 386 szálloda és 576 egyéb szálláshely üzemelt, ugyanakkor 13 ezren adtak ki szobát szervezett fizetővendég­látás keretében. Összesen 256 ezer férőhely állt a vendégek rendelkezésére, 7 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A kereskedelmi szálláshe­lyek vendégforgalma a tavalyi szinten maradt, ezen belül azonban a belföldi vendégek száma 6 százalékkal nőtt, míg a külföldieké 5 százalékkal csök­kent. A vendégéjszakák száma 4 százalékkal volt kevesebb. A szállodai árak júliusban megegyeztek a tavaly júliusi árakkal, ezen belül azonban az öt és négycsillagos szállodák szobaárai kismértékben csök­kentek. (MTI) A fogszuvasodás hazánk­ban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai szűrő- vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdült korúakon a fogszuvasodás in­tenzitása tíz évenként megkét­szereződik. Megelőzésében Pécs komoly sikereket mond­hat magáénak. A megelőző programról, valamint az oly sokat vitatott fluorid-tablet- tákról és azok kedvező hatá­sáról tájékoztatta lapunkat dr. Krieger Zsófia, a gyer­mekfogászati hálózat preven­ciós főorvosa.- A fogak védelmét már kis­gyermekkorban el kell kezdeni - mondta dr. Krieger Zsófia. - A fogszuvasodás megelőzésére, 1987-től szakmai programot dolgoztunk ki, mely a mai napig változatlan intenzitással folyik. E program legfőbb ismérvei há­rom részre tagolhatok. Az első, talán legfontosabb szempont a korai gondozó jellegű gyermek- fogászati ellátás, mely a 0-14 éves korú gyermekekre vonat­kozóan már nemcsak a szakem­berek, de a társadalom igénye is. Ide sorolható a helyes táplál­kozás, valamint a megfelelő szájhigiéne. A táplálkozáson belül a már előtört fogakra káros hatással vannak és a fogszuvasodás igen jó táptalaja a lepedékképző szénhidrátok, úgymint a keksz, a nápolyi, a cukorka, valamint az édes italok, a kóla és az egyéb édes szörpök. Ezeket a szájban levő baktériumok sa­vakká bontják, melyek a fog­zománcot folyamatosan tá­madva korai fogszuvasodást okoznak. A megelőző program másik fontos kérdése még az oly sok vitát kavart fluorid-tabletta (Dentocar) adása, ugyanis van­nak szülők, akik nem veszik szívesen a fluorid adagolását. Azonban a fluorid-program eredményességét a fogszuvaso­dás megelőzésében több évtize­des nemzetközi eredmények, tapasztalatok igazolják. Esze­rint a megfelelő és hosszantartó alkalmazás esetén akár 30-60 százalékos caries csökkenés ér­hető el. A tabletta adása az egészséges fogazat kialakulásá­nak fontos tényezője. A tablet­ták adagolásakor figyelembe veszik a gyermekek pontos test­súlyát és a víz fluorid tartalmát, melyet az ANTSZ ellenőriz. A megfelelő fogmosás és a tökéletes szájhigiéne nagymér­tékben hozzájárul a fogszuva­sodás, az ínygyulladás, illetve a fogágybetegség megelőzéséhez. A szájhigiénére való nevelés elsősorban a szülő feladata, de ez még a nemzetközi tapasztala­tok szerint is óvodai és iskolai fogápolási gyakorlatokkal egé­szül ki. A gyermekfogorvosok áldozatos munkájával és a pre­venciós főorvos hatékony köz­reműködésével Pécsett is sike­rült jelentős mértékben vissza­szorítani e betegséget. A hálózat munkáját híres fo­gápolási anyagokat előállító cé­gek hazai képviselői termék­mintáikkal nagyban elősegítik. Támogatásuk igazi záloga az volt, amikor a megelőzési prog­ramban résztvevő óvodák közül három nagylétszámú pécsi óvoda elnyerte a cég ajándékát. Ők egy éven keresztül ingyen kapják majd a fogápoláshoz szükséges legkorszerűbb ter­mékeket. Fontos lépés volt a megelőző munkában a közel­múltban Pécsett megtartott pre­venciós ankét, melyen Svájc is képviseltette magát és a konfe­rencia sikeréhez anyagilag is je­lentősen hozzájárult. E. E. Képernyő elő« Szép hazám, árbockosárból A sziklafalon támasztékot ke­res a láb, a kínálkozó perem csak akkora és olyan, akár egy lebiggyedő alsóajak. De itt, az emberléptéken túli magasság­ban, ami már gyengéden felvil­lantja a tér halálos iszonyát, ez a keskeny, alig látható, alaktalan kitüremkedés akár Isten ajkának is nevezhető. Csak a lábujjak utolsó percei érik el és érintik egy tünékeny, a zuhanás kockázatától súlyos pil­lanatra; fordul a boka, feszülnek az inak, ropognak a még fiatal 'izmokkal pólyáit Ízületek. Ég­nek emelt tekintetük mint a jú­lius eleji napraforgó, fényre, magasságra szomjas és öntudat­lan hittel teli, fogódzót kereső kezük pedig akár a repülés szé­dületét is ismerő denevérkarom. irigylem ezeket a srácokat. Mint a léghajósok, hőlégballo- nosok, repülők a gravitáció le­győzésére szervezkedtek ­mindez valahol Jósvafőnél tör­tént a Zöldpont képekben gaz­dag hétfői tudósítása szerint. A gravitáció pedig megmagyaráz­hatatlan valami: bármennyire is ismerjük a hatásait, alkalmaz­zuk törvényeit, nem ismerjük demiorguszát. Kihívás tehát, sa­ját „elemi” erőinket - önma­gunkat - állítja szembe egy mindenütt jelenvaló, egy ben­nünket is felépítő erővel. Ön­magunkat győzzük le, mondják az alpinisták, akik önként vál­nak a magasság foglyaivá, mondják a léghajósok, vagy a végtelen tér foglyai, az óceánon hányódó lélekvesztők kor­mányosai. Önkéntes magány, ami gyak­ran kacér farkasszemezést jelent a halállal, de ez a magány soha nem teljes, amíg a túlélésre a természet ad parancsot. A ter­mészet pedig - így vagy úgy -, de mindig be- és visszafogad. Innen pedig - a sziklaperem­nek vagy a léghajó árbockosa­rának magasából, a hullámok hátán száguldó mérföldek távo­lából - kicsinyke, rozoga az a pad, ahová Csépi Lajost, az ÁVÜ még hivatalban lévő igaz­gatóját kiültette a lelkiismerete; viszont az is igaz, hogy észre­vehető. Hiszen azért ült oda, hogy látva lássák. Ami viszont onnan föntről sem látható, a sok-sok Csurka-ügy csak megannyi, a fertőzéssel együtt járó bőrkiü­tés, ami minden legyengült szervezetet jellemez. Legaláb­bis így magyarázzák idelenn, emberközelben a demokratáink. „A kabinetnek ez az ügy nem ügy”- mondják fanyar, bölcs, s némiképp cinkos mosollyal, amely közmegbocsátásunkat természetesnek tekinti. Törvé­nyeink törvényszerűen felfeslő szövedékének. Afölött, hogy lopják az olajat, lopják a ben­zint, lopják a gázt is - , mert maga a törvény ott feslett föl és lyukadt ki, ahol az állam forint­jainak, az adónak kellene sza­porodnia - afölött már idelenn sem hunyhatnak szemet. Odaföntről az árbockosárból látni a hatvan éves évfordulóját ünneplő ügetőpálya karéját, távcsővel azt is, amint a prímá­sok zöldhasúakat ragasztanak a lovak homlokára, látni a fello­bogózott, tisztára söpört Kende­rest a fejet hajtó egykori cseléd­néppel, látni a cserkészek keki- színű, visszazöldült tengerét, és a kisgazdák kiegyenesített ka­száit a tömegek élén lovagoló Bethlen gróffal - azt hinnéd, Magyarország. Eddig felülről nézve olyan volt, mint egy pi­rossal kihúzott, csókra csücsö- rült száj - most látni, ahogy ci- pónyi, fájdalmas, önvesztő kiál­tássá kerekedik. Bóka Róbert Kurzusok Mágocson és Mohácson Tanárokat, óvónőket tanítottak németül Öt nyugdíjas pedagógus a németországi Baden-Württem­berg tartományból kétszer két hetet töltött ezen a nyáron Ba­ranyában. Augusztus elején Mágocson tartottak intenzív német nyelvkurzust az ottani pedagógusoknak, majd a tanév kezdete előtti napon búcsúztak a mohácsi Park utcai Általános Iskolában a város és környéke községeiben német tagozaton tanító nevelőktől, illetve az óvónőktől. A záró foglalkozás egyúttal amolyan vizsgaféle is volt a résztvevők számára. Talán még a gyerekek is szívesen hallgat­ták volna, hogy tanáraik, óvó­nőik hogyan szerepelnek, éne­kelnek, majd beszélgetnek egymással is, kizárólag néme­tül. __ - Amikor 1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnökük Németországban egy alkalom­mal a kitelepített német szárma­zású magyarokkal találkozott, azt kérte, a két nép közötti ba­rátságban vállaljuk a híd szere­pét. Beszédét hallgatva határoz­tam el, hogy a nyelvtanítás elő­segítését fölvállalom, amely az alapja lehet minden területen az együttműködésnek - emlékezik Schneider József tanár, aki a magyarországi kurzusok veze­tője. - Jómagam Elekről szár­mazom, így tavaly első utam is szülőhelyemre vezetett. Megke­restem Németországban élő nyugdíjas pedagógusokat és fölkértem őket a közreműkö­désre. Gärtner Brigitta és férje, Gärtner Jakob, Potz Georg és Zielbauer Jozef vállalták a fel­adatot. Fizetséget egyikünk sem kér ezért a munkáért, ami nem is kevés felkészülést jelentett. Indulásunk előtt hatvan óra tan­anyagát állítottuk össze és már előre rövid bemutatkozó leve­lekből tájékozódtunk a leendő hallgatóink tudásanyagáról. Ezek alapján, majd az első 1-2 napos tapasztalatokból kiin­dulva 5-6 fős csoportokat szer­veztünk, és az általunk megsza­bott szigorú tanterv szerint két héten át megállás nélkül beszél­tünk, beszéltünk, beszéltünk. Valamennyien úgy látjuk, ez hiányzik itt a legjobban, a nyelv gyakorlása, hogy legyen min­den tanítónak, óvónőnek bátor­sága folyamatosan használni a német nyelvet. Schneider tanár úr vezetésé­vel a negyedik intenzív kurzus zárult, de máris készülnek a kö­vetkezőre. A magyarul még mindig választékosán, szépen beszélő pedagódus elmondta, a tanfolyamokat tartó kollégái közül volt, aki tavaly úgy in­dult, hogy egyszer jön hozzánk. Most velük együtt készül az újabb útra. De azt azért meg­jegyzi: nem szereti, amikor úgy fogalmazunk, hogy kitelepített magyarok, mert őket 1945-46-ban kiűzték és ehhez a pontosításhoz ragaszkodik. Ré­gen volt, mint mondja, már megbocsátotta, ám el nem fel­ejti. Berta M. Az aszály kedvezőtlen hatásai Alacsony termésátlagok Az aszály ártott mind az őszi betakarítású növényeknek, mind a zöldségféléknek - tűnik ki a Földművelésügyi Minisz­térium egy friss jelentéséből. A kukorica állapota az elmúlt hetek időjárása következtében sokat romlott, a levelek nagy ré­sze leszáradt. Az ország déli ré­szén már megkezdődött e fontos növény betakarítása is. A silóku­korica betakarítását a szokásos­nál jóval előbb kezdték meg, és e növénynél is az aszály miatt ro­hamosan csökken a víztartalom. A szilázs minőségileg elfogad­ható, ám a hozama alacsony. A napraforgó viszont jól tűrte a szárazságot. Betakarítása várha­tóan ezekben a napokban kezdő­dik meg ugyanúgy, mint a cukor­répáé, ám a csapadékhiányt e növény is megsínylette. A cukor­répánál lelassult a gyökérfejlő­dés, a levelei pedig sárgulnak, kezdenek felsülni. A szárazság következtében a burgonyánál is kisebb termésre lehet számítani. Az augusztusi hőség megvi­selte a zöldségféléket is, szinte minden növényi kultúrára ked­vezőtlenül hatott, kivéve az ét­kezési paprikát, amelyből bősé­ges termésre lehet számítani. A csemegekukorica feldolgozása a félidejénél tart, a termés ala­csony, sok a meddő cső. Betakarították a dughagymá- ról termesztett vöröshagymát, és megkezdték a magról beéret­tek felszedését is. Uborkából kevés van, augusztusban a kon­zervgyárak már importra kény­szerültek. A paradicsom ugyan­csak gyengén termett. A piacok ellátása viszont jó­nak mondható, bőséges a zöld­ségfelhozatal. Augusztus végén a paradicsom kilogrammjához 16-38 forintos áron, a papriká­hoz 30-40, az uborkához 40- 60, a vöröshagymához 28-36, a fejeskáposztához 15-26, a kel­káposztához 25, a karfiolhoz 25-38, a burgonyához 25-30, a főzőtökhöz 15, a görögdinnyé­hez 15, a sárgadinnyéhez pedig 20-30 forintos kilogrammon­kénti áron lehetett hozzájutni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents