Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-01 / 238. szám
1993. szeptember 1., szerda üj Dunántúli napló 11 A FIDESZ honvédelmi koncepciójából Haderőreform Más ütemezésű és időbeosztású sorkatonai és tartalékos szolgálat várható Pécsi tüzérek a Bakonyban A FIDESZ haderőreformra vonatkozó elképzeléseinek - melyeket a párt Nemzetbiztonsági Kabinetjének javaslatára augusztus 12-én hagyott jóvá az elnökség - általános elveiről számoltunk be az Új Dunántúli Napló augusztus 25-i számában. Ezúttal a konkrét részletekről kívánunk tájékoztatást adni. A hadsereg feladatai A haderő alaprendeltetése az ország fegyveres védelme minden támadóval szemben, illetve a potenciális agresszor visszatartása. Ezen túlmenően alkalmasnak kell lennie arra, hogy hatékonyan részt vállaljon az ENSZ határozatainak megvalósításában. A haderő fontos szerepet játszik polgári katasztrófahelyzetek megelőzésében, következményeinek felszámolásában is. Az Alkotmány rendelkezései alapján a haderőnek készen kell állnia arra is, hogy bizonyos korlátozott feladatokat vállaljon az ország belső biztonságának fenntartásában. Mindezen túl a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés megjelenése hazánkban, egy esetleges nagyméretű menekülthullám veszélye megnöveli annak lehetőségét, hogy a rendészeti szervek nem képesek egymagukban megbirkózni bizonyos kihívásokkal. A Magyar Köztársaság biztonságát fenyegető elvileg lehetséges kihívások többségére adandó válaszunk nem igényli a haderő alkalmazását. A katonai jellegű fenyegetések közül a haderőnek nem kell felkészülnie egy tömegpusztító fegyverekkel vívott háborúban való részvételre, illetve egy ellenünk irányuló több ország alkotta koalíció támadásának elhárítására, mivel nem vagyunk, és nem is leszünk abban a helyzetben, hogy ezekre reálisan választ adhassunk. Komolyan fel kell viszont készülni az ország védelmére abban az esetben, ha: 1. konfliktus alakul ki Magyarország és valamely szomszédja között, 2. egy térségünkben zajló fegyveres konfliktus átterjed az ország területére, vagy, 3. bárki katonai fenyegetéssel kívánja elérni politikai céljait hazánkkal szemben. Szervezeti felépítés A magyar haderő szervezeti felépítésének és méreteinek kialakításakor abból kell kiindulni, hogy a hadseregnek szervezetét, fegyverzetét, kiképzettségét, készenlétét és állandóan fegyverben tartott erőit tekintve lényegében már békében is olyannak kell lennie, mely bármely támadni szándékozó ag- resszort eleve támadási szándékának alapos mérlegelésére kényszerít. A szervezeti felépítés és a méretek kialakításakor a következő feltételeket kell figyelembe venni:- fenyegetettségünk mértéke, katonaföldrajzi helyzet,- a haderőre fordítható források,- kompatibilitás megteremtése a nyugati hadseregekkel az integrálódás lehetőségének kialakítása érdekében,-Magyarországnak a vonatkozó nemzetközi szerződésekben megszabott korlátozások,- szomszédaink számára a rájuk vonatkozó nemzetközi szerződésekben megszabott korlátok. A haderő fejlesztése során felépítésre és szervezetére vonatkozó döntéseket azt mérlegelve kell meghozni, hogyan alakul a térség egészének biztonsági helyzete, miként válnak hitelessé és működőképessé a nemzetközi biztonsági struktúrák, milyen lesz azokban Magyarország helye. Figyelembe kell vennünk, hogy a térség országainak védelmi politikája és lehetőségei módosulóban vannak, ami kedvezően hat a magyar védelmi lehetőségek számára. Folytatni, illetve fokozni kívánjuk a kétoldalú katonadiplomáciai kapcsolatok megteremtését célzó erőfeszítéseket. Emellett minden ellenmondá- sossága ellenére kialakulóban van egy olyan európai nemzetközi biztonsági rendszer, amelyben a fegyveres konfliktusok, különösen ha azok Magyarországot vagy a hasonló helyzetben lévő államokat érintik, nem maradhatnak elszigeteltek. Védelmi politikánk kialakításában abból indulunk ki, hogy hazánk nem válhat egy nagyméretű meglepetésszerű támadás célpontjává. Egy ilyen támadás mind politikailag, mind katonailag viszonylag hosszú ideig tartó és bizonyosan észlelhető felkészülést igényelne. Nem zárható ki ugyanakkor annak lehetősége, hogy kisméretű, korlátozott célú fegyveres konfliktusra kerül sor határainkon. Mindezek figyelembevételével az országot és a haderőt kétféle katonai fenyegetésre kell felkészíteni. A támadás lehet a. / váratlan, amely semmiképpen nem nagyméretű, b. / nagyobb méretű, amely semmiképpen nem váratlan. Ennek megfelelően az általunk javasolt haderő felépítése a következő: 1. A haderő magja egy gyors reagálásra képes, nagy tűzerejű és mozgékonyságú erő, amely mindenkor a rendelkezésünkre álló legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve, személyi állománya gyakorlatilag teljes egészében hivatásos (szerződéses) állományúakból áll. Szükséges, hogy a hadműveleti parancsnokság nagyobb önállóságra és kezdeményezőkészségre tegyen szert, és általában egy ilyen struktúra alaposabb kiképzést, nagyobbfokú standardizáltságot, elmélyültebb és rugalmasabb tervezést, önállóan cselekedni képes parancsnokokat követel meg, de nem kerül lényegesen több pénzbe. 2. Az állandó hadsereg zömét olyan keretalakulatok teszik ki, amelyek csak háborús helyzetben, illetve kiképzési célból kerülnek aktivizálásra. Ezek parancsnoki állománya zömmel hivatásos katonákból tevődik össze, legénységi állománya alapkiképzésen túljutott sorállomány. Felépítésük és fegyverzetük lényegében megegyezik a gyors állású erőkével. 3. Az állandó hadsereg részét képezik azok az elkülönült alakulatok, melyek feladata az alapkiképzés, illetve ezen túlmenően mind a reguláris, mind a territoriális erők számára biztosítaniuk kell a szakmai kiképzési feladatok végrehajtását. 4. A territoriális erők túlnyomórészt sorállományúakból állnak. Ezek az alapkiképzés, illetve szükség esetén szakmai kiképzés után rövidített sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A sorkatonai szolgálati idő fennmaradó részét rendszeres időközökben tartalékosként töltik le. Az alakulataik békében nem élő, vagy csak „M” törzszsel rendelkező szervezetek. Hadműveletek A lehetséges két forgató- könyv közül a kisméretű váratlan és eszkalációval nem fenyegető támadás esetén a gyors reagálású erők kerülnek bevetésre, amelyeknek feladata az ellenség visszaszorítása, és az eredeti helyzet helyreállítása. Nagyobb méretű, de nem váratlan támadás esetén a reagálás a konkrét helyzettől függően alakul. Természetesen mindkét esetben a konfliktus korai szakaszában korlátozott feladattal bevetésre kerülnek a határvédelmi erők, illetve a helyi területvédelmi csapatok is. A védelmi hadműveletek közvetlen célja a támadó stratégiai céljainak meghiúsítása, illetve a politikai vezetés számára a nemzetközi mechanizmus beindításához szükséges idő biztosítása. Csökkentett létszám Ez a haderő a jelenleginél lényegesen kisebb lesz, de jelentősen megnő benne a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek aránya. A katonai vezetés és a hivatásos állomány egésze megfelelő alap arra, hogy felépítsünk egy modern hadsereget. A haderő létszámának csökkenése nem jelenti a katonai költségvetés csökkenését. A FIDESZ kormányzati pozícióban mindent el fog követni a honvédelmi költségvetés reálértékének megőrzéséért annak érdekében, hogy a csökkentés eredményeként felszabaduló összegek egy részét a katonák az elfogadhatatlan élet- és munkakörülményeinek javítására, más részét a haderő technikai színvonalának emelésére fordítsa. Tudatában vagyunk annak, hogy a társadalom csak abban az esetben lesz hajlandó vállalni az ezzel járó terhek viselését, ha a haderőreform eredményei meggyőzik annak értelméről. A haderőreform végrehajtása egyaránt feltételezi és megköveteli a társadalom és a haderő, különösen a hivatásos állomány együttműködését és bevonását annak kidolgozásába. Erre intézményes lehetőséget fogunk teremteni, ami természetesen nem áshatja alá a haderő függelmi viszonyait, de biztosítja a gondolatok és javaslatok akadálytalan eljutását a politikai és katonai vezetéshez. Egy éves hadkötelezettség A sorkatonai szolgálat időtartama egyelőre 12 hónap marad. Jelentős különbségek lesznek azonban annak ütemezésében és időbeosztásában. A sorkatonai szolgálatot teljesítők egységesen kiképzőbázisokra vonulnak be, ahol alapkiképzésben részesülnek. Az alapkiképzés után szakmai következik, amelyben a sorkatonák már aszerint vesznek részt, hogy utána milyen alakulatnál szolgálnak majd. Ennek megfelelően kapnak a katonák szakmai kiképzést, amelyet további fizikai erősítés és az alkalmazási koncepcióról szóló ismeretek egészítenek ki. A kiképzés befejeztével a sorkatonák egy része a reguláris alakulatokhoz kerül, ahol a 12 hónap fennmaradó részét tölti le. Ők békekörülmények között tartalékosként nem kerülnek behívásra. A sorkatonák másik, nagyobbik része a territoriális erőkhöz lesz beosztva, ahol rövidített, hat hónapos szolgálat után leszerelnek, majd háromévente egy-egy hónapra hívják be őket. A sorkatonáknak meg kell adni a választás lehetőségét, hogy szolgálati idejüket melyik alakulatnál akarják letölteni. Természetesen, amennyiben az önkéntes jelentkezés alapján nem alakul ki a megfelelő létszám, a katonai vezetésnek lehetőséget kell adni arra, hogy azt saját döntése alapján korrigálja. Az átalakítást úgy kell megvalósítani, hogy eközben a haderő egésze megőrizze minimálisan szükséges hadrafoghatóságát. Trombitás Zoltán alelnök, FIDESZ & *8 4fi _ij P hs <í
