Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-17 / 224. szám
8 aj Dunántúlt napló 1993. augusztus 17., kedd 85 éve született Dr. Zsolt Zsigmond Orvos, egészségügyi nevelő, sportvezető, történész volt egyszemélyben dr. Zsolt Zsigmond. Pécsett született 1908. augusztus 18-án, iskoláit is itt végezte. Az Erzsébet Tudományegyetemen 1933-ban avatták orvosdoktorrá. Az egyetemen díjtalan gyakornoki állást kapott, 1936-tól városi iskolaorvos. Számos intézményben látott el iskolaorvosi teendőket, a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban, a Városi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában, a Községi Polgári Fiúiskolában. A tankerületi főigazgató 1941-ben előbb polgári iskolai, majd gimnáziumi tanulmányi felügyelővé, felügyelő iskolaorvossá nevezte ki. A világháború éveiben többször behívták, ami nála orvosi gyakorlatot jelentett. Cibakházán a sárszögi uradalom orvosa, emellett községi orvosi teendőket is ellátott. 1944. januárjától decemberig az Országos Sportorvosi Intézet vezető orvosa. 1945 a hévizszen- tandrási körorvosi beosztásban találta. Még abban az évben hazatért. 1951-ben körzeti orvos, majd a városi rendelő főorvosa lett, de egy időben röntgen szakorvos is volt. A KÖJÁL-nál 1957-ben lett iskolahigiénikus, 1958-tól ismét visszatért iskolaorvosi hivatásához. Az 1960-as években a Komarov Gimnáziumban megszervezte - ahogy ő nevezte - a preventív egészségvédelem és egészségügyi szociális gondoskodás szolgálatára való képzést, négy évi időtartamban, heti két órában. Gyermekkorában megkapta a paralizist. Egy jó katonaorvos azonnal megmű- tötte, így használni tudta a jobb lábát. Nem sportolhatott, mégis a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) történetében is jelentős szerepet játszott, a vitorlázó, a turista és az atlétikai szakosztály alapítója volt, később szakosztályvezető, majd egyesületi elnök lett. A minőségi sport mellett már akkor is nagy gondot fordított a tömegsportra. Vezetése alatt az atlétikai szakosztály számos főiskolai bajnoksággal és bajnokkal büszkélkedhetett. Az atléták ez- időtájt több országos rekordot is elértek.. . Mindenki azon csodálkozott, hogyan bírja ezt a munkatempót, amikor új oldaláról mutatkozott be. Már 1942-ben megjelent egy dolgozata a Sorsunk-ban a hazai egykekérdésről, az 1960-as, 1970-es években pedig számos cikke látott napvilágot a Dunántúli Naplóban a honfoglalásról, az Árpád-nemzetség eredetéről, a letelepedésről, a régi helynevekről, aminek csúcspontját az „Árpád?” című könyve és a Baranyai Hely történetírásban megjelent dolgozata jelentette. Több megállapítása vihart kavart, több eszmefuttatásával a szakma nem értett egyet, de sajnálatos, hogy ebbéli tevékenységét nem teljesíthette ki: a halál akadályozta meg ebben. 1980. augusztus 7-én húnyt el. Dr. Vargha Dezső A Horthy-család kerepesi újratemetése Vigyázz! Imához! Takarodó! „Határozottan kifejezte kívánságát” Horthy Miklós, 1920-1944 között Magyarország kormányzója Szeptember 4-én helyezik nyugalomra Kerepesen, a családi kriptában, nagybányai Horthy Miklós, a felesége Purgly Magdolna földi maradványait, valamint ifjabb Horthy Miklós hamvait. Az újratemetés előkészületei közel három esztendeje tartanak, mint erről a Magyar Tengerészek Egyesülete 1990. december 20-án keltezett jegyzőkönyve tanúskodik: „Az egyesület minden politikai irányzattól elhatárolva magát, kezdeményezi Horthy Miklós tengernagy hamvainak hazahozatalát, továbbá annak lebonyolításában tevékenyen részt kíván venni.”- Kapcsolatot kerestünk Horthy Miklós Portugáliában élő menyével, Edelsheim-Gyu- lai Ilona grófnővel. Elküldtük a jegyzőkönyv másolatát, s többszöri levélváltás és telefonbeszélgetés után megkaptuk a hozzájárulást az újratemetés szervezéséhez - mondja Dávid- házy András nyugalmazott tengerész kapitány, aki a részletekről is tájékoztat. Ólommal bélelt koporsók A gyászünnepség Kenderesen, a családi kripta előterében zajlik majd, ennek a forgató- könyve részletekbe menően elkészült. Előzményként el kell mondani, hogy a lisszaboni angol temetőben történő kihanto- lás, a hazaszállítás, diszkrét körülmények között történik. Dá- vidházy András közlése szerint a volt kormányzó és a felesége maradványait - temetéskor ólombetét is volt a koporsóban- a helyszínen két tölgyfakoporsóba helyezik, majd kulccsal lezárják. Ifjabb Horthy Miklós urnáját az egyik koporsóba helyezik. Az exhumálást portugálok végzik. Majd repülőgépre teszik a koporsókat és Zürich érintésével érkeznek meg Budapestre, várhatóan szeptember 3-án, délután. Ferihegyről szeptember 4-én reggel indul az az autósor, amely motoros és gépkocsis rendőri biztosítással halad Kenderesre, egyszerű szállítmányként, nem díszmenetként. Ökumenikus gyászszertartás Az újratemetés szertartása szeptember 4-én, fél 12-kor kezdődik, a családi kripta előtt felállított baldachinnál, ahol a koporsókat, illetve az urnát elhelyezik. A szertartást Seregély István egri érsek és Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke végzi, minthogy Purgly Magdolna katolikus, Horthy Miklós református volt. Dávidházy kapitány tájékoztatása szerint 450 személy számára biztosítanak helyet közvetlenül a ravatal mellett. A magas beosztású vendégeken kívül itt lesznek a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Vitézi Rend, a Doni Bajtársi Szövetség, a magyarországi lovagrendek, a tengerészek képviselői, a Köztársasági Megbízott Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Hivatalának képviselője, a kenderesi elöljáróság tagjai és mások. Itt hangzanak el a búcsúbeszédek - négyet terveznek a rendelkezésre álló 15 perc alatt. A kriptába helyezés előtt, várhatóan röviden szólni fog Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, a néhai Horthy István felesége és ifjabb Horthy István. A szervezők úgy tudják, hogy a kenderesi újratemetésen a család 54 tagja vesz részt, akik a világ különböző országaiból érkeznek. Tengerész temetési ima Először Purgly Magdolna koporsóját helyezik el a kriptában. Nagybányai Horthy Miklóst kürtszó kíséri rövid, utolsó útjára; Vigyázz! Imához! Takarodó! A végső nyughelyen már csak egyetlen szöveg hangzik el a Tengerész temetési ima, amellyel a halott bajtársaktól mindig is búcsúztak a tengerészek, függetlenül attól, hogy hol volt a hazájuk és milyen vallá- súak voltak. Dávidházy András elmondta azt is, hogy a vélhetően nagy érdeklődésre való tekintettel mintegy 4000 személykocsi és autóbusz számára biztosítanak parkolóhelyet Kenderesen. Arra a kérdésre, hogy miért kezdeményezte a Magyar Tengerészek Egyesülete a volt kormányzó újratemetését, a nyugdíjas kapitány az említett közgyűlési jegyzőkönyvet idézte, miszerint Horthy Miklós tengernagy, mint kormányzó, segítette elő a magyar Duna-tengerhajózás létrehozását. Ezzel visszasegítette Magyarországot a tengeri kereskedelmi forgalomba, melynek jogutódjaként működik jelenleg is a magyar tengerhajózás. Elmondta azt is, hogy a szándék megvalósításához saját anyagi forrásaikkal kezdtek, aztán támogatást kaptak a johannita és a máltai lovagrendtől. Nagybányai Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el a portugáliai Estorilban. Purgly Magdolna Lisszabonban halt meg 1959. január 8-án, ifjabb Horthy Miklós 1993. március 28-án végezte életét. Edelsheim-Gyulai Ilona egy korábbi interjúban, arra a kérdésre, hogy a volt kormányzó végrendeletében utalt e a magyarországi, majdani újratemetésre, így válaszolt: „A végrendelet erről nem szól, de nekem határozottan kifejezte az apósom azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felszabadul, hozassuk haza a hamvait.” A Horthy család 1993. szeptember 4-én hazatér Kenderesre. K. E. Veszprémtől Kaposvárig Keck Henrik Dániel felesége szikszói Szikszay Zsófia volt. Keck Jakab János dédunokája peremartoni Nagy Julianna férje Báthory Gábor, szuperintendense (püspöke) volt a duna- melléki ref. egyházkerületnek. Keck Dániel felesége szentkirályszabadjai Boros Zsuzsanna. Német származásukat a Keck család tagjai soha nem tagadták meg, emellett kifejlődhetett a Alapításától kezdve nehéz küzdelmet kellett vívnia, nemcsak fejlődéésért, hanem puszta fennmaradásáért is. Arról már nyilatkoztam, hogy az 1812-ben megkezdett építkezéshez a gimnáziumot akkor támogató Magyari-Kossa Sámuel segítsége kevésnek bizonyult. Meg kellett szerezni a tolnai és a felsőbaranyai egyházmegye támogatását is. Az épület befejezése után növelhették a tanárok számát, s így az iskola aránylagos kicsisége mellett erős akciósu- gáruvá fejlődött. A végpontok Veszprém, Budapest (!), Apos- tag, Pécsvárad, Mohács, Dárda, Kopács. Az intézet nevelői munkáját az 1848-as szabadságharcig főképpen a reformkor eszmevilága, a reformátusság sorsa, az önfenntartás irányította. Nívója emelkedett, Duna- földvár, Dombóvár, Pécsvárad féltékenyen észlelték a gimnázium erősödését. Megszerzéséért, áthelyezéséért tevékenykedtek. Amikor a császárhű Magyari-Kossa Sámuel megvonta támogatását a gimnáziumtól, mert annak tanári kara 48-as A nyári szünidőben csendes a gimnázium környéke Gyönkön umra kitették a 48-as zászlót), igen nehéz anyagi helyzetbe került az intézet. Összezsugorodott, de megmaradt kis iskolának 4 osztállyal. Az első világháború után Gyönk és a gyönki gimnázium sorsa beteljesülni készült. Szi- lassy Aladár gyönk-szabatoni földbirtokos, egyházkerületi főgondnok, a Közigazgatási Bíróság elnöke, dr. Pesthy Pál a gyönki kerület képviselője, igazságügyminiszter, a bányai evangélikus egyházkerület felügyelője, dr. Keck László (apám), m.kir. kormányfőtanácsos, a gimnázium fenntartó testületének elnöke, valamint- Tolna vármegye vezetősége felkérésére Gyönk, mint járási tényezője lett. Miként történhetett, hogy a család ilyen gyorsan integrálódott?- Gondolom, elsősorban a befogadó magyarság szives fogadása, nyitottsága a társadalmi, politikai, az egyházi életben volt az egyik fő tényező, aztán a házasságok. Tudvalevő, hogy 1848 előtt a társadalom vezető rétege a nemesség volt, előjogokkal, hisz táblabíró csak nemes lehetett. A Keck család magával hozta nemességét. Azt I. Miksa és I. Ferdinánd megerősítették, Keck János különös kegyében állott e császároknak. így lehetett táblabíró Keck Dániel, a gimnázium-alapító Keck Henrik fia. A házasságokat említettem. Fotó: Läufer László magyar hazafias érzés. Keck Dánielnél ez először mutatkozott: 1848-ban vállalta, a gyönki járás sorozóbizottsági elnökségét. A nagyszékelyi egyházköség levéltára szerint a szabadságharc leverése után „az osztrák császár nem fogathatta el korai halála folytán.” Unokája, apám dr. Keck László siklósi kir. közjegyző kiemelkedő szerepet töltött be társadalmi, egyházi és politikai téren mint az Egységes Párt kerületi elnöke, mint egyházmegyei tanácsbíró, megyebizottsági tag. Szemben a szélsőjobbal-A család hagyományának A gyönki gimnázium A Keck család magával hozta nemességét Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló a gyönki gimnázium alapításával foglalkozott. Az írás széleskörű érdeklődést keltett. Ezért megkérdeztük dr. Nagyszékelyi-Keck Antalt, mit tud a gimnázium további sorsáról.- A Csitsvay András sárvári és ükapám Keck Henrik Dániel nagyszékelyi prédikátorok által 1806-ban Nagyszékelyben alapított gimnázium, mint a külsősomogyi ref. egyházmegye „centrális deákiskolája” egy tanítóval kezdte meg működését. Mikor a tanítók száma emelkedett, a gyönki „urifamiliák” hívására Gyönkre helyeztek át. volt (egyik tanára résztvett a pákozdi csatában, a gimnáziszékhely megmaradt, vele együtt a gimnázium is.- Feltűnt, hogy az 1740-ben lelkipásztorként hazánkba telepedett Keck Vilmos családja igen rövid idő alatt a társadalmi, politikai élet befolyásos megfelelően Ön is igen élénken vett részt a politikai életben.- 1939-ban a mohácsi kerületben a Voksbund hivatalos jelöltjével szemben léptem fel. A legszerencsésebbnek nem minősíthető Teleki-Basch paktum két egyéni kerületet, a bonyhádit és a mohácsit, egy megyei listás kerületet, a Bács-Kiskun vármegyeit futtatta” a Volks- bundnak. A pótválasztáson nagy fölénnyel megbuktattam dr. Mischung Konradot, a Volks- bund-jelöltet. Majd 1940-ben a Hubay-Vágó féle nemzetiségi javaslat miatt szembefordultam a szélsőjobboldallal. 1943. júniusában Magyarország függetlenségét biztosító békét, a háború befejezését követelve beléptem a Magyar Elet Pártjába, hogy Kállay Miklós törekvéseit segítsem. Az 1944 március 19-i náci megszálláskor az elhurcolás elkerülését fel nem derített tartózkodási helyemnek köszönhettem. 1944 októberében illegalitásba kellett vonulnom az első fegyverszüneti bizottság (a Fauszt-Dudás-báró Atzel) létrehozásában, kiküldésében gróf Bethlen Istvánnak nyújtott segítség miatt. Mint ismeretes a szicíliai partraszállás után a kormányzó a nyugati hatalmakhoz küldte Náday vezérezredest. Ott azonban közölték vele, hogy az un. csatlósok a náci-ellenes szövetségnek csak azzal a tagjával kezdhetnek fegyerszü- neti tárgyalásokat, amellyel fegyveres konfliktusban állnak. Bethlen nehezen tudta elfogadtatni a kormányzóval: meg kell tudni, hogy a bekövetkező szovjet megszállás után milyen tervei vannak velünk a szovjeteknek. A nácik erről játszva tudomást szereztek. S engem az Omelka-féle vészbíróság Budapest körülzárása után is nagy erőkkel a kerestetett.