Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-06 / 213. szám
1993. augusztus 6., péntek aj Dunántúli napló 21 Fotók: Löffler Gábor 2,5 milliárd forintot fektetett be Pécsett az olasz Hantarex cég Kedvező piac, emelkedő termelés Alig készült el a pécsi Hantarex új üzemépülete, máris költözik a termelés a világosabb, légkondicionált, jobb körülmé- nyeklet nyújtó csarnokba a régi helyszínekről. Az átszervezés azért nagy jelentőségű a gyár életében, mert így teljes technológiai gyártó sorokat tudnak beállítani, míg a felszabaduló régi épületeket raktárként hasznosítják majd a jövőben. A főépületből kiszoruló műanyag részleg számára egy új üzemcsarnok építését kezdték meg a gyár területén belül. A beruházás pillatnyilag áll, mert a környékbeli lakók ellenzik az épület felhúzását. Az üggyel a Köztársasági Megbízott Hivatala foglalkozik. Az új beruházásokkal 2,5 milliárd forintot invesztált a pécsi gyárba az olasz cég. A további bővülés következménye az is, hogy a Hantarex Industry 670 millióról 1,5 milliárd forintra emelte alaptőkéjét. A nagyarányú fejlesztésekre a kedvező piaci lehetőségek kihasználása érdekében került sor. A korábbi megrendelők mellett a cég szerződést kötött az egyesült államokbéli Com- paq-kal számítógéppel egybeépített monitorok gyártására. A partner az eredeti havi 20 ezer darabos megrendelését rövid időn belül megduplázta, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a pécsi gyár a lehető legy- gyorsabban megkétszerezze mai napi 3000-es termelését. Ennek érdekében újabb nagyértékű és kapacitásnövelő gépsorokat állítanak be a közelmúltban elkészült új üzemcsarnokba. Ugyancsak a termelés fölfuttatását célozza a folyamatos munkásfelvétel. A cég pillanatnyilag 1200 embert foglalkoztat, de a létszám folyamatosan emelkedik. Gyorsíthatná a foglalkoztatásbővítés ütemét, ha a gyár megkapná a már korábban igényelt állami munkahelyteremtő támogatást, ám erről a mai napig nem született döntés. A legújabb jó hír a Hantarex háza tájáról, hogy elkészült a vállalat első magyarországi színes televíziója. A 14-15 colos képátmérőjű hordozható típus sorozatgyártását rövidesen megkezdik Pécsett, a későbbiek során azonban egy új gyárat szeretne telepíteni az olasz cég erre a célra. A vállalatvezetők a pécsváradi és a szigetvári önkormányzattal állnak tárgyalásban az új beruházás előkészítése kapcsán. Később kezdik meg a 21-25-28-33 colos képátmérőjű készülékek gyártását is. Ide kapcsolódik az az újdonság, hogy a nagy ütemben fejlődő pécsi gyár megkapta termékei számára a magyar forgalmazási engedélyt. A rövidesen a magyar piacon is megjelenő televízió esetében például a hazai vásárlók számára egy igen jó árral szeretnének megjelenni. Az eredeti tervek szerint a Hantarex 1993 végére kívánja befejezni pécsi beruházásait. A cégvezető Luciano Mattiolo szerint, ha minden akadály elhárul, a termelés fölfuttatása mellett is tartani tudják ezt az időpontot. A következő évet a stabil gazdálkozás kialakítására, illetve a termelő rendszer optimalizálására szánják. Az Európában már most legnagyobb elektronikai profilú cég szeretne hosszú távon biztos munkahelyeket nyújtani a térségben. Erre utal az is, hogy a Hantarex beruházásai nyomán újabb olasz cégek jelentek meg Pécsett. Egy elektronikus, illetve autókábeleket gyártó vállalkozás rövidesen megkezdi működését a Hantarex területén belül, egy másik bútorgyártó cég pedig megfelelő telephely kialakítása ügyében folytat tárgyalásokat a városban. Kaszás E. Évi fizetése 12 millió A kémfőnök neve: Stella Úgy tűnik, végleg befellegzett a brit kémromantikának, végleg tovatűnt James Bondnak és különleges ügynöktársainak a kora, nincs szükség már ke- ménykötésü, az ágyban és az ellenséges hátországban egyaránt remekül forgolódó, snájdig fickókra! Hogyan is lenne, amikor az MI5, a híres-neves brit titkosszolgálat fennállása óta első ízben kiterítette kártyáit, s a nyilvánosság előtt is bemutatkozott az 56 éves, elegáns és ápolt Stella Rimington, a szervezet első női főnöke! A brit titkosszolgálatot 1909-ben hozta létre a brit admi- ralitás, amelyet aggasztott a német császári hadiflotta látványos erősödése és konkrét információkat akart szerezni róla. Ettől kezdve mindmáig olyan titkos volt az MI5, hogy hivatalosan nem is létezett. Ma viszont bárki megvásárolhatja 700 forintnak megfelelő összegért a szervezet működését bemutató kézikönyvet, sőt levelezhet is a titkosszolgálattal. A cim: pf. 1255, London SW 1 ! A kézikönyv kifejti, hogy a hidegháború elmúltával nincs szükség a korábbi titkolózásra, bár bizonyos információkat ma sem kötnek a nagyközönség orrára a titoktartó hölgyek - a 2000 munkatárs nagyobbik része ugyanis a „gyengébb nemhez” tartozik! Napjaink brit titkos ügynöke többnyire immár nem egzotikus tájakon ügyködik, hiszen az MI5 tavaly átvette a rendőrségtől az IRA terroristáinak felderítését és költségvetésének közel felét az antiterrorista tevékenység emészti fel. Jócskán költenek természetesen a tényleges hírszerzésre, a külföldi szervezetekkel való együttműködésre, de alig 5 százalékjut James Bond egykori fő területére, a felforgató tevékenységre. Meglepő az is, hogy nem a titkos szolgálat gondoskodik a királyi család, valamint a vezető közéleti személyiségek védelméről. Stella asszony Birminghamben járt iskolába, az edinburghi egyetemen szerzett diplomát, két gyermeke van. Huszonkét éve élt dolgozott a titkos szolgálatnál, az archívumban kezdte és tavaly lett főigazgató. Szereti a súlyos ékszereket, a divatos frizurát és évi fizetése - forintra átszámítva - közel 12 millió. Amikor feltették neki az obiigát kérdést, hogy melyik kémregényíró ábrázolta a leghűségesebben a kémtevékenység világát, Stella asszony igy válaszolt: „Egyik sem”. Életük legfeljebb pár óra volt Új szülött-gyilkosságok Magyarországon A pár nappal ezelőtt Budán talált megfojtott újszülött esetének hallatán kerestük meg dr. Cseres Judit pszichológust, az ORFK bűnmegelőzési osztályának szaktanácsadóját, aki tudományos kutatóként foglalkozik a hazai csecsemő- (vagy hivatalosan: újszülött) gyilkosságokkal. Arra kerestük a választ, hogy az ilyen típusú bűncselekmények mennyire gyakoriak, s egyáltalán miért hogyan ölheti meg jóformán éppen csak felsíró gyermekét egy anya? 1982 és 1992 között tíz év alatt összesen 168 jogerős bírói ítélet született a gyermekeiket megölt anyák ügyeiben - mondja a pszichológusnő. Évente 16-20 újszülött meggyilkolása jut a hatóságok tudomására. Ez olyan bűncselekmény, amit sokhónapos titkolózás előz meg. Az ölések valóságos száma a látenciával, vagyis a hatóságok tudomására nem jutott esetekkel együtt ennél jóval több lehet. Az újszülötteknek nincs nyoma az állami adminisztrációban, az érintett környezet pedig az agyonhallga- tásban érdekelt. Bár a bűnözés minden fajtájában létezik látencia, ez az arány az újszülöttek megölésével kapcsolatban eleve nagyobb. Az évi 16-20 csecsemőgyilkosság nyugat-európai mértékkel mérve rengeteg. A volt szocialista országok statisztikájában nincs hozzáférhető adat. Németországban, a wiesbadeni központ nyilvántartó adatai szerint (a 10 éves szakasz miatt az új keleti tartományok nélkül, vagyis csak 65 millió lakost számolva) évente 2-3 csecsemőgyilkosság fordul elő. Az éves átlagra nem volt semmilyen hatással, hogy a hazai emberölések száma e 10 évben meredeken emelkedett. Nem okoz kimutatható változást egyes rétegek elszegényedése, a növekvő szociális bizonytalanság sem. Ám míg 1982-87 között az újszülötteket elpusztító anyák fele rendezett körülmények között élő férjes asszony, 30 százaléka hajadon és általában fiatalkorú, s 20 százaléka pedig rendezetlen családi körülmények között élő nő volt, addig 1987-92 között már 50 százalékra nőtt a hajadon, ezen belül megkétszereződött a fiatalkorúak aránya. A rendezett körülmények között élő elkövetők aránya 30 százalékra esett vissza, a harmadik kategóriáé változatlan maradt. A számok az értékelést megkönnyítik, de a pszichológus számára a legfontosabb mégis csak az ember. Én a 168 elítélt csaknem mindegyikével személyesen beszéltem, ügyeiket is tanulmányoztam. Összesen ketten zárkóztak el mereven mindenféle kommunikációtól. Ezekből a beszélgetésekből - a teljesség igénye nélkül - néhány tanulságot levontam. Valamennyi gyilkosságot titkolt terhesség előzött meg. A gyermeket valamilyen okból nem akarták. A nem kívánatos terhesség ellen vagy nem védekeztek a rendelkezésre álló eszközökkel, vagy megpróbáltak ugyan védekezni, de alapvető biológiai ismeretek nélkül. (Például: szedték a fogamzás- gátló tablettát, de néhány napot kihagytak, majd utána többet vettek be, hogy - mint mondták - behozzák a lemaradást.) Az a tény, hogy nőtt a csecsemőgyilkos anyák között a fiatalkorúak aránya, egyértelműen az iskolai szexuális felvilágosítás súlyos hiányosságára is utal. Az elkövetők családi hátterét, környezetét elemezve szinte mindig kimutatható a gyenge anya, a büntetéssel nevelő, durva apa hatása. Ha ez nincs, akkor az italozó, asszony- és gyerekverő félj vagy élettárs, az ember, akitől félni kell. Másképp: pszichológiai értelemben az ilyen férfi indikálja a bűncselekményt, sőt olykor fa- rizeuskodó, álságos figyelmetlenségével (óh, én nem vettem észre rajta semmit!) még ösztönzi is. Az ilyen kapcsolatban - ha egyáltalán tartósabb kapcsolat eredménye a terhesség - teljes egészében hiányzik a konfliktusok emberhez méltó megoldásának lehetősége. Előfordul, hogy a nőnek nincs pénze a legális abortuszra. Fél a környezete reagálásától, különösen vidéken. (Az újszülöttek 70 százalékát vidéken ölik meg.) Egy közeli, másik városba utazni, ahol nem ismerik, elfogadható ok hiányában nem tud. A hónapok telnek, csoda nem történik, ő pedig egyre inkább beszűkülő tudattal már csak a gyermek elpusztításában látja a megoldást. Azzal menti fel magát, hogy a gyermek az ő teste, azzal pedig azt csinál, amit akar. Az ölést gyakran önpusztításként éli meg, mégis mindent kegyetlenül, kiszámí- totnak tűnőén tesz. Ebből az ellentmondásból fakad, hogy ha kiderül a szörnyű tette, a legritkább esetben tagad. A legvédtelenebb ember, az újszülött, aki leginkább rá van utalva egy másikra, elsősorban a saját anyjára. Az anyától az élet után halált kapni - ez szörnyűséges bűn. Mégis, észre kell venni, milyen vélt és valódi kényszerpályák, évszázadokkal elmaradott értékrendek, környezeti hatások, micsoda félelmek, önzések együttes hatása teszi gyilkossá a nőt. A soktényezős negatív hatásokkal szemben csak összehangolt, több irányú, pozitív társadalmi cselekvés, a konfliktusok fel- oldhatóbbá tételére irányuló nevelés lehet eredményes. Némethy Gyula
