Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-04 / 211. szám

1993. augusztus 4., szerda aj Dunántúli napló 9 A meztelenség erkölcstelen? Az olaszországi fürdőhely, Alassio polgármestere - amint annak egyébként Európa-szerte gyorsan híre járt - betiltotta a bikini viselését a strand terüle­tén kívül, s kemény pénzbír­ságra számíthatnak azok a höl­gyek, akik lenge öltözékben járnak-kelnek a városka utcáin. Az intézkedés többek között azért váltott ki élénk tiltakozást, mert a fürdőruhás hölgyek kel­lemes látványa már-már a vá­rosképhez tartozott. A polgár- mester szerint viszont a pucér- ság közterületen illetlenség. A katolikus egyház nevében most Nicola Goandomenico fej­tette ki a véleményét. „Önma­gában egy bikinin nincs semmi megbotránkoztató - mondja a ferencesrendi szerzetes- Aliig felöltözkedve is kelthet valaki megütközést. A meztelenségnek semmi köze az erkölcshöz”. Augusztus első hete szoptatási világhét Ölelve táplálni Visszatér az anyatej becsülete? Utazó nagykövet Sarah yorki hercegnő András herceg válófélben levő felesége nemrég jelentkezett az ENSZ-nél, hogy a világszerve­zet utazó nagykövete akar lenni, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nemzetközi ado­mánygyűjtő kampányának véd­nöke. Ezt az ingyenes, tisztelet­beli állást eddig Audrey Hep­burn, a nemrég elhunyt ameri­kai színésznő töltötte be. Ogata Szadako asszony, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője állítólag támogatja Sa­rah hercegnőt, de brit lapok le­leplezése szerint a brit kormány ellenzi a kinevezést, mivel kormánykörökben úgy tartják, hogy ez éppen Sarah bizonyta­lan jelleme miatt, alkalmasint zavarba ejtő katasztrófákhoz vezethet a nyilvánosság előtt. Kétszáz év után újra műsoron Több mint 200 évvel az ősbe­mutató után Bonnban ismét mű- sorVa tűzik Christian Gottlob Ne- efe (1748-1798), Beethoven egyik tanára operáját. A „Die Einsprüche” című dal­játékot Neefe 1772-ben kompo­nálta és az rövidesen korának egyik legnépszerűbb operája lett. A vígopera cselekménye két szoknyavadászról szól, akik egy és ugyanazon lány kegyeit ke­resve próbálják egymást kiütni a nyeregből. A dalművet a Westde­utscher Rundfunk (Köln) fedezte fel újra. Az operát augusztus 6-án és 7-én mutatják be a „Bonni Klasszikus Nyár” keretében a bonni Egyetem árkádjai alatt. Neefe, aki a XVIII. század leg­jelentősebb német daljátékszerzői közé tartozott, Lipcsében kezdte pályafutását. 1779-től Bonnban működött a nagyherceg udvará­ban, s abban az időben volt Beet­hoven tanára. (ADN) Ilyen életképet ritkán lehet látni, de akik találkoznak vele, többnyire elfordítják a fejüket. Vannak akik zavarba jönnek, mások meghatódnak. A vona­ton, parkban szoptató anya lát­ványa átsuhantat valamit az emberben. Egy olyan érzést, amelybe sokminden beletarto­zik, kezdve a szeretettől az egymáshoz tartozásig. Újra felfedezték Néhány évtizeddel ezelőtt még nem tartozott a szokatlan- ság kategóriájába, a gyermekét szoptató édesanya látványa. Az­tán változtak az idők és vele a normák. Egyszer csak nem lett divat szoptatni, sőt! Hiába akadt néhány megszállott szakember, aki váltig hajtogatta az anyatej pótolhatatlanságát, a kényelme­sebb, a csecsemők látványos gyarapodását garantáló tápsze­rek foglalták el az anyatej he­lyét. Egészen addig, amíg nem támadtak új szelek, s újra felfe­dezték az anyatejet. Nyugaton sokkal korábban megtörtént ez, s a változás hozzánk is elérke­zett. A szoptatás mellett elköte­lezett hazai szakembereket je­lentősen megtámogatta, a WHO és az UNICEF, amely 1990-ben indította a Bababarát mozgal­mat, és a szoptatási programot, remélve, hogy azok az országok is csatlakoznak hozzá, amelyek mindkét területen szeretnének előrébb lenni. Magyarország ezek közé tartozik. Nem pénzt, nem technikát adtak elsősorban, hanem tapasz­talatokat, igazolt eredményeket és szakembereket, akik mindezt közvetítették. így került sor arra, hogy védőnőknek szervez­tek egyhetes intenzív tanfolya­mot. Minden megye képvisel­tette magát. Baranyából Fekete Gábomé, a szigetvári városi vezető védőnő vett részt a tanfo­lyamon.-Ismerve a hazai gyakorla­tot, egészen meghökkentő volt néhány javaslat, amivel a kül­földi szakemberek előálltak. Például az, hogy éjszaka se te­áztassuk a csecsemőt, hanem ha felébred és éh'es, kapjon anyate­jet. Nagyon jó gyakorlatnak tar­tanák, ha a csecsemők legalább négy hónapos korig nem kap­nának más táplálékot, csak anyatejet. Utána lehet kezdeni a gyümölcsöket, főzelékeket. Té­vedésnek tartják azt a szemléle­tet, hogy vannak anyák, akiknek a teje nem jó. Egyszerűen arról van szó, hogy minden szoptatás elején cukrosabb, kevésbé sűrű az anyatej, de a szoptatás vé­gére már a kalóriadús, tartal­mas, zsírosabb tejet szívja a csecsemő. Minden szoptatás al­kalmával ajánlott mindkét mell­ből szoptatni, így egyenletesebb az újratermelődés. Rendkívül fontos dolog az is, hogy a csa­lád, a szűkebb rokonság az anyatejes táplálás barátja le­gyen, hiszen a véleményükkel befolyásolni tudják az édesanya hozzáállását is. Az is lényeges, nyomelemek mellett olyan vé­dőanyagok vannak, amelyek ol­talmazzák a csecsemőt a külön­böző betegségektől, allergiák­tól. Erre Dávid is nagyon jó példa, hisz eddig egy náthán kí­vül semmi más baja nem volt. hogy a különösen sok tejjel megáldott anyák pedig tovább tudják adni a felesleget azoknak a csecsemőknek, akik édesanyja különböző objektív okok miatt valóban képtelen szoptatni. Nincs jobb csecsemőtáplálék Minderről és egy sor egyéb hasznos információról beszél­getnek e héten, a Szoptatási vi­lághét alkalmából a megye számos településén. E rendez­vényeket a védőnők szervezték, s az elképzeléseik szerint nem csak ezen a héten lesznek ilyen célú összejöveteleik. Pécsett, Kertváros rózsadombi részén például szeptemberben is be­szélgetnek majd az anyatejes táplálásról. Méghozzá rendha­gyó módon. A beszélgetés szó­vivője ugyanis nem a körzeti védőnő, hanem egy édesanya lesz. Nem véletlen, hogy őt kér­ték erre a feladatra. Borsos Andrásné négy gyermekes anya, aki megszállottja az anya­tejes táplálásnak. Anikót, a most tízéves lányát tizennégy hónapos koráig, a nyolc éves Zoltán fiát kilenc hónapos ko­ráig, a hároméves Benjámint egy éves koráig szoptatta. A legkisebb, az öthónapos Dávid természetesen még szopik.-Nekem tényleg meggyőző­désem, hogy az anyatejnél nincs jobb csecsemőtáplálék - mondja. -Ezért voltam nagyon elkeseredve, amikor Benjámint egy hónapos koráig sok nehéz­séggel tudtam szoptatni. Beteg volt, kórházban tartották, de beküldtem a lefejt anyatejet. Meggyógyult nem szokott le a szopásról és a magam meggyő­ződése alapján őt is anyatejjel tápláltam egyéves koráig. Ter­mészetesen kapott gyümölcsöt, főzeléket is, de amíg tejem volt, az volt az elsődleges tápláléka. Én vakon hiszek abban, hogy az anyatejben a vitaminok, zsírok, Arról nem is szólva, hogy a szoptatás gyönyörű élmény és megalapozza azt a meleg kötő­dést, amely végig kíséri az anyát és gyermekét. Borsosné a felesleges tejet átadja a gyűjtőnek. Naponta 7-8 decilitert. A másik három gyermeke szoptatásakor is volt felesleges teje. Az egy dolog, hogy ezért pénzt kap, s havonta négy-négyezerötszáz forintot küld neki az anyatejgyűjtő ál­lomás. Nem titkolja, hogy ez az összeg nekik sokat számít, hisz nemrég költöztek a Mécsvirág utcai 76 négyzetméteres la­kásba, s minden fillérnek helye van. De akkor meglepődött, amikor azt hallotta, hogy van­nak, akik úgy tudják, hogy az anyatej literjéért ezer forint fel­ett fizetnek. Erről szó sincs. Kétszáz forintot adnak literjé­ért. Több tejre lenne szükség A téves hír viszont nem hagyta nyugodni, miután tudja, hogy az anyatejgyűjtő állomás­nak is több tejre lenne szüksége. Magánemberként telefonált dr. Ütő Tamásnak, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatójának, javasolva, hogy emeljék az anyatej átvételi árát. Az igazgató a Népjóléti Minisz­tériumba továbbította a javasla­tot, ahonnét meg érkezett a vá­lasz: napirenden van az emelés.- Ennek nagyon örülök, bár valószínű, hogy engem már nem nagyon fog érinteni a vál­tozás - nyugtázza a 29 éves fia­talasszony. - A lényeg az, hogy remélhetőleg ez is változtat majd valamit az anyatej értéke­lésén. Akármennyi legyen is majd az ára, az biztos, hogy az értékét nem fogja kifejezni. És még többet jelent, hogy ha nem cumisüvegből, hanem magunk­hoz ölelve adjuk a gyerme­künknek. T. É. N ehéz elhinni, pedig ott áll a Ki kicsodá-ban: 79. évében jár ... Bár, ha az ember életút- jára, pályája elképesztő varga­betűire, színészi csúcsteljesít­ményeire gondol, kétszer ennyi esztendős is lehetne. Szabó Sándorra alighanem tökéletesen igaz, hogy élete kész regény. Nem tetszeleg a regényhős pó­zában; karnyújtásnyira a 80-tól is vonzó férfi - sztárallűrök, nagyképűség nélkül. Sokat ta­pasztalt művész, bölcs köz- és öniróniával.- Mostanában divatos téma a színház: sokat beszélnek róla, de nem csinálják. S ha tőlem azt kérdezik, milyen a színházi helyzet, csak azt felelhetem: in­kább helyzet van, mint színház . .. Úgy érzem, én már letettem a magamét az asztalra - most má­sokon a sor. Bár, hál’istennek, nincs okom panaszra, a tévé, a rádió ellát munkával. A színhá­zak? Mintha leszoktak volna ró­lam. Pedig ... Cyrano új családot épít? Színészet, szerelem, unokák... A visszapillantó tükörben: Szabó Sándor Nincs keserűség a hangjában. Amikor fejével az utcai ablak felé int, nevet az arca, a szeme is.- Ha kiállnék ide, az erkélyre szavalni, elhiszi, hogy jókora tömeg verődne össze? Nem is rossz ötlet - kiplakátoznánk: „Délután 5-kor a Régiposta ut­cai ház erkélyén Szabó Sándor verset és monológot mond.” A tréfából hirtelen komolyra vált.-A háború végéig eljátszot­tam, megkaptam mindent a Nemzetiben, amit egy fiatal színész a művészet étlapjáról kiválaszthat magának. Németh Antal kiváló színpadi ember volt; 8 évig dolgozhattam együtt vele. Nagyon gyors volt a karrier, nem csoda, hogy akadtak, akik nehezen viselték el. Az államosítások idején Miskolcon kaptam szerződést, aztán mégiscsak jött a Vígszín­ház, ahol hangos, nagy sikerem volt Cyranóként. Akkor nem kaptam Kossuth-díjat - mire mégis... áldott emlékű felesé­gem, Bárczy Kató már nem él­hette meg. Pedig mindig azt akartam, hogy Ő legyen büszke rám. Régi képek, újságkivágások kerülnek elő - az Amerikában töltött két évtized relikviái. Szabó Sándor előbb a Broad­way, majd a nyugati part vezető férfiszínésze - amerikai társula­tokban! Neve, képe ott a legna­gyobb lapok címoldalán, kollé­gái, barátai világsztárok. Tud­ják-e itthon, milyen ünnepelt művésze lett az újvilágnak is? Hogy mit hagyott ott Várkonyi Zoltán hívására egy itthoni, harmadik újrakezdésért?-Ha egyszer elkészül élet­rajzi könyvem, talán azt a címet adom majd neki, hogy „Kelj fel Jancsi”. Arról alig ejt szót, hogy neki sikerült az, ami keveseknek: (újra) próféta lett saját hazájá­ban. Inkább azt említi, hogy kibé­kült az élettel, talán begyógyul­nak a közemúlt sebei - az imá­A havi-hegyi kápolna Fotó: Löffler Gábor Vasárnap Búcsú a Havi-hegyen Augusztus 8-án, vasárnap lesz Pécsett a havi-hegyi búcsú. Szombaton este 7 órakor püspöki nagy mise, vasárnap 7,8 és 11 órakor magyar nyelvű, 9-kor horvát, 10 órakor német nyelvű misét mondanak, délután 5 órakor magyar nyelven lesz a szentmise. Az alábbi ismertetőt Tegzes Béla bocsátotta rendelkezé­sünkre a Dunántúl 1925. au­gusztus 25-i számából. A török hódoltság megszű­nése óta háromszor volt váro­sunkban pestisjárvány. Az első 1691-ben, a második 1710-ben, a harmadik 1739-ben lépett föl. Az első járvány elmúlása után Pécs polgárai hálából ká­polnát építettek a Havi-hegyen. A második után a Szenthárom­ság szobrot emelték a város fő­terén. A harmadik ragálykor a Xavér kápolna építését fogadták meg a szigeti külvárosban. A havi-hegyi kápolna építé­sének történetét elmondja a lé­tesítője maga: D. Ullmann pécsi Domonkos rendi, német hitszó­nok Bécsben 1709. október 1-én kelt és a pécsi németajkú hívekhez intézett levélben. Azt írja benne a páter, hogy ő 6 év óta távol van Pécstől, azelőtt pedig 16 évig volt pécsi hitszó­nok. Eszerint tehát 1687-től 1703-ig itt működött és 1703-ban menekült el innét, mikor a kurucok és utánuk a rá­cok a városra törtek, a kurucok a németekkel, a rácok minden­kivel kegyetlenkedtek, s utób­biak papokat leöldöstek, a vá­rost fölgyújtották. Mikor a hívek a havikápolna fölépítését esküvel megfogad­ták, Ullmann atyára bízták a terv megvalósítását s egyben megkérték Schütz Ambrus do­monkosrendi házfőnököt, hogy a kápolna elkészültéig Ullmannt szabadságolja, illetve egyéb te­dott feleség elvesztése, egy rosszul sikerült késői kapcsolat nyomai...-A szerelem - külön világ, negyedik dimenzió. Én még eh­hez is hozzászőttem idealizmu­somat, szépség-álmaimat. Kati­val mindvégig szerelem volt az élet. Elmúlt - s most már a sze­relem kihullt mellőlem. De van mire visszagondolnom ...- Két fiam kint maradt Ame­rikában, ott születtek az uno­káim.- Most, hogy itt egyedül élek, fiatalokból építek családot magamnak. Nemcsák Károly- lyal, Rátóti Zoltánnal, Egri Ka­tival, Gera Zolival - jó, ő kicsit öregebb fiatal - havonta össze­jövünk. Tűnődünk, beszélgetünk színházról, szerepekről, tegnap­ról, holnapról. .. Nekem is szükségem van rájuk, nehogy elfelejtsek élni. László Zsuzsa endői alól mentse fel. A ká­polna az ingyenes munkatelje­sítmény mellett is 800 forintnál többe került, amit Ullmann saját szavai szerint összepredikált, vagyis prédikációi alkalmával hallgatói sorában összegyűjtött. Azt mondja, hogy a kápolna a kezdettől a befejezésig az ő al­kotása. Miután pedig ő 1703-ban Pécsről végleg eltá­vozott és kész kápolnát hagyott itt, kétségtelen, hogy az építke­zés ez idő előtt történt. A kápolnának 1711. óta volt külön gondnoka, aki évi szám­adásait a város tanácsához ter­jesztette be. Első gondnoka 1711-től 1721-ig bezárólag Ro- chinger József pékmester, az 1720. és 1721. években egy­szersmind városbíró. Az 1711. évi számadásból kivehető, hogy ekkor bizonyos pótló és javító munkát végeztek a kápolnán. Az 1713. évi számadásban elő­fordul Pichler Nép. János budai császári ágyúöntő mesternek 1713. júl. 24-én kiállított nyug­tája, melyben elismeri, hogy Fi- lári Péter dominikánus atya ke­zéből a kápolna részére általa öntött 66 font súlyú harang ára fejében 32 forintot fölvett s ezenfelül díjtalanul megkapta a 32 fontnyi régi harangot. Az 1722. évi számadást már Ro- chinger József özvegye állította össze. 1723-tól Stáhletner György kovácsmester a kápolna gond­noka. Az 1723/25. évi számadá­sában egy 53 forint 12 dennár- ról szóló költségkimutatás van, beszerzett orgonáról. A dominikánusok pécsi rendházának a város belső és külső tanácsa 1713. febr. 10-én évi 25 forintot szavazott meg a város házi pénztárából, hogy ennek fejében egy rendtag az év minden szombatján szentmisét mondjon a havi-hegyen a város szándékára, ragályos betegsé­gek eltávoztatásáért. Külön még 6 forintot kaptak a dominikánu­sok évenkint a várostól, a havi­búcsú napján a hegyen tartatni szokott magyar, német és hor­vát ünnepi prédikációért. A kápolnának eredetileg a te­tőszerkezetre állított fatornya volt, ezt 1814-ben szedték le, amikor a főhomlokzatra falazott tornyot raktak. Cserkuti * Cserkuti Linab Adolf Pécs város levéltárosa volt. 1859. augusztus 12-én Máriaké- ménden született, meghalt 1928. október 9-én Máriaké- ménden. * > \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents